Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

2 ­1989. október 31., kedd Az Országgyűlés októberi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) — elfogadta. Szavazás után az elnök javaslatára a kép­viselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon kö­szönetet a népi ellenőrök ed­dig végzett munkájáért. Az Állami Számvevőszék­ről szóló törvényjavaslat el­fogadását követően a föld­törvény módosításának tár­gyalásával folytatta munká­ját az Országgyűlés. Hütter Csaba válaszolt né­hány képviselői felvetésre. Hangoztatta, hogy a földfor­galom eddigi üteméből kiin­dulva körülbelül ezer eszten­dő alatt cserélne gazdát a föld. Mint mondotta-, annak a veszélye sem fenyeget, hogy külföldiek vásárolják fel a termőföldet, mert ehhez pénzügyminisztériumi, vala­mint mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumi en­gedély szükséges. Az eddigi ilyen jellegű kéréseket is el­utasították. Azt viszont nem utasítanák el, hanem a par­lament elé tárnák, ha egy külföldi vállalkozó ipari bá­zist kívánna létesíteni, s eh­hez földet szeretne vásárol­ni. Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy a földtör­vény módosítását — a be­nyújtott módosító indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembe vé­telével — a kormány ter­jessze 1990. januárjában a Parlament elé. A földtörvény módosításá­val kapcsolatos állásfoglalás után a közkegyelem gyakor­lásáról szóló törvényjavasla­tot tárgyalták meg a képvi­selők. Kulcsár Kálmán szóbeli kiegészítést fűzött a törvény­javaslathoz. — Most a legfőbb állam­hatalmi szerv, az Országgyű­lés dönt a közkegyelemről — mondotta Kulcsár Kálmán, majd arról beszélt, hogy a közkegyelem első és legfon­tosabb formája a végrehajtá­si kegyelem, A kizáró körül­ményeknél a korábbi idősza­kokhoz képest jelentős a vál­tozás. Mig az elmúlt időszak­ban a közkegyelem-hirdeté­sek során e paragrafusból minden esetben kiemelték az állam elleni bűncselekmé­nyeket, addig most a kémke­dés kivételével nincs ilyen kivétel. Ez azzal függ össze, hogy a szeptemberi októberi együttes ülésszak során az Országgyűlés elfogadta a büntető törvénykönyv egy űj fejezetét, amely a politi­kai, illetve államellenes bűn­cselekményeket új módon határozta meg. A kizáró kö­rülmények egy pontjára — a besurranásos lopás helyett a betöréses lopás bűntettét el­követők kizárására — módo­sítást kért a miniszter, majd javasolta, hogy a szabály­sértések esetében kapjanak kegyelmet azok, akiket elzá­rással sújtottak. Számítások szerint bűntet­tek esetében a közkegyelem flz Állami Számvevőszékről Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénz­ügy i-gazdasagi ellenőrző szerve. Ez a szervezel ellen­őrzi az államháztartás gazdálkodását, az áLlami költ­ségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi elő­irányzatok teljesíthetőségét, felhasználásuk szüksé­gességét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasz­nálását és törlesztését. A szervezet feladatául kapta: ügyeljen arra, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépje túl, ne kerüljön sor átcsoportosításra A szervezet ellenőrzési tevékenysé­ge kitejed a Magyar Nemzeti Bank és az államház­tartás hitelkapcsolataira, a bankjegy- és érmekibocsá­tásra, a Társadalombiztosítási ALap kezelésére és fel­használására, a pártok gazdálkodására, az állami költségvetésből gazdálkodó intézményekre, a költség­vetési támogatások felhasználására, az állami tulaj­donban levő vállalatok vagyon-értékmegőrző és va­gyongyarapító tevékenységére. (MTI) összesen hatezer, a szabály­sértések esetében körülbelül hatszáz személyt érint. A törvényjavaslat előter­jesztését nem követte vita; az Országgyűlés — a módo­sítással együtt — 287 igenlő, szavazattal elfogadta a köz­kegyelem gyakorlásáról szó­ló törvényjavaslatot. A képviselők a tárgysoro­zatnak megfelelően a nép­szavazásról és a népi kezde­ményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalására tértek. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter rövid szóbeli kiegészítést fűzött az írásos előterjesztéshez, majd meg­kezdődött a vita, amelyben szót kapott Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.). a Ma­gyar Televízió szegedi stú­diójának szeikesztö-riporte­re is. Mindenekelőtt elné­zést 'kért az okíóber 17-i spontán felszólalásának pon­tatlanságaiból fakadó félre­érthetőségért, illetve félre­magyaráz hatóságért az alá­írásgyűjtő ív aláíróitól. El­ismerte, hogy ténykérdés a több mint 100 ezer hiteles aláírás: éppen ezért java­solta: fogadja el a Parla­ment a kormány indítvá­nyát, és írja ki a törvény szerint — a meghozott tör­vény megerősítésére — a népszavazást. Véleménye szerint nincs igaza Tallóssy Frigyesnek abban, hogy a népszavazás eredménye nem kötelező a Parlamentre, márcsak azért sem, mert a rendelkezés úgy szól; a nép­szavazással meg nem erősí­tett törvény nem hirdethető ki. Meggyőződését fejezte ki: a népszavazást ki kell írni. és ha a nép ügy dönt, hogy most akar köztársasá­mát A Parlamentnek be­csületes tájékoztatással kell segíteni a népet döntésében. El kell mondani, hogy ha döntésük a választások előt­ti köztársaságielnök-válasz­tás mellett szól, a Magyar Köztársaság első elnökét a nép közvetlenül, titkos sza­vazással választja. Ellenkező esetben ezt a jogot átenge­di a Parlamentnek — je­lentette ki a képviselő. Bodöné Rózsa Edit (Csong­rád m., 3. vk ). a Taurus Gumigyár energetikusa több képviselőtársával is vitába bocsátkozva, hangsúlyozta, hogy az SZDSZ teremtette helyzetet a mai magyar megújulásból táplálkozó de­mokráciában természetesnek kell tekinteni. Támogatta Balla Évának azt a javas­latát, hogy a köztársaságiel­nök-választással kapcsolatos kérdés indoklása — a jogi bizottság javaslatától eltérő­en — tényszerű ós objektív legyen. Véleménye szerint a kérdést úgy kell feltenni: a köztársasági elnök megvá­lasztása az országgyűlési ^sBsgw, s|||| iS W : P ÜH S IW ® il >- -iy j ) PB _ uxu>üiiiHlVirrnn gi elnököt választani, és ez csak a továbbiakban legyen a Parlament joga, ennek tu­datában határozzon az Or­szággyűlés a köztársasagiel­nök-választás kiírásáról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.). az Országou Ügyvédi Tanács elnöke a pontos tá­jékoztatást követelve, annak a véleményének adott han­got, hogy amennyiben a kér­désen nem változtatnak, kö­telességük olyan magyaráza­tot fűzni hozzá, amely ért­hetővé teszi annak tartal­képviselők választása előtt népszavazással vagy a kép­viselő-választás után, a mó­dosított alkotmány értelmé­ben, az Országgyűlés által történjék-e? * Az elnöklő Fodor István a vitában elhangzott módosí­tó javaslatokat a jogi bizott­ságnak mérlegelésre kiadta, majd az októberi ülésszak első munkanapját bezárta. A plénum kedden reggel 9 órakor e kérdéskör tárgya­lásával folytatja munkáját. Felsőfokú vagy középfokú közgazdasági végzettségű, gyakorlattal rendelkező munkavállalót keres adminisztratív vezetőnek dorozsmai telepére a sze­gedi „Móra Ferenc" Mgtsz. Jelentkezés: Szeged. Bocs­kai u. 3/B. személyzeti osz­tály. Telefon: 13-302. TLV 35 típusú hőlégfúvós gyors fütőkályhák eladók. Érd.: Szegedi Bútoripari Szövetkezet. Szeged. Vásár u. 6. Szabó Mihály tmk­vezetőnél. A Magyar Rádió Szegedi Stúdiója főállású takarítónőt keres Jelentkezni a 23-31 l-es telefonon, 8.00-16.00 óráig. A Szegcdi Közlekedési Vállalat 1989. decem­ber l-jétől szerződéses üzemeltetésre átadja 1 db omnibuszát, 1 db teherszállításra alkalmas lóvontatású, gumikerekű kocsiját a jármüvekhez tartozó 2 pár lóval. A szerződéses üzemeltetés feltételeiről, to­vábbá a versenytárgyalás időpontjáról szóló tájékoztatót az érdeklődök a vállalat Szeged, Zrínyi u. 4—8. szám alatti központi iktatójá­ban vehetik át 1989. november 1—6-ig. Szeged Megyei Városi Tanács pályázatot hirdet a Terv- és Munkaügyi Osztály vezetői munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei: közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, erkölcsi bizonyítvány, feddhetetlen előélet, lehetőleg beruhá­zás tervezésében, szervezésében és gazdasági koordi­nációban eltöltött szakmai és vezetői gyakorlat. A kinevezés határozatlan időtartamú. A munkakör 1990. január l-jétől betölthető. Munkabér: a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH. sz. rendelke­zés mellékletében meghatározott bértétel határai kö­zött kerül megállapításra. A pályázatot írásban 1989. november 20-áig lehet benyújtani Szeged Megyei Városi Tanács elnökének (Szeged, Széchenyi tér 10.). A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó önéletraj­zát, eddigi munkahelyeinek és munkaköreinek felso­rolását, jelenlegi munkahelyét és beosztását, jövedel­mét, a munkakör ellátására vonatkozó jövőbeni el­képzeléseit, bérigényét, az alkalmazás feltételeit ta­núsító okiratok hiteles másolatát. A pályázatok bizalmas kezeléséről gondoskodunk. A pályázók a döntés után azonnal értesítést kapnak a pályázat eredményéről. Csehszlovák jegyzék Bős—Nagymarosról Kártérítést fognak követelni * Prága (MTI) A csehszlovák kormány hétfőn hivatalos diplomáciai jegyzék formájában juttatta el a prágai magyar nagykö­vethez azokat a javaslatokat, amelyeket ladislav Adamec csehszlovák szövetségi miniszterelnök terjesztett elő Né­meth Miklósnak, a magyar Minisztertanács elnökének a bős—nagymarosi vízlépcsőről október 26-án Pozsonyban tartott megbeszélésükön. (Október 27-i lapszámunkban is­mertettük a két fél álláspontját.) A jegy/ék szerint Cseh­szlovákia nem tartja indokoltnak a vízlépcsőről kötött, 1977-es kormányközi szerződé; módosítását. Ha Magyar­ország nem folytatja a munkálatokat Nagymarosnál, Prá­ga kártérítést fog követelni, és amennyiben a magyar fél nem valósítja meg a Duna-meder áttöltését Dunakilitinél, Csehszlovákia „átmeneti pótmegoldásként" saját területén hajtja végre azt. Az MSZP tájékoztatója A Magyar Szocialista Párt — a híresztelések ellenére — nem omlott össze, lét­száma 15 ezer körüli — je­lentette ki Fábry Béla, az MSZP országos elnökségé­nek tagja, a Népi Demokra­tikus Platform vezetője a párt által szervezett hétfői sajtótájékoztatón. A rendez­vényre meghívták a másik platform, a Reformszövet­ség vezetőjét is, Vass Csa­ba azonban — egy halaszt­hatatlannak minősített poli­tikai egyeztető tárgyalás mi­att — nem tudott eljönni. Az ily módon csonkává sikerült sajtótájékoztatón Fábry Béla hangoztatta: amilyen élénk érdeklődést keltett az MSZP-kongresz­szusán született döntés, ugyanolyan mértékű vívó­dást is „hozott" a párttag­ság egésze számára. A Népi Demokratikus Platform fő feladatának nem önmaga, hanem a párt szervezését jelölte meg. A kongresszuson elfogadott do­kumentumok szellemében kész együttműködni más platformokkal és tagozatok­kal, közvetlenül is segíti a munkás és az agrártagoza­tok létrehozását. Közölte, hogy a két nagy platform mellett megkezdődött a bal­oldali szocialista platform szervezése, s meg nem erő­sített hírek szerint egy ra­dikális platformot is létre kívánnak hozni. Az elnök­seg tagja hangoztatta, hogy az MSZP, s annak Népi De­mokratikus Platformja tu­domásul veszi, és tisztelet­ben tartja az Országgyűlés által alkotott párttörvényt. Meghatározó jelentőségű­nek tartja a lakóhelyi szer­vezetek igazi megerősítését, a politikai munka súlypontjá­nak áthelyezését. Ugyanak­kor a törvény adta lehető­ségekkel élve állást foglal a munkahelyeken kívüli szék­helyű, de a munkatársi kö­zösségekre épülő pártszer­vezödések megőrzése mel­lett. Kérdésekre válaszolva jelezte: a kormány tagjai közül eddig Németh Mik­lós, Pozsgay Imre és Horn Gyula regisztráltatta magát az új pártba. SKR menedzserképző stúdió keretében Tárgyalástechnikai kurzus november 10-én cs Vállal­kozások menedzselése kur­zus november 18-án indul. Felvilágosítás és jelentke­zés: Bálint Judit 62/26-120. 16 óra után. NÍVÓKER KFT. FORTUNA­ÜZLET Import kilós ruhavásár. Ezenkívül szabadidőruhák és még sok, olcsó ruházati cikk. Szeged, Technika Háza. Szeged Megyei Városi Tanács pályázatot hirdet a pénzügyi osztályvezetői munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei: közgazdaságtudományi egyetemi végzettség, erkölcsi bizonyítvány, feddhetetlen előélet, lehetőleg költség­vetési területen eltöltött szakmai és vezetői gyakorlat. A kinevezés határozatlan időtartamú. A munkakör 1990. január l-jétől betölthető. Munkabér: a 13/1987. (X. 25.) ÁBMH. sz. rendelke­zés mellékletében meghatározott bértétel határai kö­zött kerül megállapításra. A pályázatot írásban 1989. november 20-áig lehet benyújtani Szeged Megyei Városi Tanács elnökének (Szeged, Széchenyi tér 10.). A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó önéletraj­zát, eddigi munkahelyeinek és munkaköreinek felso­rolását, jelenlegi munkahelyét és beosztását, jövedel­mét, a munkakör ellátására vonatkozó jövőbeni el­képzeléseit. bérigényét, az alkalmazás feltételeit ta­núsító okiratok hiteles másolatát. A pályázatok bizalmas kezeléséről gondoskodunk. A pályázók a döntés után azonnal értesítést kapnak a pályázat eredményéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom