Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-03 / 102. szám

2 1989, május 3., szerda De Mifa—Kohl találkozó D Róma (MTI) „Lehetséges a kompro­misszum a harcászati atom­rakétákról az Atlanti Szó vetségben folyó vitában. Róma és Bonn azon fog munkálkodni, hogy az Egye­sült Államok és Nagy-Bri­tannia módosítsák állás­pontjukat, amellyel more­ven elzárkóznak a tárgya­lásoktól a Szovjetunióval c témában" — jelentette ki egybehangzóan Ciriaco Le Mita miniszterelnök és Hel­mut Kohl kancellár kedden hosszú négyszemközti meg­beszélésük után tartott saj­tóértekezletükön. A nyugatnémet kancellár a délelőtti órákban érkezett egynapos látogatásra az olasz fővárosba. Mindketten találkoztak a megelőző napokban Margi­ret Thatcher brit minisz­terelnökkel, akit hiába pró­báltak rábírni: tanúsítom rugalmasabb magatartást a rövidtávú nukleáris raké­ták kérdésében, amely je­lenleg megosztja a NATO-t. Tankok és bankok: Jordánia válsága Jordánia különös ajándé­kot kapott a minap: Bag­dad százhúsz olyan Ghief­tain típusú, brit gyártmányú harckocsit adott át, amelye­ket Irak a nyolc éven át tartó Öböl-háborúban Irán­tól zsákmányolt. Mindez nyilván köszönet akart len­ni, hiszen a háborúban Am­man mindvégig Bagdadot támogatta, s Jordánián, az akabai kikötőn át vezetett a hadviselő ország legfon­tosabb utánpótlási útvona­la. Ám Jordániának a leg­jobbkor jöttek a tankok, ugyanis meggyűlt a baja a bankokkal, a gazdasági ne­hézségek következtében ma­gasra csapott az elégedet­lenség hulláma. A világsaj­tó már-már beduin Intifá­dáról cikkezik, a Jordán nyugati partján kirobbant piaiesztin felkelés arab ki­fejezését alkalmazza a ke­leti partra. Jordánia éveken keresz­tül a viszonylagos jólét és szilárdság képiét mutathat­ta. Az országról elsősorban •a közel-keleti rendezéssel kapcsolatosan esett szó, mi­lyen szerepe lehet a vál­ság megoldásában. Ezért keltett bizonyos meglepe­tést, hogy a fővárostól dél­keletre elterülő, huszonöt­ezer lakosú Maan város ta­xisainak és teherfuvarozói­nak tüntetése futótűzként terjedt tovább, s a biztonsá­gi erők olyan mértékű be­vetése vált szükségessé, ami­re tizenkilenc éve nem volt példa. A gépkocsivezetők a ben­zin, az autóadó, a külön­böző vizsgák árának, illetve tarifájának emelése miatt emeltek szót. De sok min­den más is „benzin volt a tűzre": drágult a cigaretta, az ital, a butángáz, a vaj­tól a húsig élelmiszerek egész sora, a telefon- és a vízdíj, s hosszan lehetne folytatni a sort. A helyi va­lutát újabb 33 százalékkal értékelték le, ám a kuvaiti szabadpiacon még keveseb­bet adnak érte. A rizs, a kenyér és a tej egyelőre 1?.0 millió dolláros támogatás­sal kerülte ki az emelést. „Homérosz pedig török volt... n „Bár nem vagyok történész, a könyv, amelyet írtam, végül is a történelemről szól" — írja Törökország és Eu­rópa című, franciául mostanában megjelent könyve utószavában Turgut özal török mi­niszterelnök. özal nem történész..., s ezzel Athénban és Szófiában mélységesen egyetér­tenek — de azt már mindkét fővárosban kétségbe vonják, hogy özalnalc a maga nemé­ben érdekes könyve a történelemről ' szólna egyáltalán. A török kormányfő művé­nek. a görög parlamentben a közelmúltban elhangzott in­terpelláció csinálta az első komoly nemzetközi „propa­gandát". Az ellenzéki új de­mokrácia pártja egyik kép­viselője „görögellenesnek és a történelem meghamisítá­sára tett kísérletnek" minő­sítette a könyvet, a kor­mánytól pedig erélyes tilta­kozást követelt. A felháborodás mellett enyhén 6zólva mosolyt fa­kasztott a műkedvelő törté­nésznek fel csapjatt vezető tőrök politikus némely ./hi­potézise". Szerinte ugyanis a törökök valójában a mito­lógiából ismert Hektor tró­jai vezér és felesége, Andro­maOché leszármazottai. Ho­mérosz pedig szintén török Qénék rontása. Erre már a volt, és válójában Omarnak Mgár sajtó „felkapta a hívtak ..., a mükénéi ka­rálynak, a Trója ellen vo- Különben is - fejtegeti nult gorog hadak vezerének szenvtelenúl özal — a ke­agazi neve nem Agamem- resztények olyan „bandában non, hanem Mamnón aga ... ^ titkos társaságokban" az egész trójai háború pe- működtek, amelyek nyu­dÍg 28íuán nagyszerű godtan tekinthetők a mai „torok hősköltemény ... terrorista csoportok élőfutá­özal könyvének mind- rainak. Ugyanis — hangzik azonáltal nem az összes a megállapítás — „e ban­„tiarténelmi" megállapítása dák" célja a török hatósá­11 yen mulatságos, és a fen- gok fegyveres feűflépjésénék tieken sem tudott minden- kiprovokálása voüt, hogy ki önfeledten kacagni az aztán a világközvélemény athéni parlamentben — te- „rossznak" lássa a torökö­kintettel a szerző által 'be- ket. töltött politikai szerepre. Még ennél kacifántosabb A török miniszterelnök megállapítás is található a alaptalannak minősiti péil- Törökország és Európa cí­dául azt a vádat, hogy a mű könyvben. Például az, szultáni birodalomban ke- hogy a janicsárság „demok­gyetlenúl vérbefojtották ratikus" intézménye olyan volna a keresztény népek forrna volt, amely által a szabadságmozgalmait. Sze- nem muzulmán közösségek rinte ez félrevezetés, amely- lehetőséget nyertek nemcsak nek célja Törökország hite- az oszmán birodalom védel­mében, de annak irányításá­ban való részvételre is. Ép­p>en ezért — írja özal — nemcsak hogy nem erőszak­kal fogdosták janicsárnak a keresztény fiúkat, hanem éppjen ellenkezőleg történt: a keresztény családok gya­korta lefizették a hatóságo­kat, hogy fiuk bekerüljön ebbe az „elit társaságba", ahol már biztosított volt számukra a karrier. (A könyv Magyarországon is érdeklődésre számíthat.) A szófiai sajtó nem száll vitába ezekkel a megállapí­tásokkal — elegendőnek tartja közreadásukat —, és arra sem kell számítani, hogy a bolgár parlament esedékes ülésszakán inter­pelláció hangzik el az ügy­ben. A szófiai kormánynak ennél komolyabb problémái vannak Ankarával. Amint­hogy az athéninak is. Nagy Károly Jordánia gazdasági, s eb­ből eredő társadalmi vál­ságának nem egy oka van, hanem számos tényező együtt érezteti hatását. Az öböl-háború befejeződése, a különleges átmenőforgalom megszűnése nagy jövede­lemkiesést okozott; az arab országok nem teljesítették korábbi segélyígéreteiket; megnehezült a jordán ven­dégmunkások helyzete, és csökkent a hazautalható pénzek összege az Öböl-or­szágokban; a nyugati part módos palesztin üzletembe­rei visszavonták betéteiket a jordániai bankokból, mi­után tavaly nyáron Amman „kivonult" a megszállt te­rületekről. Az idei tél rendkívüli ke­ménysége, a fagy jelentős terméskiesést okozott. Jor­dánia külföldi kölcsönökkel próbálta egyensúlyba hoz­ni gazdaságát, ezek elérték a 6,5 milliárd dolláros szin­tet. Végül is kénytelen volt átütemezést kérni, miután az adósságszolgálat az idén 1,2 milliárd dollárra rúg­na. Husszein király (akinek személyét nem érte bírá­lat, jóllehet fivérének, Hasz­szán trónörökösnek kocsi­ját kővel dobálták) meg­szakította külföldi utazását, s azonnal hazatért. A biz­tonsági erők halálos és se­besült áldozatokkal járó közbelépése mellett, menesz­tette a bizalmi emberként ismert, különben palesztin hátterű Rifai kormányfőt, s helyébe unokatestvérét, Ben Saker tábornokot (korábbi hadsereg-főparancsnokot, majd udvari kabinetfőnököt) nevezte ki egy ideiglenes kormány élére, közeli vá­lasztásokat ígérve. Leállít­tatta az összes nagyberuhá­zásokat, s lemondta a Lon­dontól megrendelt Tornádó harci gépeket is. Egyszóval kemény kéz, demokratizálá­si ígéretek, szigorú takaré­kosság kíván lenni a gyógy­szer Jordániának — az ural­kodót idézve — „nemzeti és térségbeli okok" következté­ben keletkezett válságára. Hatásosságát rövidesen le­mérhetjük majd... Réti Ervin W Ózonnal drágább Drágán megfizet az embe­riség, ha nem sikerül meg­szüntetni az ózonromboló vegyi anyagok gyártását és használatát — de nem ígér­kezik olcsónak helyettesíté­sük sem. A nagy vegyigyá­rak már körülbelül tudják, hogy mi mindennel lehetne pótolni a klorofluorkarbon (CFC) vegyületeket, amelye­ket ma hűtőfolyadékokban, hajtógázokban és tisztító­anyagokban alkalmaznak, de úgy vélik, hogy ezek az anyagok drágábbak lesznek a CFC-vegyületeknél, és kevésbé hatékonyak. Egy­előre nincs olyan anyag, amelyet ugyanolyan sokol­dalúéin lehetne használni, mint az ózonfalókat. Köztudott, hogy a mű­anyag habok buborékaiból, hibás hűtőszekrényekből és légkondicionáló rendszerek­ből, dezodoráló flakonokból és a számítógépek áramkö­reinek tisztítására használa­tos folyadékokból kiszaba­duló gázok a felső légkör­ben összegyűlnek és a nap­sugárzás hatására lebomla­nak. Az így keletkező szár­mazékok pusztítják a Földet övező ózonréteget, a három oxigénatomból álló moleku­lák rétegét, amely a Nap ár­talmas ibolyántúli sugárzá­sától védi az élővilágot. A réteg elvékonyodása, illetve felszakadása — amit a sor­kok környékén évek óla megfigyelnek — növeli a bőrrák veszélyét. Az amerikai vegyigyárak összesítése szerint körülbe­lül 135 milliárd dollár az ér­téke hazájukban azoknak a berendezéseknek, amelyek­ben a betiltandó vegyülete­ket használják. Ezeket a be­rendezéseket nagyrészt ki kell cserélni. A Du Pont cégnél, amely a világon évente gyártott, körülbelül 1 millió tonnányi CFC-vegyü­let egynegyedét állítja elő, már tavaly márciusban kö­zölték, hogy fokozatosan megszüntetik a gyártást, ám jelezték: minél gyorsabb jesz ez a folyamat, annál nagyob­bak a költségek. Eddig 100 millió dollárt költöttek he­lyettesítő anyagok kutatásá­ra. Jelenleg 600 féle vegyü­letet vizsgálnak, s a hasz­nálhatósággal és a bizton­sággal kapcsolatos kísérletek még jó ideig eltartanak. Mi a teendője Magyaror­szágnak, amely nemrég ugyancsak csatlakozott az ózonegyezményhez? . Ma­gyarországon nem gyárta­nak ózonfaló vegyületeket, de évente 5600—6200 tonnát importálnak belőlük, főként Nagy-Britanniából, a Szov­jetunióból és az NSZK-ból. Nyilván a helyettesítő anya­gokat is meg kell majd vá­sárolni valahonnan. A pót­lást szolgáló hazai kísérletek viszonylag egyszerűek: ho­gyan lehetne például széle­sebb körben elterjeszteni az évtizedek, talán évszázadok óta ismeretes légsűrítő, pumpás módszereket a fla­konok tartalmának kicsalo­gatására. A komolyabb pró­bálkozások során azt vizs­gálják, miként lehetne pél­dául bazaltgyapotot hasz­nálni szigetelőanyagként po­liuretánhab helyett, amely­nek a gyártásához ózonpusz­tító vegyianyagokra van szükség. Mészáros György Kedd reggel a Gellért­hegyi Felszabadulási Em­lékműnél katonai tisztelet­adással levonták a magyar nemzeti lobogót és a mun­kásmozgalom vörös zászla­ját, amelyet május l-jén, a nemzetközi munkásszolida­ritás ünnepén vontak fel. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelgéssel vonták le a Magyar Népköztársaság állami zászlaját a Parlament előtt, a Kossuth Lajos té­ren. Társadalom és állam Az MTA elnökségének ülése Az új alkotmány kidolgo- távú politikai szempontok, zása szükséges és időszerű, konjunkturális igények ne er­A mérlegelés időszaka Az állampolgárságról szóló magyar—román egyezményről kedvezően járulhat hozzá a jogállamiság kiépítéséhez, a korszerű államrend és de­mokrácia megalapozásáhcz — állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia el­nöksége kedden tartott üle­vényesüljenek az alkotmtr.y megalkotásánál. Az elnök­ség egyetértett azzal, hagy az alkotmányban rögzítsék a népszuverenitás elvét, az emberi jogok részletes ki­fejtését, a társadalom és 41­sén, amelyen Berend T. I /An lam, a politikai és gazdasá­elnökletével megvitatta Ma­gyarország alkotmányának szabályozási elveit. A testület üdvözölte és példaértékűnek tartja, hogy az évek óta folytatott alkot­mányjogi kutatások tudo­gi rendszer alapelveinek megfogalmazását. Megítélé­sük szerint az alaptörvény ne tartalmazzon rövid .ivn* szóló elemeket, például gaz­daságpolitikai alapelveket, a népgazdaság tervezésére mányosan megalapozták az vonatkozó megállapításokat. alaptörvény koncepcióját. Ez a nemzetközi alkotmá­nyos normákra épül és nem­zetközileg is korszerű. Ügy ítélték meg, fontos, hogy a kipróbált alapelvek hosszú távra biztosítsák az alap­törvény jogi kereteit, rövid Fontos viszont annak ki­mondása, hogy Magyaror­szág gazdasági rendje a ve­gjes tulajdonra — állami, szövetkezeti, önkormányza­ti, kommunális és magán­tulajdonra — épített piaci gazdaság. Több fórumon — így az Országgyűlés januári ülés­szakán is — elhangzott: Ma­gyarország bontsa fel a Ro­mániával 1979-ben kötött, a kettős állampolgárság meg­előzéséről szóló eeyezményt. Ezt 1980. évi 2. törvényere­jű rendeletével hirdeue ki az Elnöki Tanács. Az egyezmény létrejötté­nek előzményeiről, esetleges felbontásának, illetve meg­hosszabbításának következ­ményeiről kérdezte Madari Editet, a Belügyminisztéri­um állampolgársági alosztá­lyának vezetőjét az MTI munkatársa. elbocsátották az érintetteket az addigiból. — A közvélemény valószí­nűleg nem gondol arra, mi­lyen nehézségeket okozhat, ha valakinek két állampol­gársága van. Gondoljunk a legegyszerűbbre: ha a két állam joga szerint különbö­ző életkorban válik nagyko­rúvá, akkor tisztázatlan lesz, hogy mikor köthet házassá­got. — A hazánkba érkező ro­mániai menekültek helyze­tének rendezését valóban so­kan az állampolgárságról szóló egyezmény felbontásá­val látják megoldhatónak. Véleményem szerint az ál­— E szerződést — amely lampolgárság rendezése le­a szocialista országokkal kö- het az utolsó az intézkedé­tött hasonló egyezmények sek sorában; előbb a szoci­egyike — 1979-ben írta alá ális, gazdasági és kulturális hazánk Romániával. A két- kérdéseket kell megoldani, s oldalú egyezményeket azért azután az állampolgárság kötötték, hogy kiküszöböl- rendezését, a magyar útle­MEGKÉRDEZTÜK A SZEGEDI ERDÉLY KÖR KÉPVISELŐJÉT: — Mi a véleménye a kettős állampolgárság meg­előzéséről szóló egyezmény felmondásának a menekül­tek közérzetére gyakorolt esetleges hatásáról? — A kérdés jogos. Sajnos, egyelőre a napilapok szintjén fejthetjük, ki a véleményünket. Az Erdélyi Szövetség válsága (a három alélnák: Csiki László, Halász Péter és Köteles Pál lemondásával) azzal fe­nyeget, hogy a sorsunkba való beleszólás minimális lehetőségét is elveszítjük. A nagypolitika a megkér­dezésünk nélküL latolgatja a teendő lépéseket. A kö­vetkezmény eket csak akkor vállalhatjuk, ha a dönté­seket megfelelő konzultáció előzte meg. A területi le­bontásban működő Erdély-körök (Szeged mellett Bé­késcsabán, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Tatabá­nyán és Szentesen) képviselői áz Erdély Szövetség esetleges működésképtelensége ellenére, megfelelő alanynak bizonyulhatnak a döntés előkészítésére és a következmények vállalására. Ahogy a magyar nem­zetet nagykorúnak kell tekinteni, az integrálódásra lelkileg már odakint felkészült erdélyiekkel sem sza­bad másképp cselekedni! Ez lehet az alapja a továb­bi jó közérzetünknek. jék a — nagyrészt házasság­kötéssel létrejött — kettős állampolgárságból származó hátrányokat. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy az érintettek eldöntsék, me­lyik állampolgárságot kíván­ják megtartani, s nyilatko­zatukat követően automati­kusan megszűnik a másik. A vegyes házasságokból született gyermekek állam­polgárságáról szüleik hatá­roznak. Azért, hogy újabb kettős állampolgárságok ne jöjjenek létre — a jogsza­bályok értelmében —, csak úgy szerezhető meg a másik ország állampolgársága, ha velet. — Köztudott, hogy Ma­gyarország csatlakozott a genfi menekültügyi konven­cióhoz. Ez azt jelenti, hogy a Romániából hazánkba ér­kezők menekült státuszt kaptak. Ha ők bármilyen módon magyar állampolgá­rok lesznek, elveszítik e stá­tuszukat, s le kell monda­niuk az ezzel járó különfé­le jogosultságokról, például a segélyekről is. — A Romániával kötött egyezmény öt évig van ha­tályban, s további öt évre meghosszabbodik, ha a le­jártát megelőző 6 hónapon belül valamelyik fél fel nem mondja. Ennek értelmében Magyarországnak ez év augusztus 10. és 1990. feb­ruár 10. között kellene nyi­latkoznia az egyezmény eset­leges módosításának, vagy felbontásának szándékáról. — Ha hazánk netán fel­mondaná e szerződést, ak­kor honosítani lehetne a ro­mániai menekülteket, ám eredeti állampolgárságuk is megmaradna. A kettős ál­lampolgárokat minden ál­lam úgy tekinti — termé­szetesen abban az esetben, ha az egyik saját állampol­gársága —, hogy területén nem veszi figyelembe a má­sikat. Egy magyar—román kettős állampolgárnak Ro­mániában például a magyar külképviselet nem nyújthat jogvédelmet, hiszen ő ott ro­mán állampolgárnak minő­sül. — Ha az egyezmény to­vábbi öt évre hatályban ma­rad, a hazánkban élő ro­mán állampolgárok akkor szerezhetnek magyar állam­polgárságot, ha a Román Ál­lamtanács elbocsátja őket a román állampolgárság köte­lékéből. Ám kétségtelen, hogy ez egy hosszadalmas folyamat. Minden állam ma­ga szabályozza, milyen fel­tételeket szab ehhez, milyen illetéket állapít meg erre az esetre, és így tovább. — Bizonyára e jogi prob­lémák is érzékeltetik, meny­nyire bonyolult kérdések ezek. A politikai döntést megelőzően mindenképpen mérlegelni kell azt is, hogy az egyezmény esetleges fel­bontása milyen válaszlépé­seket vonna maga után — mondotta végezetül Madari Edit az MTI munkatársá­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom