Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-29 / 177. szám

222 1989. július 29., szombat DM] magazin A peptidkémia tudósa KOVÁCS KÁLMÁN ÉS A GYÓGYSZERKUTATÁS Pepiid, ezt a sajátosan hangzó szót jobbára csak a szakemberek ismerik. Pedig eletünknek elengedhetetlen elemei, a Ichcrjék felépítésének alapjai. A peptidek az éló szervezetben nem halmozódnak fel. hanem keletkezésük után gyorsan tovább alakulnak, szétesnek aminosavakra, vagy fehérjékké épülnek. Iskolapélda erre a vegyületcsoport ra az élesztőből nyert ghnation. Jelentőségüket növeli az a tény. hogy számos antibiotikum pepiid jellegű anyag. Több pepiid hormon hatású, pl. az oxitocin, a növekedési hormon. A peptidkutatás alapjait a múlt század utolsó évében a német Emil Fischer rakta le. A hazai kutatásokat Szegeden kezdtek. 1937-hen, Bruekner Gyózó (1900-10X0). Ivanovics György (1904-19X0) és a körülöttük felnövekvő fiatal kutatók. köztük Kovács Kálmán. A lépfene bacillus tokanyagának komponenseit vizsgálták. Érdekes tudománytörténeti sztori: Késmárkon, ahol Bruekner professzor született, és abban az időben édesapja ott volt gimnáziumi igazgató, találtak egy olyan báránytetemet, amely 150 év után is megőrizte fertőző tulajdonságait. Vagyis a lépfene bacillus ennyi idő multán is virulens maradt. A szegedi kutatások megállapították, hogy a tokanyag egy fehérjeszerű polipeptid. Az itt megkezdett kutatásokat Bruekner Gyózó 1950-től a budapesti tudományegyetemen folytatta, és számos üj megállapítást tett. Mindezek nyomán alakult ki Magyarországon az a nemzetközileg is ismert és elismert peptidkémiai iskola. amelynek munkájába Kovács Kálmán fiatalon bekapcsolódott, majd 1964-ben Szegedre visszatérve, ismét ..visszahozta" a peptidkémiai témakört. Kovács Kálmán, az egykori SzentGyörgyi Albert vezette intézet nemrégiben nyugalomba vonult igazgatója. az egykori szegedi diák. Bruekner Gyózó tanítványa Hatvanban született. 1920-ban. Apja MÁVkocsivizsgáló volt. aki fiának náláénál különb életet tervezett. Taníttatta. A szegedi tudományegyetemre 1938-ban iratkozott be. és itt szerzett vegyészdoktor diplomát 1944-ben. Ezután a Chinoinban helyezkedett el, ahol együtt dolgozott Ajtay Miklóssal, és jó szakmai kapcsolatban állott a kcsöbbi pénzügyminiszterrel. Vályi Péterrel. Itt preparatív szerves kémiával foglalkozott, volt üzemmérnök. cs ó valósította meg a PAS. a tbc elleni hatásos gyógyszer elsó hazai üzemi szintézisét. Több hioaktív vegyülettel foglalkozott, majd 1950-ben került Bruekner Gyózó budapesti intézetébe, ahol tovább folytatták a szegcdi peptidkémiai kutatásokat. Foglalkoztak olyan virulenseilenes anyagokkal, amelyek a véralvadási és a gyulladási készség között mutattak összefüggéseket, és ezeket a szegedi Jancsó Miklós (1903-1966) professzor vizsgálta, gyógyszertani szempontból. Kovács Kálmánt egyetemi tanárrá a budapesti tudományegyetemre nevezték ki. 1962-ben. Á szegedi tudományegyetem 1964-ben hívta meg a szerves kémiai tanszék élére. Itt folytatta peptidkémiai kutatásait, foglalkozott a szteroidok és az alkaloidok kémiájával. E tudományterületek akadémiai bizottságait is ö szervezte meg. Ford-ösztöndíjas 1968-ban. Több olyan új vegyületet ajánlott gyógyszerül, amelyek a vérnyomást befolyásolják, kívánatos esetben beavatkoznak az ember hormonrendszerébe. vagy kórokat győznek le. A WHO számára olyan maláriaellenes szereket állítottak elö, amelyek huzamosabb ideig hatnak, mint az ismert kinin. Ezekbe a kutatásokba azután az élcttanászok és a belgyógyászok is bekapcsolódtak. A kővetkező nagy vegyületcsoport a szteroid-peptidek, amelyekről Kovács professzornak az a véleménye, hogy ez a feladat most már a felnövekvő új nemzedéknek lesz feladata. A most elköszönő peptidkémikus közel negyven évet töltött a magyar egyetemi kutatásban és oktatásban. Mindig oktatott is. mert úgy tartotta, ahogy Bruekner Győzőtől tanulta: a kémiát nemcsak kutatni, hanem oktatni is kell! Nemcsak kutatott, oktatott. hanem nevelni is tanított, felkészült pedagógus is volt egy személyben. Tankönyvei jelentősek. Nemcsak a szegedi egyetemeknek volt alkotó jelese. Csongrád megye műszaki-tudományos értelmiségének szervezetét, az MTESZ-t is irányította elnökként. 1968-19X1 között. a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának elmélyítése jegyében, területfejlesztési. tudomány- és oktatáspolitikánk megvalósításáért. Jó szervezőként munkálkodott az orvosok, vegyészek és gyógyszerészek együttműködéséért, aminek azzal a nemzetközi nagyrendezvénnyel is példát adott 1987-ben. amely egyszerre szolgálta Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának és a hazai peptidkémiai kutatásoknak 50. évfordulóját. Munkássága során számos új gyógyhatású anyag született a népegészségügy számára, s ezek máris szolgálják az embert, de a jövőben még nagyobb feladatok hárulnak majd Kovács Kálmán professzor szegedi tanítványaira, akik bizonyára új és nagyszerű eredményeket érnek majd el a jövő gyógyszereinek megalkotásában. Szakmai eredményei között legszebb elismerésnek tartja a Holland Tudományos Akadémia van't Hoffdiját, valamint WHO ama segítségét, amellyel az intézet kutatási felkészültségét szolgálhatta. Kovács Kálmán elhivatottsággal szolgálta a gyógyszerkutatást, amelynek eredményeként több új gyógyhatású anyag született. BÁTYAI JENŐ KATONA Fák könnye buggyan, fölveszi csontkemény ingét a világ, takarja, óvja védtelen, szendergő, egyszülött fiát. JUDIT Testamentum Fagyok árbocán csillag ül, kék csöndet lép a béke most lebbenő függönyök mögül gyerekszem mécsese lobog. (F) eltűnési gyakorlatok FÖLJEGYZESEK A FESTESZETI BIENNALEROL A címet kölcsönöztem az egyik díjnyertes alkotótól. Kovács Pétertől (a zárójeles betűt természetesen én biggyesztettem elé). Jellemzőnek és kifejezőnek érzem ezt a képeimet nem csupán a kiállítás összképére, de talán az egész magyar táblaképfestészetre is. S nemcsak olyan triviális jelenségekben, minthogy az idei. sorrendben negyedik tárlat résztvevőinek és képeinek számában is csekélyebb, dc olyan lényegesebb kérdésekben is. mint: egész irányzatok, csoportok, nemzedékek tűntek el a festészet itteni palettájáról. (hipernaturalisták. realisták, geometrikusok ).s gondoljunk csak a közelmúltban eltávozottakra (Barcsuy Jenótól Zoltánfy Istvánig), az alföldi vagy még szűkebben. a vásárhelyi festőkre (Fejér Csabától Csikós Andrásig), a leginkább meghatározó egyéniségre (Kokas Ignácról Dienes Gáborig) vagy régebbi díjadományozók viszszalépésére és sorolhatnám. Csak hát egy kiállítást sohasem a hiányzók karakterizálják, ám sejthetően minősítik. Fölfedezhető az a bizonvtalanságérzés is. mely az utóbbi évek gazdasági és társadalmi változásai nyomán legalábbis szokatlan helyzetbe kényszeritette a művészeket. ..Állambácsi" elengedte kezüket. a nadrágszíjszorítás érintette a vásárlórétegeket, a közösségi mecenatúrát. a fizetőképes kereslet pedig nem a legprogresszívebb törekvéseket támogatja. Nem is tehetné könnyen, hiszen a mostani tárlaton az árak többsége 30 és 1.30 ezer között mozog. Az is érzékelhető közéleti jelenség, hogy a politika pezsgő és színes felszíni fecsegése mellett még mindig nem szóiul meg a hallgató Magyarország. S ebben a csöndes tömegben még régi reflexek és új tapasztalatok dolgoznak: az arctalanság pajzsa, a félelem elleni védekezés elvegyülési kényszere, a hangoskodástól. az öncélú verbális gyakorlatoktól való csömör. így aztán eltűnési gyakorlatokat végez, ideiglenes kiszállásokat, önkéntes száműzetéseket kapcsolatokból, magánéletből, társadalomból. S hogy ez nem egyedi élmény vagy alkotói kuriózum, arra a legpregnánsabb példa Erdélyi Eta Környezetéből kilépő címú tartalmilag mély és festöileg is kifogástalan képe (a vázlat négyes variációja még többet ígért!). De fölfoghatjuk e másnak, mint e társadalmi közérzet autonóm megélésének azokat a festményeket. melyek mindezt a monokronia. a kifehéredés vagy éppen elsötétülés irányába mozdítják. Szűts Miklós, Vojnich Erzsébet és Jovián György fekete lepelbe burkolózik. Dréher János Kor. Vali Dezső Fehér műterem. Krajcsovics Éva A festő szobája és Vécsey Gábor A csillagokhoz a kifehéredő magány, a megtisztuló viszonyok, a tiszta indulatok és kozmikus vágyak emlékezetes festői megfogalmazásai. Egyre világosabb, hogy a kiállítási festészet és a kereskedelmi céllal születő képek között nyílik az ízlésolló, mélyül a szakadék. Csakhogy mi lesz azokkal, akik ilyen-olyan ok miatt kiszorulnak a szakmai megméretést jelentő seregszemlékről, de a manipulált piaci viszonyokat sem vállalják. Igv aztán a tárlatról nem csupán a hagyományos és népszerű tájképek, csendéletek, aktok hiányoznak, hanem szinte az egész ábrázoló jellegű ága e műfajnak. Talán ezért kell nélkülöznünk Szalay Ferencet, Nagy Gábort, Orosz Jánost, Bráda Tibort. Figel Istvánt, Fisclier Ernőt vagy az újrealizmus legjobbjait Németh Józseftől, Patav Lászlón át Vecsési Sándorig. Mintha ez a seregszemle is stílusuralomra törne — legalábbis ami mennyiségi arányait illeti. Vajon milyen érzelmek (?). gondolatok (?). alkotói üzenetek (?) inspirálják a festőt hatalmas vászna előtt, amikor vörös és fehér üzekedö kutyákat választ témául (Bemátlt Y. Sándor); mi movitálja a művészt, amikor egy férfi nemiszerv metamorfózisát öncélúan sorjáztatja képregényszerúen (Nagy Sándor Zoltán): érzi-e a manipulálatlanság mezében gyermekfirkákat utánzó alkotó saját manipuláltságát (Batter István). Feltűnési gyakorlatok?.' Van a kortárs magyar festészetben (is) egy indulatokra, feszültségekre. őszinte gesztusokra épülő képírás, ami inkább dokumentáció, feljegyzés, napló, mint hagyományos táblakép. Dekomponáltság. tudatosan vállalt esetlenség, karcos fogalmazás jellemzi. Természetesen ennek a törekvésnek is van létjogosultsága. hiteles alkotásai és hiteles alkotói. De mint minden új szándéknak. megjelenő szokatlan kifejezésMitológiai híradó KIUZETES A PARADICSOMBÓL - BEŰZETÉS A PARADIGMÁKBA Az elsó emberpár belakta a Földet. Azonos volt a természettel, hozzátartoztak a fák. a füvek, a felhók. a sziklák; nem különböztette meg magát semmitől. Ez az öntudatlan boldogság állapota, melyben az állatok ma is élnek. A rendszer működött, ahogyan működött. az ember beleolvadt a paradicsomba, ö átszőtte és viszont. És akkor jött az elsó és legterhesebb bűn. mely kiűzte az embert a paradicsomból, eltörölte öntudatlan boldogságát. Cserébe megkapta a tudást, a tudatos boldogtalanságot, és idegen elemként lépett fel a természetben. Mert a tudás, az eszmélkedés, a megismerés már nem a természet dolga. Lehet, hogy a megismerés minden további fokozata egy-egy apró bún. mely egyre távolabb sodor az öntudatlan boldogságtól, és büntetésül és visszahatásként egy-egy apró ostorcsapást mér hol ide. hol oda. De a szenvedés és folyamatos kiűzetésünk már megállíthatatlan, és egyre terebélyesedő, mint az a fa. mely az ég felé tör recsegve-ropogva, hogy aztán saját terhéncl fogva gyökerestől kiforduljon a földből. A bűnök lajstromát a pestissel is folytathatnánk, mert a tisztátalanság sem a természet rendje szerint való. és a patkányok segedelmével jócskán fizethettünk érte. Á megismerés következő pofonja lehet az atombomba és annak változatai. A tudás a célszerűségre törekszik, és a pusztításban végződik. az önpusztításban. Aztán felfedezzük a tejútrendszert cs a kozmosz fele törekszünk. De mi történik eközben velünk? Apró. lényegtelen ponttá zsugorodunk, és a méretbeli különbségekre örült pszichózis a válasz. Támadnak a kérdések. hogy hol a helyünk, mi a célunk, hogy egyáltalán képesek vagyunk-e a nyelvünkön váíaszt adni. És ebben a bizonytalan légkörben szép lassan kicsúszik lábunk alól a talaj. Mert például mi az az idő? Már az sem egy abszolút valami, tehát nem kapaszkodó. Bűnt bűnre halmozva rogyadozik a lábunk. De a bűnösség csak utólag derül ki. mikor már késő. mikor mozdulatunkra visszaüt a természet. Isten helyett hittünk a technikai csodákban. öntudatlanul is betöltendő a kiüresedett hit. Ám ez is bűn. mert visszaüt. Szívjuk a mérges gázokat, a szennyvizek szétlocsolják az élővilág rendjét, széjjel dúrjuk az ózonpajzsot. pragmatista aggyal nekirohanunk az erdőknek és addig vágjuk a fát (magunk alatt), amíg baltanyélbe sem lesz. És itt van mindjárt a természet rendjének egv tipikus megbontása, az AIDS. Kezdődhetett ez azzal a jelmondattal, hogy Ne háborúzz. szeretkezz! És lám, ezt is túlzásba lehet vinni, félre lehet érteni. Ül a fán a zöld majom és már kész is a baj. Visszaolvasva a büntetésből: tehát ember, maradj az embernél, mert megütöd, de nem a bokád. Á paradicsomi öntudatlan boldogság egy álom maradéka, ahogyan álmunkban talán még megérint a boldogság ..ujja". És ez nem az a fajta pesszimizmus, amely önmagába zárkózik, hanem az. amelyen keresztül meg kell tanulni optimistának lenni. De ez a kettő csak együtt működhet. Csak félő, hogy mire bűnösségeinken keresztül megismerjük a természet rendjét, hogy végre elhelyezzük magunkat a világban, akkora bűnök nyomják majd a vállunkat, amelyek alól már felpillantani sem lehet, vagy már szemünk se lesz. PODMAN1CZKY SZILÁRD módnak azonnal sorakoznak az epigonjai. az utánzók, a belső körön előzök. A jobbak közül hadd emlékeztessek Végh András. Szirtes János, Orbán Attila, Veress Sándor, Krizlai Sándor, Köves Éva képére. A hatvanas-hetvenes évek szigorú síkgeometrizmusa mintha oldódna. Kevés is az ilyen alkotás, kiemelkedő közülük a Dohnál Tibor Barcsay-szigorúságú és színeiben is jelképi erejű Önmagam emlékére címú festménye. Formai szokatlanságával és szellemességével fogott meg Dévényi János (Halhelyzetek), drasztikus, plakátszerű jövendölésével Záborszky Gábor (F.ljö a barokk). sajátos fakturális hatásaival Kovács László (Kút), egyszerű, festői aktjával Topor András (Éjszaka). építészeti motívumokból jelképet teremtő Elekes Károly (Mamoria R): szellemes és groteszk szimbólumával Valkó László (Oszlop). Nem tetszett a sci-fi oltóanyaggal gazdagított Neuberger István-kép. ösi motívumokat erőszakoltan aktualizáló Móder Rezsó, a didaktikus leltárt készítő M. Nóvák András, közhelyszerű motívumot fcstó Hézsó Ferenc. Tetszett viszont Lóránt János vércsen komoly Hentesek című képe. Kalmártté Horóczi Margit ismételten finom csipkeképe. a Veronika kendője. Buhály József Ősz címú alkotásának felületei. Nagy B István újabb Goyaparafrázisa. A türkiz gyermek. Bartl József mindig igényes újabb ..képverse". a Plusz szív. Szabó Tamás kis képe. a gyönyörű Mozdulat, valamint Tóth Erttó vérbő, fantáziagazdag, öniróniával átitatott pompás Álomképe. S még néhány sor a politikai élettöltényekről. Erdély, a menekülés tragédiája a festőket is megérintette. Somos Miklós a maga mély érzelmeivel, festői tapasztalatával és emberszeretetével festette meg A menekülés kora címú képét, népi ihletésű Petrilla Ferenc szárnyaló székely asszonya, a Szép hazámból... címet viselő festményen. Ezen áttételes megközelítések mellett a tárlat egyik szenzációja Galambos Tamás Vörös tér című nagy méretű alkotása, mely a híreshírhedt Rust-történet kapcsán született. A nyugatnémet fiatalember — mint ismeretes — sportrepülőgépével a Vörös téren landolt, nem kis meglepetésére a moszkvaiaknak. a nemzetvédelmi hatóságnak, az egész világnak. Galambos számára a Rust-eset jelképes történet. Nemcsak azért, mert a gorbacsovi szél is besegített Rust repülőgépének. hanem azért is. mert alkalma nyílt a festőnek elmondani, képbe írni mindazt, amit a szocializmus mai állásáról tart. Egy túlhaladott ideológia utóvédharcát. egy szabadabb és igazabb világ alakulásának reményét, az öntudatra ébredő népek önállóságigényét, a régi árnyak elleni harc fontosságát — mindezt a gyermekszáj őszinteségével, a naiv (vagy posztnaiv) elbeszélő mód teljes eszköztárával és szokatlanul bátor színvilágával. Nemcsak emlékezetes alkotás, de bizonyítéka annak is. hogy a festészet is feltöltődhet a politikum hiteles és emelkedett tartalmaival: nem biztos, hogy a közéleti téma kötelezően közhelyekbe fullad: hogy a művészek jobban érzik magukat saját építésű elefántcsonttornyaikban, mint a közélet terepein: hogy társadalom és művészet között nem szakadt meg véglegesen a párbeszéd. Ügy legyen! TANDI LAJOS