Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

79. évfolyam, 250. szám 1989. október 21., szombat Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Október 23.: a köztársaság kikiáltásának napja Kimerítő viták a Parlamentben — Október 30-án dől el, miről lesz népszavazás — Két tucattal több egyéni választókerület Az eredetileg tervezett 9 órához képest egyórás csúszással, délelőtt 10 órakor kezdte munkáját pénteken az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról kialakult csütörtöki hoszs'zas vitában az elvi kérdések felvetésén túlmenően a kepviselók számos módosító indítványt tettek. Ezeket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság csütörtök esti, illetve péntek reggeli ülésén mérlegelte — ez utóbbi megbeszélés volt az oka, hogy csak kesöbb kezdhette meg tanácskozását a plénum. ' Á vita-összefoglaló előtt Pozsgay Imre allamminiszter kért szót. Kifejtette ha a Tisztelt Haz elfogadja a kormány által előterjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átmenet erőivel fog össze, azokkal, amelyek felül tudnak emelkedni pártszempontjaikon, és együttműködést ajánlottak fel aláírásukkal, támogatást ad-va a békés átmenethez E •megállapodás szellemeben gondolkodva nem a Tisztelt Ház lealacsonyítása. ' hanem emelkedése következik be — tette hozzá. Áz államminiszter nyomatékkal megismételte: ha ezt a törvénytervezetet nem fogadja el az Országgyűlés, elakad az egész törvényhozási folyamat. S néhány nap múlva, október 23-án a nép nem a nemzeti megbékélésre fog gondolni, hanem arra, hogy folytatódik a pártállamrendszer, mert nem érvényesültek azok a törekvések és gondolatok, amelyek jegyében elkezdték az ülésszak munkáját Ezután Horváth. István belügyminiszter kapott szót, hogy válaszoljon a vitaban felvetődött kérdésekre, javaslatokra. Előrebocsátotta: él benne a remény, hogy nem volt, hiábavaló a képviselők igyekezete, s végül bölcsen,, döntve elfogadják a beter-i' .jesztett törvényjavaslatot: - Leszögezte: a választási törvényt nem lehet kiemelni a sarkalatos törvények közül. A legtöbbet vitatott, s a leghevesebb támadások kereszttüzébe került — a képviselők számával és a választókörzetek arányával foglalkozó — 4. paragrafussal kapcsolatban kijelentette: tudomásul kell venni, hogy a többpártrendszer viszonyai között a politikai pártok jelenítik meg a kisebb-nagyobb társadalmi rétegek érdekeit. Elfogadhatónak tartotta azt a javaslatot, hogy az egyéni választókerületek számat 176ra növeljék, ezzel párhuzamosan pedig az országos lista képviselőinek számát 70-ről 58-ra csökkentsék. Így összességében 386 fő lehetne az Országgyűlés létszáma. Majd Kállai Ferenc képviselő kért szót. Hangot adott ]reményének, hogy ez a sokat kibírt Országgyűlés becsülettel és politikai előrelátással teszi le voksát, hogy ne érhesse az a vád: minden igyekezettel ragaszkodik . szekéhez. A miniszter javaslatára reflektálvá Takács Imréné kijelentette: csak akkor tud nyugodt lelkiismerettel választói elé állni, ha garanciát kap, hogy a belügyminiszter Nafiy László felvételei határozati javaslatára még a novemberi ülésszakon visszatér a Parlament. Horváth István válasza: ez már nem az ő kompetenciájába tartozik, de véleménye szerint a megoldási mód kidolgozása novemberig elvégezhető feladat Ezután határozathozatal következett. A beterjesztett módosító javaslatok közül az Országgyűlés tagjai elfogadták azt az indítványt, hogy a képviselők számát tizenkettővel növeljék, s az egyéni választókerületekben megszerezhető mandátumok száma huszonnéggyel emelkedjen. Ennek megfelelően 176 országgyűlési képviselőt — az eredetileg javasolt 152-vel szemben — egyéni választókerületben, 152-t megyei, fővárosi választókerületi listán választanak meg. Az egyéni és a területi választókerületekben mandátumot el nem ért, országosan összesített, úgynevezett töredék szavazatok alapján a pártok az országos . listán 58 képviselői helyet tölthetnek be, az eredetileg javasolt 70 helyett. A képviselők úgy döntöttek, hogy.egy jelölt csak egy listán indulhasson Az Országgyűlés a képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot 286 igen, 20 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően megkezdődött a köztársasági elnök választásáról szóló torvényjavaslat tárgyalása Az általános vitában egyedül Czoma László, a keszthelyi Kastélymúzeum igazgatója szólalt fel. Utalt arra, hogy olyan, kozjogi helyzet állt elő, amikor nincs köztársasági elnöke az országnak, illetve ezt a funkciót az elnök megválasztásáig átmeneti jelleggel • a Parlament elnöke tölti be. Kozos jövőnk iránti aggodalmát kifejezésre juttatva kérte a kormányt, a minisztereket. hogy az első pillanattól kezdve minden tekintetben ellenőrizzék a legnagyobb közjogi méltóság döntéseit, akár az állam-; igazgatásról, akár más kérdésekről van szó. A részletes vitában elsőként Sera János Kisbér fóállatorvosa javasolta: a törvénytervezetet változtassák meg akképpen, hogy az első forduló sikertelensége esetén az újabb választásnál a koztársaságielnök-jeloltek kozul az a három indulhasson, aki a legtöbb szavazatot kapta. Király Zoltán, a Magyar Televízió szegedi Stúdiójának szerkeszto-riportere arra kért választ az előterjesztő minisztertől: hogyan kívánják feloldani a köztársasági elnöki intézmény létrehozása, az államfő mostani megválasztása, illetve a népszavazás-kezdeményezés közötti ellentmondást? A módosító javaslatokat ismét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mérlegelte, majd Horváth István belügyminiszter — fenntartotta azt az előterjesztésben is megfogalmazott indítványt, hogy a köztársasági elnók • személyéről most népszavazás döntsön. Király Zoltán kérdésére pedig azt felelte, hogy a köztársasági elnöki intézmény létrehozása, az államfő mostani megválasztása és a népszavazás-kezdeményezés közötti ellentmondásra az Országgyűlés október30-i ülésén tér vissza a kormány. . . : Ezután határozathozatal következett. Ennek során elvetették Roszik Gábor javaslatát, mely szerint- a törvénytervezetnek a köztársasági elnök-választás második fordulójára vonatkozó bekezdését úgy módosítsák, hogy amennyiben a második fordulóban sem választottak köztársasági elnököt, az államfőt az Országgyűlés válassza meg a képviselőválasztás után Ezt követően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt módosító javaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés 312 egyetértő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány módosította a munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben vissza(Folytatás a 2 oldalon., A kormány a bankokról és Hamburgról A Minisztertanács — hétfőn megkezdett, de a bő napirend miatt be nem fejezett ülését folytatva — megvitatta a Magyar Nemzeti Bankról, a társadalmi-gazdasági tervezésről és az államháztartásról szóló torvények téziseit A kormány határozatot hozott a banktevékenység folytatásának feltételeiről és az Állami Bankfelügyeletről. A Minisztertanács tárgyalt az 1990. óvj gazdaságpolitikai program és a jövő évi költségvetés irányelveiről. Előterjesztést hallgatott meg' az egészségügyi és szociális vállalkozások- szabályozásáról, a kritikus helyzetben levő mezőgazdasági nagyüzemek működőképességének, jövedelemtermelő képességének javításáról, továbbá az élelmiszerkiskereskedelem helvzetéról. A kormány áttekintette a jamburgi együttműködés végrehajtását és a magyar—szovjet együttműködési egyezményből származó további feladatokat (MTI) Szóvivői tájékoztató Áz utolsó szalmaszál A kormány ülését követő szóvivői -tájékoztatón Csehák Judit szociális es egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány rendeletet alkotott a szociális és egészségügyi, .magánvállalkozásokról. Eszerint a 'jövő évtől kezdődően minden magún- és jogi személy folytai Hat egészségügyi és szociális tevekenységet, illetve fenntarthat egészségügyi es szociális intézményt, szolgálatot. A magánvállalkozások bekapcsolódhatnák az állami egészségügyi szolgáltatások körébe, arányos költségvetési támogatásra is igényt tarthatnak. Az orvosi magáripraxis térmeszetesen csak úgy folytatható, ha az illetőnek megfelelő szakképesítése van, s szakterületét folyamatosan műveli A magángyakorlat főfoglalkozásként is engedélyezhető. A szabályozás kimondja: a szükseges feltételek teljesülése esetén a vállalkozást rnérlegeles nélkül engedélyezik. A2 ülés részleteit ismertetve Bajnok Zsolt szóvivő elmondta: a kormány a kri tikus helyzetben levő mezőgazdasági nagyüzemek megmentésére „utolsó szalmaszálként", a következő négy esztendőben központi támogatást nyújt talpraállításukhoz. A jamburgi nagyberuházást áttekintve a korkormány megállapította: a magyar munkálatok időarányosan haladnak, a 269 felépítendő objektumból 238 elkészült. Mindez rendkívül fontos, mert a magyar gazdaságnak a földgázra égetően nagy szüksége lesz a következő esztendőkben A kormány örömmel nyugtázta, hogy a Szentszék kész megvizsgálni a kétoldalú kapcsolatok teljes normalizálásának kérdését. A kormány kijelölte azt a háromtagú delegációt, amely a Vatikánnal egyeztetett időpontban már a közeljövőben megkezdheti a kapcsolat felvételét a Szentszék által kijelölt személyekkel. (MTI) MSZP - határidő A Magyar Szocialista Párt alkotmányos alapokon álló párt. Ennek megfelelően az Országos Elnökség tudomásul veszi az Országgyűlés által a pártok működéséről és gazdálkodásáról alkotott torvényt. Megteszi a szükséges intézkedéseket a Magyar Szocialista Párt torvényben . előírt feltételek szerinti műkodésehez, és ezek álapján történő bírósági bejegyeztetéséhez — szögezi lé az MSZP Országos Elnökségének pénteki állásfoglalása a pártszervezés feladatairól. Ezzel együtt az állásfoglalásban az elnökség meghosszabbította az eredetileg október 31-éig kitűzött határidőt. és hangsúlyozta: az MSZMP volt tagjai számára mindenütt biztosítani kell annak lehetőségét, hogy december 31-éig erősíthessék meg párttagságukat a szocialista pártban. Az elnökség — figyelem be véve a párttörvény végrehajtási rendelkezéseit — javasolta, hogy a ma még döntő többségben munkahelyi pártszervezetek tagjai elsősorban munkahelyükön erősítsék meg szocialista párti tagságukat, és munkahelyeken kívüli alapszerve zeteiket ezután alakítsak meg. Megkezdődött az MDF II. országos gyűlése Elnökjelölt: Für Lajos A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénteken délután megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása. Az MDF több mint húszezres tagságát képviselő, mintegy 850 küldöttet Szabad György, a Fórum- elnökségének tagja köszöntötte. Az ülés teremben jelen van számos külföldi párt küldöttsége, il letve képviselője, valamint a Budapestre akrreditált dip lomáciái képviseletek több tagja. A háromnapos tanácskozás első munkanapján a küldötteik a bel- és külpolitikai helyzetet elemző beszámolót hallgattak meg, ezenkívül kiegészítések hangzanak el az MDF gazdasági és politikai programjához, a szervezet választási stratégiáját tartalmazó tervezethez, valamint az alapszabály módosítására benyújtott javaslathoz. (Tudósításunk a 2 oldalon)