Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

1989. június 28., szerda sjt »•* 3 Áz államháztartás reformjáról Szünete', követően ar el­nöklő Jakab Róbertné is­me; Békési Lászlónál: adta meg a szót, hogy a minisz­ter tartsa meg expozéját az allamháztartá;; reformkon­cepciójáról. A pénzügymi­niszter bevezetésképpen el­mondta: r. több min: egy évtizede felbukkant válság­tünete!: napjainkra széles körű gazdaság! válsággá mélyültek. Az államháztar­tás és benne a költségvetés, valamint a gazdaság álta­lános állapota között szoros az összefüggés — mondot­ta. Az államháztartás és a költségvetés pozíciói tükrö­zik a gazdaság helyzetét, ugyanakkor az állam gaz­dálkodása, szerepvállalása közvetlenül is hat az egész gazdaság állapotára. Az államháztartás u nem­zeti jövedelem több • mint 65 százalékát, e. bruttó nemzeti termék csaknem 60 százalékát centralizálja és osztja, el újra. Ez p. magas jövedelemátcsoportosítás kifejezésre juttatja az ál­lam széles körű beavatko­zását a gazdaságba, u rend­kívül szerteágazó állami kötelezettségvállalásokat, a magas állami kiadásokat, az állam túlköltekezését. A jövedelemcentralizáció nagyrészt az adóprés erő­teljes működtetésével való­su! meg. Egy másik ok: az állam­háztartáson és benne a költségvetésen keresztül az ország gazdasági teljesít­ményeihez, a termelőerők színvonalához viszonyítva erőteljes tűlelos/tás valósul meg. Rendkívül magas a;: állami kötelezettségek, álla­mi feladatok tömege, és torz az állami kiadások szerkezete. .Ebben az évben a magyar államháztartás költségéinél: mintegy 20 százaléka a különböző cé­lú vállalati támogatás. A védelem és fegyveres erők, valamint az igazgatás - és igazságszolgáltatás működ­tetése csaknem 100 milliárd forintba kerül, s az állam­háztartás 10 százalékát emészti fel. Az ülésszako. előkészítő bizottsági vitában többen felvetetté): — mondotta a miniszter —, hogy a kon­cepció nem számításokon, prognózisokon, hanem el­méleti megközelítésen . ala­pul. Ezzel szemben: a nép­gazdasági szintű makroszá­mitásokat elvégezték, a részletes számítások — egy­egy konkrét terület model­lezésével intenzíven foly­nak. Az egész államháztartási reformkoncepció vezérgon­dolata: csökkenteni a gaz­daságban a jövedelemelvo­nást és -újraelosztást. El kell érnünk, hogy az állam­háztartás az elkövetkezendő három esztendőben a meg­termelt nemzeti jövedelem 15—20 százalékkal kisebb hányadát központosítsa és ossza el újra. Az államháztartási reform megvalósítása elképzelhetet­len új elosztáspolitika ér­vényesítése, végrehajtása nélkül. Az elkövetkezendő években el kell érnünk a munkajövedelmek védelmét, majd fokozatos növelését. Ehhez kapcsolódóan a bér­reformról is szólt néhány szót a pénzügyminiszter. Ennek legfontosabb ele­me a bérgazdálkodás teljes liberalizálása a verseny­szférában, a vállalatoknál, vállalkozásoknál és szövet­kezeteknél. Ez annyit jelent, hogy a munkabérek színvo­nalát és tömegét nem ad­minisztratív, központi sza­bályok, fiskális eszközök, büntetőadók szabályozzák, hanem a piac értékítélete, valamint a munkáltatók és munkavállalók egymás kö­zötti megállapodása. Az ál­lam közvetlenül nem avat­kozik be a versenyszféra béreinek alakításába. A mi­niszter célszerűnek tartotta már a jövő esztendőtől meg­valósítani — a bérnövek­ményt terhelő, még meglévő adó megszüntetésével — a teljes bérliberalizálást. A bér tehát valódi költségté­nyezővé válik, amit éppúgy meg kell fizetni, mint pél­dául az anyagot, az energi­át. A bérreform második eleme a költségvetési szer­vek béreinek állami alakí­tása, ahol az államnak köz­vetlen bérpolitikát kell gyakorolnia. Az államháztartási reform­nak jelentős része a taná­csi gazdaság reformja. A végcél itt is világos: a he­lyi tanácsok szerepét és gazdasági önállóságát kell erősíteni, hogy valódi ön­kormányzatokká válhassa­nak. Az államháztartás reform­ja gyorsan változó magyar valóságunk egyik legjelen­tősebb vállalkozása — mon­dotta végül Békési László. — Eredményes megvalósítá­sán nem kevesebb múlik, mint a gazdaság egészséges fejlődése, egy hatékonyan működő piac kibontakozta­tása, a gazdasági teljesítmé­nyek és az állami kiadások összhangjának megteremté­se, s egy reménybeli gaz­dasági fejlődés talaján nyugvó jóléti állam gazdál­kodási rendjének megte­remtése. A kormány nevé­ben kérte a képviselőket, hogy vitájukkal, ajánlása­ikkal tűzzék ki a további munka fő irányait, erősítsék meg vagy segítsék helyes irányba terelni a kormány szakmai munkáját. A vitában felszólalt Pus­kás Sándor, a terv- és költ­ségvetési bizottság elnöke, Balogh László (Pest megye), Hámori Csaba (országos lis­ta) és Deák Géza (Hajdú­Bihar megye), Ezzel véget ért az Or­szággyűlés soros ülésszaká­nak első napja, amelyen Szűrös Mátyás, Horváth La­jos és Jakab Róbertné fel­váltva elnökölt. Az ülés­szak szerdán az államház­tartási reform koncepció­járól és az 1989. évi felada­tokról szóló előterjesztés vitájával folytatódik. Az asztal két oldalán : MSZMP-ellenzék Az együttműködés lehetőségei Szeged közéletének mielőbbi, teljes körű demokratizá­lása a szándéka mindkét félnek: az MSZMP Szeged Váro­si Bizottsága, valamint a Szegedi Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjainak. Ezért kezdődhettek meg tegnap délután tárgyalásaik, amelyeknek célja: elősegíteni a város közéletének tisztaságát, a politikai szervezetek esély­egyenlőségét, a helyi társadalmi közmegegyezést. Az előzetes megállapodás értelmében, a tegnapi első plenáris ülést az MSZMP 10 tagú tárgyalóküldöttségé­nek titkára, Gyenesey Edina vezette, öt politikai pórt, il­letve szervezet nevében ugyancsak tíztagú küldött­ség képviselte a Szegedi El­lenzéki Kerekasztalt. Meg­állapodtak a tárgyalási sza­bályokban, és szerkesztőbi­zottságot jelöltek ki, amely­nek tagjai dokumentumban rögzítik majd a tárgyalásso­rozat forgatókönyvét. Mint kiderült a maratonira sike­rült, első plenáris ülésen, már e forgatókönyv össze­állítása sem könnyű. bár mindkét fél írásban és elő­zetesen javasolt tárgyalási témákat. A pártok vagyoni helyze­téről és működésük anyagi feltételeiről a következő elvekét szögezte le az ellen­zék képviselője: a tisztessé­ges politizálásra a nyilvá­nosság ad garanciát: az el­lenzék az MSZMP vagyonú­nak társadalmasítását kí­vánja; a nyilvánosság előtti múltfeltárás fontos része tisztázni, milyen kezelésben van a történelmi pártok egykori vagyona; a vagyoni helyzetről való elszámolás minden kulturált politikai pártnak jellemzője; lehető­ség szerint esélyegyenlőséget kell biztosítani már a párt­törvény megszületése előtt a választásokra készülő pár­toknak. Mivel a másik fél ezekkel az elvekkel egyetér. tett, két napon belül létre­hozandó, három-három, ősz­szesen hatfős szakértői bizottság dolgozik majd a fonti témák részletein. és gyakorlati teendőkre tesz javaslatot. Mivel „a részvény fon to­ra bb vagyon, mint a luxus­villa" (a megfogalmazás Jó­zsef Attiláé), élénk vita bontakozott ki a tárgyalás­sorozat második javasolt té­májáról, a helyi tömegkom­munikációról. Az ellenzék i-észletea kimutatásokat kért a helys pártsajtó (Délma­gyarorsz.ág) helyzetéről, és javasolta szakértői bizottság létrehozását abból a célból, hogy a szegedi napilap „semleges" városj lappá ala­kulásának tervezetét kidol­gozza. Az ugyancsak hat­tagú szakértői bizottság fel­adata lesz az is, hogy elvi nyilatkozatot készítsen elő egyéb szegedi tömegkommu­nikációs fórumok műkö­désének javasolt elveiről. A tárgyalófelek már tegnap n egállapodtak abban az elv­ben, hogy a július 22-i idő­közi választásokon induló képviselőjelöltek azonos be­mutatkozási lehetőséget kap­janak a sajtóban. Az MSZMP küldöttsége tett javaslatot a harmadik témában: a választásoknak a választójogi és egyéb jog­szabályokban nem rendezett kérdései. Minthogy az a szo­katlan helyzet állt elő. hogy a régi választójogi törvény szerint, de új politikai hely­zetben választunk, a felek megállapodtak egy egyeztető bizottság létrehozásában, amely 24 órám belül meg­alakul abból a célból, hogy véleményezze a népfront választási elnöksége által el­bírálandó üfjyeket. A vá­lasztójogi törvény elkészülté ellőtt a tárgyalófelek nem kívánnak más. a választá­sokkal kapcsolatos kérdés­ről tárgyalni; a törvény ha­tályba lépése utón azonban közösen felülvizsgálják a helyi választási körzetek te­rületi beosztását. (Tanulsá­gos vitára adott okot az a javaslat, miszerint a tárgya­lási dokumentum záradéká­ba bele kellene foglalni: a választások során a másik fól jelöltjének személyét; nem. kizárólag politikai né­zeteit lehet bírálni. Végül elfogadtatott: nem lehet fe­lelősséget vállalni a pártok minden egyes tagjának sze­mélyes maga tartásáért;) A munkahelyek és a fegy­veres testületek depolitizálá­sa címen összefoglalható tárgyalási témát a soron kö­vetkező. két hét múlva tar­tandó plenáris ülésre utal­ták. Addigra kölcsönösen kimutatások készülnek a munkahelyeken működő pártszervezetekről, a füg­getlenített tisztségviselőkről stb. A további három téma­kör (az együttműködés le­hetőségei a választásokig; magyar—román kérdés Sze­geden; Szegjed '56-os már­tírjai) későbbi megtárgyalá­sának módjáról lapzárta után döntöttek. A szegedi kétoldalú tárgyalások meg­indulásáról és a tegnapi, első ülés eredményéről hol­nap hoznak nyilvánosságra közös dokumentumot S. E. Ki védje a Füvészkertet? Füvészkertben sétáimon soha meg nem fordult a fejemben, hogy mindaz a természetadta kinés, ami itt városi embernek oly gyö­nyörűséget ad, védtelen. A tanácskozásra szólító meg­hívó olvastán igy hát meg­lepődtem. A Csongrád me­gyei környezet- és termé­szetvédelmi bizottság tegna­pi, keddi ülésén ugyanis az újszegedi botanikuskert vé­detté nyilvánításának mér­legelése szerepelt a napi­renden. Nem álltam hát, hogy meg ne kérdezzem: mi végre csak most lett fontossá a rendkívüli botanikai értékű gyűjteménynek védőbiztosí­tása. A Füvészkert vezető­sége nevében Bodrogközi György egyetemi docens mondotta: évek óta kilin­cselnek a Füvészkert védet­te nyilvánításáért — még­pedig országos védettségért — az illetékes minisztéri­umban. Eleddig csak kitérő válaszokat kaptak. A mi­nisztérium közelmúltban ér­kezett levelében viszont már ez áll: a Csongrád Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya vizsgál­ja meg a Füvészkert védet­té nyilvánításának lehető­ségét, és a helyi jelentősé­gű természetvédelmi terü­letté tételét. Indoklás nincs. A levél arról nem szól, mi­ért nem adnak országos vé­dettséget Magyarország leg­nagyobb füvészkertjének. Van ugyanis különbség a helyi és országos védettség között. Ez utóbbi esetében ugyanis szigorúbb védelmi szabályok érvényesíthetők, a hatósági jogosítványok az illetékes minisztérium kezé­ben vannak — és ami a legfőbb — országos védett­ség esetén a központi kasz­szából — a mostaninál lé­nyegesen több — anyagi tá­mogatásban részesíthetők. Gyanítható hát, hogy a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium finan­ciális okok, magyarán, a ki­adások miatt ódzkodik meg­adni a füvészkertnek az or­szágos védelmi címet. A bizottság tagjai között nem volt vita arról, indo­kolt-e, avagy sem a védetté nyilvánítás. Ez nem lehet kérdés egy olyan páratlan szépségű botaníkuskert ese­tében, amelyben 5120 nö­vényfaj található, s ahol eu­rópai szempontból is figye­lemre méltó a nagykaktusz­állomány, és amelynek te­rületén a szeCsuáni ősfenyő legnagyobb európai példá­nya ís ott pompázik. S nem csak a ritkaságok okán, hanem nyugalmat adó, páratlan szépsége mi­att is óvni kell az egyre gyakoribb vandál pusztítá­soktól, a gyűjtögetők fosz­togatásaitól, a mai ember természetromboló hajlamá­tól. A védelem nem jelenti persze a gyönyörködni vá­gyók kizárását, de előírja a látogatási időt és rendet, va­lamint jogot ad a rongálók, az itt található természeti kincseket károsítók bírsá­golására. A Csongrád megyei kör­nyezet- és természetvédelmi bizottság javasolja hát Csongrád megye tanácsának a Füvészkert helyi védetté nyilvánítását. A Füvész­kert vezetősége pedig addig harcol, míg meg nem szer­zi az országos védettséget. • A bizottsági ülés napi­rendjén még két tájékozta­tó hangzott el. Major Tibor megbízott igazgatóhelyettes az Atikövizig környezetvé­delmi működési tapasztala­tairól, Zsiga Attila a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület munkájáról számolt be. Ez Utóbbi tájékoztatóból meg­tudtuk, hogy az egyesület — Januártól március végéig — műszeres méréseket végzett városunkban a levegő szén­monoxid-tartalmának ki­mutatására. Az eredmény: határértéken felüli adatokat nem regisztráltak. (Csak zá­rójelben jegyezzük meg: 1973­ban módosították, ponto­sabban emelték ezt az ér­tékhatárt.) Major Tibor ezzel kapcso­latban ellenérzésének adott hangot. Mondván: az egye­sület birtokában levő mé­rőműszerecskével nem le­het megoldani a szmog­problémát. A szénmonoxid­mérésekhez igen komoly műszerre, és megfelelő mé­rési rendszerre van szükség. Ez azonban sem a Csong­rád Megyei Köjálnak, sem más környezetvédelemért fe­lelős helyi intézménynek nem áll a rendelkezésére. K. K. Indul a Tiszavirág... Ügy látszik, most már visszavonhatatlanul meg­érkezett Szegedre a nyár! A diákoknak már hamiarabb eikezdődöitt, mert — amint Tóth Antal, a vízművek ha­józási felelóSé elmondta — a ballagások után, az érett­ségi szünet táján egyre­másra érkeztek a városba a kirándulócsoportok, az or­szág minden tájáról. Ha már itt voltak, nem hagyták iki a sétahajózást sem; az el­múlt időszakban 840 sélaha­jójegy ellenértékét fizették be a vízmüveik kasszájába, s körülbelül hasonló lehetett az előre megrendelt jégyek mennyisége is. És, hogy hol lehetett lekötni a jegydket? A vízművállalat Anna Tours nevű utazási irodájában. A megrendelések hozzájuk, a gőzfürdő épületében levő, a legmodernebb híradás­technikai eszközökkel föl­szerelt irodába futnak be, ahol egyébként már az egész utaztatásszervezés szá­mítógépre vitelével kísérle­teznek. .Az egyórás hajóutak vo­nala két nevezetes hely, a Boszorkánysziget és a Ma­ros-torok közt húzódik. A Szőke Tiszától induló, meg­termett Odessza motoros, vagy a 26 személyt befoga­dó, légies Tiszavirág lemegy a Boszorkányszigetig, ott kecses ívben szembefordul az árral, fölúszik a Maros ­torkolatához — onnét pedig „visszacsorog" a kikötőbe. Igen, még mindig ez a két habfehér, kedves sétahajó végzi a kirándulók fuvaro­zását; a vízművek ugyan- 8 millióért újabb hajót is be akart állítani, ez azonban pénzhiány miatt egyelőre el­maradt. Hangosbeszélő mondja be a szezonban az indulás időpontját — össze is gyűlik az utaslétszám hi­bátlanul, napszemüvegben, fürdőruhában, szatyorral. Igazi a nyaralás-hangu­lat!... Egyébként, ha van rá igény, a partfürdőről ds indul a hajó — nem kötele­ző föltétlenül a Szőke Ti­szánál várakoznia. Persze, nemcsak egyórás, de egész napos túrákra is mennek a hajók... A ki­rándulásokat szintén az An­na Tours szervezi. A cso­portok, vállalatok előre be­jelentik igényeiket — a ha­jó pedig ott és akikor áll meg, ahol az utazók akar­ják. Ki lehet szállni akárhol a partra strandolni, fürdőz­ni, bográcsost főzni, ven­déglőbe menni, várost néz­ni... A nyugatnémet ven­dégek évente négyszer-öt­ször kerékpártúrát szer­veznek e tájra, végállomá­suk a mindszenti komp. Odáig fölmegy a hajó, s be­hozza őket Szegedre. A vízibuszokról nem szól­tunk, ezek szerint már nincs a két part közt átke­lő közlekedés? Pár éve még volt, de 'mára megszűnt. Nem csoda: a be- s kiszál­lás több (időt vett igénybe, mint maga az átkelés. És mennyit adna a szegedi egy átkelésért? Legföljebb, ha pár forintot; a várakozási ddőt nem lenne hajlandó ki­fizetni ... Ha vízibusz nem is jár a Tiszán — lakóhajók azért vannak. Már május­ban megérkeztek az első vendégek; főleg vidékiek veszik igénybe ezt a szol­gáltatást, szegediek meghí­vott rokonai. A Szőke Ti­szán zene szól, fény száll hajnalig, s a bárban szóra­kozók közt ott vannak a ha­jószálló vendégei is. És hogy imennyú személy­zetet igényelnek ezek a ha­jók? Egy-egy matrózt, ha­jóvezetőt. Van aztán ruhá­táros, s kisegítő diákok is dolgoznak 'itt, akik a nyári vakáció idejére vállalnak itt munkát — mondta Tóth Antal. Egymást váltja a sze­mélyzet, reggel 6-töl délután l-ig, illetve 1-től este 8-ig. Munka van elég, még telen­te is, amikor fölújítják, karbantartják az új meden­cés kikötőbe vontatott ha­jókat. Ez tölti iki az egész telet, kora tavaszt... Aztán eljön a május, a nyitás — voltaképpen ekkor kezdő­dik a Tiszán a szegedi nyár. Farkas Csaba Oktatás, egészségügy, fejlesztés Tegnap, kedden délután tartotta ülésé! Bordány, DeszI: én Kübekháza ta­nácstestülete. Deszken Bánf I József, az általános művelődési köz­pont igazgatója, az alsó fo­kú Oktatással kapcsolatban fiatalodó tantestületről, s a tanításhoz szükséges kielé­gítő tárgyi feltételekről szá­molhatot: be. Bordányban r. művelődést házban Ba­logh Jánosné vb-titkár a település szociálpolitikai feladatait, azok végrehajtá­sát ismertette, Mint min­den tanács, P. bordányi is kivált az idősekre figyel, dc keresik a megoldást a nagycsaládosok, n fiatalok gondjaina!: enyhítésére. A tanács tagjainal; bemutat­kozott az a három pályázó is, akik a megüresedett kör­Tanácsülés Bordányban, Deszken, Kübekházán zetorvosi állásra jelentkez­tek, és élvezik r. szakható­ság Javaslatát. A testület várhatóan július 4-én dönt a kinevezésben. Állandósul; feladata. a kübekházi tanácsnak a bel­vízelvezetés, r. szilárd bur­kolatú útépítés. 1,6 millió forintból fölújították r. nap­közi otthonos iskolát. Ta­valy augusztusban adták át a;: öregei: otthonát, amely­ben 18-22 nyugdíjasról gon­doskodnak, további 20-22 idős egyedülállót étkeztetés­ben részesítenek Mind­ezekről a kübeki tanács tagjai hallhattak a;: első napirend tárgyalásakór, amelyben persz; p. gondo­ka': is szóvá tették. Igy például, hiábr. igényelné a falu 46 százaléka, p. vezeté­kes gáz bekötését, a magas költséggel sokan nem bír­nak. Az ugyanis egy-egy családnak körülbelül 35 ezer forintjába kerülne. Ar­ról, hogy a Tisza—Maros Szög Tsz milyen jövőt, mi­lyen megélhetést tud bizto­sítani a helyieknek, Mol­nár Imre, a tsz elnöke be­szélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom