Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

2 1989. június 7., szerda Straub F. Brúnó törökországi látogatása Hungarológia, turkológia, gazdaság A hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és az általa vezetett küldöttség kedden délelőtt az Anatóliai Kultú­rák; Múzeumát, tekintette meg. Straub F. Brúnó útja ezt követően az ankarai egye­temre vezetett. Az Elnöki Tanács elnökét tájékoztat­ták arról, hogy az ankarai egyetem bölcsészettudomá­nyi karának alapító oklevele 1935-ben született meg. Ata­türk meghívására 1936-oan Kásonyi László professzor alakította meg a magyar tan­széket. A Budapesten 1870­ben megalakult török tan­szék kutatási területét és módszertanát kívánták itt is meghonosítani. Ezért is lett a tanszék neve Hungaroló­gia, amely azt is kifejezi, hogy nemcsak a magyar iro­dalom oktatására vállalkoz­nak itt, hanem a régi közös múlt és történelem felkuta­tására is. A tanszékeken fog­lalkoznak magyar nyelvvel, szövegelemzéssel, tartanak irodalmi szemináriumokat, fordítanak magyarról török­re, szókészletet gyűjtenek és sok más nyelvvel kapcsola­tos kutatást is végeznek. Straub F. Brúnó és az an­karai egyetem vezetői kívá­natosnak tartották, hogy a Törökországban egyedül hungarológiai képzést biz­tosító Ankara Egyetem és a turkológia oktatásával is foglalkozó Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a szegedi József Attila Tu­dományegyetem között lét­rejöjjenek olyan közvetlen kapcsolatok, amelyek a köl­csönös érdekek alapján ered­ményesen szolgálhatnák a hungarológia és a turkológia egyetemi oktatását. * Dunai Imre külkereske­delmi minisztériumi állam­titkár tájékoztatta a sajtó képviselőit keddi partnertár­gyalásának eredményéről. Egyebek között elmondta, hogy megbeszéléseket foly­tatott Ali Tigrel államtitkár­ral, az Állami Tervhivatal elnökével, Ialcin Burcakkal, pénzügyi és külkereskedelmi államtitkár-helyettesével és Safet Sert államminiszterrel. Elmondta, hogy bár sok kérdésről cseréltek véle­ményt, konkrét megállapo­dás most nem született. A megbeszélések során egyez­ségre jutottak abban, hogv a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlödésénez adottak a feltételek. A ke­reskedelmi forgalom a két ország között 1983 óta több mint kétszeresére nőtt. Hosz­szabb távú együttműködési elképzeléseink között szere­pel termelési kooperációk, közös vállalkozások létreho­zása, és együttműködés har­madik piacon. Magyar rész­ről szeretnénk bekapcsolód­ni a törökországi metróépí­tésbe, a torok járműipar korszerűsítésébe. A termelési kooperációban három konkrét téma is szó­ba került. Igy jó lehetőség kínálkozik az autóbuszok kooperációs gyártására. Szó volt arról is, hogy a Török­országban Renault-licenc alapján gyártott személy­gépkocsik gyártásába is kooperációs alapon csatla­koznánk, cserébe személy­gépkocsikat' kérve. Ugyancsak felvetődölt, hogy a Törökországban gyár­tott Ford kisbuszokat jól használhatnánk Magyaror­szágon a mentőautók kicse­réléséhez. A magyar gazdaság szá­mára lehetőség kínálkozik arra, hogy bekapcsolódjon a török erőműépítés] program­ba, amely 80-90 millió dollá­ros munkát jelentene. Ugyancsak tervezzük, hogy részt veszünk a Törökország délkeleti részén megkezdő­dött mezőgazdasági korsze­rűsítési program megvalósí­tásában is, elsősorban víz­gazdálkodási rendszerek szállításával. * Straub F. Brúnó és kísére­te kedden délután elutazóit Ankarából. A török főváros repülőterén ünnepélyes, ka­tonai tiszteletadással búcsúz­tatták a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nökét, akit a zászlókkal es üdvözlő feliratokkal díszített légikikötőbe elkísérte Ke­nan Evren, a Török Köztár­saság elnöke is. Hogyan lehet értelmezni egy választási győzelmet? „Az eddig ismertté vált ndatok szerint a választá­sok eredmenye kedvezőtlen a koalíció számára" — is­merte be hétlön a lengyel televízió kamerái előtt Jan Uisztyga. a LEMP KB új szóvivője, aki a három koa­líciós párt felhatalmazásá­val nyilatkozott. „A választások népszava­zás jellegűek voltak — mondotta —, és a Szolidari­tás döntő fölényt ért el." Hozzátette ugyanakkor; egyelőre még nem időszerű a választási eredményekből vétjiő következtetéseket le­vonni, „de határozottan nyilatkozhatok arról, hogy a választási eredmények isme­retében is, a koalíció sem­nvlyen más alternatívát nem mérlegel, mint a politikai konzekvenciák levonását. Nincs visszalépés, folytató­dik a reform, a demokrácia kiépítése". Ügy vélekedett ugyanak­kor, hogy „a választási eredmények fényében aktu­álissá vált ti lengyel álla­mért vállalandó felelősség kérdése. Valakinek felelnie kell az ország stabilitásáért A választási eredmények következménye az ellenzék szamára — hangsúlyozta — az államért vállalt felelős­ségben való részvétel kell, hogy legyen". Emlékeztetett arra, hogy Wojciech Jaruze'.ski még a választások előtt javasolta egy nagy koalíció létrehozá­sát. A koalíció képviselőjének nyilatkozata után Janusz Onyszkiewicz, a Szolidari­tás szóvivője szintén a len­gyel tv-hínadó első kiadásá­nak kamerája előtt ugyan­csak megerősítette, hogy a választásokat a Szolidaritás nyerte meg, de figyelmezte­tett: a végleges adatok eset­leg mérsékelhetik e győze­lem méreteit. Véleménye szerint, a vá­lasztások első számú veszte­sei azok, akik mindmáig azt terjesztették, hogy a Szolidaritás felelőtlen ka­landorok gyülekezete, nem élvez semmiféle társadalmi támogatást. A választási eredmény — Onyszkiewicz szerint — azt bizonyítja, hogv a kerekasz­tal mellett kidolgozott meg­állapodások, az ott vázolt reformelképzelések a len­gyel társadalom támogatá­sát élvezik. A koalíció jelöltjeire le­adott. igen kevés szavazatot a Szolidaritás vezetője az­zal magyarázta, hogy a vá­lasztók így reagáltak a múltra, a sztálini kormány­zási módszerekre, az előző, antidemokratikus választá­sokra, a jelenlegi gazdasági válságra A lengyel kormány helyet­tes szóvivője kétségbe von­ta, hogy a Szolidaritás nagy fölényét, és a koalíció szá­mára „kedvezőtlen ered­ményt" hozó vasárnapi vá­lasztások valóban a társada­lom tényleges véleményét fejezték ki, mivel — mint mondotta —, a szavazók ce­ruzáját túlnyomórészt az érzelmek irányították és „sajnos sikeresnek bizonyult az ellenzék agresszív ós po­litikai szüklátókorüségre val­ló agitációja az országos lis­tán indított ismert reform­politikusok, köztük Mieczys­law Rakovvski leszavazásá­ra". „H környezetvédelem nem ismer határokat" Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye vendége volt kedden Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke. Kazincbarcikán, a műve­lődési házban zajlott le a környezetvédelmi világnap hazai főünnepsége. A szó­nok Németh Miklós volt. A kormány környezetvédelem­mel kapcsolatos álláspont­ját kifejtve rámutatott: — Állítom, hogy a kormányzat környezetvédő politikája — megfelelő gyakorlati lépé­sek esetén — nem csak a társadalom és a hatalom kö­zötti bizalmi szálakat erő­sítheti, hanem a társadalmi aktivitás számára is széles körű és változatos terepet nyújthat. A kormány a kez­deti lépéseket megtette. A környezetvédelmi felelősség jegyében függesztettük fel a nagymarosi építkezést, és kezdeményeztünk egy olyan közös, nemzetközi vizsgá­latot, amely a környezetvé­delmi követelmények olda­láról is áttekinti az egész beruházás helyzetét. A környezetvédelem rész­kérdéseiről szólva a minisz­terelnök a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a het­venes évek végétől minő­ségileg is új jelenségek ve­szélyeztetik környezetünket. A természeti környezet rom­lása miatt nőtt a létfontos­ságú ivóvízbázisok veszé­lyeztetettsége is. A „felélt" természeti környezet a sze­münk előtt válik a gazda­ságfejlesztés gátjává. Olyan átfogó ökológiai stratégia ki­alakítása szükséges, amely a károk mérséklése, felszá­molása mellett a megelő­zést helyezi előtérbe — han­goztatta a miniszterelnök. A feladatokkal kapcsolat­ban felhívta a figyelmetar­ra, hogy hazánk jelenleg nem csak gazdasági, hanem környezeti kihívás előtt is áll. Németh Miklós Borsodban A környezetvédelem nem ismer sem határokat, sem rendszerkülónbségeket. Olyan probléma ez, amely regionális és globális össze­fogást egyaránt igényel. Eb­ből a követelményből ki­indulva fogadtuk el Ladis­lav Adamec csehszlovák mi­niszterelnök kezdeménye­zését a regionális környe­zetvédelmi konferenciára, amelyen Közép- és Kelet­Európa különböző társa­dalmi rendszerű országai­nak kormányai közös fele­lősséggel és együttműködve határozzák meg a legfonto­sabb környezetvédelmi te­endőket. Németh Miklós végül ar­ról beszélt, hogy a sikeres környezetpolitika csak úgy képzelhető el, ha az állam­polgárok elfogadják az ez­zel járó kötöttségeket, költ­ségeket, és határozottan — politikai súllyal — kifeje­zésre is juttatják az egész­séges környezet iránti igé­nyüket. Felülről elrendelt, irányított intézkedésekkel a társadalom sohasem azo­nosul. Ezután Maróthy László kitüntetéseket adott át a természet- és környezetvé­delemben kimagasló érde­meket szerzett személyek­nek és kollektíváknak. Németh Miklós programja a Borsodi Vegyi Kombinát­ban. folytatódott. Keddi, borsodi programjá­nak befejezéseként a Mi­nisztertanács elnöke felavat­ta az új bocs—sajóládi víz­művet, amely 120 000 em­ber ivóvízellátását javítja. Az avatóünnepség végén Maróthy László kitünteté­seket adott át a vízmű meg­valósításában kiemelkedő munkát végzett építőknek. A romániai állóvízről Az európai helyzet embe­ri dimenziójával foglalkozó párizsi értekezlet plenáris ülésén számos európai és amerikai ország küldöttség­vezetője vonta meg a bécsi kötelezettségvállalások első mérlegét. Edwige Avice francia mel­lérendelt külügyminiszter beszámolt arról, hogy a francia kormány a bécsi értekezleten létrehozott el­lenőrző mechanizmus alap­ján az utóbbi hónapokban többször is kifejezte aggo­dalmát a román hatóságok­nak az emberi jogok ag­gasztó megsértése miatt. A román hatóságok minden tájékoztatáskérési kísérletet kereken visszautasítottak. Avice felsorolta, hogy a Ceausescu elnökhöz nyílt le­velet intézett volt politiku­sokat meghurcolták, elszi­getelték, kényszerlakhelyre költöztették. Doina Cornea asszonyt, aki a területren­dezési program ellen tilta­kozott, fizikailag bántalmaz­ták. A francia miniszter el­ítélőleg szólt a berlini fal­ról, és csehszlovák tünte­tők őrizetbe vételéről is. A kanadai nagykövet éle­sen elutasította azt a román érvelést, hogy amíg más or­szágok nem biztosítják úgy a munkához való jogot, a lakást és a művelődést pol­gáraiknak, mint Románia, addig nincs joguk más jo­gok érvényesülését számon kérni rajta. A brit nagy­követ kérdésére a magyar és az osztrák nagykövet a közeledés jó példájaként méltatta a magyar—osztrák határforgalom szabadságát. A kormány tevékenysé­gének irányvonalát az Or­szággyűlésnek kell megha­tároznia, s ez alól még az olyan, korábban kényesnek tartott kérdéseket sem le­het kivonni, mint a fegyve­res erők és a testülelek te­vékenysége, feladataik, mű­ködési körülményeik kijelö­lése. Ez az elvi jelentőségű állásfoglalás határozta meg az Országgyűlés honvédel­mi bizottságának keddi ülé­sén elhangzott véleménye­ket. Az éles megfogalmazások­ban is bővelkedő vita leg­fontosabb tanulsága, hogy a mindinkább erőre kapó ma­gyar parlamentarizmus nyomán a törvényhozók az állami-társadalmi élet min­den területén gazdaként kí­vánnak fellépni, szakítva az elmúlt években rájuk osz­tott szavazógépszereppel. Ezt a megváltozott törvény­hozói mentalitást világosan ' krözte az 1983-as honvé­Képviselők és katonák delmi költségvetés végre­hajtásának értékelese. Az első felszólaló, Börcsök De­zső budapesti képviselő, sarkosan ugy fogalmazott, hogy a honvédelmi bizottság nem azzal foglalkozik, ami­vel egy korszerűen működő parlament állandó bizottsá­gának foglalkoznia kellene. A képviselő véleménye szerint a gazdaság jelenlegi gyengélkedése mellett ért­hető ugyan a fegyveres erők és testületek képviselőinek pmaszkodása — a jelenle­vők egyike sem vonta két­ségbe e testületek áldozat­vállalását —. de ebben a bonyolult, súlyos helyzetben nekik is mindenekelőtt a kilábalás lehetőségeit kellene keresniük. Winkler László (Győr­Sopron megye) a megürese­dő szovjet laktanyák sorsa felöl érdeklődött. A Honvé­delmi Minisztérium illeté­kesei arról tájékoztatták a képviselőket, hogy még fo­lyik az egyeztető munka ezeknek az objektumoknak t> sorsáról. Többségüket ér­tékesítik. mivel az állam­kassza már betervezett 1 milliárdos bevételt ebből a forrásból A belügyi tárca szűkös költségvetési keretei kapcsán — különös tekintettel a bű­nözési statisztikák merede­ken emelkedő számaira — több törvényhozó, közlük Viola Károly (Pest megye) és Winkler László, úgy vél­te: akár a munkásőrség költségvetési támogatásának terhére is, bővíteni kellene a bűnüldözésre fordítható for­rásokat. A képviselők meg­ítélése szerint megengedhe­tetlen az az állapot, hogy hovatovább a jól szervezeit, felkészült bűnbandák jobb felszereléssel rendelkezne*, mint a rend őrei. A munkásőrség vezetői arról tájékoztatták a tör­vényhozókat, hogy szeptem­berig 30 százalékkal csök­kentik a testület hivatásos és polgári állományának létszámát. Az elmúlt hóna­pokban akadt olyan hely is, ahol a munkásörök alegysé­gestül leszereltek. A mint­egy 100 miLlió forinttal csökkenő központi költség­vetési támogatás ellensúlyo­zására a munkásőrség erő­teljes vállalkozói tevékeny­ségbe fogott. Hasznosítani kívánják a többi között tu­rizmusra is alkalmas tábo­raikat, bérbeadják autóbu­szaikat, ellátószervezeteik pedig külső megbízatásokat is teljesítenek. Ami a szer­vezet jövőjét illeti. egy olyan koncepció kialakítá­sán dolgoznak, amely lehe­tővé tenné, hogy a Magyar Néphadsereget egy önkén­tes, milícia jellegű fegyve­res testület egészítse ki. A honvédelmi bizottság oz elhangzott észrevételek­kel elfogadta az előterjesz­tetteket, egyben ugy határo­zott., hogy a testület mun­kájának segítésére egy ál­landó szakértői csoport ki­jelölését kéri az érintett tárcáktól. Vassné Nyéki Ilonának a bizottság hatás­körébe utalt interpellációja kapcsán úgy döntött a tes­tület. hogy a képviselőnő kérésének kivizsgálására al­bizottságot hoz létre. Mint ismeretes, az interpelláció indítványozta: a kerepes­tarcsai BM-tartalékostiszt­képző iskolát adják át kö­zépiskolai oktatás céljára. ( Rádiótelex részvéttaviratok Németh Miklós, a Miniszter­tanács elnöke és Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés elnö­ke táviratban fejezte ki részvétét Nyikolaj Rizs­kovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökének a Kujbisev közelében bekö­vetkezett súlyos vasúti sze­rencsétlenség miatt. a kilencedik munkanap Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában 9. munkanapját kezdte meg kedden délelőtt a Népi Kül­döttek Kongresszusa. A 2250 küldöttből 2119 volt jelen, s 19 képviselő kapta meg a felszólalás jogát a Mihail Gorbacsov beszámolója fe­letti vitában. üzbegisztán: 50 halott A ferganai zavargásoknak legalább 50 halálos áldozata van — jelentette be Rafik Nyisanov kedden délután a nemzetiségi tanács alakuló ülésén Moszkvában. Az üz­bég első titkár, akit a — Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa egyik kamaráját ké­pező — nemzetisegi tanács elnökének jelöltek, közölte: az áldozatok közül 35 tarto­zik a meszheti török nem­zetiséghez, rajtuk kívül egy­egy tádzsik és oros7, nem­nemzetiségü is életét vesz­tette, a többi halott üzbég. eltemették khomein1t A vallási fanatizmus okozta bonyodalmak miatt késve, kedden délután, helyi idö szerint háromnegyed 5 órakor sikerült örök nyuga­lomra helyezni Khomeini ajalollahot. Az iszlám gár­disták szorították vissza a fanatikus tömeget, hogy hat sikertelen próbálkozás után végre megkezdődhessen a szertartás, és a síita ^örvé­nyeknek megfelelően a te­metést még napvilágnál si­kerüljön végrehajtani. új elnök Thomas Foleyt. a demok­rata párti frakció vezetőjét választották meg kedden az amerikai képviselőház el­nökévé. A 80 éves veterán képviselő — aki 251 szava­zatot kapott -1- az amerikai bel- és külpolitika egyik legfontosabb tisztét veszi át: a házelnöknek meghatá­rozó szerepe van a törvény­alkotásban csakúgy, mint a kormánypolitika befolyá­solásában. politikai megoldást keresnek Mindkét ország „politikai megoldást" keres Afganisz­tánban, jelentette ki keddi tárgyalásaik után George Bush amerikai elnök és Be­nazir Bhutto, pakisztáni kormányfő. Bhutto első hi­vatalos washingtoni látoga­tásán az afgán kérdés, va­lamint Pakisztán nukleáris programja áll előtérben. kb-titkArok találkozója Kedden az NDK fővárosá­ban megkezdődött a KGST­tagországok vezető pártjai­nak soros gazdasági tanács­kozása. A kétnapos ülésen az egyes országokat a köz­ponti bizottságok gazdasági titkárai képviselik, így ma­gyar részről Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja vesz részt a tanácskozáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom