Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-22 / 277. szám

22 1989. november 18., szombat M a fejeri be .zegedi látogatását (.iintker Met/ger. Darmstadt fopolgánneslere. aki az elmúlt barom napban a testvérvárosi kapcsolatokat kes.'ítcttc elő. Itt köziilt írásunkban egy darmstadti író mutatja be ironikus fel­hangokkal városát. Reméljük, ar olva­sók közül mind többen meggyőződhet­nek sorainak igazságáról. Klaus Staat: A hamiskás mosoly Darmstadtól érdemes óva­kodni. Sok embert láttak már ebbe a városba jönni, de hogy elhagyták volna, arra nincs tanú. Vajon milyen titok rejlik itt? A darmstadtiak a kíváncsisko­dók kérdésére egy markánsan huncut mosollyal szoktak vála­szolni, s közben egyik szájszegle­tüket fölfele, a másikat lefelé húzzák. De ez semmilyen segítsé­get nem nyújt a talány megfejté­séhez. Sokkal inkább hatalmába tudja keríteni a látogatót az az érzés, hogy mintha nem vennék túlságosan komolyan. A legszíve­sebben fordulna is vissza, ha kí­váncsiságát éppen nem az archai­kus mosolygás ejtené rahul. Te­hát marad, hogy a dolgok lénye­gére más úton jöjjön rá. Csak jóval később veszi észre, hogy már az első pillanatban is helyes nyomon járt. Mert 6 is azok közé tartozik, akik Darmstadtba jöt­tek és ahhoz soha nem lettek hűtlenek. Jó nyomon járhat, a titkot azonban évtizedek múlva sem tudja kideríteni. Minden­esetre feltűnik, hogy a kedves mosolygás, mely egy időben ta­szította és vonzotta, nem volt más. mint átgondolt, tartózkodó gesztus, amit körülbelül így le­hetne fordítani, „ugyan, hagyj már békén". Még most is birtoká­ban van ennek a mosolynak, hi­szen már 6 is darmstadti. A hamiskás mosolygás külön­ben azokat a tartományi grófokat isdarmstadtivá tette, akik eleinte egyáltalán nem is voltak azok. Nagylelkű Fülöp Hessen tarto­mányt még Marburgból kormá­nyozta, de fia, F. György 1567­bén örökölt tartományrész szék­helyét csakhamar Darmstadtba helyezte át, miután alaposan megismerte lényegét. Egyik utóda, IX. Lajos azután maga gyakorolta a darmstadti asszimi­lációs művészetet és a pfalzi Ka­rolina személyében egy olyan tar­tománygrófnót hozott kasté­lyába, akit ma intellektuelnek ne­veznénk. Ludwig. aki fellengzős volt, ezt azonban túl későn vette észre. Végül katonáival eltűnt Tirmasensbe a várost és lakóit az okos grófnőre hagyta. Az általa megteremtett irodalmi megha­tottságú atmoszféra a fiatal Goet­hét is vonzotta, akinek darm­stadti barátja. Johann Heinrich Merck a régies mosolygást külö­nös ördögi módra fordította, ugyanis, ahogyan mondják, róla mintázta Mephistó alakját. Goethénél végül mégis meghiú­sult a darmstadti vonzerő. Nyil­vánvaló, hogy a szász herceg ki­tartóbban mosolygott. Tehát vannak kivételek. Lehet, hogy Napóleon is az lett volna. De ezt nem lehetett kipróbálni, mert soha nem jött. Elküldte lovasez­redét, amely oly hatással volt X. Lajosra, hogy csatlakozott a Raj­nai Szövetséghez és ezért meg­kapta a nagyhercegi címet. Ha a császár nem is, de legalább a darmstadtiak összetoborozták katonáit. Még ma is egy díszgár­dát, „Schwolleschee"-nek hív­nak, amely ha jobban odafigye­lünk, a francia Chevaux legers (könnyű lovasság) szóból szárma­zik. A jó hangzású cfmen kívül 1. Lajos, amikor már Nagyherceg­nek hívták, napóleoni kalandjá­ból különben semmi előnyt nem élvezett. A Bécsi Kongresszus földbirtokainak jelentós részét el­vette. A következő Lajos (Darmstadtban hemzsegnek a Lajosok) Karolin felvilágosult el­gondolásával végleg szakított. Rcndörállamának legprominen­sebb áldozata Georg Büchner le^t. akinek 1835-ben menekülnie kellett Darmstadtból és 2 évvel késóbb Zürichben halt meg. Darmstadtnak azonban alkal­mat kellett adni. hogy megsebzett tekintélyét újrateremtse. 1900 körül, eifelejtve a Büchnerrel tör­tént nézeteltéréseket, a Mathil­denhöbén (a város keleti perem­• idékén egy zöld domb), amely csak a víztározójával túnt ki, egy nemzetközi hírű művésztelepet hozott létre. Ez alkalommal Ernst Ludwig nagyherceg mo­solygott és fél tucat a bécsi Joseph Maria Olbrich körébe tartozó művészt hozott Darmstadtba Az ilyen módon beolvadt (asszimi­lált) Jugendstílus (szecesszió) messze túlhaladt a cikornyás dí­szítőművészeten és a formán ke­resztül egy új életérzést akartak felébreszteni. Ernst-Ludwig a ra­jongó (Hessen tartományom vi­rágozzék és benne a művészet) maga is dolgozott a tervezeteken és Olbrich-kal kifejlesztették azt az elgondolást, hogy az Opel mü­vek munkásainak házakat építse­nek. amelyeknek a tetőformától a hűtőszekrényig szépségükkel boldogságot, megelégedettséget kellett mutatniuk. Ez a gondolat a virágzó korai kapitalizmusban idegen volt? Ernst-Ludwig egy társadalmi fantaszta volt. vagy korát évtizedekkel előre megha­ladta? A darmstadtiak túlságosan is ragaszkodtak hercegükhöz, hogy valóban taglalni tudják ezt a kérdést. Éppenséggel nagy csíny­tevésnek számított, ahogyan a mindenkor mosolygó darmstad­tiak hercegüket megfosztották a koronától/ 1917-ben Ernst-Lud­wig kormányzásának ezüstjubile­umát ünnepelte. Mivel ezekben az időkben a polgároknak nem volt nagyon mit ünnepelniük, leg­alább egy kis udvari pompát pró­báltak létükbe vinni, és rábeszél­ték a Nagyherceget, hogy a város­címerhez, amely így is. úgy is megérett a változtatásra, koroná­ját ajánlja. 1917. március 13-án Erns-Ludwig aláírta hú tartomá­nyi fővárosának oklevelét. Más­fél éwel késóbb megfosztották hivatalától. De címerbeli koroná­járól a darmstadtiak a mai napig nem tudtak lemondani. Az elsó világháború nemcsak Ernst-Ludwig uralkodásának idejét, hanem minden idealiszti­kus tervét váratlanul és kegyetle­nül lezárta. Hessen tartomány nem virágzott szépségében, ha­nem Németországgal együtt az ínségbe süllyedt. A művészet már nem az udvarnál, hanem a hátsó­udvarba szorult. Vagy padlás­szobákban, mint a darmstadti nyomdásznál Pepi Würth-nél, akinek a folyóirata, a „Padlás­szoba" (Késóbb „Tribunal" cím­mel) egv új időszak irodalmi lo­bogója lett, szerzői friss szellemű demokraták voltak. Sokan az éle­tükkel fizettek, hogy ez a szellem még nem állt ellen a megterhelé­seknek. A Hitlerrel szembeni el­lenállás során elpusztultak. Semmi nem volt abból a hamiskás mosolygásból, amellyel a darm­stadtiak ezt az Adolf Hitlert meg­kapták. Ez sokkal inkább for­dítva történt, ahogyan ez a kor stílusa volt. 1945-ben. amikor a naptár egy fejezet kezdetét jelentette, gyor­san érvénytelenítették ezt az azo­nosulási cselekedetet és a diktá­tort kitörölték a díszpolgárok so­rából. Most már újra darmstadti módon lehetett újra mosolyogni a városban, ha kezdetben nagyon nehéz volt a romok között, ame­lyekben a túlélők laktak. De ta­láltak valakit, aki hozzájuk illett és bátorságot öntött beléjük. 1945. március 25-én az amerikai parancsnok a nácik által üldözött szociáldemokrata ' ügyvédet, Metzgert nevezte ki főpolgármes­terré, akinek nem kellett azono­sulnia, mert darmstadti volt és Lajos volt a keresztneve. Metz­ger. még ma is hihetetlen energiá­val rendelkező férfiú, aki az újjá­építésnél a fekete falromok kö­zött élö emberekbe bátorságot és reményt öntött. 1951-ben, ami­kor a tartományi kormányba hív­ták, átadott utódjának, Engelnek egy olyan várost (6 is Lajos volt természetesen), amely az egész­séges fejlődésnek elég életerőt adott. így elhatározták, hogy még ugyanebben az évben meg­emlékezést tartanak, amelyet Heiner-ünnepnek neveztek, mert ki nem derített okok miatt a darmstadtiak gúnyneve nem La­jos, hanem Heiner. Ez az ós­darmstadti ünnep — amely évente 5 napra nemcsak a forgal­mat, hanem minden munkát megbénít a városban — még ma is létezik. Sajátos darmstadti vonás, hogy elnöke azok közül való. akik a városba jöttek, és onnan soha nem mentek el. Frank szüle­tésű, ami miatt öt Ottó Schmitt­nek hívják. A háború után nagyon sokan voltak, akik jöttek és utána soha el nem mentek. Menekültek, akik otthont vagy akár egy kis házacskát találtak; diákok, akik a vaskályha mellett (előadáson­ként egy brikettet kellett hoz­niuk) építészetet is tanultak és tudásukat mindjárt az újjáépítés­nél helyben ki is próbálták; egész cégek, amelyeket Metzger és En­gel mosolygásukkal megnyertek. Az 1951-ben ismét nagyvárossá lett Darmstadt a várakozásokon felül fejlődik. Az újjáépített vegy­iparhoz és gépiparhoz egy új „füstmentes iparnegyed" alakult, ahogy a környezetvédelmi elö­csatározások ezt a sokak által szeretett városrészt és munkahe­lyeket előszeretettel nevezik. A városnak a mai napig meghatá­rozó intellektuális és tudományos hangulatot kölcsönöz. A korai ötvenes években, amelyek or­szágszerte a szellemi fellendülés korszaka, Darmstadt a képzőmű­vészet, az új zene, a szellemi viták központjává vált. Amíg a szomszédos Frankfurt­ban egy új gazdasági metropolisz magasodik, a kis Darmstadtba a háromemeletes, közepesen nagy házak mellett döntenek és a „Vi­dék dicséretét" éneklik. Ez volt a címe a darmstadti szellem gyűjte­ményes kötetének, amelyet egy fiatal germanista adott ki. Ó ké­sóbb azoknak a darmstadtiaknak lesz a mintatípusa, akik soha nem derítették ki igazán, hogy ez a kicsi, eleinte elpusztult város az ötvenes évek építészeti középsze­rűségével a jelentéktelen beton­falaival hogyan tudott moso­lyogni. A sziléziai és késóbb NDK-menekült Heinz Winfried Sabais, a hetvenes években mirtt főpolgármester talán a sajátos darmstadti asszimilációs erőnek legfeltűnőbb példája. Darmstadt, amelyet most Günther Metzger, a második világháború utáni La­jos fia irányít, ma 133000 ezer lakosú város, amelynek Műszaki Főiskolája a köztársaságban kie­melkedőnek számít, tudományos utánpótlásával időközben a' re­gionális gazdaságot meghatározó elektronikájával fellendítette. De az ötvenes évek még mindig érez­tetik hatásukat. Akkoriban a vá­rosnak olyan ambíciója volt. hogy a századforduló fellendülési han­gulatát utánozva sok művészt hí­vott falai közé, akik a régi igényt megújítják, itt a vidék ölében a tartomány szellemi impulzusát fogadják és fölerősítik. Az akkori csábításból sok minden megma­radt. a gyakran tragikus is, a csak statisztikai értékű is. De a város több lett, mint az a múvészper­sely, ahogyan csúfondárosan ne­vezték. És ezt nemcsak az irigyek tették, hanem egyes helybeliek is. Egy valamit ugyanis tökélete­sen tud a hamiskásan mosolygó darmstadti; magas fokon műveli a vidám önkritika művészetét. E művészet egyik mestere évtize­dek óta a darmstadti művészek elnöke, aki természetesen nem itteni születésű, de ezt szinte senki nem tudja róla. Mert hogy véletlenül Ludwignak hívják.. Es ráadásul ez a családneve Palyazat Szeged Megyei Városi Ta­nács pályázatot hirdet a Sze­ged, Csanádi utca 9. sz. alatti volt óvodaépület 10 évi hatá­rozott időre történő bérbe­adására. A leendő bérlő kötelessége az épület rendeltetés szerinti használatra történő felújí­tása. átalakítása, környezeté­nek kialakítása az egyedi épí­tészeti előírások alapján. A pályázatokat a Szeged Megyei Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya (Sze­ged, Széchenyi tér 11.) címre 1989. december hó 20-ig lehet benyújtani. Részletesebb felvilágosí­tást ugyanezen a címen Bíró László főelőadó ad. Telefon: 23-111/149-es mellék. Kiadó helyiségek Szeged Megyei Városi Tanács V B. Hivatal Igazgatási Osztá­lya pályázatot hirdet határozatlan időre szóló használatra az alábbi helyiségekre: Petresiu. 11.1. 18,0m3 Nyitrau. 15. III. 17,09 m2 Puskás u. 23. IV. 17,9 m2 Kisteleki Ede u. 2. III. 17,9 m2 Kisteleki E.u. 4. III. 17,9 m2 KukoveczNanau. 22 I 17,9 m2 Korányi fasor 5. 99,0 m2 Juhász Gy.u. 31. 21,0 m2 Gutenberg u. 22/A. ll.Om2 Szivárvány u. 50. 13,6 m2 Somogyi B.u. 6. HámánKatóu.5. A pályázat benyújtási határ­ideje: 1989. december 5. A pályázati tárgyalás helye: Szeged. Széchenyi tér 11. I. emelet 108. számú szoba. A pályázati tárgyalás idejét és egyéb tudnivalókat a pályá­zati hirdetmény tartalmazza, amely megtalálható a Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, Sze­23.0 m2 34.1 m2 IKV-garázs IKV-garázs IKV-garázs IKV-garázs IKV-garázs IKV-garázs IKV-raktár IKV-iroda IKV-műhely üzlet IKV-műhely raktár IKV-raktár IKV-műhely 45 000.-Ft 34180.-Ft 53 700.-Ft 53 700.-Ft 44 750.-Ft 53 700.-Ft 297 000.-Ft 84 000.-Ft 33 000.-Ft 6800.-Ft 11500.-Ft 17 050.-Ft ged, Széchenyi tér 11. szám alatt. A helyiségek előzetes megte­kintésének lehetőségéről és egyéb tudnivalókról részletes tájékoztatást a Hivatal Igazga­tási Osztályán (Szeged. Szé­chenyi tér 11. szám. 1. emelet 102-es szoba. Tel.: 23­111/178). 1989. NOVEMBER 22., SZERDA — NÉVNAP: CEClLIA A Nap kel 6 óra 59 perckor, és nyugszik 16 órs 02 perckor. A Hold kel 0 órs 52 perckor, és nyugszik 13 óra 13 perckor. A Tisza vízéllésa Szegednél kedden plusz 74 cm (apadó) NYOLCVAN ÉVE született Varga Ottó (1909-1969) Kos­suth-díjas matematikus, egyetemi tanár, akadémikus, a magyar difterencíálgeomet­riai iskola megalapozója. HATVANÉVES Görgey Gábor (sz 1929) Józsel Attila-di|as költő, drámaíró, müfdrdltó. a Magyar Nem­zet munkatársa, a Szegedi Nemzeti Szín­ház dramaturgja NAGYSZÍNHÁZ 19 órakűr: Édes Anna - A Neve Sadsko Pezeriste - az Újvidéki Magyar Színház vendégjátéka - Bérletszünet MOZIK Korzó: délelőtt 10. délután 1, háromne­gyed 6 és 8 órakor: K—9 Kutyám Jerry Lee (színes, m b. amerikai film), fél 4 órakor Felfelé a lejtön (magyar film). Fáklya: fél 3 és háromnegyed 5 órakor: A medve (szines, m. b. francia természet­film, III. helyárral!). 7 és fél 9 órakor: Emma­nuelle (szines, francia szexfilm. VI. helyár!) Csak 18 éven felülieknek!). Kamaraterem: 3 órakor: A kószivú em­ber fiai I—II. (magyar film), tél 8 órakor BródyG. filmklub.) Balázs Béla Fllmtáka: fái S. fél 7 ás Iá! 9 órakor: Örökmozgó (Szegedi filmmú­zeum). Belvárosi: 3. negyed 6 ás (él 8 órakor Cocktail (szines. m. b amerikai film IV. helyár!). Klskörössy halászcsárda: (videomozi) délután 4 és este 8 órakor Kolostorboldog­ság (szines. m. b. spanyol film) Éva Presszó: este 8 órakor: Provokáció (színes, olasz erotikus) ÜGYELETEK GYÓGYSZERTAR: Klauzál tér 3 szám (13/57-es) Este 8 órától reggel 7 óráig Csak sürgós esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓ­GIAI FELVÉTEL: Ma a balesetet szenve­dett személyekel Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u 4.) veszi fel, sebé­szeli és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. A GYERMEKSÉRÜLTEK ÉS GYER­MEKSEBÉSZETI betegek ellátása a Gyer­mekklinika gyermeksebészeti osztályán történik ÉJSZAKAI ORVOSI: Este fél 6 órától reggal tél 8 óráig, a felnöttlakosság részére Hunyadi János sgt 1 szám alatt. Telefon: 10-100 GYERMEKORVOSI: Munkanapokon 13 órától másnap reggel tál 8 óráig, szomba­ton. vasárnap es munkaszüneti napokon reggel tál 8 órától másnap reggel tál 8 óráig a Lenin krt. 20 sz alatti körzeti gyermek­orvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI: Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig a Fül­Orr-Gégeklinikán (Szeged, Lenin krt. 111). telefon: 10-233/1265-ös mellék FOGORVOSI ÜGYELET: Hétfótól pén­tekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától héttő reggel 7 óráig Sze­ged, Zöld S. u 1 -3 Telefon: 14-642 CSALÁDVÉDELMI TANÁCSADÁS: Hátidtól délután 14 ós 17. csütörtökön dél­előtt 9 és 12 óra között a Szent Mihály utca 1 szám alatt, telefon: 13-740 S. O. S. LELKISEGÉLY-SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Héttőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható BUDAPESTI. 8.00; Tévétorna nyugdijasoknak 8.05 Stúdió '89 - A Televízió kulturális hetilapja — ism 8.50: Képújság 8.55: Az Országházból jelentjük... - Tu­dósítás az Országgyűlés novem­beri ülésszakáról 17.20: Hirek 17 25: Déli videóújság - A szegedi kör­zeti stúdió műsora 17.35 Správy — Hirek szlovák nyelven — A szegedi körzeti stúdió műsora 17 40 Egy különc portréja: a rózsahal ­NSZK ismerettegesztőtilm 18 25 Betüreklám 18 30 Interpop Gála - Balogh Ferenc, Csepregi Éva, a Napoleon Bld és a Z'Zi Labor műsora 19 05 Reklám 19 10 Esti mese - Kacor kalandjai ­Kacor zenél — Csehszlovák rajz­film 19.20: Reklám 19 30: Híradó 20 00 Reklám 20.05: Az Országházból jelentjük ­Összefoglaló az Országgyűlés mai napjáról 20 45 Muzsikál a mozi — Szórakoztató összeállítás 21.25: Reklám 21 30 Új Világ - Külpolitikai képes kró­nika 22 15 Fiatal Művészek Stúdiója - Szibé­riai nyár - Rövidfilm .- A kék kristály könnycsepp - Kisjátékfilm 23 10 Híradó 3 BUDAPEST 2. Tv 2 Kudlik Júliával és Dombóvári Gáborral 17 00 Képuiság 1715 Tv 2 - Benne Reklám - Riportok - Időjárás - Zene 17 45 Mozaik - Telefonos játék 18 00 Telespori 18.25: Gyerekeknek' — 1 Drágalátosok - Szovjet kisfilm - 2. Népek me­séi - A két lángnyelv - Jugoszláv rajzlilm 18 47: Tv 2 19 00: Az idó és a szél - Brazil tevéfilm­sorozat - XI/10 rész 19.51: Tv 2 —Benne 20 20: AUTÓ 2 - A Tv 2 autós magazinja 2100 Híradó 2 21 20 Tv 2 21.30 Itzhak Periman és Pinchas Zuker­man — Angol lilm Kb 22.20 Tv 2 — Napzárta KÜLFÖLDI TÉVÉADÓK MŰSORAIBÓL ÚJVIDÉK 16.30: Híradó. 16.45: Ismeretterjesztő műsor. 17.15: Híradó. 17.35: Gyermek­filmsorozat. 18.05: Objektív - román nyelvű műsor. 19.00: Rajzfilm. 19.30: Híradó. 20.00: Sporlszerda. 22.35: Hír­adó. 22.55: A Vajdasági KSZ XIX. 23.25: Dokumentummusor. BELGRÁDI. 16.30: Magyar híradó. 16.45: Ismeretter­jesztő. 17.15: Híradó. 17.35: Gyermek­műsor. 18.05: Ötös stúdió. 18.20: Rajz­film. 18.25: Dokumentumműsor. 19.10: Rajzfilm. 19.30: Híradó. 20.00: Modern Idok — szórakoztató műsor. Cigull mF gull - jugoszláv film. 22.30: Híradó. 23.20: Éjjel Is, nappal Is. Benne: A ren­dóregység - amerikai komédia. Vtsz­szatérés — angol tévéfllm. Szergej El­zenstein titkos élete - dokumentum­film. BELGRÁD 2. 15.15: Éjjel Is, nappal Is. - Ism. 17.15: Rajzfilm. 17.30: Körzeti műsor. 18.00: Belgrádi műsor. 19.30: Híradó. 20.00: Sportszerda. 22.00: Huszonnégy óra. SUPER 16.30: Élö telefonos műsor. 18.30: Rock, 19.30: Idólánc. 20.00: Super vakációk, ­útikalauz. 20.30: Der Spiegel - tv maga­zin. 21.00: India arcai. 21.30: A világ ma. 22.10: Europslla. 22.14: Üzleti hirek. 22.45: Hírmagazin. 23.15: A hál esemé­nyei. 23.45: Der Spiegel. 00.10: Hírek. 00.20: Egyveleg. TV 5 16.13: Európa-klub, 17.10: Esély a da­loknak. 17.30: Konyhatltkok. 18.00: Sza­mok éa betűk vetéíkedó. 18.20: Pihenő­idő. 19.00: Hegymászók magazinja. 19.40: Csillogó papiros. 20.00: Közterü­let — magazin. 21.30: Kanada kétkeré­ken - űtlfllmsorozat 4. 22.30: Varieté. 23.55: Ex libris irodalmi magazin. - (Élő). 11.05: MNNH - Katonadalok feldolgozásban. 11.34: Szobotka Tibor novelláiból - Életkép, fakeretben — ok­tóberi séta. 12.45: Törvénykönyv - Gaz­daság ás jog. 13.00: Klasszikusok dél­időben — Zenekari muzsika. 14.05: Okos, fekete varjak — Gion Nándor no­vellája — Ism. 14.23: Beszélni nehéz — Ism. 14.33: Filmzene. 15.00: Zengjen a muzsikai — Az amatőr zenei mozgalom híradója. 15.30: Kamarazene. 16.00: Ti­zenhatóra - Hírmagazin. 16.15: Éneklő Ifjúság. 16.25: Kenguru — Sportműsor gyerekeknek. 17.00: Védtelenül? - A pedagógusok (érdak) védelmében. 17.30: Berszélgessünk zenéről - Újfa­lussy József műsora. 18.05: Láttuk, hal­lottuk, olvastuk — Műváazet ás muveló­déskritlka. 18.30: Esti magazin. 19.40: Hollós Máté népdalfeldolgozásaiból. 19.30: Sportvilág. 19.50: Népdalkóru­sok. 20.00: Hírek, érvek, vélemények. 20.27: MNNH - Találkozásom a népze­nével — A mikrofonnál: Sütó András. 21.13: A fekete tulipán - Alexander Dumas regénye rádióra alkalmazva. 22.00: Hírvilág. 22.30: A kilencvenes évek. 22.40: Valiisok vlléghfradója. 23.10: Operaest - Wolfgang Wlndgas­aen Wagner fel vételeiből. PETÓFI 8.05: Rivaldafényben: Az év slágerei. 9.05: Eróts Ágotának hfvjék. 10.05: Hal­szélgyökerek — Hermann Imre és 8 bu­dapesti pszichoanalitikus Iskola - lem. 10.20: Slágerról slágerre. 11.05: Családi tükör - Ism. 11.40: Szól a nóta - Óvo­dások műsora. 12.10: Nóta-archfvum. 13.05: A tegnap slágereiből. 14.00: Ho­zott anyagból - ... avagy igy rádiózunk ml. 15.05: Pop-Labor. 16.00: Tartóshul­lám - Könnyűzenei magazin. 17.05: Kö­lyökrádló. 17.30: Ötödik sebesség. 18.30: Pop-regiszter. 19.05: Garázs. 19.35: Egy hajóban - Verebes István útitársa: Lovász László. 20.05: Album­alánlat. 21.05: Közkívánatra. 22.00: Akit érdekel... — Magánvagyon — közva­gyon. 23.20: A dzsessz története — A 80/53. rész melléklete. 24.00 -0.14: Virágénekek. ff 9 Rádió KOSSUTH 8.20: Eco-mlx - Gazdasági magazin. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.00: Az URH adókon. Egész napos közvetítés az Or­szággyűlésről. 9.00-11.00: Napközben BARTÓK 9.08: Salzburgi Mozart Hét - 1989 ­Vt/6. - befejező rész. 10.30: A magyar nyelv századai - A hétköznapok ma­gyar nyelve. 10.45: Az özvegyasszony és három lánya — Juszuf Idrlsz egyip­tomi (ró elbeszélése — Ism. 11.01: Lortz­Ing: Az operapróba — Egyfelvonásos opera. 11.50: Sternefeld teld.: János bé­csi — francia népdal — (Mertens Rézfú­vós Együttes). 12.05: Mendelssohn: e-moll vonósnégyes — (Tátrai vonósné­gyes). 12.30: A Magyar Rádió ás Televí­zió énekkara énekel. 13.00: Zsiga bácsi - Naplók, levelek, töredékek Móricz Zsigmond életéből. 13.59: A VII. debre­ceni Nemzetközi Katonazenekari Feszti­vál hangversenyei — Vl/S. - befejező rész. - Az USA Európai Szárazföldi Csapatainak Zenekara játszik. 14.36: Barokk zene. 15.35: Interjú - (részletek) - Görgey Gábor versel — Elmondja: Fülöp Zsigmond. 15.40: MNNH - Kato­nadalok. 16.05: Kapcsol|uk a 22-es stú­diót - (Élö) - Hangverseny Sehubert műveiből. 17.10: Zenekari muzsika. 16.00: Szopránáriák. 18.30: V meterlns­kom jazyku — A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetisági műsora Szegedről. 19.05: Törd a tejed! - Ism. 19.20: Bio­szféra expedíció - Az Ismeretlen világ kapujában. 19.35: A Berlini Filharmoni­kus Zenekar hangversenye a Berlini Fil­harmónia hangversenytermében. 21.00: Operakórusok. 21.18: A kamarazene kedvelölnek — A Budapesti Vonósné­gyes felvételeiből. 22.15: Purcell: Óda Szí. Cecília napiéra. 23.10: Napjaink ze­néje — Elektroakusztikus zene SZEGED Szeged 94 9 MHz - Szentes 66.29 MHz 1989. november 23., csütörtök 5.55: Műsorismertetés, hirek, meteor., útlnform. 6.00: Krónika (Kossuth). 6.15: Hirek, tudósítások a Dél-Alföldról - az ügyeletek jelentik. 6.30: Hirek, lap­szemle (Kossuth) — Miről ír a Békés Megyei Népújság, a Petőfi Népe, a Csongrád Megyei Hlrlep és a Délma­gyarország. 6.45: Reggeli párbeszéd — Klsosz—kormány találkozó az adópoli­tikáról és a vállalkozásról. 7.00: Krónika (Kossuth), sport. 7.25: Körzeti ldö|árás­lelentés. 7.30: Dél-alföldi hfrek, tudósítá­sok, programajánlat. Műsorunk tartal­mából: — A köztársaság első hónapja. - Kap-e helyet a Nagycsaládosok Egye­sülete? - Fllmlevél. - Szerkesztő: Megyeri Valéria. - 16.00-18.00: A Ma­gyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának szolgáltató műsora.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom