Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-22 / 277. szám

1989. november 22., szerda 53 dig szinten némileg meghaladja a 14 milliárd dollárt. Ezért — mondotta Németh Miklós — felkértem a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy amikor a jövő év elején a kormány beterjeszti a jegybankról szóló törvényt, az MNB mellékelje a bank tisztába tett mérlegét is, és azt megfelelő magyarazatokkal mutassa be az Országgyűlésnek. Ekkor kell dönteni arról is, hogy kinek — az Országgyűlésnek vagy a Minisztertanácsnak — a felügyelete alá tartozzon a Magyar Nemzeti Bank. Addig is elkészült egy tájékoztató, amelyet még kedden kézhez kapnak a képviselők. — Mi most arra a döntésre jutottunk, hogy a teljesen tiszta kép bemutatása szolgálja jobban az ország érdekeit. Eltökéltek vagyunk abban, hogy az ország eletében új történél mi szakaszt nyissuhk, és meggyőződésünk, hogy ezt csak tiszta lappal lehet sikerrel megtenni. Németh Miklós, hangsúlyozta: bízik abban, hogy a hazai folyamatokban azóta elért haladás tükröződni fog Margaret Thatcher brit kormányfővel és Helmut Kohl kancellárral küszöbön álló tárgyalásain is, mint ahogy nagy várakozással tekint a dél-koreai elnök mostani, a japán miniszterelnök és Mitterrand elnök jövő év eleji látogatása elé. Németh Miklós kifejezte reményét, hogy az ország hasznára válik az a kivételes lehetőség, amit az Európai Közösség vezetői legutóbbi, budapesti látogatásukkor felajánlottak: a magyar miniszterelnök vegyen részt és szólaljon fel a Közös Piac külügyminisztereinek december 13-án, Brüsz.szelben tartandó, Magyarország és Lengyelország megsegítésével foglalkozó tanácskozásán. Kiemelte: a jövőben soha többé ne rendeljük alá országunk érdekeit olyan internacionalista közösségi erdekeknek, amelyeket a nép, a társadalom előtt nem tudunk igazolni. E felfogással a magyar kormány nem áll egyedül, szövetségesei vannak. Erről biztosítottak ebben az évben a lengyel vezetők, továbbá Markovics jugoszláv miniszterelnök, és erről tárgyalok várhatóan a jövő év elején Mazowiecki lengyel kormányfővel. A továbbiakban az ország politikai helyzetéről beszélt. — Reményt látok arra T-T hangsúlyozta a továbbiakban —. hogy a pártok felelős politikai szerepvállalásának olyan módja alakul ki, ami nem veszélyezteti az. átmenet alkotmányos, törvényes jellegét, és ugyanakkor erősíti a döntések politikai legitimitását. Németh Miklós ezután arról szólt, hogy a kormány az új alkotmányjogi helyzetben eddigi stratégiáját megerősítve, a Parlamentnek felelős, független, nemzeti intézményként kíván működni. Az, hogy nemzeti kormány, azt jelenti: az átmenet bonyolult időszakában mindennél előbbre valónak tekinti az össznemzeti erdekeket. Azt is jelenti: integrativ szerepre törekszik, ezért folyamatosan tárgyal, konzultál a különböző pártokkal, társadalmi mozgalmakkal, érdekképviseleti szervezetekkel, egyházakkal, Németh Miklós elmondotta, hogy nemzetközi tárgyalásain közölte: a kormány az ország működöképességéE—-g7'1 M ^^HP^^Imm^-, .jgÉP^P7 W *<<fl •Kik NH Több tery, mint pénz Ködös távolban az M5-ös A tegnap kezdődött országgyűlési ülésszak napirendjén is szerepel a Világkiállítás. Ezzel kapcsolatban már régóta aggódnak, a Dél-Alföldön; lehet, hogy hosszú evekre megáll az autópálya KecskemetneJ? Mikor indul újra, van-e rá pénz? — faggattuk a legilletókesebbet, Derzsi András közlekedési minisztert. — A jövő évi köLtségvetesben es még három évig egy fillér sincs a továbblépésre. A tárca ugyanakkor készített egy programot, s ezt átadtuk az elmúlt hét végén ittjárt EGK-küldöttségnek. Ebben, az autópálya-hálózat. s benne az M5-ös tervei is szerepelnek. — Ugyanez került szóba az „Alpok—Adria"-ügyben is. , — A négyes — jugoszláv, olasz 06ztrák és nxagyar miniszterelnök-helyettesi és külügyminiszteri — találkozón elsősorban az olaszok és a jugoszlávok támogatták a transzeurópai hálózat e hiányzó szakaszának mielőbbi megépítését. — Jutottak valamiféle elhatározásra is? — Erre késiül most villámgyorsan egy megvalósítási program, amit még a jövő év első felében a kormány elé viszünk. Az építkezés várhatóan '91-ben indulhat meg. — Körülbelül mikor éri el a pálya az országhatárt? — Pénz még igazaból nincs, határidót sem lehet mondani. Elképzelésünk szerint egy ütemben fog épülni, de az elkészült szakaszokat — amint lehet — átadjuk a forgalomnak — Miből finanszírozzák majd az építkezést? — Vagy az Európai Fejlesztési Bank, vagy a Világbank tőkéiével — Es munkával? A jugoszlávok készséget mutatnak. .. — Kapacitásgondjaink nekünk sincsenek. — Hasonlóan vannak ezzel megyei útépítő vállataink is. Az útfenntartásra kapott világbanki hitel nélkül már az idén is zavarba lettek volna. — Ez a hitel két évig még biztos, évi 10 millió dollárral. Ehhez jön még az útalap, melynek jelentős részét önkormányzati — helyi tanácsi — szintre kell vinni. — Még nemigen látszanak ezek az önkormányzatok. — A terven csak most dolgozunk, a vég ered ménvt befolyásolja majd az önkormányzati rendszer sorsának további alakulása. (kovács) nek fenntartása, a finanszírozhatóság biztosításának érdekében vállal és kezdeményez minden szükséges intézkedést. — A kormány, és személy szerint én minden időben mindenféle boszorkányüldözésnek esküdt ellensége voltam. és az leszek a jövőben is. Nem csupán erkölcsi okokból, hanem azért is, mert az országnak nagy károkat okoz. Mélységesen elítélem azt a módszert, ahogy 1945—4(i-ban az államapparátust szétverték, hiszen számtalan emberi tragédia okozása mellett a hatalom megfosztotta önmagát szakmai bázisától. Mélységesen elítélek minden olyan megnyilatkozást, amely pártállás alapján, vagy pusztán az államigazgatásban kifejtett működés miatt bosszúhadjáratra hív fel. A miniszterelnök a következőkben szólt arról a politikai, morális természetű problémaszövevényről is, ami a hadseregben alakult ki. Bejelen telte, hogy a ki-, alakult helyzet kapcsán több ízben beszélt Czinege Lajossal. Ezt követően a nyugalmazott miniszterelnökhelyettes lemondott hadseregtábornoki rangjáról, és vállalta, hogy kiköltözik lakásából. A honvédelmi 'miniszter pedig — mondotta Németh Miklós — utasításomra. december 1-jei határidővel jelentést ad a Bokor-könyv minden lényeges állításáról, amit átadok a parlamenti vizsgálóbizottságnak is, és ezen keresztül az ország széles közvéleményének. A hadsereg mellett nem kevésbé fontos egy erős, szellemében tiszta és önérzetében szilárd rendőrség léte is. Nem lehet belenyugodni abba, hogy romlik a közbiztonság, a közrend, egyre terjed a bűnözés, mind gátlástalanabbak a feketevaluiázók. Az elmúlt évtizedek sókat hangoztatott jelszava volt a bürokrácia elleni harc. A kormány most a szavak helyett tényleges romeltakarító jellegű munkára vállalkozik. A következő hónapokban a közigazgatásban is sor kerül az úgynevezett deregulációs program végrehajtására. A történelmi tapasztalatok arra intenek: a válság vonzza az erős, valamifele rendet teremtő kezet, a diktatúrát, amit mindenképpen el kell kerülni, mert a felemelkedésre csak a demokráciái útján lehet számítani — mondotta végezetül Németh Miklós, és a kormány nevében arra kérté a képviselőket, hogy amíg az Országgyűlésnek és a kormánynak megbízatása le nem jár, a sors által meghatározott szerepet tisztességgel, egymás iránti szolidaritással lássak el. A miniszterelnök beszéde után elsőként dr. Balla Éva (Budapest, 46. vk.) kért szót, majd Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány hároméves gazdaságpolitikai programjáról. A tájékoztatót Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egészítette ki, a jegybank szerepét is árnyaltabbá téve. A hároméves kormányprogramról elsőként Nagyiványi András, az építési és közlekedési bizottság elnöke fejtette ki véleményét. A vitában szót kért: Biacs Péter (Budapest, 30. vk); Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.); Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk ); Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.). A novemberi ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött. A plénumon felváltva elnökölt Fodor István és Horváth Lajos. Az ülésszak szerdán folytatja munkáját. Cél: ne hulljanak szét az önkormányzatok Pártok a megyeházán Mogegyezessel zárult tegnap, kedden délután az a meg beszel és, amelyet Lehinann István elnök kezdeményezett a Csongrád megyében működő pártokkal. Az öreg estébe nyúló tanácskozáson sok mindenről szó esett, de végső soron egy közös szándék látszódott a legerőteljesebbnek, nevezetesen, hogy az elbizonytalanodó tanácsi apparátusok és a választott tanácstagok szervezetei, egységei ne hulljanak szét az elkövetkező hónapokban; Mint a megyei tanács elnöke ecsetelte, arra igen nagy az „esély", hogy sokan elhagyják a tanácsot. Meggondolatlan kritikákkal, az egész testületeket elítélően minősítik, ezért a tanácstagok azon gondolkodnak, lemondanak. Példákat is hallottunk, makóiakat, szegedieket és Szentesiről valót. Az elkövetkező, körülbelül fél év múlva várható helyhatósági választásokig igen nagy szükség van a szakigazgatási szervek hozzáértő munkásaira és azokra a tanácstagokra, akik semmilyen módon nem kompromittálódtak. A tanácsok múltjában ugyanis eddig ismeretlen, peldallunul nagy feladat vár rájuk: népszavazásokat. választásokat, népszámlálást bonyolítanak a közeli hónapokban. A kereszténydemokrata néppárt, az SZDSZ, a néppárti. az MDF, az MSZP. a kisgazdák. a szociáldemokraták' és a népfront képylselői osztoztak a megyei tanácselnök szándékában, valamennyien hajlandóságot mutattak a meglevő kinevezett és választott, tanácsi ügyekért felelős emberekkel a jövő munkálataiban együttműködni. Mindenki egyetértésével indítványozták egy szaktanácsadói testület létrehozását, valamint azt is, hogy kisebb-nagyobb mértékben Imluprailiiitjimaik az. egyes tanácsi bizottságok •döntés-előkészítő munkálataiba is. Legtöbben indokoltnak tartották a megyerendszer letét, s ahot'y az SZDSZ képviselője fogalmazott, a pártok részvételét a látszatdemokrácia árnyéka is kerülje el. Sok elképzelést vetettek föl a valódi önkormányzat megvalósításának mikéntjéről, es hát többen hangoztatták, erre a megbeszélésre már hamarabb is sor kerülhetett volna. Ha ezi igy történik, bizonnyal, a megyében működő pártok mái* nem küszködnének helyiséggondokkal, s talán, a tanácsok munkáját is érdemibb módon segíthették volna. Részletesen szóltak az MSZP es a munkásőrség vagyonának felhasználásáról, és természetesen a főként Szege*a» Ilii Iliim turizmus miatt kialakultj lincshangulatról. M. E. Átalakulóban a Kiosz ? A mesteremberek küldütlképviselúi a november 3-i szegedi küldöttgyűlést követve, ezúttal megyei „színekben" gyűltek össze november t8-án — 7 ezer 360 kisiparostársuk képviseletében —, a biológiai kutatóintézet tanácskozótermében. A 110 küldött mellett a meghívottak között volt Kuruéz Zsigmond, a Kiosz országos elnöke, Baranyai György, a • Kiosz jogügyi osztályának igazgatója, valamint Bősze Alajos, a Vállalkozók Pártjának alelnöke, és a Kereskedelmi Minisztérium képviseletében Nagy Tibor. A küldött-taggyűlésen a megyei vezetés elnökének Széli Imre makói kovácsmestert, alelnökéül Gyapjas Mihály csohgrádi (rovarirtó) egészségügyi gázmestert és Pálvölgyi Zoltán szegedi villanyszerelő-mestert választották meg, titkos szavazással, ellenszavazat nélkül. Pálvölgyi Zoltánt ezenkívül a 20 tagú országos elnökségbe delegálták. Az ülésen először Gyapjas Zoltán koordinátor tájékoztatóját hallgatták meg, melyből kiderült: a korábbi (12 tagú) középszervezeti ügyintéző szervezet leépítése (a következő öt évben feladatukat két főállású alkalmazott látja majd el társadalmi munkában dolgozó vezetők segítségével) jelentős, 4,5 millió forintos megtakarítást tesz lehetővé, aminek eredményeként az alapszervezetektől történt, átlagosan 60 százalékos elvonás június 8-ával 30 százalékosra mérséklődött, majd ennek fizetésétől három hónapra eltekintettek, hogy az alapszervezetek megüresedett alapjait ismét feltölthessék, s ezután, 1990 januárjától csak 20 százalékot vonjanak el. Ez lehetővé tette, hogy az országban egyedülálló példaként a Csongrád megyei Kioszszervezet mindennemű tartozását kiegyenlíthette az országos vezetősegnek. Ezek után az összegyűltek a hódmezővásárhelyi sztrájkfelhívásra reagálva, elsősorban a további targyalasokut szorgalmazták, de ezek eredménytelensége esetén az országos sztrájktól sem zárkóztak el. A decemberi parlamenti ülésszakra egyébként népi kezdeményezést kívánnak benyújtani, s az ehhez szükséges 50 ezer aláírás gyűjtését a napokban kezdik meg. A Kiosz megyei küldötttaggyűlése befejezéseként Simon. József (Kistelek) szikvízgyártó mestert 50 éves, Molnár Pal esztergályosmestert 25 éves kisipari munkásságáért arany-, illetve ezüstgyűrűvel, Palvölgyi Zoltán villanyszerelő- es Tóth Mihály (Pusztaszer) esztergályosmestereket pedig a Minisztertanács Kiváló Munkáért kitüntető jelvényével jutalmazták. V. I. Taps az oklevélnek Mostanság egyre több szó esik arról, de jó is lenne, ha új erőre kapnának a helyi közössegek. Nem kell ehhez más, azonos érdekek felismerése, a tenn takarás vágya, s szervező egyéniségek. Sándorfalván a helyi áfesz iskolaszövetkezeti csoportjának tegnapi, keddi ünnepélyes tagertekezletén a szövetkezés iskolájáról kaptam leckét. A csoport immár 6 éve létezik. Az alapítók akkor 48-an voltak. Mára megháromszorozódott a felsős általános iskolásokból verbuválódott tagság. A folyosón árulták a tízórainakvalót, s egy szekrény volt a raktár. Az új iskolában már külön helyiséget kaptak az ifjú kereskedők. Itt már az üdítőknek, nyalánkságoknak, gyorsan pótlandó iskolaszereknek is helye van. S nemcsak helye, keletje is. Az elmúlt iskolaévben közel félmillió forintot árult a kéthetente váltott személyzet. Az esemény fénypontjaként jelentették be, másodszorra jegyezték a sándorfalviakat a legjobbak között. Kilencszáz csoportból a legjobb tizenkettőbe verekedtek be magukat, elnyerték a Művelődési Minisztérium, a Szuvosz és az úttörőszövetség által adományozott Kiváló Iskolaszövetkezeti Csoport oklevelet. S hozzá a nagy ovációval fo gadott tízezer forintot. T. Sz. I. Nem csupán a parasztokat képviseli Nemrégiben kisgazdapárti tagtoborzót tartottak a zsombói kultúrotthonban. A szónok Bába István ügyvéd, a párt Csongrád megyei szervezetének főtitkára volt. Előadásában hangsúlyozta: a kisgazdapárt demokráciát, félelem nélküli életet, jogállamot akar, és felszólította a nagyszámú hallgatóságot: nyíltan álljon ki saját érdekeiért, bátran politizáljon, hiszen most — hosszú szünet után — erre lehetőség nyílt. Kiemelte: a kisgazdapárt nem csupán a parasztság érdekkörét kívánja átfogni, hanem fölvállalja és képviseli az értelmiség és a munkásság érdekeit is. A magántulajdon törvényi garanciái nélkül nem valósulhat meg a gazdasági megújulás, s nem lehet szó a várt külföldi tőkebeáramlásról: a Kisgazdapárt tőke csak oda „megy", ahol megfelelő törvényi biztosítékot is kap. Egyszersmind stabilizálni kell a politikai helyzetet, mert az is egyik előfeltétele a békés megújulásnak. A megyei főtitkár ezután a földprogramra tért rá. Aláhúzta: a földkérdésben is következetesen a magántulajdont védi a kisgazdapárt; azt, hogy a jogos tulajdonos, vagy annak jogutóda visszakaphassa a földet. Azoknak is biztosítani szeretnék a mezőgazdaságban való elfoglaltságot — mondta —, akinek ugyan nem volt, és most sincs földje, de szeretne azon gazdálkodni, megélhetését ily módon biztosítani Szólt az agrobankok létrehozásának céljáról, mely pénztőke-támogatást nyújtana az újonnan megalakuló kis- es farmergazdaságoknak. A jól múkodó szövetkezetek szerepéről azt mondta; nem az elnevezés, hanem u tartalom a fontos. A vezetőket demokratikusan válasszák a szövetkezet elére, mert így biztosabb lenne a szakmai elvárás, és ami legalább ilyen fontos, a tagság érdekeinek képviselete. Biztonságban kell érezniük magukat azon kisparasztoknak is, akik szövetkezetben szeretnék boldogulásukat megtalálni. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a felszólalók nem hagytak kétséget szándékuk felöl: az ősi jussra, a földre szívük szerint igényt tartanak. Lévay Endre