Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-10 / 240. szám

DELMA 79. cvfolyam, 240. szám 1989. október 10., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Géexi József és Vastagh Pál a pártelnökség tagja Alapszabály, programnyilatkozat, szavazás Az MSZP köztársasági elnökjelöltje Pozsgay Imre — Előzetes értesüléseink szerint a kongresszus ma hajnalban fejezi be munkáját az MSZP elnöke: Nyers Rezső LÉMLJ JHHE§É|FP -ÁJJJ ÍTÍKÍ K&&:-: ••>*SsS§S MmHa A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfői munkanapját is ügyrendi javaslattal kezdte, amely azt kívánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresszus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták, hogy az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg. amelyekben a döntést, az állásfoglalást a kongresszus a legfontosabbnak ítéli, a többit utalják át a párt újonnan létrehozandó vezető testületeinek hatáskörébe. Egyben azt is kérték a platformoktól: a személyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassák a küldötteket, hogy milyen megegyezés, milyen politikai megfontolások alapján állítják össze a vezető posztokra jelöltek listáját. A tárgyalásra javasolt egyéb kérdések közül a legnagyobb vitát a munkásőrség váltotta ki. Egyesek szerint a munkásőrség létéről vagy megszüntetéséről nem feladata a kongresszusnak dönteni, hiszen a szervezetről az MSZMP lemondott, így azt az új párt nem is örökölhette meg, illetve ez a kérdés már amúgy is a kormány hatáskörébe tartozik. Mások szerint viszont tisztességtelen lenne ezt a feladatot a kormányra áthárítani; de a kongresszus ne határozzon, hanem csuk javasolja a munkásőrség tagjainak, hogy ők maguk szüntessék meg testületüket. A küldöttek végül is ügy szavaztak. hogy a munkásőrség kérdésében szükségesnek Ítélik a kongresszus állásfoglalását. Ugyancsak megvitatásra fogadták el a pártvagyon, valamint október 23-a, mint a nemzeti megbékélés napja megítélésének a kérdését, nem tartották szükségesnek viszont az önkormányzatoknak, a párt és a szakszervezetek viszonyának, illetve a tulajdonreformnak a külön megtárgyalását. Szavazás döntött arról is, hogy — egy indítvánnyal ellentétben — nem térnek vissza arra: mit ajánl a párt munkahelyi jelenlétét illetően a tagságnak és az Országgyűlésnek az MSZP. Vörös szegfű? A már szokásossá vált napkezdő ügyrendi polémiát követően tovább folytatták a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt alapszabályáról. A küldöttek döntöttek arról, hogy 1989. október 31-ig az alapszervezeteket össze kell hívni. Aki az MSZP alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és azt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja a Magyar Szocialista Pártnak. Az alapszabály előírja, hogy az Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával, helyezze hatályon kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus dönt, de első alkulommal, ideiglenes jel-. leggel erről az országos választmány hoz határozatot. A vitában elhangzott javaslat szerint a küldöttek egy része a vörös szegfút ajánlja pártjelképnek. A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a már megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták. Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai közösségben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag bármely tisztségre megválasztható. Am kivételek is akadnak, így az elnökségi tag nem lehet a választmány tagja. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai a párt országos és területi szerveiben, illetve a rendőrség hivatásos álloA figyelmes ellenzék A Magyar Néppárt országos titkára. Varga Csaba a karzat népének egyik legfigyelmesebb tagja. Még a második napon kérdeztük: — ön szerint mi a kongresszus legfontosabb feladata? — Ez a kongresszus akkor tölti be hivatását, ha két alapvető dilemmában demokratikus úton kepes lesz dönteni. Magyarország tizenöt éve válságban van, a liberális színezetű pártállam minden tekintetben csődöt mondott. Nemcsak egy párt vereségérül van szó; a nemzet olyan típusú válságával kell szembenézni. amire ebben a században nem volt példa. Az MSZMP eddig nem tudott válaszolni a helyzetre, a válság elsodorta. Most van az utolsó esélye arra. hogy a kelet-európai szövetségi rendszerben is képes legyen — a többi párttal, az ellenzéki demokratikus erőkkel közösen — segíteni átmenteni az országot egy valódi demokráciába. Nem kivártok beleszólni az MSZMP belső ügyeibe, de: gyökeresen új, spanyol típusú part az, amelyiknek az ellenzéki pártok együttműködő partnerei lehetnek. Ennek ná új pártnak megvannak a régi és az új politikusai: Pozsgay. Szűrös, Tabajdi Csaba mellett más fiatalok, mint Nagy Imre, vagy ujak, mint Ágh Attila. — Megítélése szerint betölti majd ezt a hivatását a pártfórum? — Pesszimistán jöttem ide, de az első nap után reményem támadt; Pozsgay és Grósz álláspontjai kizárják egymást, az egybemosás lehetetlenné vált. Meglepett viszont, hogy Nyers Rezső — finoman szólva — kevéssé volt markáns. — Mit gondol arról a Pozsgay-kijelentésről, hogy az új párt kerüljön a „nép centrumába"? — Ez a feladatmeghatározás helyes — az új párt szempontjából. Más kérdés, hogy a nép, a nemzet cantrumaba nem MSZMP-utódpárt kerül, hanem az az öt ellenzéki párt, amelynek képviselői aláirlák a megállapodásokat a nemzeti kerekasztalnál. S. E. mányú tagjai a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő pártszervekben vezetői tisztséget csak a majdani párttörvény szabályozásává1 összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. Ugyancsak elfogadták a küldöttek a párt tagdíjfizetési szabályzatát, amely előírja: a párttagdíj havi öszszege a párttag és az alapszervezete közötti megállapodástól függően 50-től 150 forint lehet. Az 5000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi tagdíja 50 forint. A párttagok azonban ennél nagyobb összegű tagdijfizetésere is vállalkozhatnak. A pártalkotmányt elfogadó döntés után Papp Gábor Baranya megyei küldött bejelentette, hogy — immár az alapszabály adta lehetőséggel élve — a vidéki munkástagozatok és a kongreszszus munkásküldöttei létrehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát. Mint mondotta: céljuk, hogy az azonos élethelyzetü fizikai dolgozók, valamint a velük szimpatizáló párttagok számára — alapszervezeti hovatartozás nélkül — politizálási lehetőséget és fórumot teremteni. Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a programnyilatkozattal kapcsolatos módosításokról, illetőleg a határozathozatal mikéntjéről. Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a küldötteknek két szakaszban volt alkalmuk megvitatni a programnyilatkozat tervezetét, s mind az elvi, mind a tételes vitában többségük már kinyilvánította egyetertését. A vitában elhangzott javaslatokat egy munkabizottság belefoglalta a programnyilatkozatba, s most a végső szövegtervezetről kell határoznia a kongresszusnak. Javasolta, hogy a történelmi utunkról szóló előterjesztést vegyék tudomásul a küldöttek. a programnyilatkozatot pedig — újabb tételes vita nélkül — határozatban erősítsék meg. A levezető elnök ennek megfelelően bocsátotta szavazásra a két okmányt. A küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, s mivel a programnyilatkozat (Folytatás a 2. oldalon.) Postás-világnap: „mindig és mindenütt" Az Egyetemes Postaegye-1 sülét 1969-es tokiói kong-' resszusán határozták el: október 9-ét a világ legjobban szervezett és legnagyobb infrastrukturális hálózatában, a postaforgalomban dolgozók világnapjává nyilvánítják. Ebből az alkalomból rendezett tegnap ünnepséget a Magyar Posta Szegeden, a József Attila sugárúti felújított klubban. Harmincezer munkatársat foglalkoztatnak Magyarországon a hírlapterjesztésben, levél-, távirat- és csomagtovábbításban, a postai pénzforgalomban — azaz a hagyományos postai szolgáltatásokban —, a világnap idei jelszava szerint „mindig és mindenütt". A „miként"-ről, s a „hogyan tovább"-ról szólt ün'^nepi köszöntőjében Oláh -•László vezérigazgató-helyettes — egyebek közt a tervbe vett szervezeti változásról (a klasszikus szolgáltatások és a távközlés szétválásáról), a posta arculatának átalakításáról, a monopóliumok megtartásáról, vagy részbeni oldásáról kialakulóban levő véleményeket ismertetve. (E kérdésekről munkatársunknak alkalma volt külön is beszélgetni Oláh Lászlóval, az interjút a közeli napokban közöljük.) A postai világnap alkalmából a szegedi igazgatóság Csongrád megyei munkatársai közül Kiváló Munkáért kitüntetést vett át Schülíer Ferencné, Elnöki Dicséretet kapott Farkas Jánosné és Lőrik László. A parlamenti bizottságok előtt A sarkalatos törvények A szeptemberi ülésszak folytatására készülve hétfőn megkezdődött a Parlament állandó bizottsági üléseinek sorozata: az úgynevezett sarkalatos — a köztársasági elnök, valamint az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, továbbá az ezeket keretbe foglaló alkotmány módosításáról szóló — törvények megalkotása vár az október 17-én ismét összeülő Országgyűlésre. A jogállam megteremtését, a demokráciába való békés átmenet megvalósítását szolgáló hat törvényjavaslat szorosan összefügg egymással. Magyar—amerikai megállapodás Magánberuházók ösztönzésére Fred Zeder, a Tengerentúli Magánberuházók Társasága (OPIC) elnöke, és Tömpe István pénzügyminiszterhelyettes az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság kormányai közötti egyezményt írt alá hétfőn a pénzügyminisztériumban. A megállapodás megteremti az OPIC magyarországi működésének feltételeit. A szerződés aláírásával egybekötött sajtótájékoztatón elmondottak, hogy az OPIC — amely az amerikai kormányzat magánberuházókat tömörítő önfenntartó szervezete — magyarországi működésének célja, hogy ösztönözze az amerikai beruházások növekedését hazánkban. Az OPIC egyben ellátja az amerikai beruházásokká! kapcsolatos nem kereskedelmi kockázatok biztosítását, illetve a beruházások finanszírozását hazánkban. Emellett a jövó év tavaszán, az OPIC egy. a beruházások iránt érdeklődő amerikai küldöttség magyarországi utazását kívánja megszervezni. Fred Zeder nagykövet a szerződés aláírásakor elmondotta: ez az esemény hosszú folyamat kezdete. Bush amerikai elnök júliusi budapesti látogatása során jelentette be az Egyesült Államok azon szándékát, hogy az OPIC kezdje meg tevékenységét Magyarországon. A szerződés jóváhagyása most van folyamatban az amerikai törvényhozásban. Török Írországba repült Török Zsolt, a Szeged SC tehetséges labdarúgója három hónapon belül másodszor csomagolt össze, és utazott el Dublinba. A nyáron a Shamrock Rovers szerződtette volna, ám a sokszoros ír kupagyőztesnél nem volt minden rendben. Most a dublini egyetemi klub hívó szavára ült repülőre Török. A labdarúgóval Gyürki Ernő készített interjút, az írás lapunk 6. oldalán olvasható.