Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

l<?!Go DELMAGVA 79. évfolyam, 283. szám 1989. november 29., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Decemberben feloszlik a Parlament ? Villámcsapott kereskedők — Védőoltás a határövezetben — Megalakult az MSZP szegedi elnöksége — Népszavazás: eredmény csak csütörtökön 1989. november 28. Tegnap a szerkesztői szobában nem csupán a telex­jelentésekre vártunk, hanem a rádió és a televízió hír­műsorait is figyeltük: vajon elhangzik-e a várva várt be­jelentés a népszavazás végleges és hivatalos eredményé­ről. A délelőtt tíz órára hirdetett nemzetközi sajtótájékoz­tatót elhalasztották, a hír blokkban nem volt szó a hazai közélet múlt vasárnapi nagy attrakciójáról — csak a Par­lament decemberi feloszlatásáról —, figyelmünket hát szűkebb világunk felé fordítottuk. Munkatársaink a délelőtti órákban Röszkén jártak, a városban pedig az élelmiszer-kiviteli tilalmat követő vaj­és sajtválság megoldási módozatait kutató szakembereiket faggatták. Más: egy Szeged környéki faluban csak saját szükségletre ölhetnek disznót a tenyésztők, s noha aggo­dalomra nincs ok, nem árt óvatosnak lenni! A délutáni-kora esti órák a politizálásé mostanában: tegnap elnökséget választani jöttek össze az MSZP sze­gedi alapszervezeteinek, tagozatainak delegáltjai. A sze­gedi MSZP politikai szándéknyilatkozatát is tegnap hoz­ták nyilvánosságra: a 2. oldalon közöljük. Este volt már, mire megkaptuk az MTI jelentését: csak csütörtökön htxzzák nyilvánosságra a népszavazás végeredményét. Egy különlegességre szeretnénk még fel­hívni olvasóink figyelmét: Újvári Miklós, aki tegnapi la­punkban friss telefontudósitással jelentkezett Prágából, mai számunkat egy helyszíni felvételével ajándékozta meg: jókedvű fiatalok vették öt körül a prágai utca for­gatagában. Pálfy Katalin Kisajtolt kereskedők kihozhatunk egy üveg ko­nyakot. Miért nem lehet egy sajtot átvinni? Ez ne­künk is jó lenne. — Ezek szerint nem ér­tenek egyet a döntéssel? — Nem. Mást ígértek. Kü­lönben is, mi a fokozatos­ság hívei vagyunk. Elég lett volna á ~ mennyiségi korlátozás. Egyszóval, újabb patt­helyzet alakult ki a be­vásárlóturizmusban. Felve­tődött a tegnapi megbeszé­lésen, hogy a kormány von­ja vissza a rendeletet. Nem lenne helyes — érveltek má­sok —, hogy újból lejáras­sa magát a vezetés. Az iga­zi megoldás persze az len­ne, ha megszűnne végre a hiánygazdálkodás, s lenne bőven sajt, vaj, hús — ma­gyarnak, jugoszlávnak egy­aránt. De messzire is vagyunk még ettől?! Rafai Gábor PRÁGA — 1989. NOVEMBER VÉGE. — Újvári Miklós felvétele Röszkei rezdülések Betöltötte feladatát! Az elmúlt hetekben azért tiltakozott a város lakossá­ga, hogy nem fér be a bol­tokba, és a hiánycikkek lis­tája egyre nagyobbra duz­zad. Többen a tiltakozás gyakorlati módját is kilá­tásba helyezték: a lakosság eltorlaszolja a határátkelőt, ha a minisztérium nem in­tézkedik! Hosszas huzavo­na után „odafönn" lépés­re szánták el magukat. A határozottságnak örültek a szegedi polgárok. A keres­kedők azonban... — Kár volt a tejtermé­keket is a tilalmi listára tenni! — mondja Solymossy Margit, az Éliker igazgató­ja. — Ez a rendelet úgy rossz, ahogy van. Képzelje el, mi már megrendeltük a hét végi hatalmas sajt-, vaj­készleteket, amikor, mint derült égből a villámcsapás, bejelentették, holnaptól itt a kiviteli stop. — Mennyi a káruk? — Hatmilliós árukészlet várna vevőre. Ez nem tele­vízió, hogy majd eladom a jövő héten. Ezek a termé­kek megromlanak. — Mi lesz a kimaradt áruk sorsa? — A vajkészítményeket 50 százalékos áron értékesít­jük. Kiszállítjuk a lakóte­lepekre is hiszen a Bel­városban aligha tudnánk ek­kora mennyiséget gyorsan eladni. Még szerencse, hogy a mélyhűtőkben odahaza eláll a vaj. Így ezegyszer a sze­gedi vásárló jár jól, mert féláron spájzolhat. — Zűrzavaros ez az egész. Mi csak azt kértük a mi­nisztériumtól, szüntesse meg azt, ami egyébként is ti­los: a nyershús és húské­szítmények kivitelét. Sajt­ból, vajból volt bőven. Most a szegedi tejipar is rosszul járt. Ezután mindenesetre csak annyit rendelünk, amennyi a szegedieknek kell. Egészen másként látja a kialakult helyzetet a Tisza Füszért igazgatóhelyettese, Kelle István: — Miért hazudjuk azt, hogy van bőven áru? Ez nem igaz. Igenis, bizonyos cikkekből hiány van. Per­sze a hús eltűnésében nem­csak a jugoszlávok luda­sok. Ha nem éri meg a termelőknek, hát nem ter­melnek. Itt van a kutya el­ásva. A szegedieket nem érdekelné, hogy jönnek a bevásárlóturisták, ha nekik is maradna hús, margarin, étolaj. De egyszerűen nincs elég — jugók nélkül se. Odafönn meg úgy gondol­ják, van itt minden, csak a kereskedők ügyetlenek. Pesten, az ötödik kerületben biztos van, de nem itt a végeken... — Mit javasolna? — Olyan piaci szisztémát, ahol a termelőnek is meg­éri disznót hizlalni. — Egy biztos, a kereske­delmi vállalatok vesztesége­it a döntéshozóknak kell vi­selni. Ezt mondja ki a vál­lalati törvény — jelentette ki Csonka Miklós, a városi tanács osztályvezetője a teg­nap délelőtti egyeztető meg­beszélés után. Ugyanis a Kereskedelmi Minisztérium munkatársa a helyszínen igyekezett tájékozódni az új helyzetről — nem sok sikerrel. — Mi nem ilyen drasz­tikus adminisztratív intéz­kedést kértünk. Miért kel­lett teljes kiviteli tilalmat elrendelni? A jugók ezt egész másként csinálják. Mi Ilyen kihaltnak még nem láttam a röszkei határállo­mást, mint tegnap délelőtt 9 órakor. Nemcsak én érez­tem így, hanem Adamik András százados, a határál­lomás parancsnoka is. A ki­viteli tilalomról a röszkeiek már péntek este 9 órakor tájékoztatták a jugoszláv vámszerveket, kora hajnal­tól, kezdve pedig minden beérkező autó ablaktörlője alá tették a tömör kétnyel­vű tájékoztatót A szombati, 16 ezer határ­átlépő közül 5800 volt jugo­szláv állampolgár. (Az au­gusztusi csúcs 49 ezer utas!) A visszatartott árumennyi­ség; 500 kg sajt, 400 kg füs­tölt hús, 1100 db vajkrém, két mázsa szalámi, az össze­sen, mintegy 22 mázsa élel­miszer még csak nem is döntött rekordot. Igaz, több­szöröse volt a napi öt má­zsás átlagnak, de az elégte­len valutabeváltások kap­csán korábban is adódtak hasonlóan erős napok. Beszélgetésünk alatt csön­gött a telefon, a vágóhíd ér­deklődött, jöhet-e az újabb fuvarért. A vámparancsnok áruval most nem tudott szolgálni, hétfőn már sok­kal kevesebben jöttek-men­tek. Egyébként a határ élel­miszer-raktárának készlet­változásán mindig tökélete­sen látszott Szeged ellátásá­nak legkisebb rezdülése is. Mikor lehet szalámit kapni, mikor füstölt sonkát, étola­jat stb. Ma ötnapos ünnep kezdő­dik Jugoszláviában, ezt a rohamot a magyar állam már mindenképpen meg akarta előzni. A vámpa­rancsnok a tilalom ellenére is sok utast vár a következő napokban. Az újvidéki na­pilap, a 'Magyar Szó vasár­napi számában részletesen beszámol a készülő rende­letről (a cikket már pénte­ken leadták), lapunkat is többször idézi, s gondjain­kat megérti, hiszen a szov­jet állampolgárok náluk is okoznak hasonló galibákat. A lap hétfői száma rövid riportot közöl a szombati határeseményekről. Világ­csúcsnak minősíti azt a 6 órát, amibe a Szeged-Rösz­ke távolság megtétele ke­rült. (Nem jártak tavaly no­vember 7-én Hegyeshalom felé.) Segítségül felsorolja a változatlanul kivihető élel­miszereket: tojás, liszt, müz­li, de igazából nem buzdít utazásra. K. A. A népszavazás előzetes eredményének ismeretében az MTI munkatársa megkér­dezte Fodor Istvánt, az Or­szággyűlés megbízott elnö­két: hogyan befolyásolja, befolyásolhatja-e az a Par­lament további munkáját. — Az Országgyűlés felosz­latásának ügyében a döntés­nek a december 18-án kez­dődő ülésszakon minden­képpen meg kell születnie. A döntést befolyásolhatják a kormány szempontjai is. Ezért egyetértek Németh Miklós miniszterelnök ja­vaslatával: ebben a kérdés­ben is egyeztetniük kell ál­láspontjukat a politikai pár­toknak, a kormánynak és a Parlamentnek. Tudomásom szerint ez a találkozó előké­szítés alatt áll. Kétségtelen, hogy nagy vita várható a feloszlatás­ról az Országgyűlésben. Ép­pen ezért — ahogyan ezt korábban is tettem — ismé­telten azt javaslom a par­lamenti képviselettel rendel­kező pártoknak: plurálisán működő parlamentként vi­selkedve, álláspontjukat egy szószólójuk ismertesse, s az így zajló vitát követően sza­vazzon a plénum. Erre an­nál is inkább szükség len­ne, mert úgy tűnik, hogy a decemberi ülésszakon a Par­lamentnek körülbelül 25 na­pirendi pontot kellene meg­tárgyalnia. Ez elviselhetetle­nül nagy teher, és elvégez­hetetlenül sok feladatot je­lent — Amennyiben az Ország­gyűlés kimondja feloszlatá­sát — és elképzelhető, hogy már az ülésszak első napján erről valamiféle döntés szü­letik —, az alkotmány sze­rint a köztársasági elnöknek legkésőbb 5 nap elteltével kötelessége kiírni az ország­gyűlési képviselő-választá­sokat S ha most a Parla­ment kimondja feloszlatását megítélésem szerint — min­den körülményt mérlegelve — március 18-a tűnik alkal­masnak e választások meg­rendezésére. Nem főállású az elnök! Business Az üzlet már nem a trapista sajt, a paradi­csompüré, hanem a Bé­res-csepp. Ezt a gyógyí­tásra használt hiánycikket tömegével keresik a gyógynövényboltokban az arra rászorulók. Hetente kétszer — mert csak ek­kor árulják — kígyózik a sor a 'Lenin körúton. El­sősorban öregek topognak a „patika" előtt, no meg a „bizniszelők". Mert, ha már nem lehet hántolt rizst jugóba vinni, lehet Béres-cseppet. Ebben van a nagy üzlet! Itthon 30 forintért bárki megkap­hatja a kis üveget, a sza­badkai piacon pedig — hí­gítva — árulhatja azt 20 nyugatnémet márkáért. iNem kell túl nagy mate­matikai számítás: ha va­laki 300 „Béres-cseppet" elad jugóban, azért már az NSZK-ban szuperko­csit vehet. Sőt, még az áfa-ra is marad, ha ma­gyar az állampolgár. De úgy hiszem, a jugó feke­tézőknek is „busi" a Béres­csepp. A jobb érzésű emberek­nek viszont hányinger­keltő ... (gát) Első alkalommal tartott ülést a Magyar Szocialista Párt szegedi választmánya tegnap késő délután, hogy az újjáformálódó párt sze­gedi vezetőségét megválasz­sza. Már, az első pillanatok­ban eldőlt: a jövőben társa­dalmi elnököt képes csak „foglalkoztatni" a párt. Ez­után került volna sor arra, hogy szavazólistára vegyék az öt elnökjelöltet. Időköz­ben azonban négyen vissza­léptek, így végül Révész Mihály, az eddigi pártelnök maradt csak a „ringben". Végül az ötvenkét delegált őt választotta meg az MSZP szegedi elnökének; A hat elnökségi tag körül már hevesebb vita lobbant lángra. Már a tanácskozás megkezdése előtt több lista, elképzelés is forgott közké­zen. Eredetileg ugyan 33 ja­vaslat érkezett az elnökségi tagságra, de a jelenlevők úgy döntöttek, hogy csak 12 en kerüljenek fel a jelölő­listára. ök kaptak ugyanis több mint 50 százalékos szavazatot. Géczi József, a párt országos elnökségének tagja arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy csak azok ke­rüljenek az elnökségbe, akik már megmutatták magukat a reformerek között. Az új elnökség egyik legkemé­nyebb feladata, hogy az MSZP színeiben olyan kép­viselőt állítson majd, ak' eredményesen vehet részt r választási küzdelemben. A MSZP szegedi elnökségének tagjává választották: Annu-: Józsefet, Böle Istvánt, Lo­vászi Józsefet, Novékné Ha­lász Annát, Miklós Károlyt és Tráser Lászlót

Next

/
Oldalképek
Tartalom