Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

1989. május 4., csütörtök 4 3 Infláció ellen m Uj szociális juttatás A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban csaknc-m 10 millió forintot költenek az idén az alacsony keresetűek, főként a nagycsaládosok jövedelmének rendszeres kiegészitésétc. Noha a Rababan a bérek az ipari átlagnál magasabbak, az infláció miatt mégis mind több három-négy gyermekről gondoskodó dolgozó kerül nehéz helyzetbe.- Az infláció e hatását igyekeznek ellensúlyozni az új típusú szociális juttatás bevezetésével. E célra vállalati alapot létesítettek a támogatások átcsoportosításával. Többek között korábban a sportra előirányzott öszszegek egy részét is ilvori célra használják fel. A rendszeres jövedelemkiegászités bevezetése új segélyezési szabályzat kidolgozását teszi szükségessé. Ennek előkészítése is megkezdődött. Mint a gyárban elmondták, eddig csaknem ezren kérvényeztek ilye i fajta juttatást. Az új típusú szociális támogatás mellett az idén X") millió forinttal segélyezik a nyugdíjasokat, a szakkörük, az amatőr művészeti csoportok működését biztosító összeghez pedig — a vállalati támogatás csökkenésének ellensúlyozására — a szakszervezeti bizottság is hozzájárul saját bevételi forrásaiból. (MTI) A mezőgazdaságból 242 milliárd A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének értéke tavaly 242 milliárd forint volt, 4,6 százalékkal több mint az előző évben. A növénytermesztésben kimagasló eredményeket hozott a kalászosok termesztése, míg a kukoricánál és általában az őszi betakarítása növényeknél tetemes károkat okozott az aszály. Az állatállomány az elmúlt év folyamán — a sértés kivételével — minden állatfajnál csökkent. Ennek ellenére a tej- és tojástermelés 2, illetve 10,8 százalékkal növekedett, s csak a gyapjúhozam csökkent 5 százalékkal az előző évihez képest. - A mérleg mégis valódi?... Lapunk március 29-1 számában tudósítást közöltünk a Szeged Városi Népi Ellenőrzési Bizottság üléséről, mely a Szervo Autójavító Vállalatnál végzett vizsgálatról szólt. Az ügy első folytatását olvashatjuk a vállalat igazgatójának következő levelében: fl Szervónál törvényesnek ítélik a prémiumokat „1989. február végén a Szeged Városi Népi Ellenőrzési Bizottság névtelen bejelentés alapján vizsgálatot indított a szegedi Szervó Autójavító Vállalatnál, melynek keretében egyrészt azt állapította meg, hogy a vállalat igazgatója és 20 vezető beosztású dolgozója jogtalanul vette fel az 1988. évi prémiumát, másrészt, teljes egészében megkérdőjelezte az 1988. évi vállalati mérleg valódiságát. Ezért a neb elnöke büntető feljelentést tett a vállalat igazgatója, két helyettese és a számviteli vezető ellen A neb-vizsgálat megalapozatlan, és a vállalat által akkor már cáfolt megállapításait 1989. március 29-én a Délmagyarország nyilvánosságra hozta. Az ott közöltekkel ellentétben a valóság a következő: A cikkben foglalt megalapozatlan állításokat törvényességi felügyeleti szervünk, a Csongrád Megyei Tanács V. B. igazgatási osztálya — amely a neb-vizsgálatról csak a sajtóból értesült — tételesen megcáfolta. Az APEH megyei igazgatósága a soros vállalati, pénzügyi-gazdasági ellenőrzés- keretében — a vállalat külön kérésére — kiemelten vizsgálta a mérleg valódiságát. Egyértelműen megállapította, hogy a vállalati mérleg valódisága megfelelő, a vezetői prémiumok jogossága, forrása és elszámolási időszaka vonatkozásában törvénysértés nem történt. A neb feljelentésére a rendőri szervek egyetlen vál'alati dolgozó, tehát sem Vida Emil igazgató, sem Gyuris István műszaki igazgatóhelyettes. sem Kéri György gazdasági igazgatóhelyettes, sem Tóth Zsuzsanna számviteli vezető ellen vizsgálatot nem indítottak." A neb szerint törvénysértő A városi népi ellenőrzési bizottság elnökét, Kalmár Józsefet a Szervó igazgatói levelének kommentálására kértük. íme, tételes észrevételei : „Nem névtelen bejelentés, hanem bejelentések alapján indítottunk vizsgálatot Megállapításunk egyértelműen és bizonyítottan az, hogy az 1 millió 700 ezer forint veszteséggel évet záró vállalat igazgatója jogtalanul vette fel a magas összegű prémiumot, mert annak felvételét nem előzte meg az 1988. év vállalati munkáját értékelő, és az 1989. évi tervet jóváhagyó, mérlegbeszámolót elfogadó küldöttgyűlés. Az igazgató prémiumfelvételét sem a vezetőségi ülés, sem küldöttértekezlet nem hagyta jóvá. Ennek hiányában a prémium kifizetése az 1977. évi VI. törvény, illetve annak végrehajtása tárgyában kiadott 33/1984. (X. 31.) MT számú rendelet 15. paragrafusába ütközően törvénysértő. Sem a neb+izsgálat jegyzökönyvében, sem az összefoglaló jelentésben, sem a testületi ülésünkön nem szerepelt olyan állítás, hogy 20 vezető beosztású dolgozója jogtalanul vette fel az 1988. évi prémiumát. Mi ilyen létszámot sehol nem említünk. Túlzás, hogy teljes egészében megkérdőjelezzük a mérleg valódiságát, hiszen mérlegvizsgálatot nem végeztünk. Ez nem volt vizsgálatunk célja, már akkor is tudtuk, hogy az APEH elkezdte ezt a munkát. A mérleg valódiságát az általunk vizsgált és kifogásolt ponton azonban továbbra is megkérdőjelezzük. Határozottan — a szükséges bizonyítékok birtokában — visszautasítjuk a vállalat igazgatójának azon állítását, miszerint a neb-vizsgálat megalapozatlan, és továbbra is a testületi ülésünk idevonatkozó határozatát tartjuk mérvadónak. A vállalat igazgatójának a testületi ülésünkön is előterjesztett magyarázatát bizottságunk elfogadni akkor sem tudta. Hamis és érthetetlen az az állítása a vállalat vezetőjének, miszerint a törvényességi felügyeletük megállapításainkat tételesen megcáfolta. Bizottságunknak ugyanis ilyenről tudomása nincs. Az APEH megyei igazgatósága — tudomásunk szerint — még nem fejezte be a vállalatnál a pénzügyigazdasági ellenőrzést, így milyen alapon feltételezi a vállalat vezetője a levélben leírt vizsgálati megállapításokat? Az, hogy a rendőrség az ügyben még nem indított eljárást, nem jelenti a törvénysértés elkövetésének meg nem történtét. 1989. április 24-én a városi neb elnöke és a Szervó Vállalatnál vizsgálatot végző népi ellenőrök részt vettek a vállalat küldöttgyűlésén, ahol e küldöttek megvitatták a neb vizsgálati jelentésében foglaltakat. A jelen levő választott vezetőségi tagok szavazatukkal ismételten megerősítették, hogy az igazgató prémiumának kifizetését nem hagyták jóvá, tudtuk, és beleegyezésük nélkül írta alá e kifizetést engedélyező okiratot nevükben az igazgatóhelyettes. A neb-nek a küldöttgyűlés elé tárt tájékoztatóját a fórum egyhangú szavazással tudomásul vette. A történeti hűség kedvéért megjegyezzük, hogy a vállalat igazgatója közokirat-hamisításnak minősített ügyében törvényességi felügyeletet ellátó szerv jelen levő képviselője úgy fogalmazott, hogy ez a cselekmény magánokirat-hamisítás." A Szervó-ügyre a továbbiakban csak érdemi fejlemény esetén kívánunk visszatérni. Kitüntetések Szakszervezeti munkában élenjárókat tüntettek ki Budapesten, a Vasutasok Szakszervezetében. Szegedről a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát Kohlmann Ferenc, a jogsegélyszolgálat vezetője, ezüst fokozatát Kenderessy Szabó Péter, az üzemfőnökség szt-titkára és Várszegi János nyugdijas kapta meg. Szegeden tizenheten e kitüntetés bronz fokozatát vették át. Vasúti tanácskozás Háromnapos magyarcsehszlovák vasúti tanácskozás kezdődött tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, p MAV Oktatási Főnökség épületében. A két szomszédos ország Vasúti Állandó Munkacsoportjának 26. ülésén résztvevő delegációk — Ambrus András MÁV, illetve Vladimír Fukán csehszlovák vezérigazgató-helyettesek vezetésével értékelik a két ország vasúti személy- és teherforgalom alakulását és továbbfejlesztését. A tanácskozáson szó les/ a két vasútat közvetlenül érintő aktuális problémákról és azok megoldásáról. Kiemelt fontosságú a személyszállítás minőségénex emelése, a határállomási technológia fejlesztése, ezen belül a forgalom gyorsítása, a vonatok határállomási tartózkodási idejének csökkentése. Polgár és rendőr T

isztelem a „hatalmat". Megy«k idézésre, fizetek felszólításra, adom az igazolványomat és a jogosítványomat, válaszolok kérdésekre ... Állampolgári fegyelemmel igyekszem élni. Soha ne»n citálták törvénybe, soha nem tagadtam meg hatóságtól a jóhiszemű együttműködést Nem dicsekvésként mondom mindezt: élek, mint legtöbb magyar állampolgár, sem alattvaló, sem diktátor nem akarok lenni. Szóra sem lenne érdemes mindez, ha nem sűrűsödnének a konfliktusok a hatalom fegyveres tényezője (nevezetesen a rendőrség) és a közvélemény (nevezetesen a lakosság) között. Elsősorban néhány rendőri atrocitás, vagy egyéb állampolgári sérelem ürügyén. A közelmúltban lapunkban is konfliktus keveredett. Kiderült, hogy itteni rendörök is követtek el ostoba és indokolatlan gorombaságokat Kiderült — egy hót múlva Nem is az intésonény önszántából. Aztán egy vezércikkünk kapcsán kételyek merültek fel, rendőségi eljárással és újságírói objektivitással szemben. Nagyon is lehetséges: az egyikre éppen olyan alapos ok volt, mint a másikra. Ezek részletek. Nem erről akarok igazán beszélni. Az állampolgár és az intévmény közötti lehetséges bizalomról inkább. Valamikor tanácstagként egy káembé-. rendőrt segítettem, indokoltan; a szóm szádomban megüresedett lakásba. Baráti köröm bolondnak nézett. Rendőrt a nyakadra? Én úgy gondoltam, nem rossz, ha közel van. Vigyáz rám Ls. Védi a környéket rendbontóktól, garázdaságtól, tolvajtól, betörőtől. Egészségesen gondolkoztam erről is. Ma is ezt tartom Megnyugvás is lehet rendőrt látni. Pedig találkoztam aDró rendőri dölyfökkel _ is' életemben. Honnan jön? Hová megy? Mit visz? Igen, ilyen beosztása van? Na akkor fújjoft!... Valamilyen megbízásból (útlevél?, kinevezés?) átéltem számatolást is. Ráhagytam. Nem volt miért izgulnom Most azonban. hogy jogállamiságra apellálunk ezek a dolgok alapvetően má'ként merülnek föl! Ezért sietek elmondani a rendőri munkáról szóló véleményemet. Ennek az a ve. leie: tisztelem a rendőrt — de feltétlenül igénylem a viszonos tiszteletet. Pártolom a rendőrségnek a közrendért, a közbiztonságért kifejtett erőfeszítéseit — de ellenzem. hotív különleges megítélésre, megközelíthetetlenségre. vagv tapintatra áhítozzon a közéletben. MéC nyíltabban mondom: bízom L« a rendőrségben, apellálok is szerepére, védelme, és a szükséges mértékben ellenőrzése alá is helyezem magamat — de nem fogadok el semmi olyan ítélkezést, hogy aki a rendőri munka ás szolgálat túlbuzgó tempóit vagy valós gyöngeségeit fölmutatja, egyúttal tendenciózusan a bizalmat rongálja a lakosság ób ezen intézmény között. Szentül hiszem, hogy a rendőrség igazán megelégedésre csak a társadalom ellenőrzése alatt szolgálhat, társadalmi megítél tetősét megélve. Még sánta ez a járás, mert eltérő pozíciók jellemzik. A polgárnak még nincs módszere, fegyvertára, valódi lehetősége kételyei, sérelmei „igazolására", vagy ha van is, törvények tekervényein keresztül csupán. A polgár nem jegyzőkönyvezhet, nem idézhet meg senkit, nem nyomozhat, nincs betekintése iratokba, nincs tanúja ... A polgár és a nagy intézmény... — nehezen jön ez még így össze. Vr_. to. gadóóra, van információs iroda, a jogorvoslatnak van eljárási és némi törvényi esélye, de a „súlycsoport-egyenlőség" azért, ugye ... Miért mondom mindezt olyan óvatosan? Mert a rendőri munkát véletlenül sem szeretném nehezíteni gyanakvással, bizalmatlanság keltésével — de nagyon szeretném, ha nem félelem és idegenség motiválná ezt a viszonyt * -endőri állományban mostanában történt szigorú felelösségrevonások biztaDe ezek már mérges esetek! A hétköznapi viszonyok ennél fontosabbak. A becsületes rendőr, a szolgáló rendőr nem kap elég tisztességet a lakosságtól — a becsületes polgár, a törvénytisztelő ember nem részesül kellő bizalomban. Az intézmény újabban kirekeszti soraiból, vagy bünteti hatalomittas egye de itt. Itt. nálunk sem tapasztalhatunk intézményes szolidaritást a hatalmukkal, helyzetükkel visszaélő „rendőr" iránt. Eljött az ideje, hogy a rendörségről úgy beszéljünk, mint akármelyik közintézményről. Nem lehet a hatalom letéteményese. Értünk kell, hogy .legyen! — velünk kell, hogy legyen! Törvénytisztelő, becsületes, dolgos, korrekt állampolgárokkal. Nelki ugyan van gumibotja és gázspray-je és fegyvere — de kell, hogy legyen magas fokú hivatástudata is. N

em lenne jó „polgár—rendőr" háború. Akad hivatástudatról megfeledkezett rendőr, s bőven van törvényről, szabályrój feledkező polgár. Sajátos konfliktus ez, ha demokratikus keretei és normái között maradunk. És maradjunk is ennek sajátos keretei között Sz. Simon István Összefogás csak a csőd ulán ? Az állattenyésztés helyzete tovább romlik Részlet Az állattenyésztés eróziója című szakmai _ tanulmányból : „A gazdaságpolitikát 1982-től egyre Inkább meghatározó fiskális pénzügypolitika fokozatosan elérte az állattenyésztés la„ldkat> 8 megadja a „ke- öciretsrtás rövid időn -belül fejlesztesi es termelesi tá- gyelemdöfé6,t» a tönk szélé- kialakul. Talán akkor mogatasanak, majd az alkati re sodródott ágazatnak. megérjük, hogy a feldolgozó termekek fogyasztói ária- . 4 .... ipar és keresKedelem elsödegeszrtesenek teep.tese ^Az f^t legességét biztosító fejetetemiközben figyelmen kívül drágulás 80 százalékban a jére állított érdekeltségi szerveződő ágazati szövetséhagyta a támogatások leg- takarmányköltségekben je- rendszer irányt vált főbb indokát: az ipari és lentkeziik. A meghirdetett Az a;uirói agrárárak tartós, sőt növek- árak ezt nem ellentételezik. szoktorsemleges vő aránytalanságait, illetve Olyan termelői árakra len- eKyCSkleteknek ^ a hazai lakosság alacsony ne szükség, amelyek tükrö- ek át ,kell'venniük"a lefizetőképes keresletet. A zaik a tokelekotest. a megte- nyész'tésszervezést, a termenyolcvanas évek elején ösz- rulési időt, s a Juunat- es m önszabályozását és az szeomlott nemzetközi hus- hitelfelteteléket. A marol érdekvédelmet Emellett a piacon a hazai ráfordításo- hotóapra való élésnek is mi- kistermeleal ' technológiai kat messze nem fedező árak ramalis feltetele hogy a le- ajánlásdkkal segíthetik. A alakultaik ki, s emiatt nagy kotott mobil toké hozadéka monopolszervezetek kiösszegű exporttámogatást arányos legyen a ónkban vál|íJ1 helyet)t a pjacgazigenyelt az agazat. S ez koz- elhelyezett pénz koűkazat dálkodás elememek kel1 gazdaszkorokben is allatte- nélküli kamataval. A hosszú meghatározóvá válni A húsnyésztés-ellenes "hangulatot távú érdekeltség fenntarts- termelés nem lehet politikai eredmenyezett. Az állatallo- sahoz az araknak a teljes kérdés Az egyesületek termény csökkenese, a tenyesz- muködo töke megterulesere mészetesen a saját érdekeités és hizlalás feltételeinek fedezetet kell nyújtani. A ^ ké viselik s ebben le_ erőteljes romlasa 1985-tol koltsegek es bevetelek tar- hetnelk szubjektív vonások folyamatos. Az il989-re Ikiala- tósan rendezetlen viszonya- Ezeknek a világpiaci lekitott szabályozás tovább ból adódó fedezethiányt hetöőégekkel va]ó saaioszerú, rontja az amúgy is zalait ál- nem lehet kigazdálkodni. s-t tudományos összevetése Az árfedezetlenség mérteke 1989-ben, forintban. f ötvözése lehet a„hovetenki 1 ognammónként, illetve a tejnél literenként dö irány. I. Sz. i. Termék Pecsenyecsirke Tojás Vágósertés Tej Vágómarha A téeszszövetség állattenyésztési szakbizottságának tegnap, szerdai ülésén a szakemberek hozzászólásai egybecsengtek az előbb vázoltakkal. Epp emiatt fogalmaztak úgy, hogy soha ilyen szükség nem volt még az érdekvédelemre. A szaporodó önszerveződő egyesületek — legyen az a juhtenyésztőké, vagy a baromfiRövid távú Hosszú távú érdekeltség alapján 4,65 0,96 0,47 6,47 12,55 0,35 5,23 2,28 11,00 tartóké — akkor érhetnek célt, ha a döntéshozók valódi partnerként kezelik. Ehhez elengedhetetlen a vétó és bojkott jogát is 'magában foglaló törvényi szabályozás. Régi tapasztalat, a szétszórt, érdekeiben tagolt termelői kör csak a csőd után képes az összefogásra. Ha ez így igaz, akkor jó úton járunk, hogy ez az MEM-közlemény A MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztálya értesíti a méhészeket, hogy méhbetegség mialt jelenleg az alábbi településeken zárlat van: Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Kisgyőr és Hernádnémeti; Fejér megye: Kisláng; Tona megye: Németkér: Vas megye: Egyházasdaróc. Tiltott terület továbbá Győr-Sopron, Vas Zala megye Ausztriával, illetőleg Jugoszláviával határos 10 km-es övezete.