Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

2 1989. november 16., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) let-európai új demokráciák az Európai Szabad Kereskedelmi övezet (EFTA) tagállamaihoz hasonló módon léphetnének szorosabb kapcsolatra az Európai Gazdasági Közösséggel. Jelezte, hogy hamarosan új tárgyalásokat kezdenek az EFTAországokkal az EGK-hoz fűződő kapcsolataikról. A külügyminiszter azt a reményét fejezte ki, hogy a megbeszéléseken „körvonalazódhatnak azok a megfelelő keretek, amelyek között a keltt-európai új demokráciák is megtalálhatják helyüket". Brit megfigyelők arra számítanak, hogy a kormányfő a Közös Piac szombatra összehívott rendkívüli, párizsi csúcsértekezletén is felveti a magasabb szintű kapcsolatok kialakítására alkalmas társulási módozatokra vonatkozó elgondolását. A The Guardian szerint egyes brit szakértők nem találják Törökország esetét a legsj erencsésebb példá nak. Nemcsak azért, mert gazdasága lényegesen kevésbé fejlett, mint Magyarországé, vagy Lengyelországé, az NDK-éról nem is szólva. Mindenekelőtt azért kifogásolják a példát, mivel a NATO-tag Törökországgal az EGK „vigaszdíjként" kötött 1962-ben társegyezményt, hogy azzal kivédje, vagy legalább is beláthatatlan ideig elodázza a teljes jogú tagságért kopogtató „peremország" felvételi kérelmét. Törökország ipari és mezőgazdasági termékeinek a társulási egyezmény kedvezményes bejutást biztosít a közös piaci országokba, közösségi pénzalapból támogatást nyújt kölcsönökhöz, és rögzíti a török vendégmunkások jogait az EGK tagállamaiban összehangolt munka érdeké- tagozathoz csatlakozni lehet ben. A tagozat november 23- hétfőtől péntekig 8-tól 15 óra án 15 óra 30-kor, a következő 30-ig az Eszperantó u. 1. sz. ülésén fogalmazza meg rész- alatti közösségi pártházban letesebben programját. A (telefon 24-824). Á „négy nem" pártja Púja Frigyes az MSZMP-fórumon MSZP kulturális tagozat Szegeden Levéltárosok, könyvtárosok. színháziak, közművelődésben dolgozók, újságírók, múzeumiak, képzőművészek adtak egymásnak randevút tegnap este Szegeden. Találkozójuk céljaként egyértelműen azt fogalmazták meg, hogy mint az MSZP iránt szimpátiát érzők — érdeklődési körüknek, felfogásuknak megfelelően — létrehozzák az MSZP kulturális tagozatát. A beszélgetés indítója Annus József — aki saját szavai szerint „aligha tekinthető az elődpárt különös kegyeltjének,, — a szocialista párt határozottabb fellépésére buzdított. Konkrét kérdésekben egységes országos álláspont nem lévén a társadalmi, szakmai vagy lakóhelyi rétegződés szerinti csoportoknak kell álláspontjukat kialakítani. így orientálhatják azokat is, akik hovatartozásukat illetően még ingadozók. A találkozón — ezt az érvelést elfogadva — megalakult a kulturális tagozat, mely nyitott, tehát alapszervezeti hovatartozás nélkül bárki részt vehet a munkájában. a jövőben is gyakorlati kérdésekre óhajtván koncentrálni, a tagozat tagjai mindjárt állást is foglaltak a november 26-i népszavazás ügyében. Mivel annak négy kérdése közül háromban már döntött a Parlament, s érzékelve a szavazópolgárok távolmaradási szándékát, a tagozat azt ajánlja, az első kérdésre adjon nemleges szavazatot, aki úgy dönt, léadja voksát. Egyébként pedig távolmaradásával ugyanezt a véleményét fejezheti ki. A tagozatba szövetkezettek szerint a Parlamentnek olyan törvényt kellene alkotnia, amely az ilyen kierőszakolt népszavazásokat meggátolná, mondjuk azzal, hogyha a részvételi arány nem ér el bizonyos százalékot, a kezdeményezőknek kellene állniuk a népszavazás költségét. Ki kellene kötni, hogy a lakosság területi arányának százalékát figyelembe kell venni az aláírások összeszámlúlAsakor, hogy a népszavazáshoz szükséges százezer aláírás ne aránytalanul a budapesti lakosságtól gyűljön össze. A kulturális tagozathoz csatlakozni kívánók Lovászi Józsefnél jelentkezhetnek a 14-41 l-es telefonszámon, vagy minden hónap második hétfőjén 16 órától a Victor Hugó utca 5 szám alatt. Juratovics Aladár országgyűlési képviselő köszöntötte Púja Frigyest az olajipari dolgozók klubjában, aki az „újjászerveződő MSZMP" vezetőjeként látogatott Szegedre. A mintegy 100 fős — túlnyomórészt idős emberekből álló — hallgatóság előtt a volt külügyminiszter újfent leszögezte a már jól ismert MSZMP-álláspontot: a kongresszusnak nem volt mandátuma az MSZMP feloszlatására, ilyen értelmű határozatot nem is hozott, így az MSZMP továbbra is létezik. A lényegét illetően nem szociáldemokrata, hanem kommunista jellegű párt kíván lenni; ám nevében nem jelzi a kommunista szót. Támogatják a szakszervezeteket, mert úgy érzik, hogy a Németh-kormány elhagyta, elárulta őket. Meggyőződésük, hogy nadrágszíjmeghúzással nem lehet a dolgozókat többletteljesítményre sarkallni. Részletes pártprogram-nyilatkozatuk megjelenése november 20. körül várható. Egyórás előadása után csak úgy záporoztak a kérdések Púja Frigyesre. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége megyei szervezete a nyilvánosság előtt támogatásáról biztosította a szerveződő MSZMP-t. Lesz-e saját sajtója az MSZMP-nek? Igen, jövő héttől heti két alkalommal lapjuk jelenik meg, melyet később napilappá kívánnak fejleszteni. Milyen az MSZMP—MSZP viszony? Az együttműködéshez az egyik fél akarata nem elég — válaszolta Púja Frigyes —, márpedig egyelőre nem vesznek tudomást az MSZMP-ről az MSZP vezetői. Ezt azzal támasztotta alá, hogy az országos vezetőség a XIII. kerületi pártbizottságon mindössze egy kis szobában szorong. (Ugyanakkor az egyik hozzászóló, az MSZMP egyik szervezője a helyi MSZPvezetők pozitív hozzáállásáról számolt be.) Volt, aki az MSZP-t az MSZMP mostoha testvérének nevezte. Szó esett arról is, hogy az MSZMP bejegyeztetési kérelmét a megfelelő hatósághoz eljuttatták; a bejegyzéshez csatolni kell majd programnyilatkozatukat. Felhívták tagjaikat és szimpatizánsaikat, hogy a november 26-ai népszavazáson négy nemmel szavazzanak. A fórum különben nem volt parázs hangulatú. S. I. maradtak. Két túsztartó lőtt sebeket kapott. összesen tízen voltak. A túszokat tervezett szókésük eszközéül akarták felhasználni. A szökni vágyó fegyencek lefegyverezték őrüket egy óvatlan pillanatban és elvették kulcsait. Berontottak a „beszélőre", és az ott-tartózkodó látogatókat — öt nőt, egy férfit és egy 12 éves gyermeket — túszul ejtettek. Szabadon bocsátásuk fejében fegyvert, gépkocsit és vodkát követeltek. Sikertelen alkudozások után az operatív csoport rajtaütött a gonosztevőkön, és 3 perc alatt ártalmatlanná tette őket. Az egyik túsztartó gyermekgyilkosság miatt töltötte büntetését. A többit is köztörvényes bűncselekmények miatt ítélték el. A szabadító akció részleteiről a résztvevők kérésére nem adtak hírt. Á népszavazáson nemet az elsőre! Az Országgyűlés 1989. november 26-ára népszavazást írt ki az SZDSZ—Fidesz aláírásgyűjtése nyomán. A szavazásra bocsátott kérdések közül az elsőt, a köztársasági elnök megválasztását, döntő jontosságunak tartjuk. Meggyőződésünk, hogy az országnak mielőbb a nép által közvetlenül megválasztott elnökre van szüksége. Erre a politikai stabilitás megteremtése érdekében is elengedhetetlen Szükség van. Határozott álláspontunk: jövő januárban a nép válasszon köztársasági elnököt! Ez nem az MSZP szúken vett pártérdeke, hanem valamennyi, a nemzet érdekeit szem előtt tartó demokratikus politikai szervezet érdeke, és minden felelősen gondolkodó választóAZ ELSŐRE: NEM! • • • • • c • polgár alapvető politikaiemberi joga. Elnököt a köztársaságnak'. Magyar Szocialista Párt Csongrád megyei szervezete (X) Leltározzák a munkásőrség vagyonát Választási bizottság alakult Közlemény Megalakult az MSZP egészségügyi tagozata Szegeden lakó, és az egészségügyi intézményekben dolgozó MSZP-tagok kedden délután az Eszperantó utcai pártházban megalakították a párt váro'si egészségügyi tagozatát. A tagozat munkájában párttagok és párton kívüli tagok vesznek részt. A tagozat legfőbb céljának tekinti az egészségügy és a szociális ellátás, valamint az egészségügyben dolgozók jövedelmi és munkahelyi viszonyainak javítását szolgáló javaslatok, programok megfogalmazását. A maga eszközeivel harcol e célok megvalósításáért. Az egészségügyi tagozat kapcsolatot szeretne kiépíteni a megye más területén dolgozó egészségügyi intézetekben dolgozó párttagokkal is, egy megyei szintű Befejeződött a munkásőrség fegyvereinek elszállítása a honvédségi raktárakba. Ezt Markovics Ferenc, a Minisztertanács védelmi irodájánalt vezetője, a munkásőrség felszámolásával megbízott kormánybiztos közölte az MTI munkatársának kérdésére. Elmondta, hogy 180 helyen 60 ezer géppisztolyt, 63 ezer pisztolyt, 4700 golyószórót és 600 géppuskát vettek át, A fegyverek sorsáról a kormány dönt. Jelenleg a munkásőrség vagyonát leltározzák. Felmondják a tanácsi bérleti szerződéseket, a saját tulajdonban levő épületekre, különböző értékekre pedig pályázatot írt ki a Pénzügyminisztérium. Az a cél, hogy ezek minél több pénzért keljenek el. A kormánybiztos elmondta azt is, hogy a 617 hivatásos munkásőr fele nyugdíjba vonult, miután erre a fegyveres erőknél 25 év szolgálat után törvényes lehetőség van. Jó néhányan a rendőrségnél, a honvédségnél, illetve a büntetésvégrehajtásnál helyezkedtek el. A többiek 1 évig kapják a fizetésüket, s ez idő alatt kereshetnek munkahelyet. Mint mondta, a több mint 300 polgári alkalmazott elhelyezése gondot jelent, mert nem jár nekik nyugdíjkorkedvezmény, s felmondási idejük mindössze 6 hét. Az Állami Bér- es Munkaügyi Hivatal azonban, lehetőségeihez képest, megpróbál segíteni rajtuk. Végezetül arról szólt, hogy a felszámolást előre meghatározott munkaterv szerint folytatják. Az 1989. november 26-ai népszavazás tisztaságának biztosítása, a törvényesség ellenőrzése és szükség esetén a. szavazás törvenyes rendjének helyreállítása érdekében az 1989. XXXIV. törvény 30. paragrafusa alapján megalakult a területi (megyei) választókerületi választási bizottság. A bizottság elnöke Tényi Mária, titkára Gábor Erzsébet, tagjai tíába Imre, Honváth Lajos, Veress Antal, a megyei tanács által választott tagok es Roz^nyai Bálint, az SZDSZ megbízottja. A választási bizottság hivatalos helyisége Szeged. Rákóczi tér 1., a megyei tanács székháza, I. em. 112. számú szoba. Telefon: 14457. Állásfoglalás Túszszabadítás Cseljabinszkben A szovjet rendőrség és a KGB közös operatív csoportja fegyveres akcióval túszokat szabadított ki szökni készülő fegyencek karmaiból Cseljabinszkban. A drámai esemény hirét — időpontjának megjelölese nélkül — a moszkvai rádió angol nyelvű adása mondta be szerdán. A hét túsz és az operatív csoport tagjai a híradás szerint sértetlenek A Délmagyarország újságírói közül 16-an az MSZP deklarált politikájával ellentétesnek, s a volt MSZMP „kézi vezérléses" módszeréhez hasonlatosnak tartják a Csongrád megyei és a szegedi sajtóirányítási gyakorlatot. Tiltakoznak ennek legutóbbi megnyilvánulása ellen. 1989. november 14én, egyetlen nappal az MSZP Elnökség vidéki sajtóval foglalkozó ülése előtt jutott tudomásunkra, hogy a kiadóvállalat igazgatója egyszerre három igazgatóhelyettesi állást létesített a vállalatnál. Volt főkönyvelője és a Délmagyarország volt főszerkesztő-helyettese mellett igazgatóhelyettesként alkalmazta a volt MSZMP megyei ideológiai titkárát, akinek egy hónappal ezelőtti — ugyanebbe a státusban tervezett kinevezését a vállalat több szerkesztőségének tiltakozása megakadályozta. A puccsszerű „átszervezés" ellen most azért tiltakozunk, mert meg kívánjuk erősíteni egy hónappal ezelőtti álláspontunkat: sem Sebe János személyével, sem idehelyezésének módszerével nem tudunk azonosulni. Az a véleményünk, amennyiben szükség van az igazgatóhelyettesi állásra, azt pályázat útján kell betölteni. (OS) Rátkai Árpád Végjáték a Tisza mentén Az állampárt utolsó évei Csongrádban A hagyományos módon jelölték ki éa Szavaztatták meg a kijelölt küldötteket, azaz a kongresszussal, a Központi Bizottságot, majd azzal a Politikai Bizottságot is, mintegy demonstrálva, hogy a pártéletben nincs helye a demokratizálásnak, minden marad a régiben. így állt össze az a valóságtól elszakadó, de még a párttagságon belül zajló folyamatokat sem érzékelő KB és PB, amelynek háromévi tevékenysége nyílt politikai válságba, vezetési válságba torkollott. Kijelölték és megszavaz tatással legitimálták a vezetőket, a testületi tagokat és a kongresszusi küldötteket Csongrád megyében is. A nyugdíjba készülő Komócsin Mihály megyei első titkár vezényletével folyó művelet eredményeként lett Szabó Sándor első titkár, Papdi József gazdaságpolitikai titkár, Horváth Károlyné államigazgatási, párt. és tömegszervezeti ügyekkel foglalkozó titkár és Koncz János ideológiai titkár. Hogy melyik volt igazán fontos pozíció, arra vonatkozóan jó eligazítást adnak az egyes karrierállamások. Annak idején Komócsin Mihály gazdaságpolitikai titkárból lett megyei tanácselnök, majd tanácselnökből elsó titkár. Szabó Sándor gazdaságpolitikai osztályvezetőből lett gazdaságpolitikai titkár, majd megyei tanácselnök, végül megyei első titkár. Papdi József megyei gazdaságpolitikai osztályvezetőből lett gazdaságpolitikai titkár, később a megyei tanács elnöke. Az ő előrelépése nyomán pedig Bartha László megyei gazdaságpolitikai osztályvezetőből lett gazdaságpolitikai titkár. A „hatásköri listán" szereplő gazdaságvezetök sorsa mindenekelőtt az elsó titkártól és a gazdaságpolitikai titkártól függött, tehát lényegében ők osztották el a legjobban fizető állásokat, illetve — ha alkuról volt szó — velük kellett kiegyezni a főhatóságoknak is. A titkárok közül az ideológiai titkárnak volt a legkisebb befolyása, nem utolsósorban azért, mert őhozzá általában sok munkával járó, magas szakképzettséget igénylő, ugyanakkor sokkal rosszabbul fizetett állások tartoztak. A városi hatásköri listák miatt fontos szerepe volt a városi elsó titkári pozícióknak is: a hierarchikus rendbe szorosan illeszkedő Varga Dezső (Makó), Kiss lajos (Hódmezővásárhely), Sebestyén István (Csongrád) ós Labádi Sándor (Szentes) töltötték be ezeket. Kezdettől fogva sok szempontból mintegy „kilógott a sorból" Székely Sándor, aki a JATE-ről került a városi ideológiai titkári pozícióba, majd ideológiai titkárból lett városi első titkár. A megyei pártbizottság 67 tagját úgy választották ki. hogy közülük csak 28 volt új testületi tag. Egyébként pontosan ilyen arányú volt a „megújulás" 1980-ban is. Ugyanakkor huszonhármán, tehát a testület közel harmada már 1975-ben vagy korábban is megyei pártbizottsági tag volt, közülük többen már évtizedek óta. Az elöregedő testület statisztikai mutatóit javítandó mindig kerültek be nők, fiatalok, fizikai dolgozók is. Ez utóbbiak alkották a pártbizottság gyorsabban cserélődő részét, szemben a „tartósabb" káderekkel, akik évtizedek óta szoros kapcsolatban álltak egymással. 1985-ben még a 12 tagú végrehajtó bizottságba is beemeltek egy fiatal nőt és egy fizikai munkást. Az ilyen gesztusoknak azonban a nyolcvanas évek második felében már egyáltalán nem volt legitimáló értéke. Ezt a pártvezetést a párttagság már egyáltalán nem érezte sajátjának, s egyre inkább csak szarkasztikus megjegyzésekben lehetett hallani azt, hogy „a mi pártbizottságunk". Figyelemre méltó, hogy 1985-ben a városi pártbizottságok közül egyedül Szegeden következett be olyan változás, hogy a tagok több mint fele új volt (59%). Az öszszes többi városban az újjáalakult pártbizottságok több mint fele régi tagokból állt Makón — Varga Dezső „birodalmában" — a régiek aránya a kétharmadot is meghaladta (68%). E testületek „felső rétege" mindig „egyenlőbb" volt a többinél, része volt a helyi, megyei hatalmi elitnek, nemegyszer váltogatva a párt-, állami, gazdaságvezetői beosztásokat. Más esetekben a „fontos elvtársak" bizonyos) álláshoz kötődése tette még fontosabbá őket. így volt ez még" Szegeden is. ahol pl. Piros László volt belügyminiszter évtizedeken át mint a szalámigyár vezérigazgatója, majd mint nyugdíjas maradt minden tisztújításkor testületi tag, de az öt követő új vezérigazgató, Bálint László is folyamatosan tagja volt a testületnek. (Folytatjuk.)