Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-25 / 280. szám

79. évfolyam, 280. szám 1989. november 25., szombat POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 fotint Nemzeti fekete-fehér, igen-nem Á T. Ház előtt: honfoglalásba ojtott expo — Elutazott Ro Te Vu — Egy, csak egy főtitkár a vidéken — Nem volt üres Genscher bőröndje 1989. november 24. Nincs már torlódás a magyar—román határon — ad­ta hírül a Határőrség illetékese. Végefelé tartunk tehát a Román. Kommunista Párt időszaki összetartásának — von­hatjuk le a következtetést. Lassacskán visszaáll a régi rend: pénteken már csak 21 magyar állampolgárt küldtek vissza. Bűnük: magyar nyelvű sajtóterméket találtak ná­luk. Az Országgyűlés tanácskozása más aktuális híreket is kidúrt a mai lapból. Hazánkban járt az izraeli egészség­ügyi miniszter, aki hat napon át tájékozódott Magyaror­szág reformhétköznapjairól. Aláírták a magyar—csehszlovák áruforgalmi egyez­ményt, melynek keretében 1990-ben 10 ezer Skoda Favo­rit érkezik hazánkba. Az árról nem tudtak megegyezni... Németh Miklós fogadta Josef von Ferenczyt, az NSZK egyik sajtófejedelmét. Ferenczy úr bátor és előremutató tettnek minősítette azt, amit a magyar kormány vitt vég­hez a német menekültügyben. A sajtómágnás nem szólt viszont a vidéki lapok helyzetéről, esetleges támogatásá­ról, és ezzel tovább bővítette azok számát, akik hallgat­nak erről a kérdésről. Helyzetünk bizonytalan. Mindazonáltal igyekszünk la­pot csinálni, míg njásofc sajtóháborúról beszélnek. Dlusztus Imre Mit hozott Budapestre a dél-koreai államfő? A kelet-európai országok­ban olyan gyors ütemben követik egymást a változá­sok, annyi „ilyen még soha nem volt" eseménynek lehe­tünk tanúi, hogy a dél-ko­reai elnök budapesti láto­gatását igazán csak az ázsiai ország sajtója nevezi törté­nelminek. Természetesen vitathatatlan tény, hogy a szocialista országok közül Magyarország létesített első­ként diplomáciai kapcsola­tokat a Koreai Köztársaság­gal, s a kelet-európai álla­mok közül elsőként Buda­pestet kereste fel dél-koreai államfő. Szöulból nézve, az út va­lóban megérdemli a törté­nelmi jelzőt, mert úgy vélik: Ro Te Vu budapesti tárgya­lásai teremtik a példát a Koreai Köztársaság és a szocialista országok közötti teljes körű kapcsolatok fel­vételéhez. A diplomáciai viszony rendezésében eddig kétség­telenül úttörő szerepet vál­lalt Budapest és Szöul. (Ma­gyarország után várhatólag Lengyelország és Jugoszlá­via létesít nagyköveti szin­tű kapcsolatokat Dél-Koreá­val.) A kérdés most az, hogy a gazdasági együttműködés területén milyen kapcsoló­dási pontokat tud találni az elmúlt időszakban oly elté­rő fejlődési pályát befutó két ország. A kereskedelmi kapcsolat mostanáig viharos gyorsasággal bővült — igaz, az árucsere majdnem a semmiről indult. Két év alatt nőtt az árucsere-for­galom 5,8 millió dollárról 32 millió dollárra. (A látvá­nyos bővülés értékelésekor óvatosságra int a magyar— spanyol kapcsolatok példája, amikor is a diplomáciai vi­szony helyreállításakor ha­sonló folyamat zajlott, de aztán a kereskedelmi forga­lom megrekedt egy viszony­lag alacsony szinten.) A dél-koreai elnököt rend­kívül népes gazdasági kül­döttség kísérte el Budapest­re. Ro Te Vu minden tár­gyalásán hangsúlyozta: Ko­rea hajlandó minden tőle telhetőt megtenni Magyaror­szág gazdasági fejlődéséért. Több konkrét szerződés alá­írásába is sor került, beje­lentették két vegyes vállalat létrehozását, sőt arról is szó esett, hogy a dél-koreai tőke kész lenne segíteni egy egész magyar gazdasági ága­zat talpra állításában. 'Az elnök tehát nem jött üres kézzel — de egyelőre in­kább a lehetőségről, sem­mint az azonnali együttmű­ködésről van szó. Dél-Korea mozgásszabadságát az is korlátozza, hogy tekintettel kell lennie a fejlett techno­lógia importját korlátozó COCOM-előírásokra. Mégis, az igazi bizonyta­lansági tényező az, hogy Magyarország tud-e élni a felkínált lehetőséggel. Ha igen, a magyar sajtó is jog­gal nevezheti majd törté­nelminek Ro Te Vu koreai köztársasági elnök budapesti útját. Magyarországon tett hiva­talos látogatása után pénte­ken délelőtt elutazott Buda­pestről Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke és kísé­rete. A magas rangú vendéget Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök búcsúz­tatta a Ferihegyi repülőté­ren. ^ Vasárnap: népszavazás November 26-án. vasárnap, országszerte közel 12 ezer szavazóikörben, reggel 6 órától 18, illetve 20 órá­ig lehet a szavazatokat leadni, a következő négy kér­désre: 1. Csak az: országgyűlési választások után kerül­jön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyek­ről? 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról? 4. Feloszlassák-e a munkásőrséget? Az országos népszavazás akkor érvényes és ered­ményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott, és az érvenyesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kér­désekre azonos választ adott Tehát mind a négy kéri désre külön-külön kell válaszolni, igennel vagy nem­mel, mégpedig úgy, hogy a megfelelő szócska fölött levő négyzetbe egy X vagy + jelet kell elhelyezni. Abban az esetben, ha az állami népesség-nyilván­tartás pontatlansága miatt valaki kimaradt a nyil­vántartásból. és ez, cátak a szavazás napján derül ki, a szavazatszámláló bizottságtól kérheti a választók nyil­vántartásába való felvételét Ilyen esetben az állam­polgárnak állandó lakóhelyét a személyi igazolványá­val kell bizonyítania, s ha állandó lakóhelye a sza­vazókör területén van, felveszik őt.a választók nyil­vántartásába, amennyiben nem szerepel a választó­joggal nem rendelkezők névjegyzékén. Aki nem ka­pott kopogtatócédulát, vagy esetleg elvesztette, az ál­landó lakóhelye szerinti szavazókörben személyi iga­zolványával is szavazhat, amennyiben szerepel a vá­lasztók névjegyzékén Azok. akik a szavazás napján nem tartózkodnak állandó lakóhelyükön, az állandó lakóhely szerint illetékes tanácstól kapott igazolással másutt is leadhatják szavazatukat Fontos tudnivaló, hogy a szavazast megelőző nap 0 órájától választási kampányt folytatni tilos, vala­mint az is. hogy a szavazás napján 20 óra előtt vá­lasztási részeredményt nyilvánosságra hcwni ugyan­csak tilos; A szavazatok összesítése számítógépes rendszerrel történik, az urnák lezárása után a me­gyeszékhelyeken gyűjtik össze a szavazatokat, illetve a választási bizottságok jegyzőkönyveit. s továbbítják az összesített adatokat az Országos Választási Bizott­ság parlamenti központjába. A szavazás eredményéről előzetes adatokat várhatóan 26-án, az éjszakai órák­ban hoznak nyilvánosságra. (Lapunk 5. oldalán össze­állítást közlünk arról, hogy milyen a népiszavazás in­tézménye néhány európai országban.) Újabb hitelmegállapodás Kora reggel szálláshelyén kezdődött Hans-Dictrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter pónteki hiva­talos programja: a Fórum Szállodában villásreggelin látta vendégül dr. Antall Józsefet, a Magyar Demok­rata Fórum, elnökét. A reggeli megbeszéléseket követően a külügyminiszter megkoszorúzta a Hősök te­rén a magyar hősök emlék­művét, majd az MSZP szék­házában Nyers Rezsővel, a Magyar Szocialista Párt el­nökével folytatott megbe­szélést. Ezt követően a két kül­ügyminiszter jelenlétében Japán beruházási garancia Hatodszor a csúcson ismét Nicolae Ceausescu lépő Ceausescut ezúttal ha­lett a Román Kommunista todjára választották a leg­fesszus'pénteken^1 egyönte- —d P^ttisztségre. 1905 tűén szavazta meg a bizal- óta megszakítás nélkül ő a mat. A januárban 72. évébe román párt főtitkára. A japán kormány kész az Export-Import Bankon ke­resztül hitellel finanszírozni különböző magyar fejlesztési programokat, így a suzuki­beruházást is. Ezzel elhárul­nak a jelentősebb magyaror­szági japán beruházások pénzügyi akadályai, ameny­nyiben magyar részről ilyen beruházási igényeket megfo­galmaztak. Emellett a távol­keleti ország arra is kész, hogy kívánságra külkereske­delmi és beruházási garan­ciát adjon Magyarországnak — egyebek között ezeket az elvi lehetőségeket tartalmaz­za az a japán segítségnyúj­tási csomagterv, amelyet Ma­gyarország és Lengyelország támogatására szán a tokiói kormány. Az állásfoglalást egy időben hozták nyilvá­nosságra pénteken Tokióban és a 24-ek brüsszeli tanács­kozásán Adótörvényekről a Parlamentben Kompromisszum az ésszerűség határáig — mondta Békési László pénzügyminiszter Az Országgyűlés pénteken reggel az általános forgal­mi adóról szóló törvényja­vaslat feletti vitával foly­tatta munkáját. Az általános forgalmi adóról szóló törvénytervezet részletes vitájában negyven­négyen mondták el vélemé­nyüket. A vitában elhangzott ész­revételekre Békési László pénzügyminiszter válaszolt. (A vitában egyébként 44 hozzászólás és több mint 100 indítvány hangzott el.) Ügy vélte: a vita lénye­gét három képviselői hozzá­szólás ragadta meg. Az egyik Búzás Józsefné, aki világossá tette a 'Ház előtt, hogy adóügyekben valami­féle lelkiismeretfúrdalás munkál a képviselőkben. Békési László szerint ez tel­jesen indokolatlan, hiszen az 1988-as adóreform nem volt rossz döntés. Néhány év múlva, amikor majd a magyar gazdaság szorosab­ban kötődik a Nyugathoz, beérik ennek gyümölcse. A másik ilyen hozzászólás Vel­key Lászlótól hangzott el. Ö arra figyelmeztetett, hogy egy érzelmi alapokon nyugvó döntés nem lehet igazán objektív; kérte a kormányt, az Országgyűlést, hogy ne tegyen felelőtlen ígéreteket ennek hatására. A harmadik képviselő, Móri vay László azt tette egyér­telművé a Parlament előtt, hogy a kormány és a tör­vényhozás — e nehéz hely­zetben — végül is egy csó­nakban evez. E gondolattól vezéreltetve — mondta Bé­kési László — a kor­(Folytatás a 2, oldalon.) Arra van a helyés út... Georg Krupp, illetve Ek­kehard Strpck és Bartha Fe­renc aláírta a Deutsche Bank AG Frankfurt és a Deutsche Bank Luxemburg SA, valamint a Magyar Nemzeti Bank közötti hi­telmegállapodást. A hitel­megállapodás újabb, 500 millió nyugatnémet márkát biztosít, kötött, célzott hi­telként a magyarországi gazdaságszerkezeti átalakí­tás céljaira. A két külügyminiszter a Hilton Szállóban nemzet­közi sajtóértekezleten ösz­szegezte a tárgyalásokat, és válaszolt az újságírók kér­déseire. Élelmiszer-kiviteli tilalom A kormány sajtóirodája közli: Lakossági, képviselői kez­deményezésre, a Miniszter­tanács utasítására tárcaközi bizottság megvizsgálta a ha­tár menti megyékben a be­vásárlóturizmus miatt kiala­kult ellátási helyzetet, a vá­sárlások technikai körülmé­nyeit. A bizottság megálla­pítása szerint a bevásárló­turizmus — a kínálat hiá­nyosságai miatt — a helyi lakosság ellátását több áru­cikkben nehéz helyzetbe hozta, igy a vásárlási körül­ményekben erőteljes romlás következett be. Az árukínálat bővítésére megtett ellátásszervezési, a bolti kapacitások bővítését szolgáló intézkedések elle­nére a feszültség nem eny­hült, néhány helyen a hely­zet kritikussá vált. A hazai lakosság ellátási érdekeit, a vásárlási körül­mények romlásának meg­akadályozását szem előtt tartva a kormány a bizott­ság javaslata alapján arra a. döntésre kényszerült, hogy az élelmiszerekre vonatko­zó kiviteli tilalmat — ér­tékhatárra való tekintet nélkül — átmenetileg ki­terjeszti — tőkehús- és húskészít­ményekre, — étolajra, — margarinra, — vajra, — sajtokra, — cukorra, — hántolt rizsre, — fűszerpaprikára,' — paradicsompüré kon­/ Í zervre, — karácsonyi fenyőfára. Az intézkedés 1989. no­vember 25-én 0 órától lép életbe. Az élelmiszer-kivite­li korlátozás nem vonatko­zik a külföldiek valutáért árusító üzletekben történő vásárlásaira, valamint a belföldiek által kivihető úti­élelmiszerekre. A kormány egyidejűleg utasította az érdekelt minisz­tereket, dolgozzák ki azokat a kereskedelemfejlesztési, szervezési, vállalkozásösz­tönzési módszereket, amelyek a piackonform eszközökkel lehetővé teszik, hogy mind a hazai lakosság, mind a bevá­sárlóturizmus igényei meny­nyiségben, választékban ki­elégíthetők legyenek, az üz­lethálózat bővüljön, a vásár­lási körülmények javuljanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom