Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

2 1989. november 25., szombat Kóstolóstop és védőzárlat MSZP Néhány hete a Békés megyei Népújság írta, fertőző sertésbetegség támad Gyomaendrődön. Most, a napokban mintha ugyanazt a kórt emlegetnék a Szeged környéki falvakban és még sok egyebet..., úgyhogy a mendemondákat mellőzve, legokosabban tesszük, ha a szakértő szavára hallgatunk. Mit mondott tegnap Szigeti Sándor, Csongrád megye jöállatorvosa? — Tud-e arról, hogy a szomszédos megyében több gazdanak is fülszámolták a sertésállományát, mert a disznók járványos fertőző betegségben szenvedtek? — Az újságcikket olvastam, de közelebbi részleteket nem tudok mondani róla. Nem a mi általunk felügyelt területen történt. — S az igaz-e, hogy Klárafalván is találtak beteg disznókat? — Kláraíalván ennek a vírus okozta fertőző betegségnek az alapos gyanúja vetődött föl, s megelőzési céllal rögtön korlátozó intézkedéseket tettünk Harmincnapos zárlatot rendeltünk el, ez Idő alatt tilos a sertések adásvétele. A maszekok és a téesz nem vehetnek és nem adhatnak el jószágokat. Takarmányt pedig csak egyszer használatos műanyag vagy papírzsákokban vásárolhatnak, sajátjalkat nem használhatják. Amennyiben a gyanúnk alaptalannak bizonyul, december 16-án föloldjuk a községi zárlatot. Addig kérjük a település lakóinak együttműködését, hisz lépéseinket preventív, megelőző szándékkal tettük, éppen az ő érdekükben — Mi az ön véleménye arról az állításról, mely szerint ez a fertózó sertésbetegség román területről kerül át hozzánk? — Hivatalos kapcsolatunk sajnos nincs a román állategészségügyi szervekkel, úgyhogy magánértesüléseinkre vagyunk kénytelenek hagyatkozni. Kollégáim több ízben is jártak a határon túl, s személyesen győződtek meg, úgy fél-héromnegyed éve; a fertőző betegség szórványosan előfordul. — Ezek szerint a határ közeli magyar településeken jó okuk van félni a gazdáknak, a gazdaságoknak? A2 ön által vezetett intézmény, a megyei állategészségügyi állomás meg tudja-e védeni a sertésállományt? _ A betegség leggyorsabban élő állattal terjed. A vadon élő madarakkal, amelyek, ugye, nem tisztelik az államhatárokat. a határsávban csatangoló vadakkal, például őzekkel. Így a határszéli településeken _ azt kell mondanom _ reális a fertőzés veszélye. Mindazonáltal szeretném megnyugtatni a lakosságot, nem vagyunk teljesen kiszolgáltatott helyzetben. A határövezetben, 20 kilométeres körzetben megelőző védőoltásokat adtunk a sertéseknek. A határátkelőhelyeken, Nagylakon és Röszkén éjjel-nappal szolgálatosak állatorvosaink. Azért felelnek, hogy tőkehúst ne hozzanak be külföldiek. Szeretnénk fölhívni a lakosság figyelmét; hogy ne fogadjanak el, ne vásároljanak külföldi húst és termékeket. Ne fogadják el például a külföldi kóstolót. Azt hiszem, az atyafiság, a barátság szeretetét más formában is kifejezhetjük. ,— A lakosság hogyan tud együttműködni önökkel a fertőzés megelőzése érdekében? — Kérjük a gazdákat, figyeljék a sertéseket az etetési időn kívül is. A fertőzés jelei; a jószág étvágytalansága, rendkívül magas láza, támolygó járása De bármi szokatlant tapasztalnak, azonnal szóljanak a helyi állatorvosnak. Klárafalván is szabad saját szükségletre disznót ölni, de csak az állatorvos engedélyével. — Es ha valakinél fertőzött sertéseket találnak? Annak a gazdának ki téríti meg a kárát? — Ha találunk beteg állatot. azonnal intézkedünk. A tulajdonos, az államtól, napi forgalmazási árnak megfelelő összegű kártérítést kap. Mag Edit Szegedi szándéknyilatkozat Módosítják az alkotmányt Széles koalíción alapuló új csehszlovák kormányra tesz hamarosan javaslatot Ladislav Adamec miniszterelnök, az alkotmányban módosítják a CSKP vezető szerepére vonatkozó részeket, az oktatásban pedig megszüntetik a marxizmus— leninizmus meghatározó szerepét — ez a legfontosabb eredménye a csehszlovák kormány, a Nemzeti Front és a csehszlovákiai megújulásért küzdó Polgári Fórum újabb, kedden tartott találkozójának. Ladislav Adamec ígéretet tett a Polgári Fórum képviselőinek, hogy december 3áig, vasárnapig egy széles koalíción alapuló új kormányban a tervek ^szerint párton kívüliek, más pártok és a CSKP képviselői kapnak majd helyet: elsősorban szakértői kormány megteremtéséről van szó. A csehszlovák kormány olyan javaslatot kíván terjeszteni a ma összeülő parlament elé, amely szerint az alkotmányból törölnék a CSKP vezető szerepét, a Nemzeti Front zártságáról és a CSKP-nak az abban való vezető szerepéről szóló cikkelyt. Az alkotmánynak azt a részét, amely a marxista—leninista szellemű oktatásról szól, olyan megfogalmazással váltják fel, amely szerint az oktatásnak összhangban kell lennie a tudomány eredményeivel, és a humanizmus elvein kell alapulnia. Ladislav Adamec arra is ígéretet tett, hogy felkéri a prágai fővárosi tanácsot: bocsásson megfelelő hivatali helyiséget a Polgári Fórum rendelkezésére. VSZ-miniszterelc \ Budapesten Budapesten tegnap délelőtt megkezdődött a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága tagjainak ülése. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta: az utóbbi időben a nemzetközi életben a kedvező irányzatok felerősödtek, enyhültebbé vált a kelet—nyugati viszony. Megelégedéssel állapítható meg, hogy a leszerelési folyamatban a szövetség, ezen belül is a Szovjetunió, mind a mai napig megőrizte a kezdeményező szerepét. Mivel változatlanul fennáll a kölcsönös és teljes megsemmisülés veszélye, lépésről-lépésre következetesen kell előrehaladni a nyomasztó tömegű nukleáris arzenál csökkentésében — hangoztatta Kárpáti Ferenc. A VSZ tagállamok céltudatosan törekednek arra, hogy a leszerelés tartós és visszafordíthatatlan legyen. A tanácskozás várhatóan csütörtökön záródokumentum elfogadásával ér véget. A Magyar Szocialista Párt 1989. november 20-i. szegedi összevont taggyűlésének résztvevői politikai szándéknyilatkozatot fogadtak el: Túljutottunk a Magyar Szocialista Párt szegedi szerveződésének első szakaszán. Az elmúlt másfél hónapban 38 alapszervezetünk alakult. Formálódóban vannak különféle tagozataink. A párttagok egy része platform szerinti tömörülésekben is politizál. Aktív résztvevői kívánunk lenni Szeged közéletének. Szocialistának valljuk magunkat. Nézeteink alaptétele, hogy az eddigi politikai, társadalmi rendszer nem valósította meg a szocializmust, mert kisajátította és gúzsba .kötötte a társadalmat és a gazdaságot. Lebontását, átalakítását nem vereségként, hanem egy szabad, demokratikus Magyarország megteremtésének lehetőségeként fogjuk fel. Célunkhoz, a demokratikus szocializmushoz az emberi szabadság teljessé tételén, a parlamenti demokrácia megteremtésén, a vegyes tulajdonra épülő szocialista piacgazdaság kibontakozásán keresztül vezet az út. Pártunk fő célja, hogy a modernizációs zsákutcából kikerüljön az ország. Ennek érdekében támogatunk minden újat akaró, vállalkozó szellemű társadalmi réteget. Szükségesnek tartjuk, hogy Szegeden is megszűnjenek a gazdasági, közigazgatási ós társadalmi életben a pártállami viszonyok maradványai. Törekszünk a közéleti tisztaság megteremtésére. Aktív szerepet vállalunk az elvtelen hatalmi összefonódások maradványainak eltávolításában. A város lakosságát foglalkoztató kérdésekben rendszeresen politikai álláspontot alakítunk ki. Fontosnak tartjuk, hogy Szegeden is mielőbb új típusú, szabad önkormányzat jöjjön létre. Ehhez azonban előbb parlamenti törvényhozás és helyhatósági választás szükséges. Az önkormányzati választásokig tartó, átmeneti időszakban a lanácstestület és a városi közigazgatás működőképességét a nyilvánosság ós a város polgárainak ellenőrzése mellett fenn kell tiartar;i. A városi tanácstestület MSZP-tagjaiból alakuljon csoport, és lépjen fel kezdeményezően a vezetési válság megoldásában. A jelenlegi tanácstestület erkölcsileg kompromittálódott tagjainak lemondását kívánatosnak tartjuk. Ha ezt nem teszik meg, egyetértünk azzal, hogy választóik visszahívják őket. Egyetértünk azzal a gondolattal is, hogy az önkormányzati választásokig a" tanácselnök feladatát tanácstagokból választott, 2-3 tagú csoport lássa el. A békés átmenet egyik feltételének tartjuk, hogy városunkban az életviszonyok romlása ne folytatódjék. Politikai párt lévén, nem kívánunk beleszólni egyetlen üzem, szövetkezet életebe sem. Figyelemmel kísérjük azonban a gazdasági folyamatokat, és elmondjuk véleményünket azok politikai hatásairól. Tulajdonreformra szükség van, de szabályozott. nyilvános, ellenőrizhető folyamat legyen. Váljon nyilvánvalóvá, hogy kik a tulajdonosok! Tulajdonjogot ne csak kiváltságosok szűk rétege. hanem különbözö íormákbdn a munkavállalók is szerezhessenek. Természetes szövetségeseinknek tekintjük a szakszervezeti mozgalmakat. Fontosnak tartjuk, hogy létrejöjjenek a munkavállalók érdekvédelmének hatékony formái. Helyeseljük a dolgozói érdekképviseletek, önkormányzati testületek, munkástanácsok létrehozását. A tulajdonreform es a szerkezetváltás során nagy szerepük lesz a dolgozók képviseletében, a feszültségek feloldásában. Az állampárt megszűnésével megszűnt az állami, gazdasági, intézményi vezetők politikai szempontú kiválasztása. A jövőben a vezetők megbízásakor, kinevezésekor és felmentésekor ne a pártállás, hanem kizárólag a szakmai hozzáértés, a vezetői képesség megméretése döntsön. Szükségesnek tartjuk a helyi nyilvánosság új alapokra helyezését, az ónálló állampolgárok párbeszédén alapuló, új szervezeti keretek, kialakítását. A körzeti tvtól, a szegedi rádiótól és a városi televíziótól pártunk tevékenységéről korrekt tájékoztatást kérünk, és más pártokkal arányos. szereplési lehetőséget igénylünk. A Délmagyarországot közvetlen pártfüggőségtől mentes, demokratikus, baloldali városi néplapnak tekintjük. Fontosnak tartjuk, hogy Szeged egyre inkább betöltse regionális szerepkörét, újra pezsgő szellemi életet éljen, a tudományos, kulturális, művészeti Intézmények kapják meg a működésükhöz szükséges feltéleleket, és bennük; autonóm alkotó munka folyjon. A középés felsőoktatás, valamint az egészségügy működési feltételeinek javításához a volt MSZMP- és munkásőrépületek, -berendezések hasznosítását is javasoljuk. A választási versengés nem kívánatos kísérő jelenségeinek megelőzése érdekében, a Magyar Néppárt szegedi szervezetéhez hasonlóan. előzetes megállapodást javaslunk, amely biztosíthatná, hogy kerüljük egymás jelöltjeinek személyes lejáratását, plakátjainak letépését, és biztosítsuk a választási kampány törvényességét. Viszonyunkat az újonnan szerveződő MSZMP-hez csak politikai programjának és tevékenységének ismeretében tudjuk kialakítani. Addig nem tekintjük sem politikai ellenfélnek. sem szövetségesnek. Ha tevékenysége a korábbi viszonyok konzerválására irányul, az együttműködést nem tartjuk elképzelhetőnek. , .'fái v Továbbra is várjuk sorainkba a demokratikus. baloldali gondolkodású, szocialista érzelmű szegedi munkásokat, értelmiségieket alkabnazottakat, vállalkozókat, a mezőgazdaságban dolgozókat nőket és férfiakat időseket és fiatalokat, magyarokat és hazánkban éló nemzetiségieket. Érdekeik, politikaj törekvéseik képviseletére szabadon szerveződhetnek pártunkon belül alapszervezetekbe, platformtömörülésekbe. Örömmel fogadjuk pártoló tagok csatlakozását is. Pártunk tisztasága és hitele érdekében felhívjuk a már működő alapezervezeteinket, hogy erkölcsileg és politikailag kompromittálódott emberek belépési szándékát hárítsák el. Vezetői posztra történő jelöléseknél csak olyanokat támogassanak, akiknek személyes hiteléhez kétség nem férhet. Az MSZP szegedi összevont taggyűlésének résztvevői Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó ével Csongrádban 13. A harmincötök levele jelezte, hogy harci tereppé váltak a városi pártértekezleteket előkészítő tanácskozások is. November 11-én harmincöt hódmezővásárhelyi küldött fordult nyílt levélben a város párttagjaihoz. Lényegében a harmincötök is a pártértekezlet antidemokratikus előkészítését kifogásolták. (A levél teljes szövege megjelent a Csongrád Megyei Hírlap 1988. november 19-1 számában.) November második felében és december elején a megyei partbizottság „jelölést előkészítő bizottsága" munkája kapcsán éleződtek ki a küzdelmek.' E bizottság felmérte a küldöttek véleményét a személyi kérdésekről, de a felmérés eredményét eltitkolta előlük. A javaslatok listáját „kirostálták", majd a pártbizottság jóváhagyta ezt a „kirostált" listát, mint 6aját elképzelését. A szegedi küldöttcsoport azonban ebbe nem nyugodott bele, s követelte a teljes adatbázis kiszolgáltatását. Szenvedélyes viták után, december 3-án már saját, háromtagú vezetőséget választott. amely átvette a jelölés előkészítését a „jelölést előkészítő bízottságtól". December 8-án a makói és hódmezővásárhelyi küldöttcsoportok is erős kritikával illették e bizottság munkáját, és elhatárolták magukat tőle. A bizottság képviseletében Ágoston József nyilatkozott a televízióban, szereplése azonban akaratlanul is hozzásegítette la pártbizottságot annak felismeréséhez, hogy az ilyen bizottságok mindig az adott vezetés manipulációinak eszközöl, ha pedig mégsem azok, akkor teljesen feleslegesek. A demokratikus pártmozgalom lépésről lépésre teret nyert a megyei oligarchiával szemben, s e harcok nyomán 1988 végére a „pártmegye" romokban hevert. A négy megyei titkár közül Szabó Sándor első titkár maradt legtovább talpon: csak 1988. december 10-én délben, a megyei pártértekezlet első napján adta fel a küzdelmet, s visszalépett újrajelölésétöl, majd nyugdíjazását kérte. 1989. július l-jétől van nyugdíjban. Megmaradt országgyűlési képviselői megbízatása Hódmezővásárhelyen. A reformkör képviselőinek ugyan határozott ígéretet tett lemondására — annak fejében, hogy nem indítanak akciót visszahívására —, azonban szavát nem tartotta be, ezért ezt áz ügyet nem tekintik lezártnak. Bartha László gazdaságpolitikai titkárt 1988. szeptember 2-án — az ót ért támadások' miatt — saját kérésére a megyei pártbizottság felmentette. Már az. OTT' Csongrád Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese volt, amikor a megyei pártbízottság etikailag kifogásolható építőanyagügyek miatt „megrovás" pártbüntetésben részesítette. Ügy tűnik azonban, hogy még az 6 ügye sem zárult le: 1989 októberében jogtalanul felvett építési kölcsönök miatt támadták. Horváth Károlynét szintén saját kérésére, betegsége miatt mentette fel a pártbizottság titkári tiszsége alól, 1988. szeptember 2-án. 1989. január l-jétől van nyugdíjban. Koncz János a megyei pártértekezlet előtt két héttel, november végén, a szegedi küldöttcsoport egyik viharos ülésén jelentette be, hogy nem kívánja újrajelöltetni magát. 1989-ben a Központi Bizottság állományában, egyéves alkotói szabadságon vaní Papdi Józsefet, a Csongrád Megyei Tanács elnökét etikailag kifogásolható építőanyagügyek miatt 1988. november 25-én a megyei pártbizottság „szigorú megrovás" pártbüntetésben részesítette. A megyei tanács 1988 december 16-án felmentette elnöki tisztségéből. Hosszabb betegség és műtét után budapesti külkereskedelmi vállalatnál helyezkedett el. 1988. október 22-én — a politikai harcoktól függetlenül esedékes — nyugdíjba vonulása miatt a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa felmentette vezető titkári tisztségéből Ágoston Józsefet, aki azonban még december 10-éig tagja maradt a megyei párt-végrehajtóbizottságnak és a jelölést előkészítő bizottságnak. 1989. junuár l-jétől van nyugdíjban. Papp Gyulát, a Szeged Megyei Tanács elnökét 1988. december 2-án etikailag kifogásolható telekügyek miatt mentették fel tisztségéből, majd 1989. január 16-án a Szeged városi pártbizottság kizárta a pártból. 1989. március l-jétől nyugdíjban van. A Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottságnak egyébként mindössze egyetlen tagja maradt benn az 1989. december 10-én újjáválasztott testületben: Székely Sándor, a Szeged városi pártbizottság első titkára, aki a testületben egyedül ítélte meg reálisan a májusi pártkonferencián történteket, és kezdettől fogva a demokratikus pártmozgalmat támogatta. Fraknóy Gábort, a Szeged városi pártbizottság gazdaságpolitikai titkárát pedig megyei gazdaságpolitikai titkárrá választották. Annál nagyobbat buktak azok a városi első titkárok, akik szorosan kötődtek a megyei vezetőkhöz: Sebestyén István Csongrád városi első titkár az 1988. december 17-i városi pártértekezleten vereséget szenvedett ellenjelöltjével szemben. 1989. április l-jétől a Csongrád Megyei Levéltár főmunkatársa. Csongrádon. Sebestyén István egyébIként mintegy „magával rántotta" a másik két titkárt is: Szabadkai Imre és Varga Zsuzsa is alulmaradt a választásokon, mindketten szakmájukban helyezkedtek el. Szarhadkai Imre 1989. január l-jétől a Kossuth Tsz szőlészeti ágazatvezetője, Varga Zsuzsa 1989. január l-jétől az OTP Csongrád megyei fiókjának vezetője. A városi pártbizottságot 72 százalékban megújították. Hódmezővásárhelyen Kis Lajos első titkár nem várta meg a városi pártérteke2letet. A december 15-i pártbizottsági ülésen nem jelent meg, majd a január 16-i pártbizottsági ülésen bejelentette: egészségi okokból korengedményesen nyugdíjazták, ós december 28. óta már a felmondási idejét tölti. Sugár József gazdaságpolitikai titkár már szeptember 21-én felmentését kérte, sikeresen — néhány órával — megelőzve egy, az ő munkáját is elmarasztaló jelentés ismertetését. A személyi változásoknak legalább ilyen terjedelmű áttekintésére van szükség ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogyan, milyen módon következett be a hatalomváltás. Az egyetlen kivétellel — s ez Csongrád város — nem c. párttagságot képviselő küldöttek döntöttek a legfontosabb személyi változásokról. A szembenálló erők nem választásokon mérték össze erejüket illetve akik a pártértekez • leteket lezáró választásokon szembekerültek egymással, azok már nem a fő frontvonal két oldalán álló erők voltak; (Folytatjuk.)