Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

1989. május 4., csütörtök Hároméves program a gazdaság átalakítására Aihhoz, hogy három éven belül megálljon az életszín­vonal csökkenése, a gazdaság külső és belső egyensúlyá­nak megteremtése reális közelségbe kerüljön, növekedjen a nemzeti jövedelem belső felhasználása, és javuljon a szükséges és folyamatos műszaki fejlesztés esélye, pótlóla­gos erőforrásokra van szüksége gazdaságunknak. Ez az egyes becslések szerint körülbelül másfél milliárd dollár tőke, semmiképpen nem lehet olyan, hagyományos formában kapott hitel, amely végső soron csak az ország adósságál­lományát növelné, hanem csakis olyan, ami működő tőke­ként kerül a gazdaság vérkeringésébe, akár karszerű tech­nika behozatalaként Ilyen erőforrás bevonása nélkül el­képzelhetetlen a gazdasági átalakítás és stabilizáció há­roméves programjának megvalósítása nagyobb társadalmi, gazdasági megrázkódtatás nélkül. Erre a következtetésre jutott a kormány Nyers Rezső államminiszter vezette re­formbizottsága, amikor néhány nappal ezelőtt megvitatta a Berend T. Iván MTA-elnök által irányított munkacso­port több mint százoldalas vitaanyagát. A munkabizottság által készített programcsomagról, az abban megfogalmazott reformelképzelésekről, várható ha­tásairól és tervezett nyilvános vitájának előkészületeiről kért tájékoztatást Szőke László, az MTI munkatársa Bencze Pétertől, a munkacsoport titkárától. Átdolgozás után társadalmi vita A program hároméves időtartamra szól. A kor­mány ugyanilyen időszak­ra gazdasági tervet dol­goz ki, lényegében a korábbi ötéves terv he­lyett, s a miniszterelnök még ez évben új kormány­programot ismertet a Par­lamentben. Mennyiben kapcsolódnak egymáshoz ezek a programok? — A hároméves időtar­tam formai egybeesésén túl, a munkabizottság elképzelé­sei a gazdaságpolitika ge­rincét jelentik, a gazdaság­fejlődés fő irányait vázol­ják fel, míg a népgazdasági terv és a kormányprogram a konkrét feladatokat hatá­rozza meg — mondotta. A mai feltételek, körülmények egyszerűen nem teszik lehe­tővé, hogy hosszabb távon gondolkodjunk, három esz­tendőnél előbbre lássunk. Jó néhány kérdésben sok még a bizonytalanság, de a stabilizációhoz, a kibontako­záshoz rövidebb időszak nem elegendő, ezért alakult ki — ^kormányzati viták után — ez az időtartam a tervezőmunkában, s a kor­mányprogramban is. — A programtervezet be­vezetője megállapítja: „Gazdaságunk a válság álla­potában van. Az egyensúlyi válság mögött strukturális válság, amögött pedig a nemzetközi együttműködés­ben és a gazdaságirányítás­ban is kifejezésre jutó mo­dellválság áll; mindezt poli­tikai, bizalmi válság kísé­ri..., a reform széles körű kibontakozása még várat magára ...". Milyen kor­mányzati feltételekre van szükség ahhoz, hogy a most kialakított gazdaságpoliti­kai programcsomag eredmé­nyesen megvalósuljon? — A legfontosabb az, hogy tartós és hatékonyan működő társadalmi kontroll alatt álló kormány jöjjön létre. A belpolitikában ki­alakult helyzet ugyanis el­lentmondásosan hathat a programra; a hatalmi harc növelheti azt a veszélyt, hogy a különböző politikai erők megvalósíthatatlan kö­veteléseket, irreális ígérete­ket fogalmaznak meg, és emiatt a kormányzás szem­pontjából kaotikus állapo­tok alakulhatnak ki. Ugyan­akkor, a programhoz felso­rakoztatható a legitim több­ség politikai megállapodás, esetleg koalíciós kormány­zás létrejöttével. Közgyűlésre készült az MTA (Folytatás az 1. oldalról.) gát ismerik el. Akadémiai Újságírói Díjban részesíte­nek a ^magyar tudomány eredményeit sikeresen nép­szerűsítő újságírót. Az elnök bevezető előadá­sában sző lesz egyebek kö­zött arról, hogy az akadé­mia, a tudomány milyen szerepet tölt be a gazdasági­társadalmi döntésekben, a tudóstársadalom miként se­gíti elő az ország fejlődését. A főtitkári bevezető elj­adás átfogó képet ad az utóbbi közgyűlés óta vég­zett munkájukról és vázol­ja tennivalóikat. A közgyűlésen megvitat­ják a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény és az új Alapszabály kon­cepciótervezeteit. Kifejtik véleményüket arról a terve­zetről, amely szerint az Aka­démia az egész magyar tu­dományos élet testületi ön­kormányzata ; nemcsak né­hány száz akadémikus, né­A Kisteleki Új Élet Mgtsz az alábbi gépekből árverést rendez 1989. május 5-én 13.00 órakor. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: MTZ-50 erőgépek IZS nyitott kiatehergépkocsi Dt-75 lánctalpas erőgép Az árverés helye: a tsz központi majorja. hány ezer alkalmazott kuta­tó. hanem a belföldön és a külföldön élő magyar tu­dósok, kutatók széles köre számára is lehetővé teszi a részvételt a testületi munká­ban, a kutatások irányának meghatározásában, a prob­lémák és a teendők megvita­tásában. Megvizsgálják: a tudományos kutatásban résztvevő műhelyek, a kö­zépiskolai tanárok is miként lehetnek részesei az önkor­mányzati mechanizmusnak, hogyan lehet bevonni a külföldön élő magyar szár­mazású tudásokat a hazai tudományos életbe. Nagy jelentőségű erkölcsi kérdésekben is állást fog­lal majd a közgyűlés. Az el­nökség ugyanis javasolja, hogy orvosolják a méltány­talan elbánásban részesí­tett akadémiai tagok sérel­mét; rehabilitálják azokat az akadémiai tiszteleti, ren­des és levelező tagokat, akiket 1949—50-ben politi­kai okokból zártak ki, vagy tanácskozó taggá minősítet­tek. Javasolják azt is, hogy rendezzék a tartósan külföl­dön élő magyar, illetőleg volt magyar állampolgár­ságú akadémiai tagok jogi státusát. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy indokolt elégtételt szolgáltatni azok­nak a már nem élő tudó­soknak is, akiket a Tanács­köztársaságban betöltött sza­repük miatt zártak ki 1919— 1920-ban az MTA tagjai so­rából. Május 9-én, s ha a vita igényli 10-én ugyancsak ki­bővített zárt ülésen folytal­ják a közgyűlést az MTA székházában. Rátérve a program főbb elemeire; melyek a mun­kacsoport által megfogal­mazott legfontosabb kitö­rési pontok, hol tapasztal­hatók hangsúlyeltolódások a korábbi gazdaságpoliti­kai koncepcióhoz képest? — A gazdasági átalakítás és stabilizálás legfontosabb elemei között elsőként a vi­lágpiaci nyitást említeném. Ez egyébként hatékony ex­portoffenzívát jelent, más­részt importliberalizálást, valódi versenyhelyzetet te­remtve. Mindez a műszaki fejlesztésnek is feltétele. A gazdasági élet szereplőit, főleg a kis- és középvállala­tokat, vállalkozásokat élén­kítő programokkal, export­ösztönző pályázati rendszer­rel kívánjuk támogatni, s mindezt egy jól működő in­formációs rendszer kiépíté­sével segítenénk, amint azt például Portugáliában igen eredményesen tették. Ezt persze, nemcsak deklarálni kell; a részletek kidolgozása még hátra van, például a külkereskedelmi szabályok dzsungelének leépítése. — A világgazdaságra va­ló nyitási törekvésünk egyik kulcskérdése, hogy a KGST működési rendszere végre kimozduljon a holtpontról, mivel jelenleg az egymás közötti forgalom is csök­ken, s a régi elszámolási rendszer — amely gyakorla­tilag kikapcsolja a piacot — veszteségeket okoz. Célsze­rű lenne tehát most a két­oldalú együttműködést elő­térbe helyezni a sokoldalú­val szemben, mégpedig mi­nél előbb. Olyan átütőerővel kell elkezdeni ezt a fajta változást, hogy az ne tud­jon visszarendeződni. A szovjet partnerekkel mind­erről már folynak a tárgya­lások. Jelentős eredmény lenne, ha — első lépésként — az állami kereskedelem a két ország között 40-50 szá­zalékra visszaszorulna, s a többi a közvetlen kapcsolat­építésekre alapozódna, az el­számolás pedig valamiféle konvertibilis valutában tör­ténne. Lengyelországgal is könnyen megvalósítható len­ne az ilyenfajta váltás. Vé­leményem szerint az átállást folyamatosan kell megolda­ni, ám jó néhány szakem­ber szerint arra gyorsan. szinte azonnal és egyidejű­leg kell sort keríteni. Ef­fajta váltás akkor is in­dokolt, ha — s ezt jól tud­juk — eleinte a magyar gazdaságnak veszteségeket jelent a konvertibilis va­lutában való elszámolás be­vezetése, ám, ha nem vál­toztatunk a kialakult rossz gyakorlaton, akkor is te­temes veszteség terheli gaz­daságunkat. Egy másik igen fontos eleme ennek a program­tervezetnek a piactcrem­tés, vagy ahogy eddig fo­galmaztunk: a piacépítés. Ehhez mi szükséges? — Megfelelő kormányzati, pénzügyi irányítás. Jelen­leg ugyanis az e téren ta­pasztalható mozdulatlanság alapvető gátja mindenfajta belső vállalkozásnak, s a működő tőke bevonásának. A különböző külföldi pénzügyi tanácsadó szervek szakem­berei ittjártukkor értetlen­ségüknek adtak hangot, amikor megismerték a ma­gyar pénzügyi szabályozók sok száz oldalas kusza gyűj­teményét, és kifejtették: amíg ilyen szabályozás ér­vényesül nálunk, ne is szá­mítsunk a külföldi vállal­kozások nagyobb érdeklő­désére hazánk iránt. Mind­ezt figyelembe véve, a re­formbizottság véleménye szerint kormányprogramot kell kidolgozni a korszerű piacteremtésre, ezen belül hangsúlyozottan a deregulá­cióra vonatkozóan, amely számol a vállalati és a la­kossági kezdeményezések­kel. — Ehhez tartozik a struk­túrapolitika is, vagyis, hogy a piac miként hat majd a termelési szerkezet változá­sára. Marketingszemléletű, a hiánygazdasággal szemben álló termelési struktúrára van szükség, mindenekelőtt a feldolgozó iparban. Az úgynevezett válságágazatok­ban — mint amilyen a ko­hászat, a szénbányászat, és egyes vegyipari ágak — növekednek az állami fel­adatok, különösen a felszá­molási eljárások következe­tes végrehajtásában. — Kulcskérdésként keze­li a tervezet a tulajdonre­form megkezdését is. Há­rom év alatt valószínűleg nem lehet nagy áttörést el­érni etekintetben, de a fo­lyamatos változást érzékel­hetővé kell tenni. Fontos lé­pés a folyamatban az át­alakulási törvény megalko­tása, a vagyonkezelő köz­pontok működési feltételei­nek kimunkálása, és a pri­vatizálás, amelyre nem csak a kereskedelemben van szükség, hanem az iparban, az építőiparban, a szolgálta­tó- és humánszférában is. A reformbizottság szerint a privatizációra is kormány­programot kell kidolgozni, annál is inkább, mert sem a deregulációnak, sem a privatizációnak nincsenek meg a szükséges állami in­tézményei. Amúgy is csak átfogó tulajdonreformmal képzelhető el a működő tő­ke bevonása. — Végül, de nem utolsó­sorban ez az egész prog­ramcsomag nem fogadtatható el a társadalommal, hanem kerül sor alapvető változta­tásokra az elosztási poli­tikában; mindenekelőtt a la­kásgazdálkodás finanszíro­zásában, továbbá az egész­ségügyi és a nyugdíjrend­szerben. Ugyanakkor szá­molni kell azzal, hogy mindez a lakosság széles ré­tegeit érintő jövedelmi át­rendeződéssel is jár, vagyis lesznek, akik kedvezőtle­nebb helyzetbe kerülnek, mások, így például a fiata­lok viszont jobb feltételek­hez juthatnak. Megalapo­zott társadalmi igénynek tartjuk olyan szociális háló kiépítését is, amely a leg­szegényebb rétegekre kon­centrál. — A programban szá­molnak a tartós infláció­val és az állami támoga­tások drasztikus leépítésé­vel. Milyen ütemű lesz — a várakozás szerint — a következő években az infláció, lehet-e ez mes­terségesen fékezni, és mekkora támogatásleépi­tést képzelnek el? — Mindkét kérdéssel a reformbizottság részletesen és külön is foglalkozott a munkacsoport anyaga alap­ján. Egységes véleményünk szerint az infláció admi­nisztratív eszközökkel való fékezése a reform szétzilálá­sát jelenti. Tartósan — leg­alábbis a három év alatt — 15 százalék körüli átlagos évi inflációval kell szá­molni, s ez a mérték is csak erőteljes antiinflációs po­litikával tartható. — Ami az állami támogatás leépítését illeti: a reform­bizottság álláspontja szerint egyes lépései jótékonyan hatnak a termelési szerke­zet változására. Persze va­lószínűleg nem lehet egy­szerre minden támogatást felszámolni, mert annak is erős inflációs hatása lenne, és kezelhetetlenné válna az infláció. A támogatás­leépítés a köztudatban még ma is költségvetési ügyként szerepel, holott a dotáció leginkább a termelési szer­. kezettel függ össze. Sok esetben a támogatás meg­szüntetésével kiderül: drá­gábban már nem veszik azo­kat a cikkeket, szolgáltatá­sokat, jóval kisebb lesz irán­tuk az igény. Ez esetben pe­dig termelési gondok kelet­kezhetnek. Mindenesetre a mostani, mintegy évi 200 milliárd forint összes dotá­ciót a program szerint 3 év alatt 100-120 milliárd forint körüli összegre csökkente­nék. Az évi leépítések felét a termelői ártámogatások csökkentése adná, ennek is nagyobb hányada az élelmi­szer-gazdaságot érinti, illet­ve, mint iparágat a bányá­szatot, valamint a rubel­elszámolású exportot. A munkabizottság anya­gát már megvitatta a kor­mány reformbizottsága. Mikor kerül szélesebb tár­sadalmi vitára a tervezet, s vajon a közmegegyezés szel­lemében megvitatják-e a programot az alakuló pár­tokkal és más szervezetek­kel is? — A megvalósítás alap­feltétele a társadalmi kon­szenzus létrejötte. A re­formbizottság az anyagot már tárgyalta, ennek alap­ján folyamatban van annak átdolgozása, pontosítása, az ott felmerült szempontok, észrevételek figyelembe vé­telével. Ezután még ebben a hónapban széles körű vitá­ra bocsátjuk, s ezúttal nem­csak a hagyományos szer­vezetek, az MTESZ, a Ka­mara stb. véleményét kér­jük ki, hanem eszmecserét kívánunk folytatni a pár­tok, szervezetek gazdaság­politikai gondolkodóival is. Külön-külön mindegyik szervezettel? — Nem valószínű, vélemé­nyem szerint az ellenzéki kerekasztal képviselőivel kell tárgyalni. S adott eset­ben a kialakult viták nyo­mán ismét átdolgozzuk az anyagot, mielőtt véglege­sítenénk azt. Egyébként alapvető nagy vitákkal nem számolunk. Szerintem leg­feljebb hangsúlyeltolódá­sokban lesznek eltérő véle­mények, s azokban kon­szenzusra lehet jutni — mondotta befejezésül Ben­cze Péter. Lotlótárgynyeremény-jegyzék Május 2-án, kedden rendezte meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a lottó április havi tárgy nyereményei­nek sorsolását. A jutalomsorsoláson a 14. heti szelvények és az április havi előfizetéses szelvények vettek részt. * Az alábbiakban ismertetjük a szegedi totó-lottó kör­zeti irodák területén vásárolt, és nyereménnyel kisorsolt szelvények számát és a nyereményt. 3 373 520 p 3 541 892 x 3 733 649 x 3 934 760 t 3 378 197 t 3 546 569 p 3 738 326 s 3 939 437 V 3 387 551 o 3 555 923 s 3 747 680 x 3 958 145 V 3 396 905 x 3 560 600 x 3 766 388 r 3 962 822 u 3 401582u 3 569 954 t 3 771 065 q 3 967 499 p 3 410 936 v 3 574 631 s 3 775 742 s 3 972 176 w 3 420 290 x ? 588 662 t 3 789 773 q 3 976853t 3 429 644 w 3 593 339 s 3 803 804 u 3 981 530 x 3 434 331 q 3 598 016 v 3 817 835 u 3 986 207 x 3 438 998 u 3 602 693 n 3 822 512 o 59 001 758 v 3 443 675 t 3 607 370 r 3 831 866 q 59 006435x 3 448 352 u 3 621 401 w 3 836 543 t 59 011 112 x 3 453 029 v 3 626 078 w 3 841 220 w 59 015 789 x 3 462 383 p 3 635 432 v 3 850 574 w 59 020 466 q 3 471 737 w 3 640 109 u 3 855 251 v 59 034 497 x 3 476 414 v 3 644 786 v 3 864 605 u 59 043 851 v 3 481091x 3 649 463 w 3 869 282 p 59 057 882 o 3 485 768 x 3 677 525 w 3 873 959 u 59 071 913 v 3 495 122 x 3 682 202 u 3 883 313 q 59 076 590 x 3 499 799 x 3 686 879 w 3 887 990 x 59 081 267 x 3 504 476 x 3 691 556 u 3 902 021 p 59 085 944 x 3 523 184 x 3 696 233 x 3 911 375 p 59 090 621 x 3 527 861 w 3 710 264 x 3 916 052 v 59 095 298 q 3 532 538 w 3 724 295 v 3 920 729 u 59 137 391 o 3 537 215 t 3 728 972 x 3 930 083 u 59 142 068 v 59 146 59 151 59 156 59 160 59 165 59 119 59 103 59 198 59 207 59 212 59 216 59 221 59 226 59 230 59 235 59 240 59 249 59 254 59 273 59 287 59 291 745 t 422 w 099 v 776 q 453 o 484 u 515 o 192 r 546 q 223 v 900 s 577 t 254 r 931 w 608 w 285 x 639 u 316 w 024 t 055 X 732 x 59 296 409 w 59 301 086 s 59 319 794 o 59 324 471 o 59 329 148 s 59 338 502 t 59 347 856 v 59 352 533 w 59 366 564 x 59 371 241 v 59 375 918 0 59 385 272 t 59 389 949 t 59 394 626 0 59 399 303 p 59 408 657 u 59 413 334 u 59 422 688 w 59 446 073 X 59 455 427 r 59 460 104 r 59 474 135 r 59 478 812 t 59 483 489 w 59 488 166 w 59 492 843 t 59 497 520 v 59 502 197 t 59 506 874 x 59 511 551 o 59 516 228 u 59 520 905 q 59 530 259 p 59 534 936 s 59 539 613 0 59 544 290 x 59 548 967 x 59 553 644 w 59 558 321 x 59 567 675 x 59 577 029 q 59 581 706 v 59 586 448 62 453 62 458 62 462 62 467 62 472 62 481 62 486 62 490 62 500 62 504 62 514 62 537 62 542 62 546 62 551 62 556 62 560 62 565 62 570 383 v 707 w 384 t 061 w 738 s 415 t 092 t 446 t 123 v 800 s 154 r 831 u 185 w 570 w 247 u 924 w 601 w 278 w 955 w 632 o 309 v A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk: o: Hang-fény utalvány (50 000 Ft), p: Otthon lakberendezési utalvány (50 000 Ft), q: Szerencse-utalvány (40 000 Ft), r: Iparcikk-utalvány (25 000 Ft), s: Zenesarok­utalvány (20 000 Ft), t: Sanyo rádiómagnó, u: Vásárlási utalvány (10 000 Ft), v: Vásárlási utalvány (9000 Ft), w: Vásárlási utalvány (7000 Ft), x: Vásárlási utalvány (5000 Ft). * A nyertes szelvényeket 1989. május 25-éig kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc utoa 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgy­nyeremónyjegyzék május 8-ától megtekinthető az OTP­fiókokban, totó-lottó kirendeltségekben és a postahivata­lokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom