Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

2 1989. október 12., csütörtök Á szocialista egy lesz az egyenlők között (Folytatás az í. oldalról.) hogy a korábbiakban mindig az operatív hatalomnak volt döntő befolyása. A megyei küldöttcsoportok nevében szőlők: az alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással ellenkező véleményt fogalmaztak meg. Így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerveződé? kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális pártapparátust kell kiépíteni, s annak kell nagyobb szerepet adni. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség van a megyei szervezetekre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb, s hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, problémáit, jól ismerői profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E témához kapcsolódóan hangzott el Baranya megye küldöttjének javaslata az alapszabály bővítésére; eszerint a Magyar Szocialista Párt a választások idején választó pártként működne. Kezdeményezte azt is, hogy a párt tagsága tekintse kötelezőnek a jelöltek támogatását, s a választás végéig ne folytasson frakciózást, platformharcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni — vélekedett. Gesztusértékű felszólalás is elhangzott a tanácskozáson. Az l-es számú küldött — Bodó László Baranya megyéből — bejelentette; amennyiben a kongresszus elfogadja a Szolnok megyeiek javaslatát, amely szerint a küldöttsorszámok alapján osztják ki az űj tagsági igazolványokat, lemond jogáról Nyers Rezső javára, aki sokat tett az új párt létrehozásáért. Felzárkózhatunk Európához Szűrös Mátyás, Hajdú-Bihar megyei küldött, az Országgyűlés elnöke a vasárnap délelőtti vitában elhangzott felszólalásában kije len tette: a Magyar Szocialista Párt életrehívása újabb, fontos állomás az ország demokratikus átalakulásában. egyben segíti Magyarország felzárkózását Európához is. Az európai tapasztalatok azt bizonyítják. hogy egy életképes szocialista mozgalom, nélkül nem valósitható meg a demokrácia. Leszögezte: a látványos és gyökeres változásoknak azt is szolgálniuk kell, hogy az új szocialista párt szervezeti felépítésében, szerveződési elveiben is más legyen elődjénél. Olyan pártot kell teremteni, amely programjában és vezetési összetételében egyaránt biztosítja a párt hosszabb távú versenyképességét, helytállását a választási küzdelmekben. Az MSZP-nek olyan szervezeti kereteket kell kialakítania, amelyek nem teszik lehetővé új oligarchia létrejöttét, éppen ellenkezőleg, a tagság akaratának érvényre juttatását biztosítják. További fontos követelményként jelölte meg Szűrös Mátyás a végrehajtó és az ellenőrző szervek elhatárolását. Ennek szellemében pontosan el kell különíteni a létrejövő elnökség a választmány jogait, kötelezettségeit annak érdekében, hogy ne alakuljon ki ismét az a viszony, ami korábban a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság együttműködését jellemezte. A szocialista pártnak fel kell készülnie arra is, hogy egy többpártrendszerű demokráciában egy lesz az egyenlők között, remélhetőleg az első az egyenlők között — tette hozzá. Ügy vélekedett: a politikai küzdelem és az érdekegyeztetés igazi színtere a jövőben az Országgyűlés lesz. A pártnak szervezeti felépítésében és vezetési elveiben erre a szempontra is messzemenően figyelnie kell. A közelgő választások különösen fontossá teszik, hogy a párt általános programja mellett egy ütőképes választási programot is dolgozzanak ki. A szervezeti kereteket egyben úgy kell kialakitani, hogy segítsek az izmosodó magyar többpártrendszerű demokrácia megerősödését, vagyis a szocialista párt szervezeti rendjének lehetővé kell tenni a többi demokratikus párttal és mozgalommal való együttműködést. Erre annál is nagyobb szükség lesz. mivel az egész nemzet érdekeinek körvonalazása, képviselete, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtése csak együttesen, lehetséges. Magyarország előtt az a történelmi feladat áll, hogy visszailleszkedjék Európába. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy demokráciákkal csak demokV ráciák képesek igazán együttműködni. A szocialista part egyik fontos feladata, hogy jó partnerkapcsolatokat ápoljon a nemzetközi munkásmozgalom pártjaival. Legyen szó akár a Szovjetunió Kommunista Megkérdeztük az ellenzéket Raffay Ernő: „Ha valóban szocialista párt lesz..." Néhány nappal az MSZMP utolsó kongresszusa előtt, többen is úgy nyilatkoztak — a kongresszusi központban történő vita a párt belügye. Ezt alighanem maguk a megnyilatkozók sem gondolták komolyan, hiszen a politikától távol állók is érezték (és érzik) — e hét végén Magyarország jövőjéről is beszélnek a küldöttek. Vasárnap reggelre pedig az is nyilvánvalóvá vált — valami egészen új kezdődhet a magyarországi baloldali történelemben, mert a Magyar Szocialista Párt valami egészen mást ígér. De lehet-e hinni az ígéretnek? Valóban nagy fordulat szemtanúi vagyunk? A kérdést tegnap délelőtt feltettük az ellenzék képviselőjének. Raffay Ernő szegedi lakásán került papírra e rövid párbeszéd: — Tehát Magyar Szocialista Párt. Mit szól mindehhez Csongrád megye első, s mindeddig egyetlen ellenzéki országgyűlési képviselője? — Ha ez a párt valóban egy európai értékeket képviselő olyan párt lesz, amely a nyugati szocialista, szociáldemokrata nézetekhez közeledik, akkor csak gratulálni tudok. De egy ilyen pártnak megítélésem szerint, szakítania kell a kommunista hagyományokkal, olyan irányítási, kormányzási módszerekkel, mint például a demokratikus centralizmus, a proletárdiktatúra, vagy mondjuk, a kormány kézi vezérlése. Ha ez sikerül, a változás csakis használhat most formálódó, új országunknak. — Bízhatunk ilyen radikális átalakulásban? — Erre most még nehéz válaszolni. de az biztos, hogy olyan nagy formátumú vezető irányilásával, mint például Nyers Rezső, van esély az átalakulásra. Bár betegségem miatt nem tudtam figyelemmel kísérni a kongresszus minden mozzanatát, azt láttam, hallottam, hogy ö olyan gondolatokat — és úgy — fogalmazott meg a szónoki emelvényen, amilyenre még nem volt példa a kelet-európai baloldali pártok történetében az elmúlt negyven évben. — önkéntelenül is adódik a nagy kérdés: az ellenzék milyen kapcsolatot képzelhet el ezzel az új típusú párttal? — Elárulom: egyelőre támadni fogja. Rövid távon ugyanis két ok miatt sem tudok elképzelni szorosabb együttműködést. Az egyik: az új pártot jórészt azok a vezetők irányítják, akik a kommunista pártban is döntő hatalommal bírtak. A másik: ma is számos tisztázatlan, kérdés, így például a pártvagyon helyzete, indokolja a szembenállást. De mint mondtam — ez a rövid távú kapcsolatokra vonatkozik. Hogy mi lesz később? Hát ez döntően a választásoktól, az ott született eredményektől függ. — Nem tudom, hallott-e arról, hogy a szocialista pártot akarók között sok olyan van, aki nyíltan hangoztatja: ennek az új pártnak már csak azért is erösebban kell kötődni az ellenzékhez, mert a visszarendeződés éppúgy veszélyezteti az MSZP-t, mint mondjuk a MaMagyar Demokrata Fórumot. Vagyis a kemény vonal szemében mindkettő közös ellenségnek számít. — Egy ilyen veszély bizony, mindenképp összefogást hozhat a nézeteikben nagyon is különböző csoportok között. De én úgy látom, hogy a Magyar Szocialista Párt, az ellenzék és a kormány lesz olyan erős, hogy visszarendeződésről szó sem lehessen a jövő Magyarországában. Bátyi Zoltán Pártjáról, akár a Spanyol Szocialista Munkáspártról. Szűrös Mátyás végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista pártnak fel kell karolnia az egész magyarság ügyét. Az elnöklő Berend T. Iván. szavazásra bocsátotta a Zala megyei küldöttcso port javaslatát, hogy a kongresszus a továbbiakban T- egy korábbj ügyrendi határozatot megváltoztatva — folytasson általános politikai vitát a programnyilatkozatról. A küldöttek a kezdeményezést jóváhagyták. Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a küldöttek áttértek a párt programnyilatkozatának általános politikai vitájára. Elsőként a kongresszuson szerveződött Nemzet egészségéért elnevezésű platform képviselője kapott szót, s röviden vázolta az egészségügyben, illetve a társadalom egészségi állapotában a nyolcvanas évek közeprére kialakult, már-már tarthatatlan helyzetet. A kilábalás esélyeit latolgatva hangsúlyozta: az egészségügy kereteit meghaladó, társadalmi méretű beavatkozás szükséges, összegezte azokat az elveket, amelyek mentén az űj párt kialakíthatná egészségügy-politikáját. Első számú alapelvként jelölte meg, hogy az egészséghez való jogot alapvető emberi jogként kell kezelni. Mindehhez szükségesnek tartotta az egészségügy nemzeti jövedelemből való részesedésének európai színvonalra emelését, egy biztosítási alapon működő ellátási rendszer kialakítását, a hálapénzek megszüntetését. Óvatosságra intett azonban az egészségügy privatizálása kérdésében. Hátravan a meggyőzés A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kongresszus távlatos kihatásait ma még korai lenne értékelni. Létrejött ugyan a Magyar Szocialista Párt, életkép>essége, politikai befolyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az űj párt megalakításának, működőképessé tételének feladatai még a küldöttek előtt állnak. Megítélése szerint a párt programnyilatkozata és alapszabályának meghatározása mellett sorsdöntő jelentősége van annak, hogy a küldöttek milyen vezetőséget választanak a párt élére. A párt ugyanis csak akkor lehet életképes, ha a vezetés személyiségei a társadalmi rendszerváltás elkötelezettségét, a kialakult diktatórikus szocialista viszonyok gyökeres átépítésére való hajlandóságot, illetve az erre való készséget reprezentálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy homogén, reformelkötelezett elnökségre van szükség, mert bár ez a párt megőrizte az előd, az MSZMP konglomerátum jellegét, sok, egymástól elütő, egymást kizáró áramlat működik benne. ezért csak egységes vezetés tudja egyben tartani. Csak így tudja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a társadalom új viszonyai között is akcióképes, a társadalmat formálni akaró és formálni is kép>es szocialista elkötelezettségű erőként meg tudja őrizni a szocialista fejlődés perspektíváját. Ez az igazi tét. A programot, a szervezeti szabályzatot, a vezetés öszszetételét e szempontból kell végiggondolni. Gazsó Ferenc szerint az elhatárolódás még nem történt meg attól a politikától, amely „ezt az országot az MSZMP vezetése alatt a totális csőd állapotába juttatta". Azoktól sem határolódott el az űj párt, akik az MSZMP irányításával ezt a helyzetet előidézték. A kongresszusnak ez is feladata. A párt hitelképessége ugyanakkor nem a kinyilatkoztatásoktól függ — figyelmeztetett —, hanem attól, hogy milyen tettekre képes. Kifejezte meggyőződését: az MSZP-nek esélye van arra, hogy részben a hatalom birtokosának örököseként, illetve a kormánnyal szoros kapcsolatban álló pártként olyan változtatásokat kezdeményezzen a magyar gazdaság, a társadalmi élet minden területén, amelyek rövid idő alatt is képesek meggyőzni a nemzetet arról, hogy valóban űj párt született. Az Ifjúságért platform nevében Konqz Dezső azt kifogásolta: a dokumentumban még csak utalást sem talál arra, hogy az új* párt mit kíván tenni az ifjúság érdekében, a fiatalok megnyeréséért. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviseletében ketten kértek szót. Lakos László az agrár- és a vidéki platform megerősítésének szükségességéről beszélt; ezeket a kongresszus után célszerű lenne tagozatként tovább működtetni. A vidék jelentősen előrehaladt a politizálás gyakorlatában, s közvetlen részvételt követel a politika alakításában. Az űj párttól annak kimondását várják, hogy a föld, a közös vagyon sorsáról csak annak tulajdonosai, a szövetkezetek tagjai dönthetnek. Törvényes garanciákkal alátámasztott esélyegyenlőséget követelt az agrárágazatnak, a vidéknek. Mádlné Maár Ilona az önkormányzatok jelentőségét méltatta a jövő alakításában. Ezzel összefüggésben azt sürgette, hogy a mai értelemben vett, mesterséges közigazgatási határokra épülő megyék ne rendelkezzenek döntéshozatali és forráselosztási jogkörrel. A programnyilatkozatról folytatott vitában kért szót Kótai Géza, aki az MSZP megalakulása és a nemzetközi környezet összefüggéseit elemezte. Kifejezte meggyőződését- a „nagy vállalkozás kudarcához vezetne", ha a külső feltételeket figyelmen kívül hagynák. Hazánk nem feledkezhet meg lehetőségeiről, csak mozgásterének józan mérlegelésével szavatolhatja a demokratikus átalakulás külső feltételeit. Mint mondotta, nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy nemzetközi feltételrendszerünk alapvetően kedvező, s azzal sem béníthatjuk meg reformlendületünket, hogy közvetlen környezetünkben barátságtalan, sőt ellenséges erők kísérelnek meg próbálkozásainknak, változtatásainknak gáncsot vetni. A szocialista világban folyamatos polarizálódás megy végbe. A magyar demokratikus áthlakítás nem kerülhet közös nevezőre egyes rendőrállamokkal, illetve olyan országokkal, amelyek ma is két évtized lidércnyomásaival küszködnek, vagy emberkereskedelemnek minősítik a magyar kormány humanitárius lépéseit. Kótai Géza hangoztatta: senkivel nem keressük a konfliktust, ellenkezőleg, a Hangsúlyt a kölcsönös érdekeltségre helyezzük. Elemi érdekünk — mondta —, hogy elejét vegyük az elszigetelésünkre, a beavatkozásra irányuló kísérleteknek. Létérdekünk az is, hogy kezdeményezzük a reformerők nemzetközi koalícióját. A szovjet, a magyar, a lengyel és a jugoszláv érdekek e tekintetben nyilvánvalóan közösek. Megítélése szerint rendkívüli jelentősége van a gorbacsovi politika sikerének. Nemzeti érdekünk, hogy mindenkor egyenjogú, baráti viszonyt ápoljunk a Szovjetunióval. A magyarországi változásokat a nyugati országok közvéleménye, felelős kormányzati körei és más, mértékadó politikai erők rokonszenvvel fogadják — mondta a továbbiakban. Ugyanakkor a tőke habozik, s olyanok is vannak, ' akik egyenesen a kudarcunkat kívánják. A magyar modernizáció a fejlett Európához való szerves kötődésünk igénye megköveteli, hogy mindazokkal szorosan együttműködjünk Nyugaton, akik a kölcsönös előnyök alapján hajlandók közreműködni egy demokratikus, stabil Középés Kelet-Európa létrehozásában