Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-21 / 276. szám

vsvw ZJ.ZJT.'. t..-«i8MCí:afci3» 79. évfolyam, 276. szám 1989. november 21., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Nehéz csomag a T. Ház előtt Németh Miklós Kohlnál — Szeged—Darmstadt testvérvárosok RKP-kongresszus, nagylaki bonyodalmak — Bulgáriában választást követelnek 1989. november 20. Baljós előjelek rovátkáit húzogatom az esemény-öszszefoglaló margóján — s ezek nem annyira a tegnapra, ' mint a ma ismét összesereglő Parlament munkájára, s leginkább annak eredményességére vetnek árnyékot. Mert bar születnek sarkalatos törvények, a gazdasag nem mozdul. A hároméves gazdasági csomagtervet még ugyan föl sem bontották, máris a kétségeké, az aggályoké a prím: illetékes-e erre még ez a kormány?, valósak-e a nyilvánosságra hozott adatok?, mit lehet kezdeni száz módosító indítvánnyal az adótörvény körül?, Iemondanak-e a miniszterek, vagy fel kell menteni őket? Négy napra csomagoltak a képviselők, ám lehet, hogy hét végi szünet után ismét utaznak majd. Szegeden szolidan indult a hét: semmi botrány, semmi szenzáció. Darmstadt főpolgármestere időzik nálunk, az új testvérvárosé. Leltár kellene mar róluk — melyik testvérrel tartjuk a rokonságot? Odessza. Turku, Szabadka. Nizza, Cambridge. Párrna.:.. időben még' odébb pedig tucatnyi is volt... s voltak testvérmegyei szeretkezések... Nem valami összetartó család, mindenesetre. Épül viszont a szegedi MSZP. Tegnap összevont városi taggyűlésen az új szervezeti formát alakította. Nagy esemény megélője délkeleti szomszédunk: összeült a Román KP kongresszusa. Haturzar, egység, hódolat... Tegnap jótt a hír: Németh Miklós az NSZK-ban „víkendezett"; Bulgária pedig választásokat követel. Sz. Simon István Kényszerpályán a gazdaság Na«y László fölvétele 'Günther Metzger, a darmstadti főpolgármester Ma kezdődik az Országgyűlés novemberi ülésszaka. A négynaposra tervezett ülésen meglehetősen sok törvényjavaslatról, kérdésről kell dönteniük a képviselőknek. A kormány elkeszitette tájékoztatóját az 1990—1992. evi gazdaságpolitikai programjáról, valamint a jövő évi költségvetés irányelveiről. E két tájékoztatót tárgyalják meg először a honatyák, majd — ha az itt felvetett alapvető kérdésekben sikerül megegyezniük — kerülhetnek napirendre az adótörvények : a magánszemélyek jövedelemadójáról, az általános forgalmi adóról, a vállalkozási nyereségadóról, az állami vagyon utáni részesedesről szóló törvényjavaslatok. A kormány szerint a gazdaság meglehetősen szigorú és szűk kényszerpályán mozog. Egyébként igen fontos tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal. Ezek a megbeszélések nem lehetnek sikeresek, ha a kormány nem rendelkezik megfelelő gazdaságpolitikai programmal, és a nemzetközi pénzintézet által is elfogadhatónak tartott költségvetéssel. Ha pedig megszakadnának a tárgyalások az IMF-vel, ez kritikus helyzetet idézhetne elő, a külföldi hitelezők bizalma megrendülne. együttműködés a gazdasági szférákat is érinti majd, hiszen mindkét városnak jelentős ipari érdekeltségei vannak. Az NSZK-beli vendégek az itteni kisszövetkezetekben és a kézműiparban látnak partnerlehetőségeket. Az üzletkötés módjáról, a gazdasági együttműködésre vonatkozó konkrét elképzelésekről még korai beszélni — mondta a darmstadti főpolgármester —, hiszen előbb hivatalosan is deklarálni kell a testvérvárosi viszonyt. Az NSZK-beli delegáció tagjai a háromnapos itttartózkodásuk idején találkoznak a pártok képviselőivel, a Magyar—Német Baráti Társasag vezetőivel is. Ellátogatnak a SZAOTE bőrklinikájára, a 410 ágyas klinikai épületbe, a Nemzeti Színházba, a Tömörkény és a Deák Gimnáziumba is. I». E. Á párizsi tányér A hetedik Szeged lesz Günther Metzger, Darmstadt NSZK-beli város főpolgármestere delegáció élén három napig Szeged vendége, tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartott, ahol városának Szegeddel tervezett testvérvárosi kapcsolatáról beszélt. Megtudtuk: Szegednek és Darmstadtnak sok közös vonása van, mindkét egyetemi városban színvonalas kulturális, tudományos, művészeti és sportélet folyik. A főpolgármester szerint fontos, hogy a fiatalabb generációk barátkozzanak, ismerkedjenek elsősorban, ezért kezdeményeztek kapcsolatot az itteni iskolákkal. Két évvel ezelőtt lehetett először szó arról, hogy a kelet-európai országokkal kulturális cserekapcsolatokat létesítsen az NSZK. Az elmúlt évben Lengyelországban talált Darmstadt testvérkapcsolatra, most pedig Szegeddel ismerkednek a vezetők. Innen már több művészeti csoport is utazott az idén az NSZK-ba — többek között a Canticum Kamarakórus és a Molnár Dixieland —, s a közeljövőben még tíz, különböző beállítottságú művészeti csoportot terveznek meghívni a nyugatnémet partnerek. Akik nyáron Darmstadtból itt jártak — mondta Metzger úr —, nagyon kellemes benyomásokkal érkeztek vissza hazájukba. Ez igen fontos, hangsúlyozta a vendég, hiszen a kapcsolat a város polgárai között kell, hogy megszülessen. Nem elég, ha csupán a városvezetők, a polgármesterek barátkoznak és találkoznak. A nálunk Magyarországon most zajló politikai átmenet pozitív módon befolyásolja az NSZK Kelet-Európa felé fordulását. Metzger úr hangsúlyozta, akár a Szovjetunióval is szívesen létesítenek a jövőben kulturális, gazdasági kapcsolatot, ha onnan igény mutatkozik erre. Darmstadtnak Európában már 6 testvérvárosa van, a hetedik lesz Szeged. Az eddig kialakult nexust hivatalos szerződéssel is megpecsételik majd a két város vezetői, a jövő év júniusában Remélhetőleg az Sajátos helyzet elé állította az EGK vezetőit a gyorsan változó kelet-európai helyzet: ezúttal először kellett olyan csúcstalálkozót tartaniuk, amely kifejezetten csak politikai "kérdéssel foglalkozott. Francois Mitterrand francia elnök salamoni döntést hozott: nem csúcstalálkozóra, csak ,.munkavacsorára" hívta össze társait az EGK legtöbb testületében — az EGK-csúcsokon mindig ilyen keretben tárgyalnak a nemzetközi politikáról —, s a 11 állam- és kormányfő időben meg is érkezett az Elysée-palotába. A döntések érdemi részéről írva a lapok véleménye megoszlik. Az üzleti körök lapja, a Les Echos azt hangoztatja, hogy a tizenkettek „politikai lelkiismerete" szólalt meg, amikor a közösség „szolidaritását nyilvánította ki" a demokratikus fejlődés útjára lépő országok iránt. A Liberation csupán mérsékeltnek nevezi az EGK megígért támogatását, a Le Figaro és a Le Párisién pedig egyaránt címében is kiemeli, hogy a támogatásnak feltételei vannak. A France-Soir egyenesen úgy véli, hogy „a párizsi tányér üres volt". Az FKP lapja, a L'Humanité „zsarolásnak" minősíti a politikai feltételeket, s azt írja, hogy „a szocialista országok megújulása felkeltette a nyugati pénzügyi és ipari hatalmasságok étvágyát" A csúcstalálkozó, illetve Roland Dumas francia külügyminiszter és Jacques Delors, az EGK brüsszeli bizottsága elnökének budapesti és varsói villámlátogatása kapcsán több cikk is foglalkozik a lapokban a magyarországi helyzettel, a magyar igényekkel. A Liberation azt irja, hogy miközben Magyarországon — Lengyelországgal ellentétben — nincs élelmiszerhiány, a forint árfolyama nem ugrándozik, s az ország korszerűsítése is már évek óta megkezdődött, „egyes jelzőlámpák előbb sárgára, majd pirosra váltottak". „Abban az országban, ahol immár vagy ötven pártot tartanak számon, ahol bizonytalanság van, s ahol a következő választások teljesen felboríthatják a politikai képet, Delors és Dumas elsősorban biztosítékokat akar szerezni" — irja a lap. A Les Echos elemzése rámutat, hogy a magyar pénzügyi helyzet megromlott. „A szakértők szerint ez a csökkenés a magyar valutatartalékokban elsősorban annak következménye, hogy enyhítették a devizarendelkezéseket" — írja egyebek között az üzleti körök lapja. „A tavaszra esedékes választások előtt nagy a kísértés arra, hogy lazaságul tanúsítsanak" — hangoztatja a cikk. A The Guardian hangoz(Folytatds a 2 oldalon ) Nem lesz határzár Röszkén Jött egy miniszterhelyettes — s marad, mi volt Szombati lapunkban adtunk helyt 248 szegedi polgár levelenek, amelyben azt követelik. hogy szűnjön meg a jugoszláv bevasárlóturizmus okozta hiány Szegeden. Tegnap, hétfőn délelőtt a kereskedelmi miniszter helyettese, Spilak Ferenc személyesen igyekezett meggyőződni az áldatlan állapotokról — hétfő lévén, nem túl sok szerencsével. — Nem zárhatjuk le a határokat! Semmilyen adminisztrativ intézkedésre nem készülünk. Együttes erővel kell valahogy legyőzni a jugoszláv inváziót — ennyi telt a miniszterhelyettestől, majd hozzátette; a kormány még a védővám bevezetéset sem tervezi, mert ellentétes nemzetközi gazdasági gyakorlatunkkal. Egészen más véleményen voltak a szegedi kereskedők; december 31-ig mindenképpen be kellene tiltani a turistaforgalomban az. élelmiszerek kivitelét! Később pedig, állami segítséggel, 2-3 ezer négyzetméteres nagyáruházat kell építeni Röszkére. Elfogadhatatlan az a szemlélet, hogy a bevásárlóturizmus okozta kényelmetlenségeket a szegediek viseljek, a befolyó adók és a valutatöbblet viszont a kincstárat gazdagítsa. Kisebb elvonás mellett már lett volna lehetősége a helyi kereskedő vállalatoknak arra, hogy összefogva áruházat építsenek a határon. A röszkei vámhivatal parancsnoka cáfolta azokat a híreket, miszerint fél disznókat vinnének át szomszédaink a határon, ök csak a hivatalosan beváltott valutával arányosan engedik ki az élelmiszert, ám apróbb tételekre a közel tí milliós turistaforgalom miatt nem tudnak odafigyelni. Az elkobzott nyershús — ami egyetlen határon sem vihető át — ismét forgalomba kerülhet a Doz.sa SE-vel kötött szerződés alapjan. — Nem tudunk hozzájárulni az elkobzott élelmiszerek újraértékesítéséhez — vetette közbe a közegészségügyi szolgálat jelenlévő képviselője —, a nemrégiben kialakult gyakorlat jogszabályellenes. Az is elképesztő, amilyen higiénés viszonyok alakultak ki a szegedi élelmiszerboltokban a turisták miatt. Mire számíthatunk? Mi a megoldás'.' — ezt kérdezték legtöbben tegnap. Ügy tűnik, megoldás — legalábbis rövid távon — nincs, a vaj, a sajt, a margarin, a füstöltaru, a tökehús — továbbra sem lesz elég a megnevekedett roham kielégítésére. — Már intézkedtünk — jelentette be a miniszterhelyettes —, hogy 50 tonnával több húst szállítsanak Szegedre az állami tartalékkészletből. Sokkal egyszerűbb lenne, ha eleve csökkentenék a „beszolgá Itatási" kötelezettséget — vetette közbe a húsipar képviselője. Mégiscsak fura, hogy abból a 150 ezer tonnából küldenek vissza 50et, amit a szegedi húsipar Pestre küld. Elsősorban az ünnepek előtti hús- és tejtermék hiánytól félnek most a kereskedők. Hiába a kiviteli tilalom a nyershúsra, érdemes kockázatot vállalni, hiszen ötszöröse u jugoszláv húsár a miénknek. Többen kajánul megjegyezték; jövőre már nem így lesz. A szegedi jugoszláv „megszállásra" nem sikerült tegnap megnyqgatóan pontot tenni. Már csak azért sem, mert ma a képviselők interpellációt nyújtanak be ez ügyben a kereskedelmi miniszternek. K. G. Kopogtató Több olvasónk érdeklődött telefonon: mikor kézbesítik a kopogtatókártyákat, illetve azok, akik már megkapták a szavazásra jogosító lapokat, azt kérdezték, miért van rajtuk feltüntetve személyi számuk. A megyei és városi tanács tisztségviselőitől a következő információt kaptuk: a szavazólapok kicsinyített hasonmás példányát, a kopogtatólapot Szegeden és megyénkben a fővárosi visszásságok elkerülése végett a posta viszi házhoz, legkésőbb holnapig. A népszavazásra jogosultak ennek birtokában, valamint személyi igazolványuk felmutatásával járulhatnak az urnákhoz. A személyi szám tehát ennek ellenőrzését szolgálja, de a szavazólapokon (természetesen) az már nem lesz feltüntetve: tehát u szavazás titkos marad. Azok, akik szerdáig nem kapják meg kopogtatócéduláikat, a tanács népesseg-nyilvántartó osztályán érdeklődhetnek, hogy egyébként szerepelnek-e a szavazók névsorán. Ha .ott esetleg nemleges választ kapnak, kifogást emelhetnek a helyi tanács végrehajtó bizottságának titkáránál, továbbá a bíróságon. A városi tanács népesség-nyilvántartó osztálya a 23-lU-es telefonszámon hívható.