Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-23 / 278. szám

2 1989. november 16., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) Kemenes Ernő végül a beterjesztett új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos felvetésekre válaszolva elmondotta: a kormány osztozik a képviselők által megfogalmazott aggályokban. A képviselői felvetéseket figyelembe véve a decemberi ülésszakon önálló napirendként terjesztik be az új lakásgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos javaslatot. Támogatáscsökkentés, szociálpolitika Padlón a Minisztertanács Ezután határozathozatalra került sor. Horváth Lajos elmondotta, hogy a kormány tájékoztatót terjesztett elő hároméves gazdaságpolitikai programjáról, de nem kér ehhez az Országgyűléstől iránymutató, feladatmegjelölő határozatot. A vitában viszont a kormány számára hasznos észrevételek, ajánlások hangzottak el. Ezeket az Országgyűlés a kormány figyelmébe ajánlja. Ezek után kérdezte az elnök, elfogadja-e az Országgyűlés a gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót. A képviselők közül 119-en nemmel szavaztak, 94-en igennel és 104-en pedig tartózkodtak. Horváth Lajos megállapította : az Országgyűlés a kormány beterjesztett programját nem fogadta el. Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően. Kemenes Ernő úgy vélekedett, pontosítani kellene a Horváth Lajos által megfogalmazottakat. A Minisztertanács nem kíván állásfoglalást a Parlamenttől, a kormány egy tájékoztatót terjesztett be. A Parlament nem tett mást, meghallgatta ezt a tájékoztatót, a képviselők ezzel kapcsolatban kifejtették véleményüket. Ezután HorVáth Lajos azt javasolta; egyszerűsítsék le a dolgot, és maradjanak abban: az Országgyűlés meghallgatta a kormány beterjesztett tájékoztatóját. Eke Károly (Csongrád m„ 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa a kormány leszavazásaként értékelte a szavazás eredméhyét. Kifejtette: az így kialakult helyzetben különösen időszerűnek tartaná, ha a Parlament döntene Bánffy György képviselőnek arról az indítványáról, hogy az Országgyűlés oszlassa fel önmagát, tűzze ki a választásokat, s ezzel is járuljon hozzá az országban kialakult feszült helyzet csökkentéséhez. Amint kiderült, a feloszlatási javaslattal Eke Károly nem ért egyet. A továbbiakban a képviselő bejelentette, hogy a magyar történelmi pártok — a Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, az MSZDP, és a Szociáldemokrata Párt — megkeresték a független képviselői csoportot egy indítvánnyal. Ebben a felhívást megfogalmazó pártok bizalmukról és támogatás sukról biztosították a jelenlegi Országgyűlést és a kormányt, mert alkalmasnak tartják azokat az ügyek intézésére a jövő évi parlamenti választásokig. Ezt követően rövid szóváltás volt Horváth Lajos és Sarlós István között abban a kérdésben, hogy lezártnak tekinthető-e a napirend vagy sem. Végül is Sarlós István, az Országgyűlés hozzájárulásával elmondhatta véleményét. Megfogalmazása szerint: rosszul feltett kérdésre nem lehet válaszolni. Ezért javaslatot tett arra, hogy a kérdést más formában tegyék fel újólag szavazásra. Eszerint: hozzájárul-e az Országgyűlés ahhoz, hogy a kétnapos vita eredményeként a kormány a decemberi ülésszakra beterjessze az átdolgozott, meghatározott időre szóló világos és tárgyalásra alkalmas programot. Bejelentését élénk helyeslés kisérte. A Sarlós István javaslatára megismételt szavazás eredményeként a jelenlevő 301 képviselő közül 251-en elfogadták, hogy a kormány mostani előterjesztését csak első olvasatnak tekintik, s decemberben foglalnak állást a programokról. A következő napirendi pontként Békési László pénzügyminiszter első olvasatban terjesztette a Tisztelt Ház elé a jövő évi költségvetés irányelveit és legfontosabb előirányzatait. A következőkben a miniszter a költségvetési koncepció legfontosabb kiadási tételeivel foglalkozott. A kormány támogatáscsökken-, tési programja 1990-re eredetileg mintegy 40 milliárd forintos támogatáscsökkentéssel számolt. A szakmai előkészítés 31,5 milliárd forintnyi támogatáscsökkentést tudott megalapozni, így az ez évi 190 milliárd körüli összes támogatás jövőre 158-159 milliárd forintra csökkenhet. A támogatások csökkentése másfél-két százalékkal növeli a fogyasztói árszínvonalat, a helyi közlekedésben, az energiahordozóknál, a víz- és csatornadíjaknál, valamint a lakbéreknél. Csökkennek a támogatások az alacsony hatékonyságú tőkés export, valamint a rubelelszámolású áruforgalom és a termelőberuházások területén is. — Ma a támogatások alig néhány területre koncentrálódnak — mondotta. — Túlnyomó többségük az agrárszférához, a helyi és távolsági közlekedéshez, a lakásépítéshez és -fenntartáshoz, valamint a külkereskedelmi áruforgalomhoz kötődik. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a lakosság életszínvonalát közvetlenül befolyásoló támogatáscsökkentés esetén elkerülhetetlen a növekvő mértékű szociális kompenzálás, amely gyakran felemészti a támogatáscsökkentéssel elérhető' költségvetési megtakarításokat. Valamennyi szempontot mérlegelve a kormány úgy látja", hogy a jövő esztendőben nagyobb mértékű támogatáscsökkentés nem vállalható. Ezután Békési László a társadalmi közkiadások jövő évi koncepciójáról szólt. A tervezett növekedés itt a legjelentősebb, folyó áron számítva 19 százalék. Ez a növekedés azonban lényeges belső arányváltozásokat takar. A gazdasági válság körülményei között készülő költségvetés négy területen vállalhat prioritásokat; a szociálpolitikában, az egészségügyben, az oktatásban és a tudományos kutatásban. Az összes többi területen stagnálásra, illetve jelentős reálérték-csökkentésre kell felkészülni. — A szociálpolitika a jövő évi költségvetés egyik kiemelt területe. A koncepcióban tervezett 35 milliárd forintos szociális csomag az év közben többször is növelt 27 milliárd forintos idei kiadásokhoz képest mintegy 30 százalékos növekedést tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy jövőre két részletben tervezett, havi 800 forintos nyugdíjemeléssel a nyugdíjak reálértékének megőrzése 5400 forintig biztosítható, az alatt növelhető. Havi 300 forintos gyermekenkénti családipótlek-növelés garantálja a családi pótlek reálérték-megőrzését is, és sor kerülhet e nagyon fontos támogatási forma állampolgári jogon alapuló kibővítésére. Ezenkívül, a legrosszabb helyzetben élő családok egyedi támogatására 4 milliárd forinttal többet fordíthatnak majd a helyi tanácsok, a lakosság életviszonyainak legjobb ismerői. Az egészségügyre tervezett 65 milliárd forint nem csak a meglevő hálózat működtetésére nyújt fedezetet, hanem a fejlesztések üzemeltetésére, az egészségügy korszerűsítésére, rekonstrukciós programok megvalósítására is. A miniszter a továbbiakban szólt az egészségügy és a társadalombiztosítás közötti feladatmegosztás módosításáról is, Januártól a társadalombiztosítás átveszi az egészségügy finanszírozását, áprilistól a költségvetés a családi pótlék kifizetését. A javasolt megoldással a társadalombiztosítás tartalékai mintegy 4 milliárd forint többlettel tovább növelhetők, a költségvetés pedig képes átvenni az áprilisra törvénnyel, állampolgári jogúvá szélesíthető családi pótlék finanszírozását. egymillió ember további bérlemaradását megakadályozó 16 százalékos mértékű béremelést. — Sajátos új eleme költségvetési programunknak, hogy az állami feladatokat ellátó szervezetek akár egyházakról, akár társadalmi szervezetekről vagy magánvállalkozásokról is legyen szó, oktatási, egészségügyi és szociális feladatok ellátása esetén a költségvetéstől ugyanannyi állami támogatást kapnak, mint az állami intézmények. — A védelem és az igazgatás rendkívül szigorú feltételek között működhet 1990-ben — fejtette ki a miniszter a továbbiakban.— A védelmi kiadások a folyó évi erőteljes csökkentés után jövőre sem növekedhetnek, ami a hadseregben is végrehajtandó béremeléssel együtt több mint 20 százalékos reálértékcsökkentést jelent. Az átalakulóban levő, jelentősen csökkenő, de egyben korszerűsödő magyar hadsereg ennél nagyobb mértékű érvágást már nem tud elviselni. A belbiztonság, a rendőrség és az igazságszolgáltatás területén pedig elkerülhetetlen a költségvetés kiadásainak növelése. Összeomló lakáspiac A hiány feszültségei A miniszter szerint azelöterjesztett költségvetési irányelvek két eltérő karakterű költségvetési koncepciót tartalmaznak. Az egyik az 1989-es adószintek érintetlenül hagyása mellett 13 százalékos árindexre épít, a másik a vállalkozások és lakossági adók csökkentése mellett a fogyasztás terheinek, mintegy 2 százalékos növelésével 15 százalékos fogyasztói árindexen alapul. Mindkét változat minimális követelménynek tekinti, hogy a költségvetés 15 milliárd forintnál nagyobb hiánnyal nem zárhat. Az első változat a stagnálás, a beletörődés a kevesebb feszültséggel, kényelmesebb kompromisszumokkal járó változat, a második — amelyet a kormány ajánl — több feszültséggel jár, de magában foglalja a gazdasági átalakulás és differenciált növekedés esélyeit — mutatott rá. A költségvetés struktúrájának fokozatos átalakítása mellett négy területen tervez a kormány olyan változtatásokat, amelyek a költségvetési reform részét képezik. Ezek a szociálpolitika és az egészségügy finanszírozásának cseréje a költségvetés és a társadalombiztosítás között, a tanácsok új finanszírozási rendszerének első elemei, a támogatáscsökkentési és adó-korszerúsitési program folytatása, valamint a lakásfinanszírozási rendszer módosítása. Béremelés _ költségvetésből Békési László kifejtette: vetés teljes körű állami táaz. egészségügyben, az ok- mogatással fedezi a mintatásban, a tudományos ku- den eddiginél nagyobb mértatásban, az igazságügyben tékú, a költségvetési szerés a rendőrségnél a költség- veknél dolgozó csaknem — Az egész költségvetés legneuralgikusabb pontja a lakásfinanszírozás tervezett módosítása. A mai helyzet tovább már tarthatatlan, mindenki számára elfogadhatatlan. A fiatalok lakáshoz jutási esélye a jelenlegi rendszerben nem javítható, az állam képtelen tovább finanszirozni a napjainkra 91 milliárd forintra duzzadt lakáspiaci terheket. A jövő évi költségvetés e probléma legalább részbeni megoldása nélkül nem állitható össze. Két területen mindenképp változtatni kell. Az egyik a bérlakásfenntartás .állami terheinek, a másik a kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatkiegészítésének csökkentése. Elkerülhetetlen az is, hogy javítsuk a lakással nem rendelkező családok, mindenekelőtt a fiatalok helyzetét. Sokan bírálják azt a kormányzati pénzügyi magatartást, amely a költségvetés hiányának csökkentését kiemelt feladatának tartja. Nincs igazuk. Ez a szándék nem egy Öncélú, fiskális terror konkrét megjelenése, vagy a Nemzetközi Valutaalap szakembereinek fixa ideája, hanem az ország, a gazdaság jól felfogott érdeke. Minden forint költségvetési hiány vagy a gazdaságból von el forrásokat, és ezzel csökkenti a gazdaság pénzforrásait, vagy külföldi adósságainkat növeli, vagy ha már egyik út sem járható, a fedezetlen költségvetési kiadások az inflációt gerjesztik. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány a 15 milliárdos költségvetési deficitet túl nem léphető felső határnak tekinti — hangsúlyozta a pénzügyminiszter. — Kétségtelen — folytatta —, hogy a költségvetési koncepcióban vannak bizonytalan elemek, vannak kockázatok. Ezzel együtt is ez a költségvetési program, jelenlegi fázisában is kevesebb kockázatot rejt magában, mint az a folyó évi költségvetés, amelyet ez év első felében módosítanunk kellett — mondotta Békési László. A képviselők határoztak az 1989. évi költségvetési törvény módosításáról. Ennek alapján lehetővé tették azt, hogy a MAV 400 millió forintot használjon fel bérpreferencia címén. Ugyancsak egyetértettek a képviselők atekintetben, hogy a tanácsok az idén .egész évben a lakosság lélekszámával arányosan részesedjenek az adóbevételből. Eredetileg úgy tervezték, hogy az idei esztendő második félévétől kezdve attól függ a tanácsok bevétele, miként folyik be a személyi jövedelemadó. Este 6 óra előtt néhány perccel az elnöklő Fodor István berekesztette az ülés munkáját. Csütörtökön a képviselők az adótörvények tárgyalásával folytatják a munkát. Nagy László felvételei Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó évei Csongrádban 8. Egyébként a Délép említett, 1988. májas 26-i vállalati pártértokezlete egyhangúlag állást foglalt a megyei pártértekezlet megtartása mellett is. Egy nappal korábban pedig a Tisza Volán vállalati pártértekezlete foglalt állást ugyanígy. A megyei vezetésnek pedig csakhamar lehetősége nyílt a visszavonulásra, az országos pártértekezlet után egy konstruktívabb, de legalábbis pragmatikusabb gyakorlat kialakítására. Politikai bizottsági tagok régebbi szegedi beszédei, előadásai esetén a kialakult gyakorlat az volt, hogy többnyire a megyei első titkár, a titkárok, de nem egyszer még a megyei tanács elnöke és a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára is .kísérték a vendéget, illetve helyet foglaltak az elnökségben. Így volt ez például az éppen megbukott vezetők hajdan volt szegedi látogatásainak esetén is. Június 6-án ritka alkalom kínálkozott arra. hogv a megyei vezetés" kedvez.öbb képiét alakítson ki magáról, esetleg érdemi fordulatot is meghirdessen a megújulás érdekében. Szegedre érkezett Nyers fíezsö, a Politikai Bizottság új tagja, aki a Bartók művelődési kozpontban az Útkeresés — reformok cimü könyvének premierjén vett részt. Ugyanaznap az oktatási igazgatóság vendégeként, A reform értelme — az értelem reformja címmel Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese is előadást tartott Szegeden. Végül — szintén ugyanaznap — a Politikai Bizottság másik új tagja, PoZsgay Imre tartotta meg tervezett előadását, a Korunk kérdései című sorozatban. Különösen ez utóbbi esetben volt feltűnő, hogy — protokollszempontból „csak" — az előadást szervező oktatási igazgatóság vezetője, Kanyó Ferenc kíséretében jelent meg a vendég. A megyei vezetők mindhárom eseménytől távolmaradtak. Nem a vendégeknek hiányoztak, az ő sikerük — és a szervezők sikere — így is teljes volt. Pozsgay előadásán a Somogyi Könyvtár sebtében átrendezett legnagyobb olvasója Ls szűknek bizonyult az érdeklődök befogadására, még a lépcsőházban is álltak. Helyi politikus számára egy ilyen hármas konstellációban rejlő lehetőségek kiaknázásának elmulasztása körülbelül annyit jelent, mint egy csillagász számára egy teljes napfogyatkozás megfigyelésének elszalasztása. Június 23-án a megyei KISZ-bizottság foglalt állást a megyei pártértekezlet megtartása mellett, maja 27-én a megyei pártbizottság ülése elé került az ügy. Itt néhány pártbizottsági tag és számos meghívott pártértekezleti küldött a pártértekezlet összehívása mellett volt. a pártbizottsági tagok többsége azonban ezt ellenezte. Mindöszsze hét ellenszavazattal, az a határozat született, hogy a pártbizottság nem tart szükségesnek pártértekezletet, mert „ügyeit rendezni tudja saját hatáskörében, a pártbizottság keretein belül". Két nappal később a szegedi, majd július 28-án a makói pártbizottságok a városi pártértekezletek megtartása mellett döntöttek. Az itt folyó viták jó néhány hozzászólója élesen bírálta a megyei döntést. A nyári uborkaszezon ellenére, a viták más fórumokra is kiterjedtek, felforrósodtak, tartósakká váltak. Megjelent a humor is: „Már mindenki tudja, hogy lesz megyei pártértekezlet, csak a megyei pártbizottság tagjai nem tudják./." Július végén a mintegy 4 ezer 800 tagot tömörítő 25 pártbizottság titkára lehelet juttatott el a megyei pártbizottság tagjainak, a Központi Bizottságnak és a városi pártbizottságoknak. Ebben írják az alábbiakat: (Folytatjuk )