Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-10 / 240. szám

2 1989. október 12., csütörtök Alapszabály, programnyilatkozat, szavazás (Folytatás az 1. oldalról.) alapkoncepciójától eltérő vélemény nem merült fel — igy a kongresszus elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát is. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget az apróbb szövegmódosítások elvégzésére. A dokumentumok elfogadását követően — a korábban elfogadott munkarendtől eltérően — nem személyi kérdésekkel folytatta munkáját a Magyar Szocialista Párt kongresszusa. Bejelentések következtek, amelyek arról tájékoztatták a küldötteket, hogy a Platform az MSZMP-ért csoport feloszlott, valamint az 54 önálló kisiparos és vállalkozói alapszervezetet tömörítő szerveződés az alapszabály elfogadásával hivatalosan vállalkozói tagozatként; a Vidék esélyegyenlőségéért, valamint az Agrár- és élelmiszer-gazdasügi platform pedig — egyesülve — Vidék agrárélelmiszerágazati platformként működik a továbbiakban. Ezután a küldöttek többsége (741) úgy döntött, hogy az új párt vezető szerveinek tisztségviselőit zárt ülésen választják meg. A szavazás során a döntéssel 426-an nem értettek egyet, cs huszonketten tartózkodtak. Színfalak mögötti tárgyalások... Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett.'Mivel a küldöttek arról értesültek — mondotta —, hogy Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Németh Miklós között „színfalak mögötti tárgyalások folynak", sőt egyesek szerint bizonyos ellentétek is felmerültek, ezért szükségesnek látta e híresztelések tisztázását. Azt kérte: a személyi döntések meghozatala előtt az érintettek a küldöttek előtt számoljanak be megbeszéléseik lényegéről. A kongresszus ezt a javaslatot elfogadta, erre a tájékoztatásra a zárt ülésen került sor. Balogh Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a testület írásos jelentéséhez. A felszólaló elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli bizottság ilyen nehéz helyzetben még soha nem volt, hiszen a testületet még az MSZMP kongresszusa erősítette meg, s most a Magyar Szocialista Párt kongresszusa határoz beszámolójáról. Ez a dilemma a testület ülésén is felvetődött, jogosult-e a Magyar Szocialista Párt kongresszusa dönteni az MSZMP-hez fordult kérelmezők ügyeiben. Végül úgy foglaltak állást, hogy a legfelső fórumnak ez nemcsak joga, hanem kötelessége is, mert az MSZP az MSZMP jogutódjának vallotta magát. E rövid kitérő után Balogh Sándor elmondta, hogy a testület összegezte a kongresszushoz érkezett kérelmeket. Eszerint 99-en kérték sérelmeik orvoslását, 59-en fellebbeztek pártfegyelmi ügyükben, 34-en párttagságuk keltének módosítását kérték, ketten párttestületi döntés felülbírálatát igényelték, s érkezett négy olyan ügy is, amely nem tartozik a bizottság hatáskörébe. A bizottság 82 ügyet vizsgált meg, nyolcvan esetben tudott állást foglalni, s javasolja, hogy a többi 19 kérelmező ügyét utalják a megválasztandó Országos Egyeztető Bizottság hatáskörébe. a bürokratikus pártállam rendszerével. A beszámolót követő vitában számos javaslat hangzott el. Így például a küldöttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy szülessen egy világos állásfoglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstruktúrában a KEB, ill. az érintett testületek nem a névleg rájuk háruló feladatot teljesítették, tehát a párt elkölcsi tisztasága felett őrködtek, hanem valamilyen egészen más funkciót töltöttek be, s ezt a funkciót néven kellene nevezni. A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egyhangúlag elfogadta a fellebbviteli bizottság jelentését. Ekkor az egyik budapesti küldött kért szót, s a független küldöttek nevében sérelmezte a személyi jelölések elhúzódását. Mint mondotta: legitimek ugyan a platformok, de a kongresszus méginkább az. Tiltakozott az ellen, hogy a platformokhoz nem csatlakozott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyi jelölésekről. Javasolta: kerüljenek a kongresszus elé a platformok által javasolt személyek nevei, s egyénenkénti szimpátiaszavazással döntsenek a küldöttek arról, hogy felkerüljenek-e a nevek a jelölőlistára. Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, illetve annak megszavaztatásával csak zavart okoznának, s inkább ebédszünetet rendelt el. flz elnökség tagjai Délután zárt üléssel, a párt elnökének és elnökségének megválasztásával folytatódott a tanácskozás. A zárt lista kialakítása — értesülések szerint — a tanácskozóteremben és a ,.színfalak mögött" egyaránt hosszas kompromisszumkereső folyamat eredménye volt. Erre utal az is, hogy csaknem 5 órás zárt ülést követően, este kilenc óra után tartottak ismét plenáris ülést. Ekkor hozták nyilvánosságra a Magyar Szocialista Párt elnökségének névsorát. Az MSZP elnöke Nyers Rezső lett. Az elnökség tagjai: Boros László, Fábry Béla, Géczi József, Hámori Csaba, Horn Gyula, Katona Béla, Kárászné Rácz Lídia, Kósa Ferenc, Kovács Jenő, Körösfői László, Lakos László, Mádlné Maár Ilona, Menyhárt Lajos, Nagy Imre, Németh Miklós, Ormos Mária, Pál László, Pozsgay Imre, Szabó György (Borsod megye), Szilt Sándor, Vass Csaba, Vastagh Pál, Vitányi Iván. Az elnökség 25. tagja a párt parlamenti frakciójának vezetője lesz. Nyilatkozat és felhívás Kádár Jánosné nyilatkozata Kádár Jánosné, az MSZMP egykori elnókénak özvegye az alábbi nyilatkozatot juttatta el az. MTIhez: „Megdöbbenéssel értesültem a tömegtájékoztatási eszközökből arról, hogy néhai férjem, Káclár János nevét — megkérdezésem és beleegyezésem nélkül — egy olyan társaság vette fel, melynek céljai, megnyilatkozásának formái ellentétben állnak Kádár János szellemiségével, politikai meggyőződésével. Felhívom a társaságot, hogy férjem személyiségi jogait sértő magatartásukkal hagyjanak fel, s a társaság nevéből a Kádár János nevére utalást mellőzzék. Tartózkodjanak továbbá attól is, hogy az általuk képviselt elképzeléseket olyanként tüntessék fel, mintha az Kádár János szellemiségéből táplálkoznék." A Marxista Egységplatform felhívása Az MSZMP Marxista Egységplatformja a következő felhívással fordul a párt tagjaihoz, a kommunistákhoz. Az MSZMP-ből — a kommunisták kiszorításával — tőkés visszarendeződést szolgáló pártot szerveznek. Erre a tagság többsége nem adott felhatalmazást a kongresszusi küldötteknek. Az MSZMP nem szűnt meg! Felhívunk minden párttagot, hogy ne lépjen be az MSZP-be, a kommunisták lépjenek vissza pártunkba, az alapszervezetek, a pártszervezetek vezetőségei és a pártszervek maradjanak a helyükön, biztosítsák a párlélet folyamatosságát Platformunk más erőkkel együtt az MSZMP megújításán kíván munkálkodni. Az elnöklő Varga László bejelentette: a Magyar Szocialista Párt köztársasági elnökjelöltje a kongresszus támogatásával Pozsgay Imre. Ezután ismételten szavazás következett; az Országos Egyeztető Bizottság, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökére és tagjaira adták le voksukat a küldöttek. Nincs makulátlan A bizottság munkáját vezérlő alapelvekről szólva Balogh Sándor hangsúlyozta: a kongresszuson is többször elhangzott, hogy az új párt csak tiszta, szinte makulátlan embereket vállalhat. A valóságban azonban ilyenek nincsenek. A testületnek ezért minden ügyben mérlegelnie kellett a hibák súlyát és következményeit, a károkozás tarsadalmi-politikai hatásait. Ugyanazon súlyú, jellegű cselekmények esetében is másként ítéli meg a párttagság, Illetve a közvélemény a vezetőket és a beosztottakat. A múlt politikai hibáiért nem lehet egyformán felelőssé tenni a döntéshozókat, a döntést közvetlenül előkészítőket és azokat, akik — bízva a pártvezetés döntéseiben — végrehajtották a határozatokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárki is mentesülhetne a múltjával való szembenézés, a felelősség alól. A jelenlegi átmeneti helyzetben azonban több toleranciára, türelemre van szükség egymás iránt. Egy többpártrendszerű jogállamban a vezetőknek és a párttagoknak egyaránt ki kell állniuk az erkölcsi próbát. A felelősség kérdését nem szabad csak jogi és pártfegyelmi eszközökkel rendezni; a politikai konzekvenciákkal is számolni kell — hangsúlyozta. Ami a pártfegyelmi döntésekkel kapcsolatos fellebbezéseket illeti, a bizottság úgy találta, hogy a vizsgált ügyek mintegy felében az eljárás módja és a döntés is körültekintő, korrekt volt. A felülvizsgálat során figyelembe vette azt is, hogy a pártfegyelmi ügyek elválaszthatatlanok a mindenkori politikai viszonyoktól, amelyek befolyásolták a fegyelmi bizottságok és a KEB döntéseit. Ugyanakkor a fellebbviteli bizottság azt tapasztalta, hogy több esetben bürokratikus, elfogultságtól, személyi összefonódásoktól sem mentes, antihumánus döntések is születtek. Ezek felülvizsgálatát most javasolják a kongresszusnak. Nyers Rezső nyilatkozata Naey László íelwitele A nemzetközi sajtóközpontban > Nyers Rezső pártelnök a megválasztását követő percekben nyilatkozatot adott. Nem volt könnyű kongresszus, ön is így látja? — hangzott az első kérdés. — Igen — válaszolta lakonikus rövidséggel a pártelnök, majd így folytatta: — Az előkészületek során feszültség volt a páftban, az apparátusban és a vezetésben is. A kongresszus — a végeredményt tekintve —, jónak látszik, s bar a párttagság számára esetleg simának tűnhet, valójában nem volt az. A jól informált párttagok számíthattak arra, hogy mi történik, hiszen a programnyilatkozat és az alapszabály tervezete jelezte ezt. A párttagság egy jelentős részében ugyanakkor most bizonytalanságot teremtett ez a kongresszus abban az értelemben, hogy nem érzékeli világosan: mi és miért történt. Ezért a legszélesebb körben világossá kell tenni a kongresszusi állásfoglalás és a döntés lényegét, főleg a régi és az új párt viszonyát illetően. Arra a megjegyzésre, hogy sokan úgy érezhetik, kommunistából szociáldemokratává tették őket, a pártelnök így reagált; — Semmiképpen nem ez történt. Ezt a nyilatkozatot is, én is erőteljesen hangsúlyoztam a beszédemben. Ez nem kommunista párt — a régi értelemben —, s nem szociáldemokrata párt, hanem szocialista párt, amely a kommunista és a szociáldemokrata értékek folytatója, s keresi annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új egységbe ötvöződjön a két mozgalom, amely valamikor egységes volt. S az a reményünk, hogy most világszerte az egység felé halad. Magyarországon most egy párt testesíti meg ezeket az áramlatokat, de lehetséges, hogy majd lesz különvált kommunista, és egész biztosan lesz különvált szociáldemokrata párt. — A 720 ezer párttag számára nyitva van a Magyar Szocialista Párt. Előjoga van minden MSZMPtagnak arra, hogy — amenynyiben elfogadja a programunkat és az alapszabályt — tagja legyen az MSZPnek. Ma még nem lehet megjósolni, hogy a párttagKirályék ügye intő példa Az előadó számos konkrét példát is említett ennek alátámasztására. Külön kitért Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán, és Lengyel László sok tekintetben példaértékű ügyére. Hangoztatta, hogy kizáratásuk különösen nagy kárt okozott a pártnak, rombolta a tekintélyét. Az ügy tükrözi, hogy a politikai vitát miként tereltek adminisztratív útra a szervezeti szabályzat megsértésével. Példája annak; miként taszított el a régi vezetés a párttól olyan embereket, akiknek a jobbítás szándékával volt bátorsága bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az országot és a pártot. (Szavait nagy taps fogadta a teremben.) Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére, funkciójára való tekintettel javasolta a kongresszusnak, hogy ne csak kérelemre, hanem intézményesen is rendezzék az 1948— 49-es tagrevízió során alaptalanul kizártak és az 1956. után jogtalanul elmarasztaltak ügyét. A fellebbviteli bizottság indítványozta továbbá, hogy az MSZP határolja el magát a bűnösöktől, a tévesnek bizonyult elvektől, módszerektől, szakítson Mint a kifacsart citrom, úgy nézünk ki — nem is tudom, mit írjak — elvtársaimmal (?), párttársaimmal (?). Maradok hát az útitársnál, mert ez a biztos. Szóval miként a kifacsart citrom, köszönünk el egymástól éjjel a csongrádi főtéren, ahol aznap hajnalban találkoztunk. Csakhogy pirkadatkor ezek a „citromok" még nagyon földobottak, bizakodóak és főként tréfás kedvűek voltak. A „palota" felé tartva még azzal ugratjuk egymást: vajon beengednek-e bennünket a kongresszuson való részvételre feljogosító igazolvánnyal a zsebünkben. A bejárathoz közeledve azután „megnyugszunk", mert az MSZP megszületése után is MSZMP-felirat köszönt minket. Jó, jó, nyugtatom magam, kívül nagy lehet itt a fejetlenség, de mégis ... Hiszen annyi „fullajtár" van most is az apparátusban, senkinek Visítottak a Yamahák sem jutott eszébe ez a táblacsere? Hogy ne legyek én az „ügyeletes" zsörtölődő, leintem magam, s feledem a kis „szépséghibát". Am nemsokára eszembe juttatja ezt az egyik küldött, a pulpitusról kérve délután egy óra tájt a felirat cseréjét. Az időpont azért lényeges, mert a soros elnök azt válaszolja az indítványozónak, hogy másnap reggelre (!) már MSZP-s transzparens fogadja a tisztelt jelenlévőket. Mocorog is bennem a kisördög: jó munkának idő kell! Hát ezért nem haladunk mi sehová, csak nem akar mozdulni ez a bürokratikus gépezet! Csongrádi küldött meséli csendes, szerény bevonulásuk históriáját • a kongresszusi központba. Az történt ugyanis, hogy a kezdet kezdetén yamahás motoros rendőrök visító szirénákkal biztosították a küldötteket szállító buszok útját a kongresszusi központig. Mire a jobb érzésüek már' szóltak: ugyan, ugyan, nem kéne ez a felhajtás! Igy is nagy az ellenérzés az emberekben a párt iránt, hátha még a forgalmat is leállítják — naponta többször is — miatta. Maguk a küldöttek kérték: az istenért, csak ezt ne, inkább korábban felkelünk. Ha már a járműveknél tartok, mindenkinek látni kellett volna a kongresszusi palota előtt sorakozó miniszteriális és egyéb csodamasinákat, melyek egyesek kedvéért ott várakoztak a sofőrökkel reggeltől éjszakáig. Ugyan, mibe kerül ez nekünk? Elkezdte kiszámolni útitársam, hadd ne részletezzem! De igenis részletezem a tanácskozás alatt üresen tátongó első sorokat a nagyteremben. Mert miközben a bányász küldött, vagy a dunántúli tsz ágazatvezetője Tiborcként sorolja az égető gondokat, szinte egyetlen vezető funkcionárius sincs bent, hogy vegye az „adást". Ertem én, már hogyne érteném, csak olykor az a benyomásom, mintha süketek párbeszéde lenne ez az egész. Mert miközben a küldöttek — a megyék és a platformok képviselői — benn gyömöszölik egymást holtfáradtan, addig a mostani és a leendő vezérkar kint gyúrja egymást. Mondják többen is: nem bent, hanem a folyosón dőlnek el a dolgok a küldöttek háta mögött... Balázsi Irén