Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

2 1989. október 21., szombat Október 23.: a köztársaság kikiáltásának napja (Folytatás az 1. oldalról.) vonta a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatát — jelentette be ezután Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár, aki a kormány nevében terjesztette elő e törvényjavaslatot. Magyarországon a honvédségen és a rendörségen kívül más fegyveres testület nem működhet, így a munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra. Azaz: a munkásőrség e törvénytervezet elfogadásával jogutód nélkül szűnik meg. Az ezzel kapcsolatos feladatok kidolgozásáru és végrehajtására a Minisztertanács kormánybiztost jelölt ki, u pénzügyminiszter pedig zárolja a testület vagyonát. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár előterjesztésében utult arra: az utóbbi évtizedek politikui gyakorlata, az állampolgári jogok semmibevétele tragikus eredménnyel járt. Az államtitkár emlékeztette uz Országgyűlést arra, hogy a kormány szakértőkből álló bizottságot hívott létre az 1945 és 1962 közötti büntetőügyek felülvizsgálatára. A kérdés teljes körű rendezésére — rendkívüli öszszetettsége miatt — csak. hosszadalmas, többoldalú tárgyalások után kerülhet sor. A7 egységes kártalanítás rendjét, ennek szabályozási elveit az illetékes minisztériumok dolgozzák ki az érdekképviseleti szervezetek é« a politikai csoportosulások képviselőinek bevonásával A/, elnöklő Horváth Lajos bejelentette hogy ur.ivel Marx Gyula módosító indítványt tett, ezért a törvényjavaslatot két olvasatban tárgyalják. A vitában fölszólaló Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) kijelentette: „Az 1950-es évekről, 1956-ról es 1956 utan is hazudtak nekünk éjjel, hazudtak nappal. és hazudtak mindenkor.' Példaként említette a teremben jelenlevő Berecz Jánost, aki megírta a Tollal és fegyverrel cimü müvet, s abban egészen másképp szól t e/ekről az eseményekről.1 A múlt bűneivel nézünk most szembe — idézte Borics Gyula államtitkárt. Nem feVálasztójogi törvény A társadalmi fejlődes jelenlegi szakasza olyan politikai képviselet kialakítását igényli, amelyben a szemelyek alkalmassága, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló. politikaformáló ereje is növekszik. Ennek az igénynek megfelelve uz országgyűlési képviselők választásúról szóló törvény vegyes választási rendszert tartalmaz. Ebben 176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben választanuk meg, további 152 kepvisélői helyet területi (megyei) listákon szerezhetnek meg a pártok. Ezenkívül 56 képviselői mandátum sorsa — az aránytalanságokat kiegyenlítő — országos listákon dől el. A törvény szerint egy jelölt csak egy listán indulhat. Az elfogadott jogszabály az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek, a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási szervek számára elsősorban kötelezettségeket ír elő. Rendelkezik a választójogról — amely általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos —, a választópolgárokról, a jelölés szabalyairól, a választás eredményének megállapításáról, a választási eljárásról és annak nyilvánosságáról, a szavazási szabályokról, a választási szervekről, a szavazókörökről, a jogorvoslatról, az időközi választásról. Az egyéni választókerületekben a választópolgárok és a pártok állithatnak jelölteket. Két vagy több párt közösen is jelölhet. A területi választókerületben — területi listán — a pártok jelölhetnek. Az a párt állithat területi listát, amely a területi egyéni választókerületeinek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben állított jelöltet. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választó kerületben állított listát. Az egyéni választókerületekben, a -területi választókerületben és az országos listán mandátumot nyert képviselő jogai és kötelezettségei azonosuk. A törvényt számos pontosító melléklet egészíti ki, egyebek között a választókerületek kialakításának elveiről, a választási szervek, munkacsoportok tagjainak feladatairól. ledkezve meg Németh Miklós imént tett bejelentoseról sem, örömét fejezte ki, hogy az érintettek hajlandók, erre. Annak a véleményének adott hangot: számára elfogadhatatlan, hogy a kormány nem kfvánja elkötelezni magát a kártalanítások mellett. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva. a tárca támogatásáról biztosította Zsidei Istvánnunak a recski emlékhely létrehozására vonatkozó javaslatát Marx Gyultr és Király Zoltán javaslatára válaszolva kifejtelte, hogy teljes és azonnal kártalanításra már csak azért sincs mindig tehetőség, mert a kár értéke nehezen mérhető fel. például ubban uz esetben, ha a törvénysértések áldozatául esett személyeket kivégezték. Határozathozatal következett. Először az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatról döntött az Országgyűlés: 276 támogató, 4 ellenző szavazattal és 26 tartózkodással elfogadta. Ezután u törvénysértő elitelések, internálások, kitelepítések áldozatainak kártalanitusáról szóló határozattervezetet az Országgyűlés 267 igenlő, 2 nemleges szavazattal és 13 tartózkodással elfogadta. Ugyancsak elfogadta az Országgyűlés — 269 egyetértő, 3 ellenző szavazattal és 12 tartózkodással — a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott (internált), valamint a kitelepített szemelyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezetet. Október 23-a ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított alkotmány kihirdetésének, s igya Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma legyen — javasolta az Országgyűlésnek a kormány nevében Németh Miklós miniszterelnök. Ajánlotta azt is, hogy uz Országgyűlés elnöke, aki e naptól fogva a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó feladatokat is ellátja, a Purlament erkélyéről vagy főlépcsőjétől kiáltsa ki a köztársaságot. Személyi kérdésekben döntött pénteki ülésnapjának végén az Országgyűlés. A belügyminiszter javaslatat elfogadvu megválasztotta az öttagú Országos Választási Bizottságot, amelynek titkára dr. Kara Pál lett. A képviselők úgy határoztak, hogy az Országgyűlés elnöki teendőivel — mindaddig, amíg a Ház, jelenlegi elnöke a köztársasági elnöki funkcióból adódó feladatokat látja el — Fodor István alelnököt bízza meg. Az Országgyűlés elnöke megköszönte a módosított alkotmány értelmében megszűnt Elnöki Tanács, és annak elnöke, Straub F. Brúnó tevékenységét. Az ülésszak negyedik munkanapjának estéjén, 7 óra előtt néhány perccel az Országgyűlés befejezte munkáját. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy október 30-án, hétfőn kezdődik a következő ülésszak. Kérte a képviselőket, akinek ideje engedi, vegyen részt október 23-án, a déli harangszó idején a köztársaság kikiáltásának ünnepi ceremóniáján. Tiéd az ország „1977. szeptember l-jétől kezdődően a Magyar Állam tulajdonaként kell nyilvántartani az MSZMP Központi Bizottsága kezelői jogának bejegyzésével — azokat az ingatlanokat, amelyek a határozat megjelenésének időpontjában az MSZMP tulajdonában vannak, vagy ezután kerülnek az MSZMP tulajdonába." Ezek a sorok a Minisztertanács 1977. évi 3339. számú határozatából valók, egyben mottóként szerepelhetnének az alábbi adatsor fölött. Af Országgyűlés megtárgyalta a pénzügyminiszter jelentését a társadalmi szervek vagyonáról Ebben a jelentésben olvasható az MSZMP 1979 és 1988. között befejezett beruházásainak jegyzéke. Innen tudom, hogy az ujszegedi vezetőképző tábor több mint 31 millióba került — 1979-ben. Egy évre rá befejeződött a hódmezővásárhelyi pártház felújítása, több mint kétmillióért. A csongrádi pártház közel húszmillióba került, hatmilliót vitt el a kisteleki pártház, már a nyolcvanas évek közepén. Mondhatni; a párt belügye, mire költötte a pénzét Am az is kiderült a táblázutokból. hogy az itt említett beruházásokat nem a párt forrásaiból, hanem a költségvetésből finanszírozták, azaz a közpénzt használták föl. Némi számítással kiderül, hogy a pártberuházások 08 százalékát állta az államkassza — azaz az állampolgár — s csak töredékét a tagdíjakból és vállalkozásokból dagadó pártpénztár. Ezt persze eddig is sejtettük, de u számok megdöbbentőek. E nyolc év tíz Csongrád megyei pártberuházásának összköltsége, több mint ÜÖ millió forint volt. s ebből mindössze egymillió százkilenc venezret állt az MSZMP. Lapozgatva a Pénzügyminisztériumban összeállított listát, föltűnt, hogy a Tisza-parti integrált pártház több mint ötvenmilliós felújítási költsége nem szerepel egyetlen listán sem, csupán az ingatlan kataszterben. Gondomat megosztottam tanult kollégámmal, aki azonnal megadta a magyarázatot: „a tanács fizette a beruházást." Remélem a mult Idő végleges. (dlusztusi Az MDF II. országos gyűlése Az MDF-tanácskozás ügyrendjenek meghatározásakor soron kívül szót kért Csurka István, az elnökség tagja. Bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnöksége u választmánnyal és a vidéki szervezetek elnökeinek testületével egyetértésben, Für Lajost, az MDF elnökségének tagját javasolja küztársaságielnök-jelöltnek, s kérte ehhez a gjriiléti támogatását. Ugyancsak szólt arról, hogy az alapszabály módosításának értelmében az MDF-nek elnököt kell választania. Erre a tisztségre Antalt Józsefet javasolta az elnökség és a választmány — mondotta Csurka István. Szűrös Mátyás fogadta az MDF küldöttségét Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a Magyar Demokrata Fórum küldöttségét, amely Csoórt Sándor vezetésével az MDF országos gyűléséről érkezett. A megbeszélésen Csoóri Sándor nagyru értékelte az Országgyűlés legutóbbi időben végzett munkáját. Egyebek között arról tájékoztatta Szűrös Mátyást, hogy az MDF országos- értekezlete űrömmel fogadta a munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről született döntést, s biztosította arról, hogy az ellenzéki szervezetek készek együttműködni minden olyan erővel, amelynek célja az ország sorsúnak jobbra fordítása. Az Országgyűlés elnöke válaszában kifejtette: az Országgyűlés az egyéni és pártérdekeken felülemelkedve alkotta meg a sarkalatos törvényeket, mindenekelőtt a nemzet felemelkedésének szolgálatát tartotta szem előtt. Megosztanák a pártvagy ont MSZP-állásfoglalás a nemzeti megbékélésről Az MSZP Elnöksége felhívja a párt tagjait és szervezeteit, hogy a .kongresszus állásfoglalásának szellemében emlekezzenek meg a 33 éve történtekről, a barikád mindkét oldalán elesettekről. 1956 áldozatairól; javasolja október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását — hangsúlyozza a Magyar Szocialista Párt áltásfoglalása a nemzeti megbékélésről, amelyet a párt elnöksége pénteki ülésén hagyott jóvá. A testület ülését követően az elnökség ket tagja. Kósa Ferenc ús Vass Csaba nemzetközi sajtótájékoztatón találkozott az. újságírókkal, h>gy válaszoljon azokra a kérdésekre. amelyeket a napirend egyik témájával, a nemzeti megbékéléssé! összefüggő állásfoglalással kapcsolatban tesznek fel. A válaszokból kitűnt, hogy az MSZP újraértékeli a történelmi eseményeket, s ennek folyamatában jutott el oda, hogy javasolja a nemzeti megbékélés napjaként oktober 23-át. Az MSZMP megszűnései kétsegbe vonó megnyilatkozásokra reagálva, az elnökség tagjai úgy nyilatkoztak, hogy az MSZMP jogilag megszűnt. Ha egykori tagjai mégis az MSZJVIP-t kívánják pártjukként megjelölni, ez űgy lehetséges, ha jelzőt illesztenek a név elé, s ismét belépnek a pártba. Kiegészítésként hozzátették azt is, hogy szerencsés lenne, ha Üj MSZMP, vagy más néven megalakulna egy, az MSZP-tőI balra álló párt. Ebben az esetben a pártvagyont megosztanák, mert az utódpárt senkit nem akar kirekeszteni az anyagi javakból. A pártszervezetek munkahelyi jelenlétével kapcsolatos porlamónti döntést az elnökség tudomásul vette — hangzott el —. az e körül folyó viták ma már csak álvitának tekinthetők. Az MSZP vezetuse egyébként semmilyen utasítással nem látja el u párttag országgyűlési képviselőket, azok szuverén módon vesznek részt a törvényhozás munkájában. Jeltelen sírok, mint tárgyi bizonyítékok # Belgrád (MTI) Az újvidéki Magyar Szó „Szökés Jugoszlávián át" címmel vasárnaptól riportsorozatot indít. Az ismeri jugoszláviai magyar nyelvű napilap pénteki számában a sorozattal kapcsolatban a következőket közölte: „Belgrádban és környékén menekülttáborokban és más átmeneti szállásokon emberek ezrei várakoznak arra, hogy az /ENSZ menekültügyi főbiztosának közvetítésével és a jugoszláv hatóságok segítségével a nagy, tengerentúli országok (az USA, Kanada, Ausztrália) valamelyike, vagy az NSZK, vagy Magyarország befogadja őket. Zömük a szomszédos Romániából érkezett és érkezik szárazföldön, vagy a Dunát átúszva, életének kockáztatásával. A nincstelenség, a reménytelenség, a megalázottság, a testi és szellemi rabság elől menekülnek: sokuknak sikerül a szökés, sokuknak nem. A sikertelen .kísérletek tárgyi bizonyítékai a Kladovo (Duna menti jugoszláv város) környéki temetők jeltelen sírjai, a folyam által partra vetett, a vaskapui vízi erőmű szűrőrácsán fennakadt holttestek tucatjai. Nem csak romániai magyarok, szászok és románok, hanem keletnémetek, albánok és irániak is vannak a menekülők között". Rádiótelex KOHL KANCELLÁR DECEMBERBEN JÖN Hans Klein szövetségi miniszter, az NSZK kormányának szóvivője pénteken bejelentette, hogy Helmut Kohl szövetségi kancellár ez év december lö-a és 19-e között hlvatulos látogatást tesz a Magyar Köztársaságban. HORN GYULA NORVÉGIÁBAN Horn Gyula külügyminiszter pénteken hivatalos látogatásra Norvégiába utazott. A magyar külügyminiszter ezt követően Svédországban tesz hivatalos látogatást. JUHÁSZ FERENC, IRODALMI EST A szerb írószövetség Juhász Ferenc irodalmi estet rendezett Belgrádban abból az alkalomból, hogyaSzvetloszt kiadó „A világirodalom nagy alkotói" sorozatában „Költemények" címmel szerbhorvát nyelven megjelentette a költö válogatott verseinek kötetet. NEM ÖSZTÖNZIK AZ ÚJRAEGYESÍTÉST Az amerikai kormány bátorítani kívánja a demokratizálást a/. NDK-ban, • de nem annyira, hogy ösztönözze a német újraegyesülést. KormányforrásokTa hivatkozva erről irt pénteken a The New York Times. WALESA FELTÉTELEI Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás vezetője október 25-én Chilébe utazik, és tervei szerint Augusto Pinochet államfővel is tárgyal. A Pinochettel való találkozás nak azonban az a feltétele. hogy engedjenek szabadon ket chilei szakszervezeti vezetőt és ók is legyenek jelen a találkozón — jelentette ki Walesa csütörtökön, Gdanskban tartott sajtóértekezleten. SZEGEDI ERDESZET Zsótéru. 4/B. Értesítjük • kocsányos tölgy makk gyújtókét, hogy 1989. október 25-éig van csak átvétel Árengedményes nyúlbundavásár magánszemélyek és viszonteladók részére Mt»l A RUHÁZATI SZÖVETKEZET. tMIII MM SZEGED. KEMES U 6. SZ. ALATTI •••• MMMMM TELEPHELYÉN MMMMM —— NÖI RÖVID NYÜLBUNDA KAPHATÓ, •••• tMMt 14000 Ft HELYETT 7425 Ft-ÉRT • FEHÉR. VALAMINT VILÁGOSSZÜRKE SZÍNBEN. • MUNKANAPOKON 8 —16 ÖRA KÖZŰTT. TELEFONTÁJÉKOZTATAS: 25-013. 14-623 J /HŐSZIGETELÉS/ / j Folyuretánhab termékeink: habpaplanok, szendvicspanelek, elóhószigetelt csövek, tető-, hűtőtér-, padlófütéselemek gyártása Duna MyHz. Uuimud Telephelj • 640(1 Makó. Jaruiniu 118. Telefon: 65 11-610.