Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-13 / 137. szám

79. évfolyam, 137. szám 1989. június 13., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Falu az erdőben Nem tudom, ki hogyan van vele. én úgy hiszem, hogy a Szegedről kivezető országutak közül a legszebb, leghangulatosabb a Sándor­lalva után Sövényházáig tar­tó út. És Dóc felé? A mi­nap a kíváncsi érdeklődés vezérelt Sándorfalva társ­községébe. A bekötőút nem kevésbé hangulatos. Mi is van Dócban, milyen is ez az erdő övezte „falu"? íme az „anyakönyve": 854­en laknak ott. Mostanában lakóinak száma növekvő, két évvel ezelőtt még stag­nált. A legtöbben az lí)60-as években lakták, 1270-en. Sándorfalvával 1972 óta kö­zös a tanácsa. Évente 3-4 házat építenek, „rossz" te­henészetét a gabonaforgalmi vállalat vette meg. és a Magyar—l-engyel Barátság Termelőszövetkezettel közö­sen lisztüzemet létesített. Az aktiv keresők száma 442, nyilvános telefon a főtéren, önálló orvos és védőnő óv­ja az emberek egészségét. Két élelmiszer- és ugyan­ennyi italbolt szolgálja az ellátást — közülük 1—1 Bodorszéken, posta és ta­karmánybolt is van termé­szetesen. önálló vízmű szol­gáltatja a vizet, rövidesen gázzal főzhetnek-fűthetnek. Az iskolába 11 diákot írat­tak, óvodába 30 gyerek jár, az öregek napközijében 20­an férnek el. Négv tanácsta­got választottak, a tanácsi elöljáró Gubis László, a ki­rendeltségvezetö Barna Lászlóné. Ugye. nem is olyan rövid az erdőbe bújt társközség önálló káderlapja? Korábban a fiatalok el­költöztek Balástyára, Sán­dorfalvára, Sövényházára, Szegedre. Most divat falu­ban lakni: csupán Szeged­ről a közelmúltban tíz csa­lád költözött ki. Nem csupán a belterület vonzó, de a ta­nyavilág is. Az elöljárósá­gok mindennel foglalkoznak kicsiben, ahogy egy nagy ta­nácsnál: a gyámügyektől a szabálysértésig, a segélyezés­től a hagyatékig. Május 6­án esküvőt, 27-én pedig név­adót tartottak az elöljárósá­gon. Megy az élet ebben a ked­ves „faluban"! Lackó Mihályt kérdeztem: — Mivel elégedett, és mi­re panaszkodik? — Örülök a gáznak, csak az a baj, hogy drága. Néz­ze, most kértem csekket, amin 8 ezer forintot azon­nal kifizetek, ugyanennyit már postára adtam. Ezért csak a kerítésen belülre hozták a csövet. Hpgy meny­nyi lesz még a központi fű­tés, azt ki tudja. Mire pa­naszkodom? Bort meg pá­linkát kap itt uram, de vegyen egy fél marék ve­tőmagot, vagy kaszát! Dró­tot sem kap, pedig a pa­rasztnak az is kell. Ez így igaz. Az alapellá­tás mindennél íontosabb. A takaros ABC-be ottjártam­kor érkezett meg Kistelek­ről a friss kenyér, a gon­dolákon pedig — a bor és a pálinka mellett — min­den van, ami egy háztartás­somogyi Kürolyné felvételei hoz kell. A hentesáru ki­szállítása viszont akadozik, de ilyen másutt is előfor­dul. Az étterem tiszta. Hétköz­napokon 40 adag ebédet főznek a fehér csempés konyhában. A pénteki me­nü: sárgaborsóleves füstölt) csülökkel és krumplistészta. Iskola. Egy tanító oktat most mindössze 7 diákot (említettem: 11-et vettek föl), a következő tanévre 16 elsőst vártak, ám a szü­lők egyet sem írattak Dóc­ra. Inkább a környező köz­ségekbe járatják őket. A nyilvános telefonra büszkék az emberek. Mond­ták: nézze meg. a miénk duplafülkés, Sándorfalváé pedig csak szimpla! Érde­kes módon mindössze négy magánházba szereltettek te­lefont. pedig ahányan kér­nék, mindannyian megkap­nák. Kedves település benyo­mását keltette Dóc. Szépek és ízlésesek az új családi házak, szépek a felújított, öreg épületek is. Az előker­teket tuják ékesítik, a szé­lien nyírt pázsit pedig sze­met nyugtat... Ács S. Sándor Szerdán: városi pb-iilés Az MSZMP Szeged Váro­si Bizottságát június 14-ére, szerdán délután 3 órára ösz­szehivták. A végrehajtó bi­zottság a következő napi­rend megtárgyalását java­solja: Javaslat a lakóterüle­ti pártmunka fejlesztésének feladataina; Tájékoztató a reformkorok május 20-i ta­nácskozásáról. Ezen a testületi ülésen döntenek Székely Sándor el­ső titkár betegség miatti le­mondásáról és Schmidt Jó­zsef titkár lemondásáról is, aki pályázat útján elnyert tanári állásban kíván dol­gozni a jüvőben. E két ve­zető tisztségbe történő vá­lasztás a szegedi pártérte­kezlet jogosítványa, ezért a pártbizottságnak határoz­nia kell a pártértekezlet ösz­szehívásáról is. Hol van a vasfüggöny? A vasfüggöny bizonyos értelemben az osztrák—ma­gyar határról a román—tna­gyar határra került, jelen­tette ki Mark Palmer. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete vasárnap az ABC-tv vitamüsorában vett részt. Mint mondotta. a „vasfüggöny" (a műszaki ha­tárzár) eltávolítását a Szov­jetunió nem kifogásolta, ez­zel szemben sok volt a pa­nasz az NDK, Csehszlovákia ós Románia részéről. Palmer véleménye szerint egyébként a „Brezsnyev­doktrína" nem halott, és „vannak körülmények, ame­lyek között a Szovjetunió beavatkozna" (Kelet-Euró­ban). „Magyarország vala­mivel kevésbé jelent gondot a Szovjetunió számára, mint a katonailag fontosabb or­szágok, Kelet-Németország, Csehszlovákia és Lengyelor­szág. de nem zárnám k)j az újabb beavatkozás lehetősé­gét" — mondotta. A nagy­követ egyúttal felhívta a fi­gyelmet, hogy a Szovjetunió, Lengyel- é& Magyarország ma egy irányba halad, míg a másik négy ország — né­zete szerint. — nem marad­hat soká a jelenlegi merev­segben: Palmer úgy véli, Csehszlovákia lesz a követ­kező, amely pozitív irány­ban indul el. Egy másik kérdésre vála­szolva, a budapesti ameri­kai nagykövet hangoztatta: a szólásszabadság ma Ma­gyarországon ugyanúgy megvan, mint Lengyelor­szágban. Mindkét országban van teljesen független napi­lap, és „hamarosan lesz Ma­gyarországról sugárzó ame­rikai rádióállomás". Nem hi­szi, hogy a szólásszabadság váltana ki beavatkozást, er­re más dolgok adhatnak esetleg módot, mondotta. Falmer szerint egyébként Magyarország számára nem­csak Finnország vagy Auszt­ria modell, hanem Spa­nyolország is, ahol sikerült az átmenet a diktatúrából a demokráciába, vagy Del­Korea, amely gazdasági si­kereket ért el. Új vámrendszert terveznek Az államháztartás terve­zett szanálásáról, a költség­vetési reform legfontosabb lépéseiről tájékoztatta az új­ságírókat Békési László pénzügyminiszter hétfőn a Pénzügyminisztériumban. Elmondotta, hogy az ál­lamháztartás jelenlegi for­májában életképtelennek bizonyult, változatlan fenn­tartása a teljes összeomlás­sal fenyeget. Az idén már ehhez az állapothoz igen közel került a költségvetés, így annak reformja jövőre elodázhatatlan. A reform alapelve: szakítani kíván­nak a költségvetés volun­tarista gyakorlatával. A jövőben nem a kiadások­hoz kívánják a bevételeket igazítani, hanem fordítva, a bevételek fogják meghatá­rozni a kiadásokat. Ez csak úgy érhető el, ha az állam finanszírozási féladatai je­lentősen csökkennek. A kö­vetkező években azért ter­vezik a különböző — terme­lési, export — támogatások radikális visszaszorítását. Jelenleg ezek a támogatá­sok 200 milliárd forintos ki­adást jelentenek évente a költségvetésnek. Ezt az ösz­szeget 1992-re 100 milliárd forintra kívánják csökken­teni. A költségvetési reform fontos része az új elosztás­politika, amely alapvetően Tájékoztató a költségvetési reformról a munkajövedelmek rész­arányának növelésére, s a szociális támogatások há­nyadának csökkentésére helyezi a hangsúlyt. Elke­rülhetetlen az államháztar­tás teljes szanálása is. A pénzügyi kormányzat sze­rint az államadósságok je­lentós részét az állami tu­lajdon reprivatizálásával lehet leépíteni. A kiadások csökkenésével lehetővé válik a hevételek átalakítása is, s így elsősor­ban a vállalkozásokat ter­helő adószánt -mérséklése. Jelenleg ez 51,5 százalék, amely három éven belül '10­15 százalékponttal csök­kenthető. A lakosságai adók szintje nem fog változni, de igazságosabb rendszer ala­kítható ki. Az adófizetők je­lenleg Jövedelmük 32-35 százaiékát kénytelenek a költségvetésnek befizetni. A személyi jövedelemadó korszerűsítése során szélesí­teni kívánják az adózók kö­rét, szűkíteni a preferen­ciákat, hogy az adókulcsok csökkenthetők legyenek. Megvizsgálták a családi jövedelemadó bevezetésé­nek lehetőségét ds. Ezt a pénzügyi kormányzat nem javasolja a Parlamentnek. A jelenleginél lényegesen bonyolultabb rendszerre kellene áttérni, amely való­jában a családok többségé­nek nem lenne előnyösebb, mint a jelenleg alkalma­zott személyi jövedelemadó átalakított, korszerűsített formája. Bekesi László beszámolt arról is, hogy az általános forgalmi adó rendszernél szintén a kedvezmények szűkítését, s a kulcsok csök­kentését tervezik. Új vám­rendszer kidolgozása is megkezdődött. Ennek során már figyelembe veszi azo­kat a változásokat, amelyek 1992 után az EGK integrá­ciójának előrehaladásával bekövetkeznek. Sor kerül számos adó megszüntetésé­re is. Ez lesz a sorsa a bér­szabályozásnál a Utal má­zott béradónak, a beruhá­zásokat terhelő felhalmo­zási adónak, a 4 százalékos pótadónak, valamint több­fajta termelesi adónak, s a különböző járadék jellegű elvonásoknak. Az ebből származó költségvetési be­vételkiesés várhatóan eléri a 35 milliárd forintot. (MTI) Francia személyiségek magyar kitüntetése A francia kulturális és művészeti élet három sze­mélyisége kapott magyar ki­tüntetést Párizsban. A Pro Cultura Hungarica kitünte­tést Paiotás Rezsó nagykö­vet nyújtotta át Aimée Mar­tel asszonynak, Pierre Bas­nak és Gllles Jacobnak. Mind a hírman évék óta ki­emelkedő .zerepet játszot­tak a magyar művészet és kultúra franciaországi meg­ismertetésében . A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged váro­si végrehajtó bizottsága még május 24-ei ülésén összeállítottá azt a delegá­ciót, amelynek feladata lesz a helyi Ellenzéki Ke­rekasztallal való tárgyalá­sok felvétele és bonyolí­tása. A tárgyalóküldött­ségbe az MSZMP a követ­kezőket jelölte: Kristó Gyula, Kissné Novak Eva, Munz Károly, Várkonyi Bernát, Básti Gábor, Lu­kács Árpád, Gyenesey Edina és a pártbizottság titkárai. Valamennyien el­fogadták ezt a pártmegbí­zatást, és Gyenesey Edinát bízták meg a kapcsolatfel­vétellel és a kapcsolattar­tással. Tőle kérdeztük: történt-e azóta valamilyen érintke­Tárgyalások Szegeden is? zés, kezdeményezés tényle­ges kapcsolatfelvételre vagy targyalásra? — Az MSZMP szegedi tárgyalóküldöttsége meg­tartotta megbeszélését, melyen összegezték a ja­vasolt tárgyalási témakat és a targyalásra ajánlható módszereket. Elvként fo­gadták el. hogy főleg gya­korlati kérdésekről célsze­rű tárgyalni, tiszteletben tartva minden résztvevő világnézeti álláspontját. Legelőször mégis az lenne fontos, hogy a tárgyaló fe­lek megismerjék egymás álláspontját, nézeteit, s ne halogassák a megegyezést olyan kérdésekben, ame­lyekben lehetséges máris. Az MSZMP-delegáció javasolni fogja, hogy a következő temak szer«.pai­jenek a megbeszéléseken; — a tárgyaló felek el­képzelései a Magyarorszá­gon kialakítandó politikai rendszerről; kölcsönös tá­jékozódás és a tárgyalási pozíció megismerése; — a választásoknak a választójogi és egyéb jog­szabályokban nem rende­zett kérdései, főleg szak­értői szintű megbeszélé­seken ; — milyen szükségletek merülnek fel, és milyen lehetőségek nvilnak a he­lyi független és ellenzéki szerveződéseknek politikai infrastruktúrájuk kiépíté­sére, akár a pártvagyonnal összefüggésben is; — a választások utáni együttműködés elvi kérdé­sei. Elmondta meg Gyenesey Edina, hogy a kapcsolat­felvétel megtörtént, az Ellenzéki Kerekasztal kép­viselői írásban is meg ma megkapják a tárgyalási javaslatokat, s ezek isme­retében dönthetnek, elfo­gadják-e a tematikát és a módszert, vagy milyen módosító javaslattal élnek. A válasz remélhetően nem késik, s talán hama­rosan valóságos tárgyalás kezdődik Szegeden is az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom