Délmagyarország, 1989. november (79. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

W! l \<oO v •f <ér DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 272. szám 1989. november 16., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Hány igen ? Hány nem ? Aktivizálódik az MSZP — Gorbacsov a feszültségről Álláspontok népszavazás-ügyben 1989- november 15. Amig napokig jószerével szinte csak a nemzetközi hírekre figyeltünk, mindenekelőtt a földrengésszerű NDK-beli változásokra, a tegnap elsősorban hazai izgalmakkal szolgált. A külföldi fejlemények közül leginkább tán arra kellett fölfigyelni, hogy Gorbacsov szerint „tetőfokára hágott a feszültség a Szovjetunióban", illetve Thatcher indítványára, aminek viszont már magyar vonatkozása van, amennyiben az EGK-nak társegyezmény megkötését javasolja a kelet-európai „új demokráciákkal". A mozgalmas tegnap hazai híreiből figyelemre méltó, hogy amíg' az Országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint építési és közlekedési bizottságának tagjai ülésükön helyenként igen éles kritikával illették a jövő évi állami költségvetés tervezetét, addig az ipari bizottság jóval „simulékonyabbnak" bizonyult Mozgalmas napja volt az MSZP-nek is, amelynek nemcsak országos elnöksége foglalt állást fontos kérdésekben. hanem két űj tagozata alakult Szegeden, s egyúttal a párt megyei szervezete eljuttatta hozzánk a népszavazással kapcsolatos álláspontját. A népszavazás ügyében különben forrpontig jutott a helyzet. Az MDF bojkottra szólított föl, az MSZP az első kérdésre „nem"-et javasol, az MSZMP — amelynek tegnap ugyancsak gyűlése volt Szegeden — négy nemet tart kívánatosnak. Az eredmény természetesen kétséges. Ami hiztos: tegnap megalakult a megyei választási elnökség. Szávay István MSZP Az elnökség a tájékoztatásról és a népszavazásról állami kezelésbe kívánnak adni. Az elnökség megvitatta a megyei pártlapok sorsának alakulását is, erről azonban bővebb tájékoztatást a sajtókonferencián nem tudtak adni, mivel még nem zárult le a vita e kérdésben. Szandtner Iván a közelgő népszavazással kapcsolatban fejtette ki az MSZP álláspontját. Elmondta; nem változott a párt értékelése; továbbra is úgy tartják, hogy a népszavazás kierőszakolt, felesleges, a korábbi megállapodások megtorpedózására irányul. A párt elismeri azonban, hogy a kezdeményezés törvényes, s nem is szólítja fel tagjait a népszavazás bojkottjára. Ezzel együtt az MSZP egyetért a Magyar Demokrata Fórum érveivel, álláspontjával, azzal a kiegészítéssel, hogy a szocialisták határozott óhaja: Gorbacsov mielőbb legyen Magyarországnak a nép által választott köztársasági elnöke. A párt ezért arra hívja fel tagságát — általában mindenkit, aki maga akar köztársasági elnököt választani —, hogy a népszavazás első kérdésére nemmel válaszoljon. Az újságírók érdeklődtek arról is, mivel segíti az elnökség a pártapparátus leépítésének „áldozatul esett" több ezer káder elhelyezkedését. Kósa Ferenc azzal válaszolt, hogy a pártállam leépítése az egész társadalom ügye. Tapasztalható azonban, hogy mindenütt idegenkednek az „ejtőernyősöknek" titulált volt pártkáderektől, holott többségük megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. A békés átmenet biztosítása nagyobb toleranciát, az emberi méltóság tiszteletben tartását kívánná meg a társadalom részéről is. Tetőzik a feszültség A tömegtájékoztatás eszközei az elmúlt évtizedekben egyetlen hatalmi központ fennhatósága alatt működtek. Szerkezetük a centrálisbürokratikus pártállami irányítás igényeihez igazodott. A diktatórikus rendszerből a demokratikus jogállamba való békés átmenet haladéktalanul megköveteli a tömegkommunikációs intézmények struktúrájának, működési gyakorlatának gyökeres átalakítását — hangoztatja az MSZP elnökségének állásfoglalása, amelyet a pártelnökség szerdán megtartott ülése után ismertettek az újságírókkal a párt székházában, a pártelnökség ülését követő, immár szokásossá vált sajtókonferencián Kósa Ferenc, elnökségi tag, Szandtner Iván, az MSZP választási irodájának vezetője és Tóth András az országos irodájának vezetője 6Zámolt be a tanácskozás eredményeiről. Kósa Ferenc emlékeztette az újságírókat arra, hogy a nyilvánosság kérdései immár második alkalommal kerülnek az elnökség elé. A múlt héten megkezdett vita eredményeként a pártelnökség most elvi ajánlásokat dolgozott ki a sajtódemokrácia érvényesítése érdekében. Ezek sorában az MSZP határozottan leszögezi azon véleményét, hogy a televízió, a rádió, illetve más fontos tömegkommunikációs intézmények nem valamely párt, hanem az egész társadalom, a nemzet tulajdonát képezik. Ennek megfelelően kell kialakítani a fontosabb médiák szervezeti, működési rendjét, felügyeletének módját, műsorpolitikáját. A legfontosabb alapelvek közé tartozik az is, hogy garantálni kell a kommunikáció szabadságát, az eltérő eszmei-politikai áramlatok és vélemények szabad kifejtését. Az MSZP elnöksége úgy véli: mielőbb szükség lenne egy átfogó telekommunikációs törvény kidolgozására. Tóth András arról számolt be, hogy az elnökség ülésén terítékre kerültek az erkölcsi tisztaság kérdései is a pártszervezéssel összefüggésben. A pártba belépett mintegy 40-45 ezer tag joggal elvárja ugyanis, hogy ne kerüljenek a párt soraiba olyanok, akik korábban kompromittálták magukat, visszaéltek hatalmukkal, esetleg gazdasági manipulációkban vettek részt. Mindazonáltal a pártvezetés senkit sem kíván pellengérre állítani, ezért azzal a felhívással fordul a tagsághoz, hogy maguk a helyi szerveződések, alapszervezetek szűrjék ki a párt számára kártékony embereket Az elnökség megerősítette azt a korábbi állásfoglalást miszerint az MSZP stratégiai szövetség kialakítására törekszik a szakszervezetekkel. Ennek érdekében rendszeres konzultációkat szerveznek. A párt parlamenti csoportját felkérik, hogy vitassa meg a szakszervezetek állásfoglalását a parlament elé kerülő kérdésekről, s képviselje azokat az Országgyűlésen. A nemzeti vagyon védelme, a vállalati vagyon kiárusításának megakadályozása érdekében az MSZP elnöksége a dolgozók részvételét szorgalmazza a tulajdonnal, a tulajdonlással összefüggő ügyek rendezésében. Napirendre került a párt háttérintézményeinek, konkrétabban a politikai Főiskolának és a Társadalomtudományi Intézetnek a sorsa is. Egyetértés született abban, hogy az állampárt leépítése nyomán a Politikai Főiskolát állami kezelésbe kell adni. Az iskolát azonban olyan formában kell hasznosítani, hogy az ott felhalmozott szellemi tőke ne veszszen kárba. Ez érvényes a Társadalomtudományi Intézetre is, amelyet ugyancsak Tetőfokára hágott a feszültség a Szovjetunióban — állapította meg szerdán Mihail Gorbacsov, az országos diákfórumon felszólalva. A szovjet államfő és pártvezető úgy fogalmazott, hogy mostanra a végletekig kiéleződött a régi és az új ellentéte. — Az októberi forradalom nem hiba volt, sem pedig történelmi véletlen, hanem világtörténelmi áttörés a jövő felé — mondta a szovjet diákság képviselői előtt a moszkvai Ifjúsági Palotában. Történelmi visszatekintésében a sztálinizmusról azt mondta, hogy éppen lényegéből, humanista tartalmából forgatta ki a marxi és lenini szocializmuskoncepciót. A pangás korának fő vétkét a műszaki-tudományos forradalom elszalasztásában, a Szovjetunió technológiai visszamaradásában jelölte meg. A peresztrojka fő irányának a tulajdontól, a hatalomtól és a kultúra kincseitől való állampolgári elidegenedés megszüntetését nevezte a legfőbb szovjet vezető. Thatcher javaslata Magyarországnak Londonban élénk érdeklődést keltett Margaret Thacher kormányfőnek az a sugalmazása, hogy az Európai Gazdasági Közösségnek és az érdekelt kelet-európai „új demokráciáknak" meg kellene fontolniuk társegyezmény megkötését gazdasági-kereskedelmi kapcsolataik magasabb szintre emelése céljából. A miniszterelnök kedden Magyarországot említette példaként, amint amelynek már van ugyan kereskedelmi megállapodása az EGK-val, de még nincs olyan társulási egyezménye, mint amilyen például Törökországnak van. Douglas Hurd külügyminiszter — a brit kormányfő alsóházi kijelentését megelőzően — a BBC-rádiónak adott nyilatkozatában ügy vélekedett, hogy a ke(Folytatás a 2. oldalon.) Bős—Nagymarosról Prágából Csehszlovákia kész megállapodást kötni a bősi szakasz ökológiai és más jellegű garanciarendszeréről, ha a bős—nagymarosi vízlépcső bősi szakasza az eredeti terveknek megfelelően épül fel — jelentette ki szerdán a csehszlovák szövetségi parlament prágai ülésén Jaromir Johanes külügyminiszter. Kormánya álláspontját megismételve közölte: ha a magyar fél Dunakilitinél nem tölti át a Duna medrét, Csehszlovákia „műszaki pótmegoldásként" a további károk elkerülése érdekében saját területén hajtja végrg azt. A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy ha Magyarország nem teljesíti szerződéses kötelezettségét, Csehszlovákia mind a bősi, mind a nagymarosi szakasszal kapcsolatban kártérítést követel. Bohumil Úrban első miniszterelnök-helyettes a parlamenti ülésen azt mondta: ha Csehszlovákia és Magyarország nem tud megegyezni a kártérítés ügyében, bármelyik fél bírósághoz fordulhat, hogy jogait érvényesítse. A csehszlovák parlament abból az alkalomból foglalkozott a vízlépcső ügyével, hogy a testület jóváhagyta a csehszlovák—magyar jogsegélyegyezményt, illetve a család-, polgári és büntetőjogi kapcsolatok kétoldalú jogi szabályozásának a módosítását Budapestről A nagymarosi vízi erőmű építésének végleges leállítására hozott parlamenti döntés után a kormány új komplex regionális fejlesztési koncepció kidolgozását rendelte el arra a térségre, amelyet a munkálatok során már megbolygattak, s azokra is, amelyeket a nagyszabású építkezés csak később érintett volna. Ismeretes ugyanis, hogy számos, e területen szükséges fejlesztést az építkezéssel párhuzamosan, annak részeként akartak végrehajtani. Az új terv készítése során ezt is figyelembe veszik. Laczkó László belügyminiszter-helyettes a tervezés előkészületeiről, kimunkálásának részleteiről nyilatkozott az MTI munkatársának. Mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az eddigi tapasztalatokon okulva olyan tervezőgárdát szerveznek, amely — szemben a korábbi gyakorlattal — az alapkoncepcióval egyetértésben, de a különböző szakmák eltérő szempontjainak ütköztetése révén jut majd egyezségre. A tervek kimunkálásába bevonják az érintett megyei tanácsok — Győr-Sopron, Komárom és Pest megye — szakembereit; részt vesz a tervezésben az Akadémia Regionális Kutatások Központja és Földrajztudományi Kutató Intézete, a Környezetgazdálkodási Intézet, továbbá szlámos hazai és külföldi szakértő. Az elsődleges feladatuk egy olyan terv kidolgozása, melynek megvalósításával — főként az infrastruktúra kiépítése révén — az egész térségben javuljanak a lakosság életfeltételei, s ahol lehetőség van rá, javítsák, illetve teremtsék meg az idegenforgalom fejlesztésének feltételeit. A munka a már rendelkezésre álló több mázsányi szakmai dokumentáció feldolgozásával megkezdődött. Sürget az idő, hiszen december 13-éig késznek kell lennie a félbehagyott munkák sorsával kapcsolatos javaslatnak. Annyi máris bizonyos, hogy ezek közé tartozik a Szigetközben a talaj termőképességének megőrzése, a talajvízszint szabályozását szolgáló munkák, s végül az út- és vízműépítések folytatása. Az új koncepció a Rajka és Nagymaros közötti Dunaszakasz olyan .átfogó fejlesztését vázolja majd fel, amely a területi adottságokat, a társadalmi feltételeket, a gazdasági-műszaki lehetőségeket egyaránt figyelembe veszi. Ez annál is fontosabb, mert a térség lakosságát nyugtalanítja a nagyberuházás elmaradása, sokan attól tartanak, hogy az építkezés szerves részeként tervezett infrastrukturális fejlesztések sem valósulnak meg. Ibiza Szegedről A Nagyáruház hitelajánlata természetesen nem erre az 1461 köbcentis Ibizára vonatkozik, amely mellesleg 12 másodpercen belül gyorsul fel 100 kilométer/ órás sebességre. Az autó a szomszédos kerékpároktól és vízmelegítőktől abban is különbözik, hogy a vételárat nyugatnémet márkában kell leszurkolni. A budapesti autószalon után Szegeden is próbálkozik eladással egy élelmes vállalkozó. Nagy László felvétele