Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-22 / 277. szám

I >M Nehéz helyzetben, nehéz döntések előtt Csehszlovákiában nő a feszültség — Lépések a jugoszláv bevásárlóturizmus kapcsán — „Mondjon le a Parlament\" — 20 milliárd dollár az adósságállomány! 1989. november 21. Mintha fölszállásra készülő, folyamatosan gyorsuló repülőben ülne az ember, olyan érzés keríti néha hatal­mába térségünk lakóit Pedig hát az a bizonyos gép már eddig is igencsak száguldott S a fejlemények sem érik túlontúl váratlanul a megfigyelőt, aki legföljebb abban re­ménykedhet: nem futunk le a pályáról. . i A külföld történéseiből: növekszik a feszültség Cseh­szlovákiában, a rendőrség brutális magatartása pedig til­takozások lavináját indította útjára. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa szembefordult a kormánnyal, a köztársa­ságok nagyobb autonómiája érdekében; a román pártkong­resszus pedig végképp nem tűnik alkalmasnak szimpátia kiváltására a nemzetközi életben. És összeült a Parlament. Négynaposra tervezik az ülésszakot, amit a sűrú napirend lehet hogy kétségessé tesz. Annyi bizonyos, hogy régen hangzott már el olyan drámai erejű expozé az ország házában, mint tegnap Né­meth Miklóstól. Gazdasági vészhelyzetben van az. ország, amivel most egy meggyöngült Parlamentnek, egy egyre többet támadott kormánynak és egy megosztott társada­lomnak kell szembenéznie. Szávay István Csehszlovákia Négy nap — tizenhárom napirend a parlamenti ülésszakon n Egyetértés" a rendőrséggel A szombat óta tartó tilta­kozó megmozdulásokra történő első konkrét reagá­lásként kedden Prágában bejelentették, hogy a cseh kormányfő kérésére a fő­ügyész vizsgalatot kezdett « pénteki diáktüntetés elle­ni rendőri fellépés okainak és körülményeinek a tisztá­A csehszlovák hírszolgála­ti iroda szinte megszakítás nélkül közli a híreket a Prágában, a csehszországi és a szlovákiai nagyváro­sokban folyó diákmegmoz­dulásokról és sztrájkokról. Hétfőn este a CSKP KB elnöksége rendkívüli ülésen vitatta meg a kialakult helyzetet. A CTK által éj­jel fél 12-kor kiadott rövid közleményben még az állt hogy az elnökség támogatá­sáról biztosítja a szövetségi, a cseh és a szlovák kormá­nyok hétfői állásfoglalását (A három kormány egyetér­tését nyilvánította ki a pénteki diáktüntetéssel szemben alkalmazott .rend­őri fellépéssel.) * Kedden az amerikai kül­ügyminisztériumba kérték Csehszlovákia washingtoni nagykövetét és a kormány éles tiltakozását fejezték ki a csehszlovák hatóságoknak a prágai tüntetők elleni erő­szakos fellépése miatt. Ri­chárd Schifter, az emberi jogokért felelős külügymi­niszter-helyettes egyúttal közölte a nagykövettel: a történtek után nem kíván­ják Washingtonban fogadni Jan Fojtikot, a CSKP KB titkárát. Nem a legfelsőbb tanácsban Nem fogadta el hétfőn a szovjet legfelsőbb tanács a tagköztársaságok és az auto­nóm köztársaságok gazdasá­gi önállóságáról szóló tör­vény tervezetét. A törvény­hozó testület a tervezet át­dolgozására szólította fel a kormányt. A népképviselők két dolgot kifogásoltak a kormány ter­vezetében ; 1. Meghagyná a központi irányító szervek jogainak nagy részét, míg kötelessége­ik zömét áthárítaná a köz­társaságokra. 2. Nem biztosítaná a ki­sebb területi egysége^ és a gazdálkodó vállalatok önál­lóságát a köztársasági kor­mánnyal szemben. Semmire sem megyünk a gazdasági reformmal, ha a moszkvai központ diktátu­mát a köztársasági központé váltja fel. A rigai vagy jere­váni bürokrata semmivel sem jobb, mint a moszkvai — érvelt számos képviselő. A kormány tervezete mel­lett a legfelsőbb tanács megvitatja majd a balti szovjetköztársaságok hétfőn benyújtott alternatív terve­zetét is. A mostani vissza­utasítás azt jelenti, hogy — tekintettel az lt ülésszaká­nak zsúfolt programjára — ez a törvény már semmikép­pen sem léphet életbe a ter­vezett időpontban, 1990 ja­nuár elsején. Kedden délelőtt néhány perccel 10 óra után megkez­dődött az Országgyűlés no­vemberi ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a napi­rend ismertetése előtt be­jelentette: az ülésszak elő­reláthatólag négy napig tart. A törvényhozás elsőként önálló képviselői indítvá­nyok napirendre tűzéséről döntött. Szirtesné dr. Tom­sits Erika (Budapest, 22. vk.) 63 képviselőtársával együtt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. tör­vény alapján népszavazás elrendelését kezdeményez­te a nemzeti ünnepek, il­letve az állami ünnepek meghatározására. A képvi­selőnő indoklásában rámu­tatott: e kérdésben a Par­lament nem dönthet anél­kül, hogy a nép véleményét megismerné. Amennyiben a kormányzat úgy határoz — tette hozzá —, hogy a je­lenlegi Parlamentnek nem kívánja benyújtani a tör­vényjavaslatot a nemzeti ünnepekről, a népszavazási kezdeményezéstől eláll. A kormány nevében — rövid, a padsorok közötti konzul­táció után — Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter válaszolt: a Minisztertanács nem ennek a Parlamentnek kívánja benyújtani a javas­latot. Az indítványtól en­nek nyomán a képviselők elálltak. A tárgysorozat ismerteté­se előtt Bánffy György (Budapest, 4. vk.) ügyrendi kérdésben kért szót. A kép­viselő megítélése szerint a gazdasági és a kormányzaii téren válságos helyzet ala­kult ki. Ennek további rom­lása veszélyeztetheti a Par­lament által már elfogadott törvények maradéktalan megvalósítását is. A továb­bi ellehetetlenüléstől a nemzetet szerinte úgy le­hetne megmenteni, ha az Országgyűlés december 11-i hatállyal — megbízatásának lejárta előtt — kimonda­ná feloszlását. Ezzel tegye lehetővé, hogy az ideig­lenes köztársasági elnök — az alkotmány előírásának megfelelően — 1990. már­cius 11-re kiírhassa az or­szággyűlési választásokat. Az alkotmány 28. szakaszának 6. pontja értelmében a je­lenlegi Országgyűlés tovább folytatja eredetileg beter­jesztett tervei szerint mun­káját, az új Parlament első üléséig. Javasolta azt is, hogy a köztársasági elnök megválasztását ugyancsak március 11-ére tűzzék ki. Amennyiben a novemberi népszavazás az új Parla­mentre bízza az elnökvá­lasztást, ez a határozat ér­vényét veszítené. A képvi­selő kérte az Országgyűlés megbízott elnökét: tegye lehetővé, hogy javaslatát az illetékes bizottságok és kép­viselőcsoportok megtárgyal­hassák. A felvetett indít­vány megtárgyalására Fo­dor István ígéretet tett. Nagy László fölvétele A plénum ezután elfo­gadta az ülésszak tárgysoro­zatát: 1. Személyi kérdés; 2. Tájékoztató a Minisz­tertanács 1990—1992. évi gazdaságpolitikai program* járói; 3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költ­ségvetésének irányelveiről; 4. A magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló tör­vényjavaslat, az általános forgalmi adóról szóló tőr­vényjavaslat, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni része­sedésről szóló törvényjavas­lat tárgyalása; 5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény mó­dosításáról szóló törvény­javaslat tárgyalása; 6. Az alkotmány módosí­tásával összefüggésben a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény, a büntetőel­járásról szóló törvény, va­lamint a büntetésekről és intézkedésekről szóló tör­vényerejű rendelet módosí­tásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása; 7. A Munka törvényköny­ve módosításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása; 8. A Polgári Törvény­könyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 9. Az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállí­tás előkészületeiről szóló tá­jékoztató megvitatása; 10. Tájékoztató a pártok költségvetési támogatásáról az általános választásokig terjedő időszakra; 11. Interpellációk, kérdé­sek; 12. Bejelentések, nyilat­kozatok; 13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmánybí­roság tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék el­nökhelyetteséről. Az első napirendi pont tárgyalásának bevezetője­ként dr. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője fel­olvasta Németh Miklós mi­niszterelnök levelét, amely dr. Fodor Istvánnak, a Par­lament megbízott elnöké­nek tudomására hozza, hogy Maróthy László környezet­védelmi és vízgazdálkodási miniszter 1989. november 9­én benyújtotta lemondását. „Erre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés ment­se fel tisztsége alól!" —ír­ja a kormányfő, egyszers­mind tájékoztatta az Or­szággyűlést, hogy az új kör­nyezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter meg­választására később tesz ja­vaslatot. Ezután az elnök Maróthy Lászlónak adta meg a szót. A környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter be­vezetőül elmondta: nem űj­keletű elhatározásának alap­vetően politikai oka van. A kormánynak az ország ér­(Folytatás a 2. oldalon.) Magyarország—Vatikán Tárgyalások kezdődtek kedden a Vatikánban a ma­gyar kormány, és az egyházi állarrj képviselői között a diplomáciai kapcsolatok megteremtéséről, és — vati­káni közlés szerint — „a ma­gyar katolikus egyházzal kapcsolatos kérdésekről". A magyar tárgyalóküldöttséget Sarkadi i'Tagy Barna, a kor­mány mellett működő egy­házügyi titkárság vezetőjé, a vatikánit Francesco Cola­suonno érsek, különleges megbízatású nuncius vezeti A jövő héttől: Lép a minisztérium Az elmúlt hetekben ' tetőfokára hágott a hangulat Szegeden/ Az ok: a jugoszláv bevásárlóturisták való­sággal kirabolják a város élelmi­szerboltjait. Hétfőn Spilók Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes a helyszínen tájékozódott. A szegedi kereskedőkkel azonban nem sike­rült megegyezésre jutni. A tegnap megkezdődött parlamenti ülésszakon két képviselő is interpellációt nyúj­tott be a rakoncátlan turisták meg­zabolázására. A szünetben Beck Tamás kereskedelmi minisztertől azt kérdeztük: — Mikor szánja el intézkedésre magát a kormány? — A hétfő esti minisztertanácsi ülésen az elnök elrendelte egy tár­caközi bizottság megalakítását eb­ben az ügyben, tíz napon belül konkrét megoldási javaslattal kell előállni. Most aa adminisztratív korlátozás látszik az egyetlen gyors megoldásnak. De ezt nem lehet csak Jugoszláviára kiterjeszteni, hi­szen az diszkrimináció lenne. Ma reggel a minisztériumban tartottunk egy m sgt-eszelőst, aminek az az eredménye, hogy javasoljuk a -kor­mánynak a kiviteli vám bevezeté­sét A rratyar és a külföldi árak közötti külc-nhséget egy vámkiegé­szítéssel hidalnánk át, s ezt min­denkinek m?«t kellene fizetnie, aki a megengedett mennyiségen felül visz ki éleim'-,?ert. Ügy gondoljuk, ennek erkölcsi és anyagi visszatar­tó ereje lenne. — Ez csak átmeneti megoldás ... — Valóban, h'-ren nem igazán európai lépés, d^ rákényszerülünk, mert különben nem tudnánk a bel­földi ellátást garantálni. Ez a lépési meglehetősen bonyolult hiszen az összes -környező országot sújtani fogja. Nem lehet előre látni, mi­lyen retorziós válaszintézkedések fognak életbe lépni. — ön szerint a javaslatot elfo­gadja majd a kormány? — Aligha van más választása. — Az idő sürget! — Szerdán vagy csütörtökön már be is terjesztem az elképzelést, s ha minden jól megy, a jövő héten már életbe is léphet a vámrende­let. — Milyen hosszú távú megoldást lát erre a problémára? — Tudomásom szerint Jugoszlá­viában generális intézkedések ké­szülnek a havi 50 százalékos inflá­ció megfékezésére. Így a bevásárló­turizmusnak nem lehet nagy jövő­je. Erre beruházni már nem érde­mes. — A szegedi kereskedők mindezt másként látják. — A megoldás kulcsa az ő ke. zükben. van. Ma már, a tervgazdál­kodás megszűnésével, a miniszté­rium kezében nincs különleges esz­köz. Minket üthetnek-verh-rtnek, csak helyben oldhatják me-{ f.t a gondot. Rafai Gábor 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom