Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-19 / 195. szám

1989. augusztus 19., szombat 11 magazin | [DM Földabroszok Magyarországról % * s Egy 1578-as térkép így ábrázolta Magyarországot Augusztus 17. és 24. között Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Térképészeti Társulat 14. konferenciáját. S ugyanakkor tartja a magyar fővárosban közgyűlését a Nemzetközi Glóbusz és Múszertörténeti Társaság is. E két esemény adta az ötletet az Országos Széchényi Könyvtárnak, hogy gazdag térképtárának magyar vonatkozású anyagából megrendezze a Földabroszok Magyarországról (1528-1900) című reprezentatív kiállítást. amelyet augusztus végéig tartanak nyitva. Széchényi Ferenc nevezte a térképeket földabrosznak abban a jegyzékben, amelyben a könyvtáralapító gyűjteményét részletezte, s amely adományban ezerötszáz térkép és atlasz is szerepelt. A Széchényi Könyvtár térképtára erre az anyagra alapozva fejlődött rangos gyűjteménnyé. Szépség és valósághű ábrázohís jellemzi akiállítás négy évszázadot felölelő térképeit. A legrégibb Magyarország-ábrázolás. az 1528-ban Ingoistadtban kinyomtatott. Lázár deák által szerkesztett térkép részletességével, pontosságával tűnik ki. Ez a lap 1600 földrajzi nevet tartalmaz. Lázár deákról azt tudjuk, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt. S a fent említett 1528-as kiadású térképből az egész világon csak egyetlen példány ismert, a mi Széchényi Könyvtárunké. A 16. században európai mértékkel mérve is magas szintű volt országunkban a térképrajzolás művészete-mestersége. (1532-ben adta ki Honter János. alias Johannes Honterus az erdélyi reformáció jelese Erdély térképét, s 1542-ben térképtörténeti atlaszát.) A fejlődést a török uralom azonban másfél évszázadra megszakította. Az ország három részre szakadása nem tette lehetővé a külföldi — olasz, német, belga — kartográfusoknak sem. hogy újra térképezzék a Kárpátmedence tájait. Ók is a korábbi térképek adatait használták fel. nemHajnal a szem; csönderezet, lehelet lép földegeket. Est sóhaja fúzfalcvél, szempillámon fonnyad a fény. Máló idő, múlik minden, könnyből tengert töpreng Isten. Szálló madár üres űrben, hulló láng egy sehol tűzben. OLÁH ZOLTÁN Alkonyodó Kö szava szél, mindent túlél, őszül az ösz, télül a tél. Ránchoz az arc; hü a halál, porból holddá pillantottál. Az első háború és a technika egyszer átvették, tovább éltették hibáikat. A 18. században azonban újra az európai élvonalba került a magyar térképészet. Mikovinyi Sámuel már matematikai alapú felmérésekkel szerkesztette térképeit. ö volt az első. aki a hegyeket 'felülnézetben ábrázolta. A vízrendezéssel (Beszédes József. Bodoki Mihály. Kiss József), majd a jobbágyfelszabadítással, illetve az úrbéri rendezéssel kapcsolatban merült fel komoly igény térképek készítésére. Amikor 1890-ben Kogutowicz Manó megalapította a Magyar Földrajzi Intézet Rt.-t. a magyarországi kartográfia már világszerte elismert volt. Százhetven térkép, harminc atlasz és földgömb illusztrálja a koronként változó igényt és funkciót kielégítő magyar térképészet múltját, nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeit. A könyvtár három termében tulajdonkeppen három kiállítás látható, mindegyik történeti sorrendbe rendezett anyaggal. Az elsó terem az országot egészében vagy részleteiben ábrázoló, és megyetérképet óriz. A másodikban a magyar polgári társadalom kialakításához kapcsolódó — úrbéri, vízügyi, erdő- és mezőgazdasági, bányászati — ábrázolások kaptak helyet. Itt láthatók az úgynevezett peres térképek. például Galícia és Trencsény, meg Stájerország és Vas megye határkiigazítási ábrázolásai, városok, birtokok határát eldöntő rajzok. A harmadik terem a tematikus térképeké: gazdasági, természeti és társadalmi viszonyaink fejlődését szemléltetik. Vannak itt geológiai, földművelési, bányászati. ipari térképek, vagy olyanok, amelyek az iskolai ellátottságot, a vallási megoszlást vagy a kolera elterjedésének helyszíneit jelölik. E kiállítást kiegészítendő, a térképtárban kölönleges. ritka térképek bemutatóját rendezték meg. KÁDÁR MÁRTA Volt egyszer egy Monarchia. Az Osztrák —Magyar Monarchia, amely sok nemzetisége. lassú és bürokratikus államrendszere ellenére a századfordulóra jelentós hatalommá vált Európában. Lehet, hogy negatívumai és pozitívumai valahogy kiegyenlítődhettek. és a termelési, valamint a piaci viszonyok valami ..boldog békeidőket" teremtettek. Ez a birodalom mintegy félmillió négyzetkilométeren hatalmat és potenciált jelentett. Lembergtöl (ma Lvov) Fiúméig (ma Ri jeka). a Cseherdötől a Fogarasi-havasokig. A Habsburg-birodalom sem politikai, sem gazdasági, sem művészeti kérdésekben nem számított komolytalan „tákolmánynak", életképessége különösen 1867-től kezdődően folyamatosan növekedett. A gazdaság struktúrája is idomult parciálisan az egészhez. Egyes részeken az ipar. másutt, mint nálunk is. csak a könynyű- és élelmiszeripar, valamint a mezőgazdasági termékek jelentettek elsődleges piacgazdaságot. De mindezekhez időben igazodott az infrastruktúra: a vasút, a hajózás stb. is. A kor realitásain alapuló gazdasági fellendülés azután valami nagy butaságba vitte bele a Burgot és urát — Franc Jóskát, akit a korabeli Magyarországon csak így neveztek —. s miután mindent jól megfontolt és mindent jól meggondolt. Ferenc Ferdinánd és felesége Szarajevóban történt meggyilkolása miatt. 75 éve. 1914-ben megkezdődött az elsó nagy háború, az elsó világháború. Ez volt az ürügy, de az igazság az. hogy az európai államok már évekkel előbb, a műszaki-tudományos haladás eredményeit felhasználva fegyverkeztek... És mire már negyedszer is lehullottak a levelek, több mint tízmillió ember elhullott a csatatereken. Doberdótól Galíciáig, több millió ember nyomorulttá és nyomorékká vált. és Európának legalább fele megszenvedte a világégést. Sajnálatos, de tény. hogy az emberiség (egyes érdekcsoportok) mind több figyelmet szentelt a középkortól a haditechnikának. EnA borzongatás nagymestere Kedves, joviális bácsi mosolygós szemekkel, rengő tokával — ki gondolná róla. hogy ö a borzongatás nagymestere, a leghíresebb filmrendezők egyike, a krimi, a horror koronázatlan királya? Pedig az volt Alfréd Hitchcock, aki augusztus 13-án lett volna 90 éves. Londonban született 1899-ben. Mérnöknek tanult. majd 1920-ban kapcsolatba került a filmkészítéssel. Élőször mint technikus, aztán asszisztens, segédrendező, forgatókönyvíró. 1922-ben elkészítette elsó önálló rendezését a Tizenhármas szám címmel. Már neves alkotó volt hazájában, amikor 1939-ben az USA-ba ment. s rövidesen Hollywood legismertebb mesterei közé emelkedett. Egész életében sikeresen küzdött a kommerszfilm —művészfilm erőszakos megkülönböztetése ellen. Bevallottan szórakoztató alkotásokat készített, de olyan jól. hogy a szigorú kritikusok is kénytelenek voltak elismerni ezek művészi színvonalát. Hitchcock filmjei az emberek közötti kapcsolatokról beszélnek, szereplői nem elvetemült gonosztevők. hanem derék polgárok, akik a körülmények kényszerére lesznek gyilkosok. E folyamatot ábrázolva a rendező megmutatja egy beteg, rideg társadalom képét, amelyben önzés, brutalitás és hatalomvágy uralkodik. Míg sok kollégája egyre brutálisabb jelenetekkel. egyre vadabb autós üldözésekkel, fantasztikus trükkökkel törekedett sokkhatásra, ö mindvégig hű maradt eredeti koncepciójához. Nála a meggyőző történet. a lélektani hitelesség volt a legfontosabb. A kritikák rendszeresen kiemelik, ahogyan a hatáselemeket kezeli, a vágást, a zenét, a zörejeket, a kamerát, a fényt céljai szolgálatába állítja. Ezekről az erényekről a magyar nézők is meggyőződhettek. hiszen filmjeit — Gyilkosság telefonhívásra. A gyanú árnyéka. A Manderley ház asszonya, Psyclio, Hátsó ablak. Szédülés — bemutatták mozijaink és sugározta a televízió is. 1976-ban. négy évvel halála előtt forgatta az idős mester utolsó filmjét, a Családi sírboltot. És nemrég, egyik nyugat-berlini filmfesztiválon bemutattak egy dokumentumfilmet, amely nem sokkal korábban került elő Londonban. 1945-ben kérték fel Hitchcockot. hogy a szövetséges haditudósítók filmanyagából készítsen összeállítást. El is készítette a filmet. Emlékezzünk a táborokra címmel, amelyet aztán politikai megfontolások miatt nem mutattak be. Alfréd Hitchcock 1980-ban hunyt el. 81 éves korában. Müveit ma is tanulmányozzák, mesterségbeli tudása ma is lenyűgöző. Filmjein ma is kitűnően szórakozunk. E. D. nek eredményeként a századforduló elejére egyre modernebb és nagy tömegeket pusztító arzenálokat halmoztak fel Európában. Erre a hatalmas fejlődésre, csak az elmúlt 100 évet tekintve, igen jellemző Sámuel Colt revolvere, Dahlgren palackcső ágyúja, a Szentesen élt és meghalt Kosztka Károly golyószórója, Marrimac páncélos hadigőzöse, a makói születésű Szakács Gábor lángszórója, Nobel dinamitja és más robbanószerek (Woulfe és Hausman). aknák és torpedók, harcigázok, harckocsik. a legkülönfélébb repülőgépek. az amerikai Maxim géppuskája. Krupp monstrumai, amelyeket Essenben gyártottak. Az egyik legsikeresebb löveg, a negyvenkettes mozsár, amelyet a katonahumor Kövér Bertának nevezett. Ezekből 1.4 tonna tömegű acélgránát repült ki. 13 km távolságra. Az első világháború másik látványos, de kevésbé hatásos lövege volt a Párizs-ágyú, amellyel a francia főváros népét akarták megfélemlíteni. Elsősorban az erődfalakat és az ember idegrendszerét akarták ezzel a fegyverrel megtörni. Oroszországban az elsó technikailag is kivitelezhető harckocsit a nágy kémikus Mengyelejev fia, Vaszilij Mengylejev tengerészmérnök tervezte meg 1911-ben. Azután következtek az angolok, egy újabb harckocsi Rigában. Érdekes technikatörténeti sztori: az első angol harckocsikat Daimler-motorokkal hajtották. A Franciaországba küldött harckocsikat a fuvarleveleken tank néven szerepeltették, ami tartályt jelent. Innen származik a ma is használatos elnevezés. A földön, légben és vízben folyt háborúnak fontos fegyvere volt a torpedó, amelyet a magyar Luppis János fregattkapitány talált fel. és a legnagyobb hajókat is képes volt hullámsírba küideni. Az első torpedókat Fiúménak nevezték.és azelső törpedókilövő-állomást a cattarói (ma Kotor) hadikikötőben építették ki. A tengeralattjárók ugyan a műit század végének szülöttjei, de nagy szerepet 1914-től kaptak. Hamar felfedezték, a Diesel-motort, és e területen is jó alkalmazást kapott. A Monarchia fő hadikikötöjében. Polában (ma Pula) az olasz Grillok, és MAS-ok, amelyek nagy kárt okoztak a Szent István nevű modern csatahajóban is. És harcba kerültek a léghajók is. az elsők Maybach-motorokkal. A németek főleg Anglia ellen vetették be a léghajókat. Fanatikus parancsnokuk PeterStrasser volt, a Zeppelinek megszállottja. A németek 1915-ben alkalmazták először a harcigázokat, amelyektől a lövészárkokba kényszerített emberek százezrei pusztultak el. Alkalmaztak itt izgató, fojtó, hólyaghúzó gázokat, vérmérgeket, idegbénítókat stb. A 75 évvel ezelőtt kezdődött háborúban hátborzongatóan beigazolódott Jókai Mór néhány jóslata a Jövő század regényébői, amikor léggömblovasságról, acél aligátorokról. léggömbről dobott bombákról, gránátgyújtókról, golyóokádó gőzmozdonyokról ír. H. G. Wels Anglia és Németország bódító gázokkal folytatott háborújáról ír egyik művében. másutt a Zeppelinek támadásáról szól. J. Verne fagyasztó szénsav-gránátokról ír. a Nemo kapitány c. regényében pedig a főszereplő az ellenállhatatlan tengeralattjáró. Tényleg, lehet, hogy az írók a mérnöki tudományok haladásának és alkalmazásának valami csodálatos szeizmográfjai? Az emberiség történetében először az 1914—1918-as világháború bizonyította be. hogy a nagy problémák megoldása elsődlegesen technikai kérdés. Bevehetetlennek hitt erődök, várkolosszusok napok alatt megadták magukat a technika előtt. Hajóóriások pillanatok alatt semmisültek meg a torpedók támadására. Az elsó világháború technikai felkészültsége azután óriási hatást gyakorolt az egész világ életére, az emberiség jövőjének alakulására. A Szegedi Napló (1914. okt. 27.) így ír: „Miként az idők folyamán a kicsiny emberi üzemből a kereskedelem és az ipar fokozott haladása gépüzemet csinált, úgy az emberek millióinak harcát a ma történelme és a technika további, mérföldcsizmákon járó haladása eltörölni fogja, és minimális emberi üzem mellett, tisztán a gépek harcává leend a jövő háborújának rettegett akciója. A technika ezerféle vonatkozásában minimális az ember, de annál nagyobb gépüzem áldozattal fog lejátszódni — reméljük minél későbben — a jövő háborúja!" Az első világháború olyan óriási pusztításokkal járt, hogy az emberáldozatokat és az anyagi veszteségeket illetően túlhaladta az előbbi 125 esztendő összes háborújának kárát. Összességében 33 állam vett benne részt, és ezek lakossága több mint 1,5 milliárd embert tett ki. Akkor ez a Föld lakosságának kétharmadát jelentette. A négy év alatt összesen mintegy 75 millió ember harcolt. A háborús haditechnika, az államok hadigazdasága azután felgyorsította a műszaki-tudományos haladást. És Szeged is számtalant áldozott. Fiai, katonái Przemysl-nél pusztultak. gyarapodásai abbamaradtak. Hamarosan megszületett a hadiszegények népes tábora. Az elsó világháború szegedi áldozatainak állít emléket a Reök-palota előtti huszárszobor (Lenin krt.), amely Gách István műve. Emlékmű ez (a Belvárosi temetőben lévővel együtt) mindazoknak, akik ott harcoltak Szerbia. Montenegro (ma Crna Gora) Albánia hegyei között, Galícia, Volhinia erdős mocsaraiban, az erdélyi bérceken. Doberdo és az Alpok sziklái alatt. Piave, Verdun. majd Szibéria végtelen messzeségeiben. (A város alkalmazottjainak is avattak emléktáblát, 59 embernek. Papp József szegedi szobrász műve.) Az 1920. évi békediktátum azután csak újabb és űjabb feszültségeket keltett Európában. Semmit sem oldott meg. sót az egymás szomszédságában élő népeket inkább egymás ellen fordította. Az elsó nagy világégés, amely éppen 75 éve kezdődött, semmit sem oldott meg. de elindította azt a gyilkos folyamatot, amelynek indukált változásaként űjabb háború pusztította Európát, csupán 25 évvel az első világháború kitörése után. Sokkal hatalmasabb technikával, sokkal pusztítóbban, sokkal több emberéletet követelve a frontokon és az ártatlan polgári lakosságból is. És mindez közel ötven éve. 1939. szeptember l-jén kezdődött, s végső emberpusztításában már megmutatta az ötvenmilliós áldozatot követően az atomhalált is. Ez a műszaki-tudományos haladás „eredménye", ha a tudomány és a technika mindenféle feneségek kezébe kerül. BÁTYAI JENŐ