Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-17 / 273. szám
79. évfolyam, 273. szám 1989. november 17., péntek Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Horn Gyula tanácsot kért Többpárti eszmecseré a városházán — Rusztrs szavaztak a színészek — Vihar után a Tömörkényben 1989. november 16. Hallgatom a rádiót, ahonnan még mindig a berlini fal lebontásán örvendezők hangja árad, s arra gondolok, hogy nélkülünk semmi sem történt volna Közép-Európában. Hiszen az. erdélyi menekültekkel kapcsolatban kialakított, a korábbi hagyományokat sutba dobó új szándékunk indította el a politikai lavinát, ami most lassacskán, de iszonyú erővel födi el, dönti maga alá a keleti diktatúrákat. Hiszen a magyar politika európaizálása után beszélhettünk megsegítendő menekültekről — disszidensek helyett. Ennek a folyamatnak része, hogy a Németország keleti részébe zárt emberek is menekült státust kaphattak, a görög forradalmárok, az iráni koptok és a chilei kommunisták után, s ennek a döntő fordulatnak kószönhető, hogy a keleti németek is úgy élnek olykor-olykor, mintha ezen a kontinensen élnének: már nemcsak a fal árnyékából szöknek ki, hanem a hazug beszédből is. Ráébrednek arra, mit jelent az emberi követelés szentsége. melynek keretében a tiszta szándék, az őszintén kimondott igény és a félelmet nem ismerő vélemény kerül a cinkossággal torzított beszédmód helyére. Ez jutott eszembe, amikor vettem a hírt: Horn Gyula bekopogtatott Európába, azaz hogy az Európa Tanács külügyminiszteri bizottságába, ahol hellyel kínálták a későn jött, de még időben érkezett vendéget. Miért is hozom kapcsolatba a romániai menekültkérdést és az európai rangú belnémet ügyet? Mert némiképp irigykedve látom, hogy a német a háborúból örökölt határon innen és túl is német. Azaz. a menekült honfitárs, a testvér azonnal állampolgárságot kap odaát •. . Figyelnünk kell tehát, és sokat tanulnunk itt, Európa asztalánál. Dtusztus Imre Magyarország bekopogtatott ez fényévnyire nőjön. Közös akarattal tudunk felzárkózni, ez mindnyájunk érdeke — mondotta befejezésül. * Hat vagy kilenc hónap múlva, tehát még 1990-ben az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat véleményem szerint a Magyar Köztársaság — mondotta a csütörtöki csatlakozási kérelem teljesítésének várható időtartamát tudakoló egyik kérdésre válaszolva a strasbourg-i tárgyalásai befejeztével adott sajtóértekezleten Horn Gyula magyar külügyminiszter. Előzőleg elCatherine Lalumiere mondotta, hogy a miniszteri tanácsban rendkívül pozitívan fogadták a magyar csatlakozási kérelmet, többen méltatták a magyarországi változásokat, és úgy ítélték meg, hogy igen gyors folyamat eredményeként lehet tagja a tanácsnak Magyarország. * Horn Gyula és kísérete az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa soros elnökének minőségében Budapestre látogató Roland Dumas francia külügyi államminiszter különgépén indult haza a késő délutáni órákban Magyarországra. Fantasztikus fordulat A pluralista demokrácia térhódítása Közép- és Kelet-Európában új történelmi távlatokat nyit a kelet—nyugati viszony számára — jelentette ki Strasbourg-ban, az Európa Tanács miniszteri bizottsága előtt Horn Gyula magyar külügyminiszter. Köszönetet mondva a néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt meghívásért. Horn rámutatott : az Európa Tanács hitvallása az emberi jogok, a demokrácia, a humanizmus védelméről, erősítéséről egyetemes, civilizációs hagyományok, értékek védelmét jelenti. Bebizonyosodik: a demokrácia és intézményei a haladó emberek küzdelmének vívmányai. Nincs külön polgári vagy szocialista demokrácia. Az eddigi megkülönböztetés csak arra volt jó Kelet-Európában, hogy elleplezzék a hatalomnak egy elit által történő monopolizálását, demokráciaellenességet. Az elmúlt másfél-két esztendő alatt politikai téren — mondotta a magyar külügyminiszter — eljutottunk a demokratikus rendszer olyan szintjéig, amely soha nem létezett Magyarország történetében, s amely megfelel a civilizált Európa mai korszerű követelményeinek. A régi, az elit uralmát biztosított társadalmi-politikai rendszerhez már csak törvénytelen úton, erőszakkal lehetne visszatérni. A Magyar Köztársaság létrejöttében történelmi érdeme volt és van a hatalmon levő pártnak, mert maga kezdeményezte hatalmi monopóliumának megszüntetését — folytatta Horn Gyula. Hasonló fejleményre eddig egyetlen más kelet-európai országban sem került sor. Hasonló küldetést töltött és tölt be a kormány, amely összefogva a Parlamenttel, végigvitte és viszi a demokratikus építkezést, a jogállam megteremtését, az emberi jogok szabad érvényesítésének folyamatát. Az új status quo része a szoros kapcsolat kiépítése a nyugat-európai integrációs szervezetekkel. Bízunk abban, hogy az együttműködés elvezet ahhoz, hogy részesei, tagjai legyünk az Európa Tanácsnak, az EFTAnak, vagy az Európai Közösségeknek. Ezért adjuk át most az Európa Tanács-i tagságra vonatkozó kérelmet. A politikai katonai tömbökhöz való tartozás ma már nem jelenthet ebben akadályt — mondotta a miniszter, és utalt a négyek legutóbbi találkozójára, és az el nem kötelezettek mozgalmára. Végül Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt egy ambiciózus, reformok iránt eltökélt politikai vezetés képviselői kopogtattak az Európa Tanács ajtaján, és ott jó szívvel fo-. gadták őket. Azóta — mondotta — alaposan megismerkedtünk egymással, a Magyar Köztársaság politikai értelemben közép-európai állam lett ismét. Bízom abban — mondotta —, hogy be is költözhetünk a közös európai házunkba. Biztosak lehetnek abban, hogy a magyar nemzet megbízható, szorgos lakója, építője lesz a kibővített új, közös európai háznak. Nem idealizáljuk a nyugati társadalmakat — mondotta —. van ott is gond elég, de a magyar nemzet több évtizedes hátrányba került Nem akarjuk, hogy Miként reagált az Európa Tanács a magyar felvételi kérelemre — kérdezte meg csütörtökön az MTI kiküldött tudósítója Catherine Lalumiere asszonyt az Európa Tanács főtitkárát. — Amikor Horn Gyula magyar külügyminiszter előterjesztette Magyarország csatlakozási kérelmét, a Miniszteri Bizottság nagy emócióval fogádta a bejelentést, s ami igen ritka dolog, mindenki tapsolt. Ez mutatja, milyen rokonszenv övezi az Önök országát, és jelzi az önöknél zajló események politikai, egyben a csatlakozási szándék szimbolikus jelentőségét is. Mi minden erőnkből a reformok sikerét kívánjuk, és ezzel azt, hogy az Önök országát minél hamarabb alkalmasnak találják arra, hogy az Európa Tanács tagjává váljék — az Európa Tanácsé, amelynek létértelme a demokráciák befogadása és az emberi jogok védelmezése. — Miben lesz ez változás a nyugati demokráciák számára? — Természetesen a Nyugat számára is nagyon fontos változás ez. Gondoljunk bele: az Európa Tanácsot 1949-ben a második világháború után azért hoztuk létre, hogy osszefogja a demokráciákat mindenfajta totalitarizmus ellen — vagyis egyrészt a nácizmus ellen, de másrészt a másik totalitarizmus ellen is, amelynek marxista—leninista dogmái veszélyesnek tűntek a mi szemünkben, hogy most a kelet-európai és a magyarországi események nyomán ez a szervezet, ez az Európa Tanács olyan országok előtt nyílhat meg, amelyek a másik Európához tartoztak, amelyek annak részét képezték, nyilvánvalóan óriási jelentőségű a mi szervezetünk számára — ez fantasztikus fordulat — mondotta a főtitkár asszony az MTI tudósítójának. • Svájc könnyít Svájc azt tervezi, hogy könnyíti a tnagyar, a lengyel és az NDK-beli turisták beutazását az országba — jelentette be szerdán a berni szövetségi igazságügyi minisztérium szóvivője. E három ország állampolgárainak mindeddig á kötelező vízum mellett be kellett mutatniuk egy svájci vendéglátó meghívását is, avagy bizonyítaniuk kellett, hogy személyenként és naponként legalább 100 svájci frankkal rendelkeznek. A svájci külügyminisztérium kezdeményezésére most az emiitett három országgal kapcsolatban felülvizsgálják a meghívólevéllel, illetve a pénzzel kapcsolatos rendelkezések szükségességét, és néhány napon belül döntést hoznak — közölte a szóvivő. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a vízumkötelezettség eltörléséről továbbra sincs szó. Thatcher javaslata Közös a piac ? Magyarország keresi a Közös Piachoz való kapcsolódás különböző formáit, de a magyar Kereskedelmi Minisztérium megítélése szerint az Európai Közösségekkel való társulásos viszony csak a későbbiekben jöhet létre — közölte Meisel Sándor, a minisztérium közös piaci referense az MTI munkatársával, ezzel reagálva a brit miniszterelnöknek, Margaret Thatchernek az alsóházban elhangzott javaslatára, amely szerint hazánknak török mintájú társulástjavasolt a Közös Piaccal. Magyar vélemény szerint az EK-val folyamatban levő szabadkereskedelmi meg(Folytatás a 2. oldalon.) r lt egyszer egy ember Londonban, aiféle ezer^ mester, szokványos családi háttérrel, szomszédokkal, s napra nap megszokottan folydogáló, jelentéktelen történetekkel, mígnem egy reggel megdöbbenve azt veszi észre: körötte mindenki meghalt Nemcsak a családja, de a szomszédok is, az utcán szerte halottak hevernek, melyek furcsa mód mégsem bomlanak. London élettelen, egy-két kóbor állattal találkozik csak hősünk. Archibald igyekszik berendezkedni a halott városBan. Most mindent megtehet amit eddig nem mert Beveti magát a szexnegyedbe, elhagyott luxusautókat, házakat használ; könnyű megélnie, a civilizáció, a fogyasztói társadalom hatalmas tartalékai állnak rendelkezésére. Irracionális magánya azonban fokozatosan átalakítja. Lassanként visszaindul azon az úton. amit az emberiség fejlődése során eleddig megtett, ósemberesedik. Eldurvul, nyelve, tudata leegyszerűsödik. Archibald ekkor rájön: egyetlen dolog, amit tehet, ha önnön halálával váltja meg ezt a furcsa, bomlásmentes halálba dermedt világot. Így áldozza fel magát egykori ezermestersége emlékeként egy maga által kreált keresztre .feszítő szerkezet segítségével. Az áldozathozatal után London úgy éled újjá és éli tovább mindennapi életét, mintha mi sem történt volna.. . E negatív megváltástörténet írója Határ Győző, Angliában élö magyar író. A könyv: Éjszaka minden megnő, talár, az első Határ-könyvként jelent meg. valamikor a nyolcvanas évek közepén (a Kádár-érában, természetesen). Határ Győző Gyomán született, az első világháború kitörésének évében. Édesapja ekkor futárszolgálatot teljesít, az anya. hogy a csecsemőt megmutassa, leutazik Szarajevóba; az apát közben az északi frontra vezénylik. S mert az anya ide is utánautazik, így járja be Határ Győző csecsemóként az egész monarchiát. Ezzel a nem mindennapi történettel kezdődik egy látványos és izgalmakban bővelkedő élet Határ Győzőnek persze sok mindenhez volt tehetsége: kezdetben gépészmérnök akart lenni, festett, rajzolt, majd egyre nagyobb területet hódít meg a tehetséges fiatalember lelkében az irodalom. Fiatal költőként Babitsot is felkeresi... 1943-ban letartóztatják. Az ügyész, halált kér, az ítélet öt évre módosul. Határ Győzőnek sikerül megszöknie, de a svéd nagykövetség mentesitőhivatalában még átél egy nyilas házkutatást — egy mennyezetig érő szekrény felső polcán, alma- ós szilvabefőttek között hallgatja, amint a nyilasok üvöltöznek és lövöldöznek a házban. Akit találtak, a Duna-partra vitték ... A háború után Gerö megakadályozza, hogy mérnökként elhelyezkedjen. Orosz nyelvből fordít, a dolog könnyen megy, közben persze ír. főként hajnalban. A politikai élet fokozatos eldurvulásával, egyre inkább úgy érzi. el kell hagynia az országot. Embercsempésze azonban a szegedi ávó főhadnagya. Két és fél érvre kerül újra börtönbe. 1952-ben szabadul. Űjra mérnöki és fordítói munkák tömkelege, miközben regényei az asztalfióknak születnek. 1956 forradalmi forgatagában az újjáalakuló kiadóknak hat könyvét adja el viharos gyorsasággal. Ezeket a könyveket ekkor azonban nem adták ki. Határ Győző, sok tízezer honfitársával együtt, elhagyja az országot. Angliában teleDedett le. Most itt van, Szegeden, tisztelettel üdvözöljük. Darvasi László Kálvária Bizakodás és keserűség jellemzi ma a vállalkozó lelkiállapotát. Bizakodik, mert a kormányzat segíti, támogatja az egyéni és csoportos kitöréseket. És ezt a jó szándékot a nyugati országok igen jelentős dollárés márkamilliókkal inspirálják. Kesereg, mert a külföldi segítséghez a kis kaliberű vállalkozó a bürokrácia révén nem juthat hozzá. Olvastam, hogy a budapesti UNICBANK 1 millió márkát kapott kisvállalkozások támogatására. Gondoltam, itt a lehetőség, amit bűn lenne nem kihasználni. Világszínvonalú termékek előállítása és szolgáltatás — ez lebegett előttem, és ehhez mindössze hatezer DMre lenne szükségem. Elmentem az említett bankba: gépet szeretnék vásárolni az NSZK-ból. Nincs semmi akadálya — mondták —adtak egy pályázati nyomtatványt, valamint három Csongrád megyei takarékszövetkezet nevét: a mórahalmit, a csanytelekit és a székkutasit, amelyek garanciát vállalnak a vállalkozáshoz, mivel én szegedi lakos vagyok. Már másnap elmentem Mórahalomra, a takarékszövetkezetbe. Ott sajnálattal közölték, csak helybeli lakosnak adnak garanciát, szegedinek nem. Ezután elmentem a Postabankba, mivel úgy hirdeti magát: hogy „az ön bankja". Jelenleg még nem profiljuk a vállalkozásokra garanciát adni, de keressem fel a Kereskedelmi és Hitelbankot. Ott érdeklődésemre előadták, hogy mivel a banknál nincs bankszámlám, nem áll módjukban segíteni. Nem volt mit tenni, az utolsó remény: Székkutas, ök ozerződést bontottak az UNICBANK-kal. Ezek után felmerül bennem a kérdés: az állam milyen garanciát ad, hogy azok kapják meg a hitelt, akik mernek még vállalkozni ebben az országban? A történtek után már nem tudom, hogyan lehet a vállalkozásokat támogató nyugati tőkéhez jutni Szegeden. Jakab László