Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

346 1989. június 29., csütörtök Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) gondokkal küzdő 'televízió belső gazdálkodásában — és persze más költségvetési szervek gazdálkodásában is — ellenőrzéseink egyszersmind elképesztő pazarlást, irracionális költekezést tapasztalnák évről évre. Tudjuk és valljuk — mondotta Békési László —, hogy elkerülhetetlen államháztartásunk, és ezen belül költségvetésünk reformja, a költségvetési szervek gazdálkodási, finanszírozási rendszerének korszerűsítése. Eltökélten dolgozunk ennek előkészítésén. E nagy formátumú program koncepcióját a Parlament elé tárjuk. De nem lehet kizárólag reformokra várni akkor, amikor a napi gazdálkodásban, az ésszerű munkaszervezésben és irányításban, a józan takarékosságban kiaknázatlan tartalékok rejlenek. A miniszteri expozé külön is szólt a tanácsok elmúlt évi gazdálkodásáról. — Csökkenő állami támogatás, növekvő saját bevételek jellemezték 1988-ban a tanácsi feladatok finanszírozását — mondta Békési László. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni tanácsaink erőfeszítéseiről, sa vállalati, szövetkezeti, lakossági hozzájárulásról, arról a társadalmi összefogásról, amelynek eredményeként közösségi célok megvalósítására a tanácsok lényegesen több pénzt fordíthattak az eredetileg tervezettnél. — A költségvetés 1988ban elköltötte többletbevételeit, felhasználta 10 milliárdos tartalékát, nem tudta csökkenteni a költségvetés hiányát. Emellett növekvő pénzforgalmi áthúzódásaival nem kis mértékben terhelte a folyó esztendőt. A gazdasági folyaamelyet az 1989-es esztendő kiélezett feszültségeinek enyhítése érdekében az elmúlt ülésszakon a Parlament elé terjesztett, vagy a bós—nagymarosi beruházás felfüggesztésével, amit az Országgyűlés megerősített. Ezentúl a kormány megfeszített munkával dolgozik a gyökeres gazdasági fordulat előkészítésén, hiszen pontosan tudja, hogy az eddigi gazdaságpolitika és gazdaságirányítási gyakorlat nem folytatható tovább. Ennek jegyében terjeszti a Parlament elé a következő napirendek keretében tárgyalandó koncepciókat, majd ősszel a válság kezelésére és megállítására alkalmas kormányprogramot. A kormány nevében ezután mindössze annyit kért az Országgyűléstől, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg ne bizonytalanitsa el a jelen és a közeljövő kormányzati törekvéseit, fordulatot előkészítő lépéseit. Az 1988. évi költségvetési zárszámadás elfogadásával nem az elmúlt év hibái alól kér felmentést a kormány, hanem keservesen nehéz feladatai megvalósításához, a fordulat megalapozásához vár támogatást és megerősítést. Békési László végül tájékoztatást adott arról, hogy a kormány közvetlen áremelés, adóemelés, illetve a kiemelt költségvetési feladatok támogatásának csökkentése nélkül teremtette meg az 1989. évi költségvetés egyensúlyának javításához szükséges 5 milliárd forintos tartalékfedezetet. Egyegy milliárd forinttal tovább csökkentette a védelem, a központi beruházások, a legalacsonyabb hatékonyságú exporttámogatás, és a nemzeti kötelezettségek szer felülvizsgálatát. Hasonlóan gondok forrása, hogy a központi költségvetési szervek tavaly is túlköltekeztek; 14,6 milliárd forinttal lépték túl az előirányzott összeget. Sajnálattal vették tudomásul a képviselők, hogy a minisztériumok átszervezése sem csökkentette a költségeket, sót, mellettük számos más olyan párhuzamos, illetve háttérintézmény kapott költségvetési támogatást, amelynek társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető volt. Szabó Tamás József végezetül röviden sorra vette azokat a legfontosabb javaslatokat, amelyek a zárszámadás vitájában hangzottak el az egyes bizottságokban. Elmondta, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága a jövőben tételes beszámolót kér a fegvveres testületek oktatási és kulturális kereteinek felhasználásáról, illetve azoknak az összegeknek a hasznosításáról, amelyeket a társközségek fordíthatnak az alsófokú oktatásra. A mezőgazdasági bizottság a kormány támogatását kérte az élelmiszer-gazdaság tőkeellátásának javításához, illetve a mezőgazdasági állóalapok korszerűsítéséhez. A testület kérte, hogy az Országgyűlés már az idén vitassa meg az agrárpolitika megújításának téziseit. A kereskedelmi bizottság arra kérte a kormányt: a társadalomban egyre mélyülő szociális gondok enyhítésére a nyugdíjasok és a gyermeket nevelő családok számára még az idén legalább egyszer folyósítsanak külön juttatást. Az építési és közlekedési bizottság nem fogadta el a kormány zárszámadását. Indokai között szerepelt, hogy nem valósult meg a belső és a külső egyensúly javítása, a vállalkozások serkentése, s várat magára a gazdaság szerkezetátalakításához szükséges feltételek megteremtése. Szabó Tamás József végül arra kérte az Országgyűlést, hogy az elhangzott kritikai észrevételekkel együtt fogadja el a tavalyi zárszámadást. Parlamenti csend Igencsak megfogyatkoztak a napirendi pontok az ülésszakot nyitó csengő megszólalásáig az alsóházi terem folyosójának hirdetőtábláján. A kerekasztaltárgyalásokon született megegyezés alapján — talán a legizgalmasabb témát! — a választójogi törvény vitáját későbbre napolták. Igy valószínűleg a négynaposra tervezett tanácskozás már csütörtökön befejeződhet. Több mint ötven képviselő hiányzott az első napi ülésről. Talán a legteljesebb vdlt a Csongrád megyei képviselőcsoport Például délután 3 órakor a Szabolcs-Szatmár megyeiek közül alig voltak a teremben. Üresek a páholyok is. A karzat az utóbbi három évben soha nem volt olyan kihalt, mint éppen mostj Pedig a költségvetés reformjának kezdeményezésével, a tavalyi költségvetés elfogadásával, avagy elvetésével, az. ország gazdasági jövőjét igencsak befolyásoló döntésekre kerül sor a mostani ülésszakon. Az adórendszer átalakítása is az állampolgárok többségét érinti. A hozzászólások többsége szakszerű, talán nem is mindig közérthető. Nem egyszer a részterületek specifikumain unatkoznak a képviselők. Talán ezeket a témákat kellene a bizottsági üléseken teljesen megtárgyalni. A Parlament egyik sajtosa fordult hozzám az! újságírók részére fenntartott páholyban: „Valószínűleg, ezeket az eseményeket hiába közvetíti egyenesben a tévé. Aligha bírja végignézni valaki." Pélek, igaza volt Egyébként is: meleg, trópusi nyár van néhány napja. A belpolitikában az elmúlt hét végén az MSZMP KB ülésén történteket egy ideig aligha lehet túlszárnyalni. Bőle István Fölszólalások, ja vasiatok f vélemények mátok ellentmondásos alakulásáért, az egyensúlyi pozíció romlásáért, egyáltalán, az évek óta tartó gazdasági válság elmélyüléséért a bizottsági viták során kemény, helyenként szélsőséges és türelmetlen kritika, elmarasztalás érte a kormányt. Több képviselő, valamint az építési és közlekedési bizottság az elmúlt évi költségvetésről szóló beszámolót nem fogadta el, hangoztatta bizalmatlanságát a kormánnyal szemben. Nincs oka és joga a kormánynak a kritikát elhárítani. A kormány elszánt arra, hogy a következtetéseket ne csak szavakban, hanem tettekben is levonja. Erre meggyőző példát szolgáltatott azzal a rövid távú programmal, kiadásait, valamint a szocialista import alacsony árai miatt realizált, teljesitménynyel alá nem támasztott vállalati jövedelmeket. A kormány arra is felkészült, hogy az év hátralevő felének gazdasági bizonytalanságait a minimumra csökkentse. Ezért további 3,2 milliárd forint összegű, biztonságot növelő intézkedéseket határozott el. Szabó Tamás József, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondta, hogy a testületi vitában felvetődött, hogy jelenleg mintegy 290-féle támogatás és adóforma van érvényben. Ennek rendszerét csak bürokratikusán lehet kezelni, ezért a testület célszerűnek látja e szövevényes rendA költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájában ezután Juratovics Aladár (Szeged), a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője az energiaellátás, az energiagazdálkodás helyzetét tekintette át. Rámutatott: az elmúlt húsz évben — egy esetet, az 1985. évit kivéve — sikerült megvalósítani a korlátozás nélküli, folyamatos energiaellátást. Ennek okát a megfelelő energiagazdálkodási politikában látta. Részletesen szólt a képviselő a jamburgi földgázszállítási kormányegyezményről. Mint elmondta, a földgázszállítások 1989-ben megkezdődnek, 500 millió köbméter mennyiséggel, s 1991-től 2 milliárd köbméter földgáz kontingensen felüli szállítása válik lehetővé. Elmondta, hogy ipari bizottsági képviselőtársaival a közelmúltban megtekintették a tengizi építkezést, s elismerően szólt a látottakról. A kivitelezők jó munkájának eredményeként a helyi építési és szerelési munkák transzferábilisrubel-kitermelésj mutatója a tervezettnél jobb. Jakab Róbertné (országos lista), a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az Országgyűlés alelnöke rámutatott arra, hogy a zársíámadó jelentésben először foglalkoztak a nemzeti szövetségekkel. Ironikusan szólt arról, hogy a jelentésben szó van nemzetiségi óvodai fejlesztési programról. Megállapítása szerint ebből a „nemzetiség'' és a „fejlesztés" szavak feleslegesek. Ugyanis a nemzetiségi gyerekek magyar óvodákba járnak, amelyekben kétszer fél-, vagy egyórás anyanyelvi foglalkozáson vesznek részt. Állítása szerint öszszesen három olyan óvoda van, amelyben kísérletként heti három vagy négy napon anyanyelvükön foglalkoznak a gyerekekkel.. Schmidt Ernő (Vas m„ 10 vk.), a Falco Fakombinát vezérigazgatója rámutatott: a gazdaságirányrtó munkában sok a bizonytalankodás. Ennek okát abban látta, hogy a gazdaságban még nem kezdődött el a felülről lefelé építkező, monolitikus modell lebontása, az igazi demokratizálódás. Az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a képviselő nem fogadta el. Munkabírás Az ülés szünetében Szűrös Mátyás társaságában sajtótájékoztatón mutatkozott be Fodor István, az Országgyűlés új alelnöke. Fodor István kijelentette: a Parlament elnökének elsősorban az országgyűlési ülésszakok előkészítésében, ai állandó bizottságok munkájának összehangolásában, a plenáris ülések vezetésében tud segítséget nyújtani. Ehhez a munkához az ügyrend és az előterjesztések nagyon alapos ismerete, kitartás, munkabírás szükséges — hangsúlyozta. Antal Ferenc (Veszprém m., 7. vk ), a pápai Elekthermax Vállalat műszaki igazgatóhelyettese adatokka! bizonyította, hogy a nemzeti termék a múlt évben változatlan áron nem növekedett, a gazdaság kívánatos elmozdulása nem következet: be. Ugyanakkor nőtt a vállalati támogatás, s az évről évre jelentősen növekvő beruházási összeg 1988-ban elérte a 290 milliárd forintot. A nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas, 25 százalékos beruházási hányad azonban gazdaságunk elavult szerkezetét konzerválta, a korszerűsítés ellen ható beruházáspolitika nem segítette kellően a konvertibilis export növelését. Berdár Béla (Pest m 25. vk ), a Pilisi Állami Park* erdő Gazdaság főigazgatója a költségvetés vitája kapcsán a környezetvédelem, illetve a tanácsi gazdálkodás helyzetéről fejtette ki véleményét. A képviselő szomorúan állapította meg: a környezet állapota — a középtávú környezetvédelmi tervben megfogalmazott célok ellenére — nem javult, több területen a korábbi romlást sem sikerült megállítani. Vass József né (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Tsz főkönyvelő-helyettese az elmúlt év több parlamenti határozatát a Pénzügyminisztérium taktikai úton elért döntésének minősítette. Ugyanakko.- a gazdaságirányítás eredményének könyvelte el, hogy az elmúlt év során nem szabadultak el a;: árak, nem következett be megfékezhetetlen infláció. A költségvetési mérlegről szólva a képviselő rámutatott, hogy az eredetileg tervezetthez viszonyítva mintegy 23 százalékkal, azaz 16 milliárd forinttal több bevételt könyvelhet el az államkassza a személyi jövedelemadókból. A vita összefoglalója Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke kedden a Parlamentben Debrecen és környékié lakóinak képviselőitől petíciót vett átEbben a Ház elnökétől azt kéri a 21 ezer 860 aláíró — kőztük társadalmi szervezetek, a megyei munkásőrség. oktatási intézmények több dolgozója, aktivistája —: járjon közre annak érdekében. hogy 1990.. december 31-éig zárják be a Petíció• átadás városban működő szovjet katonai repülőteret. Agárdi Gáborné, Lengyel István. Engi László, Szabó Lukács a petíció átadásakor hangsúlyozták, hogy a lakosság kérése, illetve az aláírásgyűjtés nem szovjetedlenes fellépés, és nem szándékoznak beavatkozni a szovjet katonapolitikába. Szűrös Mátyás Debrecen város követeivel beszélgetve elmondotta: jól ismeri az immár egy évtizedes gondokat, a lakosság kérését, és jogosnak tartja azt. Utalt arra, hogy e témában a mostani ülésszakon interpellálnak a honvédelmi miniszterhez. A vitát lezárva. Békési László válaszolt a képviselők felvetéseire. Kifejtette, hogy a vitában egyetlen olyan javaslattal sem találkozott, amellyel nem tud egyetérteni. Így a pénzügyi kormányzat megerősítve látja szándékait olyan kérdésben is, mint például az állami számvevőszék felállításának halaszthatatlan volta. A miniszter ezután részletesen is kitért több konkrét felvetésre. Az úgynevezett pénzforgalmi áthúzódásokról szólva azt mondta, hogy ez a téma úgy került szóba, mintha a kormány a Parlament felhatalmazása nélkül nagyobb költségvetési hiányt produkálna egy pénzügytechnikai manőverrel, mint amit a Ház elfogadott. Ez a körülbelül 25 milliárd forintnyi áthúzódás 1989-re elkerülhetetlen volt. Ennek oka, hogy a költségvetés finanszírozásában érvényesülnek bizonyos automatizmusok, mint például a kedvezményes lakáshitelkamatok állami támogatása és a növekvő államadósság kamatterheinek rendezése. Ezeket az elszámolásokat a bankok az év utolsó napjára. illetve az induló év első napjára teszik. Ez esetben az áthúzódás természetes és elkerülhetetlen. A gond az. hogy az Ilyen áthúzódások összege évről évre nő. Riasztó mértékben növekednek azok a kamatterhek is, amelyek a folyó költségvetést terhelik. Az áthúzódásokat végül is nem lehet teljeskörűen megszüntetni, de jövőre a kormányzat igyekszik azokat minimalizálni. Békési László kitért arra is, hogy a tervezettnél nagyobb többletbevételeket, illetve az eredetileg félretett 10 milliárd forintos költségvetési tartalékot a kiadások fedezésére a kormány felhasználta. Több felvetés szerint a Minisztertanács ez esetben is parlamenti felhatalmazás nélkül döntött A felhasználás során egyetlen esetben sem lépték túl az úgynevezett csengőszámokat — mondotta. .Kérte: ne az a kép rögződjön a Parlamentben, hogy a kormány önkényes lépéseket tett. A biztonságos energiaellátásra vonatkozó felvetésekkel kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy a lakosság energiaellátása nem lehet mérlegelés kérdése. Ugyanakkor az ország energiaigényeit nem egy változatlan struktúrájú, rendkívül gazdaságtalanul termelő, nagy energiafelhasználásra berendezkedett iparra ás gazdaságra kell méretezni, hanem átalakuló szerkezetre, modern iparra. csökkenő fajlagos energiaigényekre alapozva kell megszabni az igenyeket. Ez az alapja a most készülő energiapolitikai és -ellátási koncepciónak is. Békési László ezután elmondta. hogy a nemzetiségi politika megvalósításával kapcsolatos, beterjesztett adatokkal a kormány semmiképpen nem hivalkodni kívánt, hanem pusztán csak tájékoztatást adott. Ha ez mégis hivalkodásnak tűnt, úgy megkövetik a Parlamentet. Mivel a törvénytervezet szövegezésére nem hangzott el képviselői módosító indítvány, szavazás következett. Az Országgyűlés 43 ellenszavazattal, 66 tartózkodás mellett, elfogadta a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.