Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

t AZ ÜLÉSSZAK TÁRGYSOROZATA: 1. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság felállítása. 2. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavas­lat megtárgyalása. 3. A földtörvény módosításáról szóló törvényjavas­lat megtárgyalása. 4 A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényja­vaslat megtárgyalása. 5. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kez­deményezésére négy kérdésben. 7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdemé­nyezésére a Magyar Köztársaség címeréről. 8. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 9. A nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló megtárgyalása. 10. Személyi javaslatok. XI. Interpellációk, kérdések. Csehszlovák jegyzék Bős—Nagymarosról (Lapunk 2. oldalán.) DÉLMAGÍRORSZÁG 79. évfolyam, 258. szám 1989. október 31., kedd POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Létrehozták az Állami Számvevőszéket Baka István költői dija „Áz esti szélben hinta lánc vacog" A Graves-, majd a József Attila-díj után újabb elis­meréssel illették tiaka ist­vánt, A Szegeden élö költő az elmúlt héten vehette át Keresztury Dezsőtől a Déry Tibor-alapítvány kuratóriu­mának elnökétől a kiváló irodalmi munkásságáért já­ró jutalmat. Az alapítvány eredetéül szolgáló pénzössze­get Déry Tibor özvegye hagyta a magyar államra, ama feltétellel, hogy kima­gasló irodalmi és művészeti alkotásokat kell általa elis­merni. A ritkán, ám annál súlyo­sabb szavakkal megszólaló Baka a létezés szélsőségei­nek költője. E szélsőségek végpontjai: Isten és az ör­dög, az élet és a halál, a van és a semmi, az őrület és az elviselhetetlen józan­ság. Ezek a szélsőségek ta­lálkoznak rendszerint a Ba­ka-vers kozmikussá táguló terében, egy hitét, boldogsá­gát, megnyugvását kereső, ám annál zaklatottabb lírai én jelenléte altal. Baka Ist­ván a legmagasabb magas­ságot és a legmélyebb mély­séget Szólítja meg és szem­besíti. Itt közölt verse vala-i melyest mégis eltér a fen­tebb elmondottaktól. Fino­mabb, visszafogottabb, a kozmikumtól az egyszeri történet megrázóan szép ké­péig vezet. Aktualitása tény. Van,, akiinek csak az év egyetlen napján. A költő azonban minden­nap találkozik a halállal. Halottak napja Egy kisfiú siet a parkon át, az esti szélben hintalánc vacog, zörög a megfakult viharkabát, az égen borbélytányér-hold inog. Az emlékmű talapzatán, akár angyalszárnyakból hullatott pihék, mécsek remegnek, szürke és sivár a kő, a park, s a páncélozott ég. Mint oszlopról lehorgadó plakát, nyirkos, csirizszagú a félelem, s megyek, megyek az őszi parkon át, zsebemben gesztenyék, nyolcévesen. Hétfőn délelőtt megkezdő­dött az Országgyűlés októbe­ri — kétnaposra tervezett — ülésszaka. Fodor István, az Ország­gyűlés megbízott elnöke be­jelentette, hogy 16 képviselő nyújtott be interpellációt, és hét képviselő intézett kér­dést a kormány tagjaihoz. Fodor István bejelentette, hogy Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész önálló indítványt nyújtott be, szorgalmazva a Polgári Törvénykönyv módosítását. Azt javasolta, hogy szűntes­sék meg az alapítvány és a. közérdekű kötelezettségválla­lás államigazgatási felügye­letét. Az indítványt kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter indokoltnak tartotta, ám vé­leménye szerint nem annyira sürgős, hogy az októberi ülé­sen tűzzék napirendre. A képviselők úgy döntöt­tek, hogy az Országgyűlés a képviselői indítványt no­vemberben tárgyalja meg. Naigy László felvételei Szegeden a Fradi Sipos István felvétele A ferencvárosi szurkolók bécsi botrányos viselkedése miatt az UEFA úgy döntött, Budapesttől legalább 150 iki­lométerre rendezheti meg az FTC a KEK-visszavágót. Aa európai labdarúgó-szövetség büntetése a szegedi szurko­lók jutalma. Többször írtunk arról, hogyan készül a mér­kőzést rendező Szeged SC a nagy érdeklődéssel várt mér­kőzésre, s most arról is beszámolhatunk immár, hogy Szegedre érkezett sőt — a helyi világítást kipróbálandó — már edzett is a Fradi. Sokáig nem voltunk biztosak abban, hogy leírhatjuk ezeket a tényeket, mert az eredetileg megbeszéltektói el­térően, a csapat — kétórás késéssel — nem a szálláshe­lyen, hanem a Felső Tisza parti stadionban tűnt fel Ez némiképp izgalomba hozta a sportrovat várakozó munka­társait. az órákon at zöld-fehérben gondolkodó fotóripor­tert, ám a lényeg kimondható: itt van a Fradi, ét nagy meccs lesz szerdán. Remélhetőleg. (Részletek a 6 oldalon.) laszthatatlan, hogy létrejöj­jön egy pártoktól, politikai törekvésektől független szer­vezet, amelynek működésé­vel ellenőrizhetővé válna a pártok, politikai mozgalmak tevékenységének gazdasági vetülete. Az Állami Számvevőszék létrehozásának halaszthatat­lanságát hangoztatva Puskás Sándor azt sem hallgatta el, hogy a törvényjavaslat elő­készítése során számos el­lenvélemény is megfogalma­zódott az ellenőrzési mecha­nizmus új intézményével szemben. Igy például többen úgy vélték, hogy nem cél­szerű a számvevőszéket lét­rehozni addig, amíg nem alkotják meg az államház­tartási törvényt. Egy másik ellenvélemény szerint az Ál­lami Számvevőszék addig nem lesz működőképes, amíg nem valósul meg a tulajdoni reform. Puskás Sándor ál­láspontja szerint ezek meg­alapozatlan érvek, s hangoz­tatóik figyelmen kívül hagy­ják azt a társadalmi igényt, hogy a törvényhozó hatalom végre rendelkezzék olyan szervezettel, amely szaksze­rűen követni tudja a min­denkori költségvetési gaz­dálkodást. Puskás Sándor hangsú­lyozta: az Állami Számvevő­székre vonatkozó törvény­javaslat minden előírásában azt a célt szolgálja, hogy a törvényhozói hatalom a leg­felső népképviselet számára olyan eszközt hozzon létre, amellyel ellenőrizheti a vég­rehajtó hatalmat, gazdálko­dásának törvénytiszteletét, ésszerűségét és célszerűségét, a számvevőszék ezért csak olyan intézmény lehet, amely független minden politikai befolyástól, kizárólag a szak­szerűség elveire támaszko­dik, objektív véleményt for­mál, s teljes felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek — mondotta befejezésül Pus­kás Sándor. Ezt követően Horváth La­jos megnyitotta a törvényja­vaslat általános vitáját. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió fő­munkatársa mindenekelőtt arról szólt: feltétlenül szük­ségesnek tartja az Állami Számvevőszék intézményé­nek felállítását, hiszen ó azok közé a képviselők közé tartozik, akik sohasem sza­vazták meg a költségvetési előterjesztést és a zárszám­adást, mivel soha nem volt meggyőződve azok hitelessé­géről. Balla Évával egyetér­tésben kifejtette: végre fel kell tárni, mi történt azok­kal a kölcsönökkel, hitelek­kel, amelyeket az ország fel­vett, s amelyek terhe má­sod-, harmadíziglen fogja nyomasztani az ország né­pét. Az adósságteher bizony­talanná teszi az ország jövő­jét, a családok sorsát. Éppen ezért — véleménye szerint — pártállástól függetlenül mindenkinek össze kell fog­nia, hogy egy családvédelmi alap jöjjön létre Magyaror­szágon, amely biztosíthatná a családok jövőjet az adós­ságteher szorításában. Végül javasolta: az Állami Szám­vevőszék központja Szege­den legyen. A hozzászólások elhangzá­sa után az elnöklő Horváth Lajos lezárta a törvényja­vaslat részletes vitáját. A po­lémiában elhangzott módosí­tó indítványok mérlegelésére felhívta a terv- és költségve­tési bizottságot. Határozathozatal követke­zett. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizott­ság jelentésében foglaltakkal összhangban — elutasította Eke Károlynak azt a javasla­tát, hogy az Állami Számve­vőszék székhelye Szeged vá­ros legyen. Ezután az Állami Számve­vőszékről szóló törvényja­vaslatot, a már megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többség­gel — 289 igenlő, 6 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal (Folytatás a 2. oldalon.) Az elfogadott tárgysoro­zatnak megfelelően a képvi­selők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- es költségvetési bizottság elnö­ke volt. Az Állami Számve­vőszék létrehozását indokol­va hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy a leg­felső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan ma­gasan kvalifikált szakembe­rekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támaszkodhas­son, amelynek folyamatos munkája biztosíték a min­denkori kormányzat tevé­kenységének elfogulatlan, politikától mentes megítélé­séhez. Szükségszerű s ha­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom