Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-22 / 197. szám

DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 197. szám 1989. augusztus 22., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Újszegedi Szövőipari Vállalat Gyengülnek a vészjelek ? Szél János fiatal vallalat­jgazgató. Az életkorát te­kintve, és. a beosztásban el­töltött hónapjait nézve is. Már beszélgetésünk első perceiben bebizonyítja, hogy 1988-ról 1989-re sokat vál­tozott a helyzet Újszegeden. A féléves eredményük 24,7 millió forint lett (egész év­re terveztek 26 milliót). Csak olyan szöveten volt veszteségük, amelyre már tavaly megkötötték a szer­ződést. Ez tókés exportra készült. Most nem elsődleges cél, hogy év végéig 2 milliárdos termelési értéket érjenek el. Minden veszteséges termé­ket törölnek a cikklistájuk­ról. Egyes tradicionális alapanyagaikat uj anyagok­kal helyettesítik. Így a har­madával csökkentették a tőkés importjukat. Emiatt a forintleértékelések sorozata sem érintette őket oly érzé­kenyen. — Mégiscsak lesz létszám­csökkentés az Újszegedi Szö­vőipari Vállalatnál? Kisebb termelési értékhez, takaré­kussagi programhoz keve­sebb munkáskéz kell. — Egyelőre senkit sern küldtünk el, de a felvétel mar nehezebb hozzánk is — tajekoztat Szel János. — Az elmúlt években általában dolgozóink negyede cserélő­dött ki. Ez a vándorlás túl­zott aranyú volt. Most csak a főmérnök és a főkönyve­lő egyetértésével vehető fel új dolgozó. Végre betelt munkakönyvekkel hozzánk is reménytelen bejutni. Vi­szont szövőnőnk még min­dig kevés van. Az elmúlt fél évtizedben a farmeranyag volt a slá­gertermék a vállalatnál. Rit­kán lehetett hírért kopog­tatni itt úgy, hogy egy új márkáról, termelési felfu­tásról ne kaptunk volna tá­jékoztatást. A torók bevá­sárló turistautak, az élet­színvonal hazai zuhanása viszont alaposan leértékelte az utóbbi hónapokban ezt a valamikori sikerágazatot. Most a nehéz anyagok he­lyett a vékony farmertextí­liák felé módosítják a ter­melési szerkezetet. Hisz a munkaigényesebb farmer­A szegedi gazdaságot figyelők az utóbbi hónapok­ban a legaggasztóbb jeleket talan a 100 éves cég, az Újszegedi Szövőipari Vállalat felöl érzékelték. Tavaly az ezerszáz fős kollektíva munkája után, az év végi mérleg elkészültekor, 2,5 millió forintos eredményt si­került összekaparni. Leírtuk már: ennyit az első év­ben kis deficites gazdálkodó egységnél egy közepes képességű főkönyvelő némi ide-oda számolással is Vud produkálni. Sokáig hátráltatta a mélypontról való ki­mozdulást a tröszt, a Hungarohemp bizonytalan hely­zete. Szóval, ha itt kénytelenek lennének felfüggesz­teni a munkát, akkor Szegeden is igencsak jelentkez­ne a munkanélküliség ... ingekre még van kereslet idehaza. Legnagyobb vevőjük a Zalaszentgróti Ruhaipari Szövetkezet április 29-én mondta fel május 1-jei hu­tai lyal farmerszövet-vásár­lását. Számukra 90 gépen készült az igényelt minősé­gű és vastagságú farmer, tgy jelentős mennyiség „bennszorult" az újszegedi raktárakban. Ezt — nem kis munkával — sikerült el­adni. A malőr „átmeneti pénzügyi zavart okozott" az USZV-nél. — A vállalgt ponyvát el­sősorban szovjet exportra gyárt. A millió négyzetmé­terekert sorra kapta a tröszt az elismerő okleveleket, vi­szon; c. KGST-árrendszer csapast jelentett a termek gazdaságossagara. — Az idén a tavalyi 6 millió négyzetméter helyett csak 4 millió négyzetméter ponyva exportjára szerződ­tünk. Szovjet partnereink­nek nagyon kell a ponyva. Záros határidőn belül, hosz­szú szálú gyapotért cserében egy kartellszerzödés kereté­ben valószínűleg további 1 millió négyzetmétert szállí­tunk ki. — Milyen stratégiája raj­zolható fel c. következő évekre az 1990. január 1-je után önálló részvénytársa­ságként dolgozó vállalat­nak? — Elsősorban a műszaki szövetek gyártásában van­nak lehetőségeink. Ma en­nek a termékcsaládnak az egész világon konjunktúrája van. A fonaluknak és a szö­veteknek is jó ára van. S a mi hírneveink sem rossz Eu­rópában. Ha végre bekövet­A SZOT a húsáremelésről A szakszervezetek vezetői hétfőn értekezleten tárgyal­ták meg a múlt heti figyel­meztető sztrájk tapasztala­tait, és vélemenyt csereltek a szükséges intézkedesekről. Megállapították, hogy a dol­gozók jogos tiltakozásiaknak elismeresre méltóan fegyel­mezett és rendezett keretek között adtak hangot. Hang­súlyozták, hogy az akcióban önként nagy számban részt­vevők és a szolidaritásukat kifejező munkavállalók ne­vében továbbra is elsősor­ban az illetékesekkel való tárgyalások útján célszerű megoldást keresni a kiala­kult helyzetre. Ezért vára­kozással tekintenek az egyez­tetés következő fordulója elé. A szakszervezetek fellépe­se — amint azt múlt heti közleményünk is tartalmaz­za — nem csupán a húské­szítmények árának emelése ellen irányul, hanem arra, hogy egy körültekintő, meg­alapozott gazdaságpolitika kialakitasára es megvalósí­tására késztessék a kormány­zatot. Olyan gazdaságpoliti­kára, amely egy piacgazda­ság kiépítésével együttjaró átrendezödes terheit nem ki­zárólag a lakosságra hárítja, hanem teherviselő képessé­gükre tekintettel a gazdaság valamennyi szereplői között osztja el. Az ágazati szak­szervezetek és a SZOT veze­tői megállapították, hogy a SZOT és a kormány tárgya­ló delegációjának múlt pén­teki megállapodása, melyben kérték, hogy a húsipari vál­lalatok a tárgyalások idejére függesszék fel az áremelése­ket, nem a szakszervezetek hibájából hiúsult meg. A szakszervezetek ebből levon­ják a következtetéseket. kézne a magyar ipar régen várt fellendülése, az nekünk további piacot teremtene. Ez a termékcsoport ma a háromnegyede teljes pro­duktumunknak. A farmer lassan beáll egy alacsonyabb szintre. A csúcs termek­mennyisége ezen a területen valószínűleg már sohasem jön vissza. Jó, ha a valami­kori rekordmennyiségek fe­lére vevőt tudunk találni. A szövet egy részét magunk szeretnénk konfekcionálni. Az USZV-nél a szövödei munkakörökben a bérfej­lesztés az idén valószínűleg magasabb lesz az infláció­nál. S ha emellett negyven­ötven millió körüli ered­mény is bekerülhet az 1989­es évkönyvbe, akkor írhat­juk le egészen nyugodt szíé­vel: a gazdaság stabilizálá­sa megkezdődött az Újsze­gedi Szövőipari Vállalatnál. Bőlc István • •• ••• ••• r Lövöldözés a magyar­román határon A rendőrségtől kapott in­formáció szerint augusztus 20-án 01 órakor Csengerúj­falu térségében az államha­tár román oldaláról Riskó György, Dumitran László, Pap Pa vei, Rob Vasil Zűri­nél és Blomistein Károly ro­mán állampolgárok Magyar­országra próbáltak szökni. Román területen egy határ­őrjárőr elfogta őket. Szemé­lyi motozás közben Riskó György és a járőr között du­lakodás kezdődött, miközben a határőr fegyvere kétszer elsült, és Riskót a lövesek súlyosan megsebesítették. Társai a sérült segítségére siettek, a járőrt lefegyverez­ték, a fegyvert kiürítették, és román területen eldobták. Ezután az országhatárt át­lépték. Csengerújfaluból a sebesültet a mentők a nyír­egyházi kórházba szállítot­ták, ahol jelenleg is gyógy­kezelés alatt áll. Dumitrán László, aki bekísérte Riskó Györgyöt a kórházba és tol­mácsolt, onnan azzal távo­zott, hogy jelentkezik a rendörségen, de azóta isme­retlen helyen tartózkodik. A többi három személy ideig­lenes tartózkodási engedélyt kapott a magyar hatóságok­tól. Az eset körülményeinek vizsgálata folyamatban van. Szabadtéri gyorsmérleg Válaszút: szüneteljen vagy „szerényedjen"? A városi tanács és a sza­badtéri igazgatósága hétfőn sajtótájékoztatón értékelte a most véget ért évadot. Csonka István tanácselnök elmondta, hogy az 1959-es felújítás óta szinte minden évben felmerült a kérdés, hogyan tovább a szabadtéri? Az idén a rosszabb gazdasá­gi körülmények miatt már a szezon indításakor kérdéses volt az előadások tartalmi és technikai konstrukciója. Új­ra sokakban felvetődött hogy lehet-e tovább folytatni a szabadtéri játékokat, s ha igen, akkor hogyan. Két ál­láspont alakult ki. A'i első szerint szüneteltetni kellene néhány évre a szabadtérit, és így az évek alatt fölhalmo­zott pénzből elvégezni a szükséges felújítási munká­kat. Ez ellen az újrakezdés nehézségei szólnak. A máso­dik álláspont szerint egy át­meneti időszakot kell bizto­sítani, ami a szabadtéri sze­rényebb működését jelenti. Ez alatt az időszak alatt le­hetőség lenne a nézőtércseré­re, korszerűsítésre és a tar­talmi megújításra. A mobil nézőtér elkészültét '92—'92­Csőfektetés a Csepel-szigeten A Fővárosi Vízművek csepeli nagynyő­misú eéuhízatól a ráckevei víztisztítóig (15,4 kilométer hosszan) a termelőkutak vizét szállító, második vezetéket fektet­nek. Az új, 1800 milliméter átmérőjű. úgynevezett Rocla-csÜvekből készülő, ala­csonynyomású vezetékre üzembiztonsági okokból és a majdani bővítések miatt van szükség. Képünkön: egy újabb elem be­emelése látható. ra lehetne ütemezni. A sza­badtéri jatékokat /995-re kellene megújítani, tekintet­tel a világkiállításra. A nyári kulturális progra­mok irányításában is változ­tatást terveznek. A szabadté­ri igazgatósága fokozatosan Fesztivál Igazgatósággá szer­veződne át. Az új igazgató kiválasztásánál a menedzser­szemléletű pályázók élvezné­nek előnyt. A tájékoztatón Nikolenyi István értékelte a művészeti programokat, A bestia újra­játszása költségcsökkentő öt­let (is) volt. A Párizs gyer­mekei nem balett, hanem mozgásszínház, ebből szár­maztak kritikai félreérté­sek. A jövendőmondó előadá­sát a szegedi néptáncosok mentették meg. A mosoly or­szága vonzotta a legtöbb né­zőt, sikeres vállalkozás volt. A művészi csúcsot a Turan­dot jelentette, a nemzetközi­leg is elismert szereplőgárdá­val. Újszegeden a nagy ér­deklődésre való tekintettel a Benkó Dixieland előadását meg kellett ismételni, A ta­nácsháza udvarán u Weiner Kamarazenekar és Humuri Júlia is sikeresen szerepelt. Néhány statisztikai adat.- a Dóm téren 59 ezer, Újszege­den 4 ezer, a tanácsháza ud­varán 500 nézőt számláltak. Az összes bevétel 10.2 millió forint volt. A jövő évre tervezett mű­sor; az idei szezonról átmen­tik A mósoly országát. Ismét műsorra tűzik Erkel; Hunya­di László című operáját, tár­gyalnak az Állami Népi Együttessel, újra a dóm elé hozzák az istvan, u királyt és a régóta nélkülözött prózát jövőre Sütő András Szuzai mennyegzője képviseli. ((világkiállításról A Magyar Gazdasági Ka­mara észak-magyarországi bizottságának felkérésére Somogyi László,, a Budapest —1Bécs Világkiállítás előké­szítő bizottságának vezetője hétfőn tájékoztatót és kon­zultációt tartott az 1995-ös világkiállítással kapcsolat­ban A miskolci Tudomány és Technika Házáhan képvi­seltette magát majd az egesz északkeleti térség. Drótos László, az LKM nyugalma­zott vezérigazgatója azt mondta, hogy az északkeleti térség az elmúlt évtizedek alatt az ország alapanyag­gyártó gyarmatává vált, és közben igen nagymértékben elhanyagolták az infrastruk­túra fejlesztését. Az SZDSZ és az MDF miskolci szerve­zetének képviselői abban is kételkedtek, hogy az ország ogyaltalán meg tudja-e őriz­ni fizető képessegét a világ­kiállítás megrendezéséig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom