Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-03 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 102. szám 1989. május 3., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Tanácskozott az MSZMP Politikai Bizottsága ítélkezés pártatlanul Május 8-án KB ülés — Zöld út a lapkiadók önállósulásához A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága kedden ülést tartott. A testület a Központi Bizottság soron következő ülését május 8-ára összehívta. A Politikai Bizottság javaslatot vitatott meg a nyugat-európai integrációs folyamattal összefüggő külpolitikai és külgazdasági stratégiánkra, amely kérdés a közeljövőben a Központi Bizottság napirendjén is szerepei. Megállapította: elképzeléseink célja egy olyan, a kilencvenes évtizedre szóló, átfogó Európapolitika elvi irányainak és összetevőinek meghatározása, amely nemzeti programként hatékonyan szolgálja a stabilizáció és a kibontakozás megvalósítását, elősegíti felzárkózásunkat a fejlett országokhoz. A testület tájékoztatót hallgatott meg a politika! pártokról szóló törvényjavaslatról folytatott társadalmi viták tapasztalatairól. A testületaz 1989 márc. 14-ei íilése alapján ádolgozott torvényjavaslatókat — megerősítve a fővárosi, megyei és megyei jogú párt-végrehajtóbizottságok állásfoglalásával — alkalmasnak tartja arra, hogy a Minisztertanács minél előbb benyújtsa azt az Országgyűlésnek. Javasolja ezért a Központi^ Bizottságnak, hogy foglaljon' állást a .törvényjavaslat koncepcionális kérdéseiben, s ajánlja elfogadásra azt az Országgyűlésnek. A testület az új alkotmán ykoncepcióval összefüggésben áttekintette a bíróság korszerűsítésének alapkérdéseit. A Politikai Bizottság támogatja azt a felfogást, amely megfelelő garanciákat szándékozik kiépíteni a pártatlan és független ítélkező munka ellátásához, s ehhez igazítja egymástól elkülönülten az ítélkezés elvi irányításának és a bíróságok irányításának új rendszerét Az a szándéka, hogy a bírósági szervezet működése biztosítsa az ítélkezés törvényességét, s feleljen meg a jogbiztonság és a célszerűség szempontjainak. Helyesli a testület az új bírósági szervezeti alapelveket. A Politikai Bizottság ülésén a Központi Bizottság politikai nyilvánosságról és az MSZMP sajtópolitikájáról hozott állásfoglalásai megvalósítására készült feladattervezetet vitatott meg. A testület megállapította, hogy az MSZMP valamennyi szervezeti egységénél, a párfcélet minden szintjén következetesen érvényesíteni kell az állásfoglalásban foglaltakat, biztosítva a pártszervek és szervezetek munkájának nyilvánosságát. Leszögezte: az MSZMP kormányzó pártként minden eszközzel támogatja a kormány sajtópolitikájának korszerűsítését, az új tájékoztatási törvény mielőbbi megalkotását. A testület ezután a megyei párüapok helyzetével foglalkozó jelentést tárgyalt meg. Rámutatott: ezek az újságok a pártpolitika megismertetését szolgálják, sajátos eszközeikkel segítik a helyi célok megvalósítását. A lapok naponta 1,2 millió példányszámban találnak vásárlóra. A Politikai Bizottság ülésén megfogalmazódott: a korszerű követelményeknek megfelelően biztosítani kell a szervezeti lehetőséget is arra, hogy a megyei lapok és kiadók együttesen vállalkozva nyereségérdekelt, önállóan gazdálkodó szervezeteket hozzanak létre. A piacra orientált lapkészítés, a szakmai és pénzügyi önállóság megteremtése összhangban áll a politikai intézményrendszer korszerűsítésével. A testület végül javaslatot fogadott el a megyei lapok és kiadóvállalatok önállóságának koncepciójára. A Politikai Bizottság megvitatta a soron következő központi bizottsági ülésre készülő előterjesztéseket is. X A testület orvosi konzílium véleménye alapján tájékoztatót hallgatott meg Kádár Jánosnak, a párt elnökének egészségi állapotáról. (MTI) Csütörtökön: megyei pb-ölés Csütörtökön délután 1 órára összehívták az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának soros ülését a Szeged városi pártszékházba. A végrehajtó bizottság a testület napirendjéül a következő témákat javasolja: 1. Beszámoló a legutóbbi pártbizottsági ülés óta eltelt időszak politikai eseményeiről. Előadó: Vastagh Pál első titkár. 2. Az alkotmányszabályozás koncepciójának vitája. Előadó: Salgó László. 3. Tájékoztató az 1989. gazdasági év indításának főbb tapasztalatairól. Előadó: Fraknóy Gábor titkár. 4. Egyebek. Értesüléseink szerint az „egyebek" során tárgyalja meg a pártbizottság azt is; a megyei pártközvélemény miként vélekedik országos pártértekezlet vagy pártkongresszus összehívásának gondolatáról? Siófokon Nemzetközi légikikötő Megnyitják a nemzetközi l^gi forgalom számára'a Siófök-Balatonkiliti repülőteret. Az első, NSZK felségjelű légitaxi május 12-én érkezik, s azt követően heti rendszerességgel szállítanak légi úton külföldi veibégeket a Balaton-partra. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, valamint a Siófoki Városi Tanács vezetői kedden végleges'.élték megállapodásukat a nemzetközi közforgalmú repülőtér megnyitásáról. Ennek értelmében megteremtik mindazokat a biztonsági, műszaki, repülésirányítási, továbbá határőrizeti, vám- és. egészségügyi feltételeket, amelyek a reoiilógépek és utasaik fogadásához nélkülözhetetlenek. Ezek a szolgáltatások természetesen a belföldi légi forgalom számára is használhatóvá teszik a balatonkiliti repülőteret, amelyei eddig csak a honvédség, a rendőrség, a vízügyi és s mentaszolgálat légi járművei vehettek igénybe. Az illetékesek hangsúlyozták, hogy a menetrendszerű 'légiforgalom indításáról egyelőre nincs szó. Külföldről az említett légitaxi-járatokon kívül magargépek érkezésére is számítanak, s a belföldi forgalom ugyancsak légitaxi rendszerben, bérelt gépekkel képzelhető el. Emellett, ha igény mutatkozik rá, sétarepüléseket is tervezhetnek a Balaton térségébe. -Ez utóbbivállalkozásban — négy kisebb kategóriájú utasszállító géppel — a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság is szeretne részt venni. Lebontják a „vasfüggönyt9' Sajtótájékoztató Hegyeshalomban Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be kedden a menyesen tudják őrizni a hegyeshalmi tanácsházán, hogy a magyar—osztrák határon határt. megkezdték az elektromos határzár, a jelzőrendszer fel- A 260 km hosszú elektroszedését. A 350 kilométer hosszú magyar—osztrák határon mos jelzőrendszer felszedéa 60-as évek közepén telepitették a rendszert, 260 kilo- se kedden Hegyeshalom térméter hosszúságban, akkori árakon több mint 150 millió sége mellett a soproni, valaforintos költséggel. mint a szombathelyi határőrkerületek szakaszán is megkezdődött. A teljes maNováki Balázs ezredes, a mondták, hogy az illetékes gyar—osztrák határszakaBM Határőrség országos pa- szervek a döntés meghoza- szon megtórténtek az előkérancsnokának első helyette- tálát magyar belügynek te- szüjetek az úgynevezett 6e elmondta, hogy 1949-től a kintik, ezért nem látták nyomsáv megszüntetésére 350 km hosszú magyar— szükségét annak, hogy erről ls. (Ez a több méter széles osztrák és a több mint 600 hivatalos tárgyalásokat foly- gondozott sáv kiegészítette a km hosszú magyar—jugo- tassanak akár szocialista, jelzőrendszert, arra szolgált, szláv határon hozták létre a akár más országokkal, s eh- hogy a keresztülhaladók különböző rendszereket: hez előzetes hozzájárulást lábnyomalt észleljék) drótkerítést és aknazárat, kérjenek. Ezeket évek múltán felszedték, majd egy részüket újraA nemzetközi sajtótájéA határőrség felkészült az koztató helyszíni szemlével telepitették. 1965-ben szüle- ff^ikus jelzőrendszer fejeződött be, a résztvevők tett meg arról a döntés, hogy tötizedésere de^ z^kó- láthattok a jelzőrendszer a magyar-osztrák hátáron Zlk ,el, a*tó1 sem- h°Syeltávohtosanak kezdeti is mei kell szüntetni azak- ^^ H^??on ~ nazárat, és helyette elektro- ^ ^dalkod° szervaket- J™t hangoztatták - egy nikus jelzőrendszert kell te- ^tsegei előre- korszak lezárását jelentik, iepíteni. Ez máig működött, l^atolag 35-40 millió fo- mert sohasem szabad megMegszüntetésére azért került «*tot ,tesznek ** eltf™" e«yszer . megismeüodme sor - hangsúlyozták a saj- l^5^ egy idobenrnegfele- annak, hogy Europaban két tótájékoztatón -, mert erre ° ^ervczesi intezkedesek ország hataran ilyen, es a megértek a hazai politikai ^^f' hogy? hatf™T korábbihoz hasoiüo rendszef el lételek, s Ausztriával ha- ^"^tok enelkul is ered- reket telepítsenek, gyományosan jók Magyarország kapcsolatai. Alois Mock osztrák külügyminiszter üdvözölte, hogy A határ menti területek Magyarország megkezdte a műszaki határzár leszerelését. lakói már régóta kifogásol- Várkonyi Péter magyar külügyminiszterhez kedden intéták az elektromos határzár zett táviratában Mock a vasfüggöny lebontását úgy értefenntartását. A rendszert kelte, mint a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok ugyanis az eredeti határvo- magas fokának kifejezödeset, és mint annak a társadalmi naltól legalább 1,5-2,5 km-es reformfolyamatnak eredményét, amelyet Magyarországon távolságban telepítették; a a nép, a Parlament és a kormány elindított. riuSS 42001Íakóia ötibs SSk Magyarország a szó fizikai értelmében ts hozzálát a WRön enseriéüvel közlekS- függöny felgöngyölítéséhez - Írták keddi helyszíni tuhrtett Smf imunkahe- fásításaikban a nyugati hírügynökségek, miután a magyar ^ekozott járhatetrtofha- határőrség megkezdte a műszaki határzár lebontását az tárba, ahol sok ezer hektár osztrák hataron. termőföldet művelnek. A A Reuter emlékeztetett arra, hogy a most eltűnő szöjelzőrendszer felszedését Qesdrótkerítés — amelyben 16 voltos áram keringett — maga a határőrség kezdemé- annak idején az aknamezőt váltotta fel. Mint az AP írta, az aknamezőt azért szüntették meg, mert Ausztria többször tiltakozott: áradások alkalmával a víz gyakran sodort osztrák területre aknát, amely ottani földműveseket olt meg. Az elektromos riasztórendszer mostani felszámodecember 31-éig távolítják IÚSÓÉ politikai meggondolások indokolták — állapítják el véglegesen, elsőként a meg a hírügynökségek, utalva a magyar útlevél-rendelkefrekventált területeken. zésekre, s emlékeztetnek Pozsgay Imre tavaly októberi kiA sajtótájékoztatón tob- jelentésére: a határzár történelmileg, politikailag és múszabek kérdésére válaszolva el- kilag egyaránt elavult. nyezte, a javaslattal egyetértett a Belügyminisztérium, és jóváhagyta a kormányzat. A műszaki zárat 1990. Helyre, tétre, befutóra Kerülő egy kinevezés körül Tisza Lászlónak, az OTP vezérigazgatójának első hallásra furcsa, hogy miféle pletykák keringenek a Csongrád Megyei OTP vezetői székei körül: • — Én csak a sajtóból értesültem, hogy vihart kavart az egyik. helyettes kinevezése. Hogy kié? Bartha Lászlónak, a megyei pártbizottság egykori gazdaságpolitikai titkárának nem csak az új szék miatt vált ismertté a neve, hanem már előtte, csak akkor nem szék, hanem téglák szolgáltatták az apropót. Ezután üresedett meg az igazgatói szék, mivel Perjési László az év végén nyugdíjba ment. Pályázatot írtok ki a helyére. Nyolcan versengtek közgazdászok, jogászok. De megoldás mégsem született. — Azt rebesgetik, Bartha Lászlót, a mostani igazgatóhelyettest akarta kinevezni! — Volt ilyen elképzelésem, hiszen ő is pályázott. De végül nem nyert. — Miért? — Nem lett volna szerencsés a felkavarodott indulatok miatt. — Es ön hogyan vélekedett? — Jó szakembernek tartom. Ezt az elmúlt hónapokban nálunk is bebizonyította. Csak jót hallottam róla szakmai körökben. — Végül, mégsem ö került a székbe... — Közben más név is felmerült. Perjési Józsefé. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője alkalmasnak tűnt erre a feladatra. — Vereségnek könyveli el, hogy nem sikerült véghez vinni eredeti elképzelését? — Erről szó sincs. Nyugalmat akarok Szegeden. Eddig úgy muzsikált a zenekar, hogy háttal állt a karmester. Nekem sem „üzlet", hogy alkalmatlan embert segítsek székbe. — ,A sikertelen pályázónak mégis újabb állást ajánlott. — A Budapesten most szerveződő vállalkozási igazgatóságunk helyettesi székét. Üjra csak azt mondom, én Bartha Lászlót értékes embernek tartom. A beiktatás utáni pillanatokban Perjési Józseftől azt kérdeztük, jönnie kellett régi székéből, vagy önként döntött így? — Húsz évet dolgoztam az apparátusban. Régen szerettem volna már váltani. De a régi káderpolitika ezt ellenezte. Nem titkolom azt sem, nem mindenben osztottam a gazdasággal kapcsolatos politikai munka most alkalmazott megoldásait. De nincs olyan légkor, hogy ez bűnnek számítana. A távozásomhoz ennek semmi köze. Negyvenhét éves vagyok, döntenem kellett, hogyan tovább? Kapóra jött Tisza László ajánlata. — Perjési után Perjési? — Véletlen. Nem vagyunk rokonok. — Miért egy villamosmérnökre esett a választás? — Közgazdász diplomám is van. Igaz, nem vagyok bankszakember... Mielőtt elfogadtam a felkínált széket, sokat vívódtam: vajon, hogyan fogadnak majd egy külső embert? — Leendő kollégái egy párttaggyülésen mdr jelezték! — Amire engem meg se hívtak! Nem elutasításról, inkább tartózkodásról volt szó. — A régi főnöke lett most a beosztottja! — Ez semmilyen lelkiismereti konfliktussal nem jár. Első látásra úgy tűnik, jó csapat dolgozik itt, de eddig sokan ki-kikacsintgattak a zenekarból. — Mit szól az önnel szembeni előítéletekhez? — Ha most fel kellene sorolnom, hogy ki állta meg a helyét, aki az apparátusból a gazdasági életbe került, azt kellene mondanom, több jó szakember lett, mint rossz. De ezt már a közvélertiény aligha tartja számon. Rafai Gábor