Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

DÉLMAGYA 79. évfolyam, 220. szám 1989. szeptember 18., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Tiszta piac A

z új gazdasági mechanizmus előkészítése — vagyis a 60-as évek közepe — óta napirenden van a piaci viszonyok „rehabilitálása". Az, eíosztásos, az állam szerepét fetisizáló rendszer olyan torz értékrendet terem-tett a gazdaságban, amely teljesítményünket elszakította Európától. Fogyasztásunk egyszerre lett pazarló és állandó hiányokkal küszködő. A radikális piacépítésre azonban alkalmatlan volt — elsősorban személyi összetétele miatt — a politikahatalom és a demagógiával ide-oda cibálható, téríthető társadalmi tudat. A piacépítés — sokak szerint — még ma nem elég határozott. Főként hatásai, nem egyszer nehéz következményei nem tisztázottak a közember számára. * Ugye, emlékszünk még a nyári málnaháborűra? Ez egy tipikus túltermelési válság volt, ami tiszta piaci viszonyok között egyáltalán, nem rendkivüli. Ugyanis az a termék, amely nem leli meg a vásárJóját, fogyasztóját: felesleges. Ez a jelenség gyakran előfordul objektíven nem befolyásolható tömegű termékmennyiségeknél, például az időjárástól, növénybetegségektől függő termésű zöldségeknél, gyümölcsöknél A fejlettebb gazdaságú országokban legfeljebb több „szelep" van az ilyen feszültségek levezetésére. Netán nagyobb kapacitású a hűtőházi feldolgozás, konzerválás, szeszfőzés, bekapcsolhatók földrajzilag távoli, de fizetőképes vásárlók. Tehát a málna a mi viszonyaink között volt túlontúl sok. Ilyenkor az ár védelmében netán az édes gyümölcs megsemmisítésére is gondolni kell. Olvasóink közül tán néhányan emlékeznek a Hiradó vagy évtizeddel ezelőtti képeire. Francia bortermelők vonultak fel az autópályákra tartálykocsijaikkal, és azt a finom vörös bórt. bizony, odaengedték az aszfaltra. A „kárt" nem az állam térítette, a borosgazdák állták a számlát. Igen, ez tiltakozás volt, de az állam nem avatkozott be. őrizte a tiszta piacot. Nálunk — túlpolitizált állapotainkból is adódóan — rögtön segítői is akadtak a termelőknek. Nem a saját érdekvédelmi apparátusuk, hanem politikai pártok. Pedig minden politikai szervezetnek távol kellene tartania magát az ilyen beavatkozásoktól. A piaci viszonyokhoz közeledett nálunk a lakásépítés is. Mivel az áljam megrendeléseivel kivonult, nőtt a lakásra várók sora. fogyott az építők megrendelése. Óriásit ugrott az albérletek díja. A tisztább piaci viszonyok feszültséget okoztak. S egyszerre de sokan szerették volna újra áz állami gondoskodást. Nem mentes a naivitástól az alapvetően bölcsész szemléletű, saját szakmám sem. Az újságíró-társadalom műit hét végi küldöttértekezletén hallatlan önérzettel szólaltak fel jó néhányan a saját lábra állás, a7, üdülők megőrzése, az adókedvezmények megtartása mellett. S persze, közben ők a normatív, esélyegyenlőséget garantáló társadalom hívei. Tudathasadásos, naiv állapotunkból, félek, egyhamar nem^ jutunk ki. A keresleti-kínálati viszonyok abszolutizálásán túljutott a gazdaságfejlődés. A modem gazdaság az össztermék igen kis hányadára kiterjedő támogatási rendszert jelent Ezzel az alapvető élelmiszerekkel való biztos ellátást és választékot, az alapszolgáltatások állandóságát garantálja, és a műveltség növekedését, a tudomány fejlődését segíti a modern állam. Nincsenek még igazi piaci viszonyok a hazai munkaerőpiacon sem. Az állami megrendelések csökkenése, a támogatások fogyása munkahelyek megszűnésével is jár. A piaci viszonyok térnyerésével is megszűnnek monopolhelyzetek. Ha versenytárs jelenik meg a színen, a régi monopóliumok kénytelenek lesznek önvizsgálatot tartani, és eddig eltűrt, gyengén teljesítő dolgozóiktól muszáj elbúcsúzniuk. Vagy felkészültebb munkatársakra lelnek a munkaerőpiacon, vagy a maradandó alkalmazottak vállalják át a gazda nélkül maradt területet A piac felé közelítő gazdaságunk megrendülést és sokkot is okoz az állampolgárok között. Biztosan nehéz lesz tudatunkban feldolgozni a tényt: január elsejétől szabadárasak lesznek a húsáruk kis hazánkban. Nehéz most megsaccolni, hogy egy ilyen intézkedés mekkora áremelkedéssel, az infláció milyen mértékű növekedésével jár majd. A társadalmi méretű sokk azonban garantált. A gazdaság élő-organikus szervezet. Egészséges fejlődését akasztja meg az emberi-hatalmi beavatkozás. Az erőszakos csonkítás után annál nehezebb a replantálás (végtagvisszavarrás). minél több idő telt el a szike, fejsze használata óta. T

iszta piaci viszonyokra való áttérés feszültségei, tragédiái már élesen látszanak. Sokkal elmosódottabbak a mostanában egyre többet emlegetett szociális háló kontúrjai. Legyen végre igaz az évtizedeken át annyit emlegetett szlogen: Nálunk a legfőbb érték az ember! Például a pazarló társadalombiztosítási rendszerünkben van némi tartalékunk ... Böle István Trónkövetelő kellene »» Feketén" a piros aranyat Gyenge év elé néznek idén a paprikások. Míg 1986—87ben szinte belefulladtak a piros aranyba, most jó, ha fél termés lesz. A részletek után a Mihálytelki Üj Élet Termelőszövetkezetnél érdeklődtünk. — Egyharmados terméssel számolunk — tájékoztat Bánkuti Albin főágazat-vezető. Nem hiszem, hogy a 340 hektárnyi közös területről hétszáz tonnával többet le tudnánk szedni. Ügy tudom Pusztaszeren is hasonló a helyzet. Gorzsán ennél valamivel jobb, de a tervezettnek csak körülbelül a fele kerülhet a szárítóba. — Minek köszönhető ez a negatív rekord? — A vírusbetegségeknek, a levéltetveknek, a szókatlanul erős tavaszi ködöknek. Volt olyan is, hogy reggel hétkor még lámpával kellett bejönni a központba. Egyébként hasonlóan gyenge a fehér és a pritaminpaprika termése is. Megfigyelhető bizonyos fajtaleromlás a közel 15 éve termesztésben levő Szegedi 20-as fajtánál, A kedvezőtlen vegetációs időszak most először hozta ezt igazán a felszínre. Vírusnak ellenállóbb fajtára lenne szükség. — Ha valamiből kevés van, annak emelkedik az ára... — Az első osztályú paprika felvásárlási árá a korábbi ll-ről 13 forintra, a másodosztályúé 8-ról 9-re emelkedett. A faluban ugyanakkor megjelentek a feketén felvásá?lók is, 20-25 forintot is kínálnak kilónként. — önöknek száritójuk is van. Fél gőzzel fog üzemelni? — Inkább csak egyharmaddal. Átlagos években 9 ezer tonnát szárítottunk, két hónapra adott munkát a paprika, idén csendesebb lesz a szezon. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat sem igazán de-j rűlátó. — A szerződött mennyiségnek csak 40-45 százalékára számíthatunk — mondja Nagyi István igazgatóhelyettes. — A termelő fajtaleromlásra panaszkodik. — Az idén, a paprikán kívül, az uborka és a dinnye is gyengén sikérült ..Az Sz 20-as fajtát a terület 80-85 százalékán termelik, ennél alacsonyabb arány lenne kívánatos. A minőségi összetevők a festéktartalom, valamint a termőképesség miatt éppen a termelők ragaszkodnak ehhez a fajtához. Hozzá kell tenni persze, hogy jobb híján, igazi trónkövetelő fajta ugyanis ez idáig még nem jelentkezett. — Hogyan állnak a készletekkel? — Átlagos termés esetén nem lenne semmi problémánk, így azonban kevésnek bizonyulhat. Az biztos, hogy a nehezen megszerzett exportpiacok — Nyugat-Európa, USA, japán — az elsók. Innen egyszerűen nem lehet büntetlenül kivonulni. — Ezek szerint itthon lesz kevés a paprika? — Az előttünk álló őszön még sok minden múlik, de az már most bizonyos, hogy nehezen tart ki egész szezonban. — Mi az, ami önökön múlik? — A minőségre kell az eddigieknél- is jobban odafigyelni. Csak a piros paprikát szabad leszedni. Idő előtt — megfelelő utóérlelés nélkül — nem lehet szárítóba küldeni a termést. — Az árak? — A maszek felvásárlókkal, akik sokszor az ország túlsó feléből is eljönnek, nemigen versenyezhetünk, de megpróbáljuk minél hamarabb pénzéhez juttatni a termelöt. Abban bízunk, hogy a paprikát jövőre is termelni akarják, s igy a jó kapcsolat érdekében a partnerek az idei szűkebb esztendőben is megmaradnak mellettünk. Kovács András Megszabadulni az ideológia uralmától Megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom A magyar társadalom fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt négy évtized bebizonyította á rendszer életképtelenségét, megérlelődött a rendszerváltás szüksége, a fordulat azonban még nem kezdődött el — hangsúlyozta Gazsó Ferenc, a Demokratikus Magyarországért (DMM) előkészítő bizottságának tagja, q mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén szombaton a zsúfolásig megtelt Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. Szólt arról is, hogy nem csak a visszarendeződés veszélye fenyeget, hanem az is, hogy fogytán a társadalom türelme, a nép gyors változást akar, gazdasági fellendülést, a népfelség elvének érvényesülését. Ezt kívánja elősegíteni a mozgalom, amely együttműködésre törekszik valamennyi jó szándékú és becsületes -*állampolgárral. A megnyitó után Sinkovits Imre színművész felolvasta a DMM ideiglenes működési szabályzatának és alapító nyilatkozatának tervezetét. A működési szabályzat egyebek közt rámutat, hogy a DMM politikai tömegmozgalom, tagjai a társadalom békés, demokratikus átalakítását tartják a legfontosabbnak. A mozgalom céljai megvalósítása érdekében helyi és országos politikai fórumokat, akciókat szervez. Egyenrangú együttműködést és támogatást ajánl minden szervezetnek a közös célok megvalósításában. Munkájában részt vehetnek más politikai szervezetek, pártok vagy mozgalmak tagjai is. * Ezt követően Pozsgay Imre államminiszter tartott előadást. Bevezetőjében egyebek között arról szólt, hogy a Demokratikus Magyarországért Mozgalom — amely nem új versenytársként jelentkezik a politika színterén — nemzeti egységért, közmegegyezésért kiált, s a diktatórikus szocializmusból, egy államszócialista berendezkedésből a demokratikus jogállamba, alkotmányos viszonyokra való áttérést tűzte célul. A DMM nem fog perlekedni a pártokkal — mondotta —, nem kívánja kérdéssé tenni szerepüket, funkciójukat, új vállalásaikat a nemzet, az ország megújításáért. Valami mást akar. Tartalmat adni — ha teheti, éppen a néppel összefogva — annak a szándéknak, hogy az is jelen' lehessen ebben a politikai átalakulásban, aki rtia még nem tudja eldönteni, hogy pártokhoz csatlakozzon-e. A demokratikus átalakulás békés úton példátlan a magyar történelemben, de Kelet-Közép-Európa történelmében is. Ezért ez ' a mozgalom — elismerve más kezdeményezések jelentőségét — mindenekelőtt új dimenziójával kívánja megkülönböztetni magát a társadalomban. Cselekvési lehetőséget kíván teremteni a ma még hallgató népnek, hiszen egy lesütött szemmel járó társadalomnál veszedelmesebb dolog nincs a békés átmenetben. — A DMM — a nemzeti párbeszéd intézményeként — nem sajátítja ki más mozgalmak, pártok politikai törekvéseit; egy civil társadalom öntudatát próbálja építeni, az értelmiségre mindig is jellemző alázattal. Mi azt mondjuk: ifjúság, idősek, szegények, tisztes jó(Folytatás a 2. oldalon.) Marx a magyar Parlamentben A Zala megyei 2. számú választókerületben szombaton időközi választást tartottak. Munkatársunk, a helyszínen járva, 5 forintos borítékos sorsjegyet szeretett volna vásárolni, ám az utcai árusnál kizárólag a drágább, 20 forintos OTP-sorsjegyek közül választhatott. Kérdésére az árus ezt felelte: „Uram, Zalaegerszegen ma mindenki nyerni akar. Mégpedig nagyot!" Az ellenzéki választási koalíció jelöltjének győzelmével végződött megmérettetésről szóló tudósításunkat lapunk 2. oldalán közöljük. Az ezüstérem is szépen csillog Két jelentős sportesemény is volt Szegeden a hét végén. Az evezősbajnokság első napján nagyszerű szegedi sikert könyvelhettek el a sportág rajongói, a Vízügyi SE női kormányos nélküli kettese, Balázs Gabriella és Vastagh Ágota (jobb oldali képünkön) ezüstérmesként végzett. Az uszodában —Szegeden több mint tíz év után — külföldi versenyzőkkel mérhették össze felkészültségüket városunk úszói. Az eseményekről a 6. oldalon olvashatók a tudósítások.