Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-09 / 292. szám
1989. december 9., szombat Tegyükfel! Ha tehetném, légiós katona lennék — de legalább legós. Vigyáznék a ruháimra, minden este élére hajtva vállfára vagy a szék karjára teríteném, s nappal se keverednék tisztátalan, azaz „piszkos" helyzetekbe. A pálmafák hűsén védeném sapkám a nap tüzétől, s minden bevetés után amennyiben élve megúsznám — elővenném a fémdobozban őrzött ruhakefém, és tisztára simogatnám frappáns öltözékem. Harcolnék a tisztaságért és az elhatalmasodó szegénység ellen, s bízvást gondolnék otthon maradt szeretteimre, akikért mindezt megtenném. Szinte látnám magam előtt nagyszülémet, miként a piacról gyalogol hazafelé mázsás szatyrával, s benne a tíz deka párizsiszelet, szeletelve, a vaj, a kenyér, s érezném azt is, micsoda erővel kell koncentrálniuk, hogy minden nap legalább ennyi lehessen. És persze nem nqerném megírni, hogy itt jó az ellátás, mert félő, hogy akkor mindenki bekérné magát a légiós kötelékbe. De arra is pontosan vigyáznék, hogy megtaláljam a kellő egyensúlyt, vagyis nem írom le, hogy éhezem, nehogy úgy érezzék, minden hiába, és a napi tíz szelet párizsitól nekem kettőt félre tegyenek, mert a szívem szakadna meg — bár a légiónkban ilyesmit nem szokás kimutatni — ha még abból a kevésből rám is kellene gondolniuk. Felhívnám a társaim figyelmét is, hogy vigyázzanak ruháikra, mert odahaza nagy szükség lesz még rá; és arra is megkérném óket, hogy életet ne, de a ruhát adjuk olcsón. Ja igen, és a csizmámat lezsírozva tartanám a szekrény alján, mert itt nagyon jó meleg van és a homokban mezítláb is megteszi, de otthon a téli hőmérséklet fordított arányban áll a csizmák árával, és nincs nagyszerűbb érzés annál, ha így a fagy beálltával nemcsak a szívekbe, de a lábakra is meleg költözik. Szabad óráimban, mikor hallgatnak a fegyverek és én is hallgatok, leveleket fogalmazok Nagy lászló fölvétele a világ minden nagyvárosának lakóihoz, hogy könyörgöm, vigyázzanak az öltözékükre, k ha már úgy érzik, kiment a divatból, rakják bálákba és küldjék el a rászorulóknak, mert a szegénység nem szégyen, inkább nehezen „viselhető"; az a fajta ruha, ami éjjelnappal, télen-nyáron rajtunk van. A levelekre választ kapnék, és arról biztosítanának, hogy zokni, ing, gatya rendben lesz, csak annyit kérnek tőlünk, hogy gazdálkodjunk velük okosan. Podmaniczky Szilárd Pályaválasztók figyelmébe! Egy teknőben „evezünk" A múltkoriban egy környezetvédelmi tanácskozáson hallottak alapján egy kicsit megnyugodtam: nemi is olyan nagy baj, hogy országunk nem tartozik a fej. lett ipari országok közé. Ugyanis a füstgázok mérgező anyagainak savas ülepedése európai átlagban az erdők 14 százalékát 'irtotta ki, s nálunk „csak" 10 százalék a súlyosan károsodott terület A legnagyobb iparvidékeken a fák harmadafele menthetetlen. A másik előny Trianont is megszépíti. Ugyanis a világméretű erdöirtás és -pusztulás eredőjeként, folyton nő a légkör szén-dioxid-tartalma. Az üvegházhatás miatt 1850tól 0,8 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, S ha így folytatjuk, 2040-re 4,5 fokos felmelegedés várható. S ettől az örök jég birodalma is rohamosan fogyni kezd, s a tengerszint 1 méter 40 centivel fog emelkedni. Hála Istennek és a nagyhatalmaknak, ez nekünk már nem okoz gondotí De ne bízzuk el magunkat! Akadnak nálunk is aggasztó jelenségek. Folyóink zöme külföldről nemcsak vizet. szennyezést is szállít. Erre csak egy példa: a Tápé feletti első osztályú kémiai vízminőség a Maros „dúsító" hatására egyből másodosztályúvá, a bakterológiai másodból harmadosztályúvá válik, s ezzel fürdésre, sportolásra alkalmatlanná teszi e kincsünket: Adottságunk még a lapos, teknőszerű domborzat, a Tisza mély árterével. Amikor nincs aszály, rögtön a belvíz jelentkezik. Az ivóvízzel, a nyári csúcsidőt kivéve, nem snk még a bajunk, jelentős a mély rétegű és tiszta vízvagy ónunk. A fogyasztás mostani növekedési ütemével azonban az ezredfordulóra városunk is ráfanyalodhat a Tisza vizére. A legnagyobb gondunk a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás. A megye 2 ezer 800 kilométeres vízhálózatára 320 kilométernyi csatorna jut. Csak 13 településen van mechanikus tisztító, s a szennyvíznek csak tizede biológiailag tisztított Szegeden naponta állag 70 ezer köbméter natúr szennyvíz, ömlik a folyóba. Csatornázni és tisztítót építeni! — egyértelmű a felismerés. Egy a bökkenő, mikor lesz minderre pénz. Addig városaink a saját levükben fürödhetnek. A levegőben sok a por, ezt már Temesi Ferenc is felfedezte, s a közlekedési csomópontokban, bizony, a légszennyezés is túllépi a határértéket. Még szerencse, hogy a megye 58 települése közül 38-ban földgázzal tüzelnek, s ez a hagyományos fűtésnél jóval környezetkímélőbb. Termőföldjeinkre sem lehetünk büszkék, főleg a csernozjom talajok állapota romlik, a savas ülepedés és a műtrágyák hatására. Itt a talajéletet tükröző humusztartalom 6 év alatt 37 százalékkal csökkent. A réti talajokon a meliorációs meszezés egyelőre egyensúlyt teremtett. Egy kései, de „jobb későn, mint soha" lépés a termőréteget gyaluió szélfúvással szemben; végre megkezdődtek az erdősávtelepítések, a táblásításkar könyörtelenül kiirtottak helyett Ha már a zöldterületnél tartunk, nem is olyan rossz az az. egy emberre jutó 30 négyzetméter. Az aránytalan eloszlás miatt főleg a lakd. telepeken kínzó a fák, bokrok hiánya A hulladékainktól sem könnyű szabadulni. A szemetet csak a lakosság felétől szállítják el szervezetten- A lerakóhelyek állapota enyhén szólva siralmas, se kerítés, se fedőréteg. Egyedül a sándorfalvi út mentén levő elfogadható. A folyékony szennyvizet és iszapot szállító „szippantás" autók jelenleg a megyében 44 helyen ürítik le tartalmukat a természet adta mélyedésekbe. S otthagyják, mint eb a Szaharát A hatytyastelepi állapotok egyenesen kriminálisak. Az ellenőrző hatóság jövóre drasztikusan csökkenteni fogja az engedélyezett ürítőhelyek számát, s fokozza az ellenőrzést A tetten ért feketézőktől és szabálytalankodóktól akár meg is vonatják a működési engedélyüket. Egy intézkedés, amihez viszonylag kevés pénz elég. A többi feladathoz annál több kell(ene). Közpénzből aligha jut elegendő környezetvédelmi céljainkra. S hogy mi a megoldás? Égető gpndjaink sokaságából miért pont erre tudnánk választ adni!.,. Tóth Szeles István A társadalmi életünkben bekövetkezett változások nem hagyták érintetlenül a néphadsereget sem, melynek létszáma a közeljövőben tovább csökken. Ennek ellenére hazánk védelmének, szuverenitásának biztosításához továbbra is szükség van — létszámában kisebb, modernebb technikával felszerelt — nemzeti hadseregre. Mindez feltételezi, és szükségessé teszi a hivatásos tiszti utánpótlást, természetesen minőségibb kiválasztásukat és felkészítésüket a pályára. Ehhez továbbra is kedvező feltételeket biztosít az MN Damjanich János honvédkollégiuma, és várja azokat a nyolc osztályt végzett fiatalokat, akik szorgalmasak, tehetségesek, vonzódnak a katonai pálya iránt. A felvétel során előnyben részesülnek az egyre nehezedőbb gazdasági helyzet miatt szociálisan hátrányos helyzetbe került pályázók. A pályázóktól legalább „jó" tanulmányi eredményt, egészségi alkalmasságot és erkölcsi feddhetetlenséget várnak. A felvételt nyert fiatalok teljes és ingyenes ellátásban részesülnek, bentlakásos kollégiumi elhelyezésüket biztosítják. Az ellátásba beletartoznak: a taneszközök, ruházati anyagok, napi négyszeri élelmezés, zsebpénz, tanulmányi pótlék, útiköltség térítése hazautazáskor, valamint a jogosítvány ingyenes megszerzésének biztosítása. A kollégiumba felvett növendékek a Fodor József Gimnázium és Szakközépiskolában tanulnak és szereznek érettségi bizonyítványt. Azt követően felvételi után a katonai főiskolákon, hazai és külföldi egyetemeken, főiskolákon, vagy más katonai tanintézetekben folytatják tanulmányaikat, mely szintén ingyenes. A felsőfokú végzettség megszerzését követően a hivatásos tiszti állományba kerülnek. A honvédkollégiumba jelentkezéshez felvételi lapot lehet kérni a kollégiumban, illetve a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon. Az érdeklődő szülők és pályázók e két intézménynél minden felvilágosítást megkapnak. A kollégium telefonszáma: 10081, vagy 21-988/76-20. A hadkiegészítő telefonszáma: 24-644. A pályázathoz szükséges okmányok leadási határideje a kiegészítő parancsnokságokra: január 10. A kollégiumi felvételi vizsga várható ideje: március 3. A vizsga magyar és matematika írásbeliből, illetve bizottság előtti elbeszélgetésből áll. A kollégium várja az érdeklődőket személyesen is (helye: volt Vorosilov laktanya). A vasbeton centenáriuma A víz hozzáadása után szilárduló kötőanyagokat már a régi egyiptomiak és rómaiak is használták építkezéseiknél. Azután több új eljárás kapott lábra. Hoszszú változatlanság után, csak a 19. század elején két francia vegyész jeleskedett az új anyagok kutatásában, mégis az első siker Aspdin angol építési vállalkozónak járt ki, aki felfedezte a használható cementet, portlandcementnek nevezte el, mivel szilárdsága, színe és keménysége hasonló volt az angliai Portland-félszigeten bányászott kötőanyaghoz. Hamarosan mégalapították az első angol cementgyárakat, majd a betonépítés a,z egész világon elterjedt. A vasbetonépítés első szabadalmát ismét egy francia gondolkodó, Lambot nyerte el, 1854-ben, majd az amerikaiak is élénken érdeklődtek. Hazánkban, mint másutt is, a vasbeton csak az 1900. évi világkiállítás után terjedt el, és ebben nagy szerepet vitt Zielinszky Szilárd műegyetemi profeszszor, a Hennebique-féle szabadalom magyarországi képviselője. Munkássága nyomán a vasbeton mind a magas-, mind a mélyépítésben elterjedt, különösen a hídépítésben, ahol majdnem teljesen kiszorította a vasszerkezetet. Az elsó magyarországi Monier-rendszerű hidat 1889-ben építették, éppen 100 éve. Szeged elég korán kapott a vasbeton építményekből. hála a városi és a mérnöki igyekezetnek, valamint Zielinszky Szilárd szorgalmának. A Bertalanobeliszket 1903-ban emelték és 70 évet élt meg, ugyanis 1973-ban a sikertelen felrobbantás ellenére dózerekkel elvontatták a második közúti híd útjából. Ezt a 26 méteres, műlapokkal borított vasbeton szerkezetet Bertalan Lajos kultúrmérnök (1838—1901), a Tisza alsó szakasza szabályozási munkálatainak irányítója tiszteletére emelték a Tiszavölgyi társulati mérnökök adományozott koronáiból. Második vasbeton építményünk a Szt. István téri víztorony, 1904-ből, szintén Zielinszky Szilárd tervei alapján, a klinikaépítő Korb Flórisék kivitelezésében, ezer köbméter űrtartalommal. Ez ma is áll a századelő geometrikus szecessziójában, megelőzve a margitszigeti kisöccsét. Lakóépületen a vasbeton szerkezetet elsőként Szegeden Magyar Ede és Sebestyén Endre tervezte (Pick és Tóbiás cég kivitelezése) Ungar— Mayer-házon (Kárász u. 161.) alkalmazták 1911-ben, Zielinszky Szilárd statikai tervei alapján, majd az ugyanebben az évben felépült Keleti-palotán (Kígyó u. 1., most áll felújítás alatt), s mindezt merészen Ottovay István tervezte. Később jeles tudósok járultak hozzá a vasbetonépítkezések elterjesztéséhez, mint a Szegeden született Kazinczy Gábor (1889— 1964), Csonka Pál (1896— 1987) statikatudós, Csonka János, a nazai motor- és autógyártás nagy úttörőjének legidősebb fia, Michalich Győző műegyetemi tanár és mások. Afeután a magas- és mélyépítészet szinte minden ágában mindinkább terjedt a vasbeton, mint tartó- és vázszerkezetek, héjboltozatok és kupolák, nagy teherbírású födémek stb. Bátyai Jenő „A társulatnál a elöntés joga ?" Mint tegnap megírtuk, a tanács vb közvetítőszerepre vállalkozik a színházi vezetők vitájában: hétfőn délután ülnek asztalhoz az érdekeltek. A hírre petíciót juttatott el szerkesztőségünkbe a prózai társulat képviselője, amelyet a december 7-i Lear király-elöadás előtt 23 színész írt alá, s mint közölték, a csütörtökön jelen nem volt prózai társulati tagok aláírása is várható. Íme a levél, amelyet a színházigazgatónak címeztek, és több sajtóorgánumnak is megküldtek: „Mi, a prózai társulat alulírott tagjai kérjük szerződésünk felbontását azonnali hatállyal, abban az esetben, ha a tanács vb 1989. december 11-i ülésén nem erősíti meg a prózai szekció ez év november 16-i egyértelmű és egyhangú szakmai döntését a főrendező személyét illetően. Ruszt Józsefben látjuk ugyanis művészt ' munkánk egyértelmű garanciáját. Alapvető kérdésnek tekintjük tehát, hogy a színházat irányító adminisztratív testületek kellő komolysággal és súllyal vegyék figyelembe a társulat szakmai döntését, mely épp a tanácselnök asszony a sajtóból is ismert felhíváserejű nyilatkozatára született: ,A tanács nem kíván beleszólni a színház ügyeibe, végül is a társulatnál a döntés joga.' Szeged, 1989. december 7." Megyés püspöki és rektori nyilatkozat Az orvosegyetem rektora és a katolikus egyház megyés püspöke közös nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkbe: „Az egyházakat ért — anyagi természetű — sérelmek egyik tárgya a szegedi Dóm' téri, volt Szent Imre Kollégium ügye. Gyulay Endre, a Szeged—Csanádi Egyházmegye megyés püspöke és Szilárd János, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora 1989 májusa óta több alkalommal tárgyalt az Apáthy István. (volt Szent Imre) Kollégium visszaadásáról egyházi használatba, illetve tulajdonba. Kölcsönösen úgy ítélik meg ezt az ügyet, hogy a teljes rendezés türelmet- és bizonyos időt vesz igénybe. A jelen helyzetben a tárgyalófelek úgy gondolják, hogy első lépésként az orvostudományi egyetem biztosítja a volt kápolna, a jelenlegi díszterem és a tornaterem közoe használatának lehetőségét, továbbá ajtó nyitását a második emeleten, valamint a Hittudományi Főiskola legégetőbb gondjainak enyhítésére a bejárathoz legközelebb eső négy, körülbelül 130 négyzetméter alapterületű helyiség használatát. A SZOTE rektora mindent megtesz, hogy az orvos, és gyógyszerészhallgatók elhelyezését a városban levő, megüresedő épületek megszerzésével megoldja. Amint ez megoldódik, nem látja akadályát — és hajlandóságát nyilvánítja —, hogy a volt) Szent Imre Kollégiumot a római katolikus egyház használatára viszszaadja. A volt Szent Imre, jelenleg Apáthy István Kollégium 1948 óta orvos- és gyógyszerészhallgatók elhelyezésére szolgál. Jelenleg 80 hallgató lakik benne. Idén az egyetem 120 hallgató kollégiumi felvételét nem tudta teljesíteni, hely hiányában. Az egyetem három kollégiuma közül kettő rövid időn belül felújításra szorul. Az orvosegyetem számára ebben az ügyben ez — hallgatóinak kollégiumi elhelyezése, a tanulási és szociális feltételek biztosítása — okoz gondot. A SZOTE rektora kijelenti, hogy jóllehet, a végleges rendezés meghaladja mind a rektor, mind pedig az egyetemi tanács kompetenciáját, az ügy kölcsönösen megnyugtató rendezése érdekében a saját főhatóságánál ismételten eljár. Dr. Gyulay Endre Dr. Szilárd János megyés püspök rekUrc