Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-17 / 273. szám

2 1989. november 18., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) állapod tusra vonatkozó tárgyalások is meglehetősen nehezen haladnak, ezert a brit kormányfő javaslata, amely egy jóval magasabb formára vonatkozik és lényegében Integrációs elemeket is tartalmaz, némiképp meglepetéssel érte Budapestet. A magyar kormány már hosszabb ideje folytat megbeszéléseket egy jugoszláv mintájú, ún. aszimmetrikus megállapodás létrehozásáról, amelynek keretében a közös piaci országok feloldanák a vámokat a magyar exporttermékekre, miközben mi csak fokozatosan oldanánk azokat az import árucikkekre vonatkozóan. Az ilyen megállapodásra vonatkozó magyar memorandumra még semmiféle reagálás, válasz nem érkezett, sem a Közös Piactól, sem a huszonnégyektől. A Kereskedelmi Minisztérium szakemberei szerint a Thatcher által javasolt társulás szintén tartalmazná a szabadkereskedelmi megállapodást, de a török minta alapján vámuniót is jelentene, ami a vámok kölcsönös eltörlésével járna hosszabb távon, továbbá a társulásos szerződés egyfajta közös piaci tagsági ígéretet is jelent. Egyébként a szervezet egységokmánya feltételezi tagjai és társult tagjai számára a külpolitikai együttműködést, ami hazánk varsói szerződésbeli tagsága mellett kérdéses lenne — mondotta Meisel Sándor. Magyarország közös piaci forgalma több mint 5 milliárd dollár évente, megközelítően fele-fele arányban export, illetve import. MDF Á tudomány kapui Halaszthatatlan a tudományos kutatás egyre romló anyagi feltételeinek javítása. Kívánatos, hogy az állami költségvetésből lényegesen nagyobb támogatás jusson mindenekelőtt az alapkutatásra. Fontos lenne azonban, hogy ne globálisan a „tudománynak", hanem meghatározott célokra adjanak pénzt; s a költségvetésben is tüntessék fel: milyen témák, intézmények, illetve kutatók részesüljenek közpénzből — vélekedett Szabad György akadémikus, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja, aki az MTI érdeklődésére körvonalazta az MDF programjával összhangban levő álláspontját -a tudománypolitika néhány kérdéséről. Kifejtette: előzetesen pártatlan szakértőbizottság bírálja el'a nyilvános pályázatra érkezett igénybejelentéseket. A tételes költségvetési előirányzat egyfelől lehetővé teszi, hogy a törvényhozók, illetve szakértőik számon kérhessék: miként hasznosították az állami támogatást, másfelől a kutatókat arra készteti, hogy több felelősséggel gazdálkodjanak a rendelkezésükre bocsátott pénzzel. A demokratizálódás folyamatában majd mérlegelni lehet: szükséges-e akadémiai törvény Is, különös tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság majdani alkotmányában kívánatos helyet adni: a tudományos kutatás szabadsága elvének és biztositékainak, valamint annak a felismerésnek is. hogy a tudományos kutatás előmozdítása meghatározó jelentőségű nemzeti érdek. Az állam jelentős mértékben ösztönözhetné a kutatást azzal Is, hogy meghatározott ideig adókedvezményben részesítené a pályakezdő kutatókat, valamint az őket foglalkoztató intézményeket, mindazokat a kutatóhelyeket, amelyek vállalják a tudományos továbbképzés anyagi terheit, és közérdekű alapkutatásokat folytatnak. A külföldön munkálkodó kutatók megtartása, ismereteinek hazai gyümölcsöztetése érdekében az MDF szorgalmazza kutatóprofesszori állások létrehozását egyetemeinken. Ezektől a kutatótól — erkölcsi és anyagi elismerésük mellett — megkívánnák, hogy külföldön elért eredményeiket, ott szerzett tapasztalataikat legalább két-három évenként itthon ismertessék egy-egy fél éven át — mondotta befejezésül Szabad György. * Úgy tűnik, hogy a Magyar Demokrata Fórum ezúttal nyitott kapukat dönget. A tudománypolitika kérdéseiről kialakított álláspontjuk főbb megállapításai ugyanis egybecsengnek az ün. „hivatalos" kultúrpolitika már régebb óta hangoztatott állásfoglalásaival; elegendő Itt csak Glatz Ferenc miniszter nyilatkozataira célozni. Íme, egy lényeges pont, melyben kormány és ellenzékének egy része egyetért egy fontos politikai kérdés. melyben azonos módon foglal állást. Csak legyen foganatja. Pártos tanács A városháza vb-termé- Beszélgetésük egy jövőbeni ben megbeszélést tartottak munkára irányult: a tanácsi tegnap, csütörtökön délután testületekben való pártjea tanács, a szegedi pártok lenlétre, -képviseletre. Pélés a népfront képviselői, dául a tanácsi bizottságok Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó évei Csongrádban A testületi tagság a helyi oligarchák esetében mindig csak következménye volt a megfelelő személyi kapcsolatoknak, amelyek természetszerűleg hallatlanul felértékelődtek ebben a hierarchikus rendszerben, és mindig íontosabbok voltak a formális pozíciónál, tisztségnél, testületi tagságnál. A személyes kapcsolatok bonyolult szövevényére, a személyes függőségre, nem ritkán a kölcsönös függőségre épült az egész antidemokratikus hatalmi rendszer. Ez & „pártmegye" a személyes függőségi viszonyok révén maga alá gyűrte az, egész gazdaságot, a kulturális szférát, az államigazgatást, de még a rendőrséget, ügyészséget és bíróságot is. Szereplői — függetlenül attól, hogy becsületes emberek, vagy hatalmukkal visszaélők voltak — végül is mindnyájan foglyai és áldozatai is voltak e rendszernek, amelyből alig volt kitörési lehetőség. A megyei oligarchia természeteseri csak úgy maradhatott fenn, hogy betagolódott az országos hierarchiába, melynek csúcsán a Politikai Bizottság helyezkedett el, A rendszer működési mechanizmusának ló példáia az 1986os Tiszatáj-ügy. A Szegeden megjelenő Tiszatáj szerkesztősége olyan ügyeket is felvállalt, amelyek — „nem hivaüléseire — tehát a döntések előkészítő munkálataiban való részvételre — invitálták a szegedi pártokat, szerkezeteket. A megbeszélés első órájában elhangzottakról, kinn a folyosón, nemigen hallottak semmit az újságírók, mígnem a megyei népfrontelnök, Ábrahám Lásjzló ügyvéd betessékelte őket. Végső soron a megbeszélés zárt köre valóban nem volt indokolt, hiszen a tanácsi vezetés, mondhatni már korábban nyitott a pártok feb lé. Hogy kevés eredménynyel, az talán félreértéssel, vagy tájékozatlansággal, de akár érdektelenséggel is magyarázható. A képviseletekkel kapcsolatosan két megoldás látszott körvonalazódni. Az egyik szerint valamennyi párt, szervezet allandó meghívottként vehet részt a tanács- és vbüléseken, valamint a különféle bizottságok megbeszélésein. A másik szerint csak az őket érdeklő témák tárgyalásakor saját kívánságuk szerint lesznek jelen, mindkét esetben tanácskozási és nem szavazati joggal. Müller Józsefné általános elnökhelyettes ezeket a variációkat tolmácsolja a tanács testületének, az dönt majd arról, hogy melyik változat válik gyakorlattá. Ezután a népfrontosok maradásra szólították a jelenlevőket, mert hallani szerették volna, hogyan vélekednek a tanácselnöki szék betöltésének kérdéséről. Mint ismeretes, a várisi népfront élni kíván jelölési jogával, s mint a példa bizonyítja, demokratikusan. (Egyébként, mint már közöltük, a városlakók véleményére is kíváncsiak.) Szándékuk szerint a tanácstagok közül kellene választani elnököt, de nemcsak egyszemélyi megoldást pártolnak. Hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy az 1990 júniusára tervezett tanácsválasztásokig, valójában fél évre, nemigen lesz vállalkozó... A Fidesz nem kíván foglalkozni a kérdéssel, mert szerintük az új elnök megválasztásával pem oldódik meg semmi. Előbb az önkormányzat működésén, strukturális feltételein kellene változtatni. A szociáldemokraták sem fűznek nagy reményeket az utód személyéhez. A Körgát Klub pártol egy már közszájon forgó elképzelést, mely szerint három társelnök vinné a szegedi önkormányzat ügyeit, akár ügy is, hogy Müllerné lenne az elnök, két társadalmi helyettes segítené. A néppártiak indítványozták a tanáestestület több mint 80 tagjának, ha nem találnak megoldást, „dobják be a törülközőt", mondván, majd itt lesznek akkor azonnal Pestről. Fölelevenítették, a helyi önkormányzatok — beleértve a megyei tanácsot — tehetetlenek a bevásárló turizmussal szemben is. Donáth Miklós, aki a várisi népfront képviseletében volt jelen, azt kérte, november 24-éig tegyenek konkrét javaslatokat a pártok, ha akarnak. Szocializmus Megkérdezték Púja Frigyestől, az MSZMP vezetőjétől a szegedi politikai fórumon, hogy vajon mit ért szocializmus alatt? Válaszként felsorolta az elmúlt évtizedek törtenelem- és marxizmus-tankönyveinek erre Vonatkozó passzusait, majd a kérdező felé fordult imigyen; „Megnyugtatom a csinos fiatal hölgyet, hogy a szocializmusnak megvannak az ismérvéi". A volt külügyminisztert, úgy látszik, elhagyta a diplomáciai érzéke. Nem tudta ugyanis, hogy a csípős megjegyzést a Magyar Szocialista Párt egyik megyei titkárának tette... S. I. Szavaztak a színészek Ruszt legyen a főrendező M. E. mm Ügyvédek társadalmi munkában Tortént, hogy 1987 őszén fiatal (értsd: lélek és szellem) ügyvédek — a kamarai élet hiányosságai miatt — Zamárdiban elhatározták, hogy az akkor pezsdülő politikai életbe, elsősorban társadalompolitikai szerveződésként bekapcsolódva, független csoportosulást hoznak létre. Társadalmi munkában végzett tevékenységükhöz, idővel szegedi kollégáik is hozzájárultak, elsősorban az erdélyi menekültek jogi képviseletét látva el. Később a Fiatal Ügyvédek Klubja a Hazafias Népfront támogatását élvezve, annak Jogszabály-előkészítő munkájában vett részt. A szegedi ügyvédek ezekután regionális csoport (klub) létrehozását indítványozták, s bár az alakulógyűlésre még a budapesti klub helyi szerkezetének megszervezését tűzték ki célul. az összegyűltek tegnap ónálló testületként deklarálták magukat, mely szoros szövetségben ténykedik a budapestiekkel. Népfrontos jellegű munkájukhoz a HNF megyei bizottsága helyiségekkel és anyagi támogatással kíván hozzájárulni. A Szegedi (Fiatal) ügyvédek Klubja nyitott, s elsősorban a magas szakmai igényeket kielégítő kollégáit várja soraiba a 28-at — második ülésére — a Bartók Béla Művelődési Ház klubjába. ahol megválasztják az elnökséget is. Jelenlegi programeeljaik: a társadalompolitikai életben való jelenlétük elősegítése, az országgyűlési képviselők és a különböző pártok szakmai segitese, szakmai fórumok (találkozók) szervezése, lebonyolítása, vidéki ügyvédi centrum létrehozása, a társadalmi életben való aktív részvétel, a szakmai érdekképviseleti tevékenység elősegítése, valamint jogszabályok előkeszítéseben való közreműködés, s mind ezáltal az ügyvédség társadalmi presztízsének növelése. A szerveződés koordinátorának ifjú Szilágyi Jánost, mint megbízott klubvezetőt választották. V. I. Nem nyilvános tagozati értekezletet hívott össze tegnap délutánra Barta Mária színművész, a Szegedi Nemzeti Színház Művészeti Tanácsa képviselőjeként. Meghívta Nagy László igazgatót, Müller Józsefné tanácselnökhelyettest és Ruszt József művészeti vezetőt is. Mivel lapunkban közöltük a színészek november 12-t levelét, amelyben kérdéseket intéztek a tanács ügyeit vivő elnökhelyetteshez, a tagozatértekezlet után megkérdeztem Matusik Sándort, a tanács művelődésügyi osztályvezetőjét (aki Müllerné elfoglaltsága miatt képviselte a fönntartó tanácsot a megbeszélésen), milyen válaszokat vitt? A prózai tagozat napi munkájával kapcsolatos problémák megoldására a színház igazgatója illetékes — ez derült ki a levélből, amit az osztályvezető fölolvasott az értekezleten, s aminek egy példányát. rendelkezésünkre bocsátotta, Ruszt József eleget tett azoknak a feladatoknak, amelyekkel a színházigazgató megbízta. „Ugyanakkor 1980 szeptemberében bejelentette, hogy 1989. december 31-el szakmai nyugdíjazásának engedélyezését kéri a művelődési minisztertől. Ennek elbírálása után nyilatkozik arról, hogy Szegeden menynyit tevékenykedik a jövőben. Ezért a városi tanacs úgy döntött, hogy a több mint egy éve üres főrendezői státust az 1990-91-es évadra meghirdeti. Mivel az elmúlt napokban kialakult helyzet feszültséget teremtett a színházon belül, ezért a pályazat meghirdetésének idejét a végrehajtó bizottság egyetértésével a tervezett időpontnál hamarabb teszszük közzé" — olvasható a Muller Józsefné által aláirt levélben. Az is benne van, hogy a föntiek nem zárják ki: Ruszt József feladatát ebben az évadban változatlan minőségben folytathassa." A színészek harmadik kérdése áz évad második felének műsorrendjére vonatkozott. Az igazgatóság a műsortervet újratárgyalja, hiszen nem ismeretesek a Jövő évi költségvetés adatai, de valószínűleg csökken az állami támogatás. A tervezett bemutatókról az igazgatóság joga és kötelessége dönteni, s hogy ebben Ruszt és az igazgatóság együttműködik-e, az rajtuk múlik — így a levél. * Megtudtam még, hogy két szavazás is volt az értekezleten. Először azt szavazták meg a résztvevők, hogy ne írjon ki pályázatot a tanács. A következő fordulóban pedig azt, hogy Ruszt Józsefet óhajtják főrendezőjüknek. * Megkérdeztem az igazgatót, kiderült-e a zártkörű értekezleten, hogy kinek, mi baja vele? — Erről nem volt szó, tehát én változatlanul csak annyit tudok, hogy sok ezer példányban kinyomtatták; alkalmatlan vagyok a színház igazgatására. Ezt most nem erősítette és nem cáfolta senki, bár voltak színészek, akik kifejezték: ők mindig tudtak velem dolgozni, s nem nagyon értik, Ruszt miért nem tud. * Azt reméltem, hogy ez az értekezlet Valamiképpen lezarja a színházi vitát, de minden jel arra mutat nem. Ezért Is szereltem volna, ha Ruszt Józsefet is .megkérdezhetem, de nem sikerült találkoznunk: Pestre utazott. (sulyok) A MUOSZ felhívása A Magyar Üjságirók Országos Szövetsége Nők Lapja tulajdonlása körül kialakult vita alapján is igazolni látja azt a korábbi, a megyei napilapokkal kapcsolatos álláspontját, hogy a társadalmi szervezetek sajtótulajdonlása felülvizsgálatra szorul. Ezért ismetelten felíelkeri a Parlamentet, hogy ezt a kérdést tűzze napirendre. Róbert László. a MUOSZ elnöke Bencsik Gábor. a MUOSZ főtitkára talosan" — tilalmi listán voltak. A Politikai Bizottság — „nem hivatalosan" — határozott a megtorlásról és — „nem hivatalosan" — utasította a megyei vezetést annak végrehajtására. A párt csúcsán született rossz döntést — Koncz János ideológiai titkár némi bátortalan vonakodását követően — egyetértően végrehajtó megyei vezetés hatalma teljében elégedetten zárhatta le az ügyet, noha a döntés helyességét megkérdőjelező vélemények meg a megyei párt-végrehajtóblzöttságban és az apparátusban is megfogalmazódtak. Az ismét csak nem hivatalosan utasított, a lap felügyeletét ellátó Csongrád Megyei Tanács, továbbá a lapot kiadó Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalatnak a végrehajtó szerep jutott: Vörös Lászlót. Annus Józsefet és Olasz Sándort, a szerkesztőség tagjait elbocsátották, a lap kiadását fél évig szüneteltették, s közben új szerkesztőséget szerveztek. Megkapta a nem hivatalos instrukciót a formailag teljesen független megyéi pártfegyelmi bizottság is, és Gyárfás Mihály elnökletével Annus Józsefet és Olasz Sándort szigorú megrovásban részesítették. A Tiszatáj-ügy kapcsán, de még' inkább az, azt követő évek eseményei megítéléséhez feltétlenül tisztán kell látnunk az apparátus szerepét Minden alapot nélkülöz az a sokak által hangoztatott megállapítás, hogy „az apparátus fölébe kerekedett a választott testületeknek", már csak azért is, mert nem is voltak választott testületek. Valójában a testületi tagokat éppen úgy felülről választották ki, mint az apparátus tagjait, a fizetett alkalmazottakat. A különbség mindössze annyi volt. hogy a pártalkalmazottakat könnyebben el lehetett küldeni, Az elmúlt évek-évtizedek során — különösen Szegeden — mind több diplomás, szakmailag felkészült ember került az apparátusba, s a pártalkalmazottak életformájukat tekintve is értelmiséggé váltak. Az apparátusnak azonban mindig a végrehajtó szerep jutott, és nem a politikai hatalom. Az igazán fontos döntések nem az apparátusban, de — valóban — nem is a testületekben születtek. hanem az oligarchia berkeiben. Az „egyszerű" testületi tagok joggal érezték úgy, hogy már lényegében eldöntött kérdéseket terjesztenek eléjük, s nincs választási lehetőségük. Mindemellett érezték az apparátus új beosztottjainak főlényét is: tájékozottságban, felkészültségben. szolgálati tudósban, a konfliktusaik is rendszerint a vezetők utasításait végrehajtó beosztottakkal voltak, különösen. ha a vezetésnek nem tetsző kezdeményezéssel álltak elő. Mindez persze a legkisebb mértékben sem zavarta a testületek ..nehézsúlyú" tagjait, akik nagyon is jól ismertek a döntési mechanizmusok és a ..látszatvilág" közötti különbséget Az apparátusban dolgö2ók közül termes2etesen sokan igyekeztek teljesen azonosulni minden, felülről jövő utasítással, s véleményüket karrierszempontok szerint alaxították. A cél osztályvezetői, majd titkári poszt elnyerése, vagy — s ez legalább olyan általános volt — az információk birtoikában egy Jó vezetói állás elfoglalása. Voltak azonban olyanok is, akik a2ért hagyták ott a2 apparátust, mert megcsömörlöttek a hatalomgyakorlás bürokratikus rendjétől, a szürke hivatalnoki szellemtől, amely egyébként áthatotta az egész pártéletet. És e két típus egyenlege: a kontraszelekció. A kontraszelekció mellett azonban más tényezők is hatottak. A mélyülő válság és. az apparátusban fölhalmozódott tudás következménye az volt, hogy a nyolcvanas években szaporodtak a jó kezdeményezések — amelyek azonban e rendszerben többnyire kudarcra voltak ítélve. (Folytatjuk.)