Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
I >M Nehéz helyzetben, nehéz döntések előtt Csehszlovákiában nő a feszültség — Lépések a jugoszláv bevásárlóturizmus kapcsán — „Mondjon le a Parlament\" — 20 milliárd dollár az adósságállomány! 1989. november 21. Mintha fölszállásra készülő, folyamatosan gyorsuló repülőben ülne az ember, olyan érzés keríti néha hatalmába térségünk lakóit Pedig hát az a bizonyos gép már eddig is igencsak száguldott S a fejlemények sem érik túlontúl váratlanul a megfigyelőt, aki legföljebb abban reménykedhet: nem futunk le a pályáról. . i A külföld történéseiből: növekszik a feszültség Csehszlovákiában, a rendőrség brutális magatartása pedig tiltakozások lavináját indította útjára. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szembefordult a kormánnyal, a köztársaságok nagyobb autonómiája érdekében; a román pártkongresszus pedig végképp nem tűnik alkalmasnak szimpátia kiváltására a nemzetközi életben. És összeült a Parlament. Négynaposra tervezik az ülésszakot, amit a sűrú napirend lehet hogy kétségessé tesz. Annyi bizonyos, hogy régen hangzott már el olyan drámai erejű expozé az ország házában, mint tegnap Németh Miklóstól. Gazdasági vészhelyzetben van az. ország, amivel most egy meggyöngült Parlamentnek, egy egyre többet támadott kormánynak és egy megosztott társadalomnak kell szembenéznie. Szávay István Csehszlovákia Négy nap — tizenhárom napirend a parlamenti ülésszakon n Egyetértés" a rendőrséggel A szombat óta tartó tiltakozó megmozdulásokra történő első konkrét reagálásként kedden Prágában bejelentették, hogy a cseh kormányfő kérésére a főügyész vizsgalatot kezdett « pénteki diáktüntetés elleni rendőri fellépés okainak és körülményeinek a tisztáA csehszlovák hírszolgálati iroda szinte megszakítás nélkül közli a híreket a Prágában, a csehszországi és a szlovákiai nagyvárosokban folyó diákmegmozdulásokról és sztrájkokról. Hétfőn este a CSKP KB elnöksége rendkívüli ülésen vitatta meg a kialakult helyzetet. A CTK által éjjel fél 12-kor kiadott rövid közleményben még az állt hogy az elnökség támogatásáról biztosítja a szövetségi, a cseh és a szlovák kormányok hétfői állásfoglalását (A három kormány egyetértését nyilvánította ki a pénteki diáktüntetéssel szemben alkalmazott .rendőri fellépéssel.) * Kedden az amerikai külügyminisztériumba kérték Csehszlovákia washingtoni nagykövetét és a kormány éles tiltakozását fejezték ki a csehszlovák hatóságoknak a prágai tüntetők elleni erőszakos fellépése miatt. Richárd Schifter, az emberi jogokért felelős külügyminiszter-helyettes egyúttal közölte a nagykövettel: a történtek után nem kívánják Washingtonban fogadni Jan Fojtikot, a CSKP KB titkárát. Nem a legfelsőbb tanácsban Nem fogadta el hétfőn a szovjet legfelsőbb tanács a tagköztársaságok és az autonóm köztársaságok gazdasági önállóságáról szóló törvény tervezetét. A törvényhozó testület a tervezet átdolgozására szólította fel a kormányt. A népképviselők két dolgot kifogásoltak a kormány tervezetében ; 1. Meghagyná a központi irányító szervek jogainak nagy részét, míg kötelességeik zömét áthárítaná a köztársaságokra. 2. Nem biztosítaná a kisebb területi egysége^ és a gazdálkodó vállalatok önállóságát a köztársasági kormánnyal szemben. Semmire sem megyünk a gazdasági reformmal, ha a moszkvai központ diktátumát a köztársasági központé váltja fel. A rigai vagy jereváni bürokrata semmivel sem jobb, mint a moszkvai — érvelt számos képviselő. A kormány tervezete mellett a legfelsőbb tanács megvitatja majd a balti szovjetköztársaságok hétfőn benyújtott alternatív tervezetét is. A mostani visszautasítás azt jelenti, hogy — tekintettel az lt ülésszakának zsúfolt programjára — ez a törvény már semmiképpen sem léphet életbe a tervezett időpontban, 1990 január elsején. Kedden délelőtt néhány perccel 10 óra után megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a napirend ismertetése előtt bejelentette: az ülésszak előreláthatólag négy napig tart. A törvényhozás elsőként önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) 63 képviselőtársával együtt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény alapján népszavazás elrendelését kezdeményezte a nemzeti ünnepek, illetve az állami ünnepek meghatározására. A képviselőnő indoklásában rámutatott: e kérdésben a Parlament nem dönthet anélkül, hogy a nép véleményét megismerné. Amennyiben a kormányzat úgy határoz — tette hozzá —, hogy a jelenlegi Parlamentnek nem kívánja benyújtani a törvényjavaslatot a nemzeti ünnepekről, a népszavazási kezdeményezéstől eláll. A kormány nevében — rövid, a padsorok közötti konzultáció után — Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt: a Minisztertanács nem ennek a Parlamentnek kívánja benyújtani a javaslatot. Az indítványtól ennek nyomán a képviselők elálltak. A tárgysorozat ismertetése előtt Bánffy György (Budapest, 4. vk.) ügyrendi kérdésben kért szót. A képviselő megítélése szerint a gazdasági és a kormányzaii téren válságos helyzet alakult ki. Ennek további romlása veszélyeztetheti a Parlament által már elfogadott törvények maradéktalan megvalósítását is. A további ellehetetlenüléstől a nemzetet szerinte úgy lehetne megmenteni, ha az Országgyűlés december 11-i hatállyal — megbízatásának lejárta előtt — kimondaná feloszlását. Ezzel tegye lehetővé, hogy az ideiglenes köztársasági elnök — az alkotmány előírásának megfelelően — 1990. március 11-re kiírhassa az országgyűlési választásokat. Az alkotmány 28. szakaszának 6. pontja értelmében a jelenlegi Országgyűlés tovább folytatja eredetileg beterjesztett tervei szerint munkáját, az új Parlament első üléséig. Javasolta azt is, hogy a köztársasági elnök megválasztását ugyancsak március 11-ére tűzzék ki. Amennyiben a novemberi népszavazás az új Parlamentre bízza az elnökválasztást, ez a határozat érvényét veszítené. A képviselő kérte az Országgyűlés megbízott elnökét: tegye lehetővé, hogy javaslatát az illetékes bizottságok és képviselőcsoportok megtárgyalhassák. A felvetett indítvány megtárgyalására Fodor István ígéretet tett. Nagy László fölvétele A plénum ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Személyi kérdés; 2. Tájékoztató a Minisztertanács 1990—1992. évi gazdaságpolitikai program* járói; 3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének irányelveiről; 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat, az általános forgalmi adóról szóló tőrvényjavaslat, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. Az alkotmány módosításával összefüggésben a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény, valamint a büntetésekről és intézkedésekről szóló törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. A Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 9. Az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeiről szóló tájékoztató megvitatása; 10. Tájékoztató a pártok költségvetési támogatásáról az általános választásokig terjedő időszakra; 11. Interpellációk, kérdések; 12. Bejelentések, nyilatkozatok; 13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmánybíroság tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék elnökhelyetteséről. Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetőjeként dr. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője felolvasta Németh Miklós miniszterelnök levelét, amely dr. Fodor Istvánnak, a Parlament megbízott elnökének tudomására hozza, hogy Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1989. november 9én benyújtotta lemondását. „Erre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés mentse fel tisztsége alól!" —írja a kormányfő, egyszersmind tájékoztatta az Országgyűlést, hogy az új környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter megválasztására később tesz javaslatot. Ezután az elnök Maróthy Lászlónak adta meg a szót. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter bevezetőül elmondta: nem űjkeletű elhatározásának alapvetően politikai oka van. A kormánynak az ország ér(Folytatás a 2. oldalon.) Magyarország—Vatikán Tárgyalások kezdődtek kedden a Vatikánban a magyar kormány, és az egyházi állarrj képviselői között a diplomáciai kapcsolatok megteremtéséről, és — vatikáni közlés szerint — „a magyar katolikus egyházzal kapcsolatos kérdésekről". A magyar tárgyalóküldöttséget Sarkadi i'Tagy Barna, a kormány mellett működő egyházügyi titkárság vezetőjé, a vatikánit Francesco Colasuonno érsek, különleges megbízatású nuncius vezeti A jövő héttől: Lép a minisztérium Az elmúlt hetekben ' tetőfokára hágott a hangulat Szegeden/ Az ok: a jugoszláv bevásárlóturisták valósággal kirabolják a város élelmiszerboltjait. Hétfőn Spilók Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes a helyszínen tájékozódott. A szegedi kereskedőkkel azonban nem sikerült megegyezésre jutni. A tegnap megkezdődött parlamenti ülésszakon két képviselő is interpellációt nyújtott be a rakoncátlan turisták megzabolázására. A szünetben Beck Tamás kereskedelmi minisztertől azt kérdeztük: — Mikor szánja el intézkedésre magát a kormány? — A hétfő esti minisztertanácsi ülésen az elnök elrendelte egy tárcaközi bizottság megalakítását ebben az ügyben, tíz napon belül konkrét megoldási javaslattal kell előállni. Most aa adminisztratív korlátozás látszik az egyetlen gyors megoldásnak. De ezt nem lehet csak Jugoszláviára kiterjeszteni, hiszen az diszkrimináció lenne. Ma reggel a minisztériumban tartottunk egy m sgt-eszelőst, aminek az az eredménye, hogy javasoljuk a -kormánynak a kiviteli vám bevezetését A rratyar és a külföldi árak közötti külc-nhséget egy vámkiegészítéssel hidalnánk át, s ezt mindenkinek m?«t kellene fizetnie, aki a megengedett mennyiségen felül visz ki éleim'-,?ert. Ügy gondoljuk, ennek erkölcsi és anyagi visszatartó ereje lenne. — Ez csak átmeneti megoldás ... — Valóban, h'-ren nem igazán európai lépés, d^ rákényszerülünk, mert különben nem tudnánk a belföldi ellátást garantálni. Ez a lépési meglehetősen bonyolult hiszen az összes -környező országot sújtani fogja. Nem lehet előre látni, milyen retorziós válaszintézkedések fognak életbe lépni. — ön szerint a javaslatot elfogadja majd a kormány? — Aligha van más választása. — Az idő sürget! — Szerdán vagy csütörtökön már be is terjesztem az elképzelést, s ha minden jól megy, a jövő héten már életbe is léphet a vámrendelet. — Milyen hosszú távú megoldást lát erre a problémára? — Tudomásom szerint Jugoszláviában generális intézkedések készülnek a havi 50 százalékos infláció megfékezésére. Így a bevásárlóturizmusnak nem lehet nagy jövője. Erre beruházni már nem érdemes. — A szegedi kereskedők mindezt másként látják. — A megoldás kulcsa az ő ke. zükben. van. Ma már, a tervgazdálkodás megszűnésével, a minisztérium kezében nincs különleges eszköz. Minket üthetnek-verh-rtnek, csak helyben oldhatják me-{ f.t a gondot. Rafai Gábor 4