Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

2 1989. augusztus 9., szerda Döntés az Utolsó pillanatban INégy év felgyülemlett kérdései A .szegedi 1-cs számú vá­lasztókerületben 21 ezer 938 szavazásra jogosult ál­lampolgár kapott meghívót a potválasztasra, akik 37 szavazókörben, 12 helyszí­nen adhatták le voksukat a három jelölt valamelyikére — vagy egyikükre sem, hi­szen mint kiderült, erre is volt példa. Ahhoz, hogy si­kerrel záruljon a választás, szükséges, hogy az urnák elé járuljon legalább a vá­lasztók fele, plusz egy fő, azaz 10 ezer 970 polgár. A déli részeredmények kedvezőbb képet mutattak, mint a július 22-i hasonló adatok. Tizenkét óráig ugyanis 7 ezer 751-en ke­resték fel a szavazóhelyisé­geket 435,33 százalék). Biz­tató jelnek volt értékelhető, hogy Felsóvároson is 32 százalék kórul alakult a délig megjelentek aránya; annál is inkább, mert két hete pontosan e városrész lakói körében mutatkozott a legnagyobb érdektelenség. Nyilván nem véletlen, hogy a jelöltek — korteskedésük 6orán — különös hangsúlyt fektettek az e városrész­beliek „megdolgozására". A pótválasztás sikeré­ben mindvégig talán csak Magyarossy József, a sze­gedi választási elnökség el­nöke bízott rendületlenül; még a képviselőjelöltek is — akik időről időre betér­tek az elnökség irodájába a részeredmények iránt ér­deklődni — inkább pesszi­mista álláspontra helyez­kedtek. attól tartva, hogy megint csak otthon (vagy nyaralóhelyén) marad a vá­lasztópolgárok több mint fele. A délután négy órai rész­eredmény szerint addig 43,56 százalék volt a meg­jelenési arány, tehát még további, mintegy 1400 voks szükségeltetett a hátralevő 2 órában ahhoz, hogy Apró Antal, volt parlamenti szé­ke ne maradjon üresen. Az izgalmakat fokozta, hogy a saavazatszedó bizottságok jeleztek; nem kívánnak élni az egyórás hosszabbítási jogukkal — mert az is föl­merült —, s este 6-kor be­zárják a szavazókörök he­lyiségeit. Végül is — hosszan tartó, feszült várakozás után — fél 9-kor ismertette a vá­lasztási elnökség az összesí­tett eredményeket. A sza­vazáson 11 ezer 119 válasz­tópolgár vett részt (50,22 százalék); mindössze '149­oel több a sikerhez szüksé­ges 10 ezer 970-nél. Az ér­vényes szavazatok száma 10 ezer 921, az érvényteleneké 198 volt. ötvenkilencen Hová tűntek 78-an? Július 22-én 22 ezer 016, tegnap elött pedig csak. 21 ezer 938 választásra jogo­sult állampolgarnak küldött értesítőt a választási elnökség. Hová tűntek két hét alatt 78-an? Ilyen magas nyilvánvalóan nem lehetett az időközben elhunytak szá­ma, nem beszélve arról, hogy bizonyos mértékig az arányi kompenzálhatják azok, akik július 22-e és augusztus 5-e kőzött töltötték be 18. életéviiket. Mint megtudtuk, a két héttel ezelőtti adatok nem voltak egészen pontosak: olyanok is kaptak értesítést, akik mar régóta nem éínek, s egyéb problémák is adódtak a személyi nyilvántartásban. Igaz, most 149 „többlelszavazattul" zárult a választás, de könnyen előfordulhatott volna, hogy éppen 78 vokson, vagy an­nak tört részén múlik egy parlamenti mandátum sorsa. Jó volna, tekintettel a közelgő általá­nos választásokra, mindenütt pontosítani azokat a nyilvántartásokat. Naprakészen. mindhárom jelölt nevét át­húzták, tehát egyiket sem tartották alkalmasnak a képviselőségre. A 10 ezer 862 „pozitív" szavazat pe­dig a következőképpen osz­lott meg: Raffay Ernő. a Magyar Demokrata Fórum jelöltje 6 ezer 720 szavaza­tot (61,87 százalék), Miklós Károly, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt jelöltje 2 ezer 395 voksot (22,05 száza­lék) kapott, míg Dobozy Leventére, a Hazafias Nép­front jelöltjére 1 ezer 747­en (16,08 százalék) szavaz­tak. A nap nagy kétsége A választás szombatjának legnagyobb és tan egyetlen kétsége-kérdése az volt, meglesz-e a szük­séges részvétel? Elmegy-e szavazni a választásra jo­gosultak fele plusz egy lakos? Elment, néhánnyal több is. Akárkivel beszéltem, mindenki úgy érezte: ez az MSZMP-nek tudható be. Az új jelölt indításával megmozgatta a polgárokat, rokon-, illetve ellenszen­vük kinyilvánítására késztetve sokakat, akik távol maradtak az elsó fordulóban. Az a furcsa helyzet alakult hát ki, hogy az MSZMP szerezte meg az MDF választási győzelmé­hez szükséges szavazatokat? Nincs kizárva. m Érdektelenség Félegyházán, döntés Kecskeméten Szombaton — az első for­duló alacsony részvételi aránya miatt — még két vá­lasztókerületben kellett megismételni a szavazást. Annak ellenére, hogy Kis­kunfélegyházán egy órával meghosszabbították a sza­vazókörök nyitva tartását, nem született eredmény: üresen marad a képviselői szék. A szavazásra jogosul­tak ugyanis mindössze 48,65 százaléka adta le voksát. •Kecskeméten ellenben a jogosulták 57,35 százaléka szavazott, s igy már érvé­nyes döntés születhetett. A szavazatok 70,41 százaléká­val Debreczeni József, az MDF jelöltje került a kép­viselői székbe. Az emberek a többpártrendszerre szavaztak... Még az eredmény kihirde­tése előtt, szombaton este meghívtuk mindhárom je­löltet egy rövid beszélgetés­re a szerkesztőségbe. Dobo­zy Levente és Raffay Ernő élt a meghívással. Tőlük érdeklődtünk, milyen tanul­ságokat vontak le az ered­ményből, a választások me­netéből? — Ahhoz, hogy a tanulsá­gokat valóban összegezni tudjuk, több hónapos elem­zőmunkára lesz szükség — mondta Raffay Ernő. — Ezt az elemzést azért is el kell végeznie az MDF-nek, mert a következő választásokon minden országgyűlési és ta­nácsi választási körzetben jelöltet kívánunk inditani. Annyi azonban bizonyos, hogy politikai és szervezési tapasztalatokkal egyaránt bőségesen szolgált ez a vá­lasztás. Az egyik: jól ér­zékelhető volt a politikai kultúra hiánya. Erre aljas módon rá lehetne játszani, az indulatokat kihasználva. Ezt mi nem akarjuk. In­Záróra és környéke Helyszín: a felsővárosi lila iskola, időpont: 17 óra 59 perc 50 másodperc. Kulcs a zárban. Még nem fordították el, de erre készülnek az egyébként hajnal óta folyamatosan dolgozó, s meglehetősen fáradt sza­vazatszedők. Hosszabbítás nincs — igy a döntés —; a voksok számlálása, összesítése következik. Fiatal házaspár érkezik sietősen, két kisgyermek­kel. Még beengedik őket — az utolsó pillanatot csíp­ték el —; a nagyobb gyereket magukkal viszik, bár ő még sokára lesz választó és választható, a kisebb kint marad a kocsiban. Egy perc alatt végeznek, s látható megkönnyebbüléssel jönnek kifelé. A kulcs megcsikordul. Helyszín: ugyanez, időpont 18 óra 04 perc. Csi­nos, szemüveges hölgy jön, s megáll a zárt üvegajtó előtt. Későn ért haza. mondja, most találta meg a levélszekrényben a névre szóló értesítést, s szavazni szeretne. Türelmesen vár három-négy percig, míg bentről valaki az ajtóhoz lép, s némajátékkal a tu­domására mutogatja, hogy sajnos, elkésett. A hölgy némi csalódottsággal az arcán táiozik. Ismerve a délutáni részeredményt, azt. hogy a végső arány valahol 50 százalék közvetlen közelében alakul majd, átsuhant a gondolat rajtam: csak nem ezen az egy szavazaton múlik a pótválasztás sikere? Azért remélem, jól aludt, asszonyom! S. I. kább például szabadegyete­mi sorozatot szervezünk, ne­ves előadókkal, a politikai kultúra és ismeretek ter­jesztése érdekében. Ami a szervezést illeti, egyértelmű­vé vált annak fontossága, hogy pontosan föl kell mér­ni az induló ellenfeleket. Nem csak programjukat, ahogyan most tettük, ha­nem személyüket is. Hiszen a programokban sok át­fedés volt. — Az eredmény megfe­lelt a várakozásuknak? — Nagyon szoros küzde­lemre számítottam — vallja Raffay Ernő. — Ügy érez­tem, az MDF néhány száza­lékkal fogja lekörözni Do­bozy Leventét, a független képviselőt. Meglepett a nagyarányú különbség, saz, hogy Dobozyt lekörözte az MSZMP jelöltje. Ügy ér­zem, hogy az utóbbi évek életszínvonal-esése jócskán aláásta az MSZMP tekin­télyét. Így aztán az MDF sikerében sem tudom meg­ítélni, hogy abban mennyi­re játszott közre a Magyar Demokrata Fórum iránti ro­konszenv, és mennyire az ^ÍSZMP tagadása. — Én úgy érzem — teszi hozzá Dobozy Levente —, hogy az emberek túlnyomó többsége nem igen van tisz­tában azzal, mi az MDF. Vi­tán felülinek és váratlannak érzem viszont az MSZMP választási sikerét, amiben nyilván az érzelmek vol­tak a meghatározók. Azt hiszem, ez a két hónapos kampány egyáltalán nem volt elégséges ahhoz, hogy az emberekben tudatosodjon a programok különbsége. Így valószínűleg inkább ér­zelmi elkötelezettségek ala­kították ki a szavazatará­nyokat, no meg az, hogy a*, emberek pártokra akartak szavazni, nem személyekre. Azaz, ily módon a több­pártrendszerre szavaztak. Annyit pedig beláttam, pénz és szervezeti háttér nélkül aligha lehet sikercsen in­dulni egy választási kam­pányban. — A továbbiakat hogyan képzelik el? — Ezután is ügyvéd ma­radok, mint eddig — mond­ja Dobozy Leveqte. És remélem, valamivel ismer­tebb ügyvéd leszek. — Elsősorban mindig is történész szerettem volna lenni — vallja Raffay Ernő — De úgy érzem, vannak olyan idők, amikor politizál­ni kell. Most ilyen időkel élünk. Négy könyvre van szerződésem. Egyet az utol­só pillanatban sikerült le­adnom, a többinél állandó­an szerződéseket halasztok. Mert a kampányban sem­mire nem jutott időm. Hogy ezután milyen lesz: nem tudom. De úgy látszik, a po­litika nagyon időigényes ... Sz. I. Moszkva (MTI) Humánus és erkölcsos-e annak az országnak a kül­politikája, amely olyan kér­désekben, mint a Rushdie­ügy, a magyar—román vi­szony, és a pekingi diákok elleni fellépés, nem foglal állást? A Moszkovszkije No­vosztyi e heti számában elemzést közöl az átalakítás külpolitikájának négy évé­ről és bevezetőjében idézi Eduárd sevardnadze külügy­miniszter nemrég elhangzott nyilatkozatát: „Ha a külpoli­tika nem szolgál humánus célokat, amorális. A mi kül­politikánk mélyen erkölcsös, amelyben az általános em­beri értékek mindennél fon­tosabbak." A hetilap beszámol arról, hogy a bukaresti kormány újabb mezőgazdasági terüle­tek nyerése érdekében 14 000 romániai falut kíván fel­számolni. Európa nagy része egyértelműen elitélte a bu­karesti kormány terveit, míg a szovjetunió hallgatott, sőt, még a szavazást is megke­rülte Genfben, az ENSZ Em­beri Jogi Bizottságában — irja az MN. A Rushdie-ügyben a ve­zető nyugati államok hivata­losan és diplomáciai csator­nákon keresztül egyaránt el­ítélték az iráni vezetés ki­jelentéseit. A Szovjetunió egy jellegtelen kijelentést tett, amely olyan homályos volt, hogy még az sem derült ki első olvasásra, kinek az oldalán áll. .lúlius elején az egész világ határozottan el­itélte a tüntető kínai diákok tömeges meggyilkolását. A Szovjetunió pedig, a Rush­die-ügyhöz hasonlóan, egy semleges nyilatkozatot tett, amely egyetlen szóval sem bírálta a kínai hadsereg fel­lépését. Végezetül az MN felhívja a figyelmet arra, hogy a kül­politika nyilvánossá tétele ugyancsak fontos lenne: kö­zölni kellene a külföldre irá­nyuló szovjet gazdasági és katonai segélyek mértekét, és meg kellene nyitni a kül­politikai archívumokat leg­alább húsz évre visszamenő­leg. jelenleg a külügyminisz­térium archívumai nemcsak az állampolgárok, hanem a szakemberek elött is zárva vannak. Feltételek a túszcserére Jichak Rabin, izraeli védelmi miniszter elutasította a Hezbollah szombaton szabott feltételét, amely szerint, csak akkor lehetne szó a Libanonban eltűnt 3 izraeli ka­tona kicseréltséről, Izraelben bebörtönzött libanoni és pa­lesztin foglyokra, ha előtte elengednék Izraelben a Dél­Libanonból elrabolt síita Obeid sejket. Rabin kijelentette: ilyen nyilatkozatokat mi nom ve­szünk figyelembe! Hangsúlyozta, hogy Izrael álláspontja változatlan a toljes fogolycserét illetően, azaz, kormánya kész lenne szabadon engedni mintegy 290. Izraelben és a dél-libanoni, úgynevezett biztonsági övezetben elfogott személyt közöttük Obeid sejket is, ha a túszejtők elen­gednek. három izraeli katonát, valamit 17, Libanonban fogva tartott nyugati túszt is. Megállapodás 0 Moszkva (MTI) Szombaton éjféltől ismét termelnek a vorkulai bá­nyák, miután a helyi sztrájkbizottságokba meg­érkeztek a bányászok ko­rábbi követeléseinek telje­6íteséröl szóló dokumentu­mok. A bányászok, valamint a város üzemeinek, gyárai­nak képviselői ezt követő­en határozatot hoztak arról, hogy 1990. január 1-jéig nem élnek a munkabeszün­tetés eszközével, mert a ke­zükben levő megállapodá­sok elegendő biztosítékot nyújtanak követeléseik teljesítésére. „Felvizezik...1" A szovjet átalakítást szá­mos területen „felvizezik", vagy még hozzá sem fogtak megvalósításához — jelen­tette ki Jurij Afanaszjev történész, az egy hete létre­hozott reformpárti képvise­lőcsoport egyik alapítója a hamburgi Der Spiegel cimú hírmagazinnak adott nyilat­kozatában. A peresztrojka vagy elveszítette eredeti lé­nyegét, vagy sosem öltött alakot — tette hozzá Afa­naszjev. A múlt hét végén megalakult parlamenti cso­port ellenzéki beállítottságát firtató kérdésre a képviselő úgy fogalmazott, hogy „el­lenzék vagyunk, vagy azzá válhatunk". Rádiótelex TÖMEGVEREKEDÉS Negyvennyolc embert vet­tek őrizetbe szombaton Londonban, miután tömeg­verekedés tört ki két tün­tető csoport között. Azegvik menet Észak-Írország füg­getlenségéért tüntetett, s résztvevői — a rendkívüli állapot bevezetésének 20. évfordulója kapcsán — kö­vetelték a brit katonaság kivonását a tartományból. A másik demonstráció résztvevői, a jobboldali szél­sőséges Nemzeti Párt tagjai Békéscsaba tanácselnök nélkül Szombaton szavazást tar­tottak Békéscsabán a 36-os városi tanácsi választókerü­letben, arról döntöttek, hogy maradjon-e Gally Mihály tanácselnök, vagy sem. Az 599 választó közül 315-en adták le voksukat, a többi­ek 'különböző okok miatt távol maradtak. Kétszázöt­venen igennel szavaztak Gally Mihály — Fidesz ál­tal kezdeményezett — visz­szahívására, 57-en a tanács­elnök mellett voksoltak, nyolc szavazat pedig ér­vénytelen volt. Így a Fidesz kezdeményezése sikerrel járt, Gally Mihályt körzete megfosztotta tanácstagságá­tól, tanácselnöki tisztségé­től. A Fidesz helyi szervezete által kezdeményezett akció során mintegy 170-en írták alá a csabai tanácselnöknek a tagságából való visszahí­vását követelő, s egyben ta­nácselnöki alkalmatlanságát megfogalmazó felhívást. Ezt követően írta ki a városi tanács a visszahívási szava­zást. Mint ismeretes, a Bé­kés megyei főügyészség hút-' len kezelés miatt (a labdar­rúgó-bundabotránnyal kap­csolatos bűnügyben) emelt vádat a csabai polgármester ellen, s a városi MSZMP­bizottság is elhatárolta ma­gát Gally Mihálytól. ezzel éppen ellentétesen, felvonulásukkal megemlé­keztek a brit csapatok észak-írországi bevonulá­sának 20, évfordulóiáról. KÖZÉP-AMERIKAI csücs öt közép-amerikai ország, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador államfői szomba­ton a hondurasi Telában 3 napos megbeszéléseket "kezd­tek a nicaraguai rendezés­ről és a salvadori helyzet­ről. Az öt államfő megvi­tatja az Egyesült Államok által támogatott, Honduras­ban állomásozó 12 ezres kontrahadsereg feloszlatá­sának tervét, továbbá a salvadori polgárháború befejezésének lehetőségeit. MENEDEKKEROK Az NDK szombaton köz­vetve, de nyomatékosan fi­gyelmeztette állampolgá­rait, hogy meddő próbálko­zás az NSZK külképvise­leteitől várni a nyugati ki­utazási engedély kijárását. Mint ismeretes, az utóbbi időben számos NDK-állam­polgár menekült az NSZK budapesti, prágai és buka­resti nagykövetségére, va­lamint berlini állandó kép­viseletére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom