Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMA6VAR0RSZA6 79. évfciyam, 121. szám 1989. május 25., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint A bös-nagymarosi beruházásnál Prága kész a vitatott kérdések megvizsgálására Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Miniszter- mondotta, hogy Pavel Hriv­tanácsának elnöke — aki Ladislav Adamec, a Csehszlovák nák csehszlovák miniszter­Szocialista Köztársaság Miniszter'anácsa elnökének meg- elnök-helyettest bíztak meg 'ásara egynapos baráti munkalátogatást tett Prágában a szakértői munkacsoport — szerdán este hazaérkezett. vezetésével, amely két hó­Kisére'.ébcn volt Üszi István külügyminiszter-helyet- r.ap alatt állítja össze jélen­tcs, Szőnyi Peter miniszterhelyettes, a Minisztertanács tését. nemzetközi gazdasági cgyüt'működési irodájának vezetője, Adamec külön is megkö­valamint Mohai László és Jcney György, a miniszterelnök ea6nte Németh Miklósnak a tanaesadoi. Németh Miklós a CSKP KB székhazában találkozott targyalasok nyíltságát és az Milos Jakcsscl, a CSKP KB főtitkárával, majd fogadta ot igyekezetet a közös megol­a köztársasági elnök, Gusiáv Ilusák is. dás keresésére. „Megálla­podtunk abban, hogy ilyen Megelégedesse! nyilatko- mány kifejtette álláspontját, szellemben kívánjuk íolytat­zott prágai tárgyalásairól de amennyiben újabb, ed- ni a jövőben is a munkán­Németh Miklós es Ladislav rhg nem ismert kórülme- kat, Prága és Budapest Adamec a magyar kormány- nyek álltak elő, amelyek nincs olyan távol egymástól, fő egynapos baráti munka- komolyan veszélyeztelhetik hogy amennyiben szükség látogatása befejeztevel tar- mind Csehszlovákia, mind van rá, a kormányfők • ne tott rövid sajtóértekezleten. Magyarország okológiai látogathassák meg egymást Csehszlovák es magyar uj- egyensúlyát, Prága kesz ar- gyakrabban" — jegyezte ságiróknak elmondották: a ra, hogy közösen vizsgálják meg a csehszlovák minisz­nieg a helyzetet. Azt is el- terelnök. Németh Miklós nyi politikai, a gazdasági, a kul­turális és egyéb kérdések széles körét vitatták meg, egy sor területen sikerült megállapodni, és megnyug­tatóan egyetértésre jutottak a bos—nagymarosi vízlépcső ügyében is. A csehszlovák kormányfő igen hasznosnak és szükség­szerűnek nevezte Németh Miklós látogatásat, aláhúzva a személyes megismerkedés jelentőségét a jövőbeni együttműködés szempontjá­ból Mint mondotta, Né­meth Miklósstal nyílt es őszinte velemenvcserét foly­tattak a kimondottan mun­ka jellegű tárgyalásaikon. Nem az volt a cél, hogy va­„Együttmúkodési készség és közös felelősség" ez le­het a mottója a szerdai tár­gyalásoknak — mondta Né­ket a különbözőségeket, és közelíteni az álláspontokat — mutatott rá Németh Mik­lós. A továbbiakban kiemel­meth Miklós a csehszlovák te, hogy a tárgyalásokat át­légitársaság repülőgépének ható felelősség mindenek­fedélzetén. előtt abban mutatkozott A Magyar Hírlapnak, a meg, hogy higgadtan, meg­Népszabadságnak és az értéssel fogadták csehszlo­MTI-nek adott nyilatkozata- vák partnereink a bős— ban kifejtette: az országa- nagymarosi beruházással ink közötti gazdasági, po- kapcsolatos döntésünket lamilyen egyezmenyt vagy Etikai, kulturális és turisz- Ladislav Adamec ugyan megállapodást írjunk alá, hanem hogy kölcsönösen tá­jékozódjunk az országaink­ban folyó átalakításról, an­nak érdekében, hogy feltár­juk a további együttműkö­dési lehetőségeket — mon­dotta. Utalt arra, hogy a meg­beszélések fő témája a gaz­daság volt, de nem kerül­hették ki a bős—nagymaro­si közös mű kérdését sem. Hangsúlyozta: megál la pod ­tak abban, hogy konkrétab­ban kell feltárni a gazda­sági együttműködés tartalé­kait; ezért szakértői mun­kacsoportot hoznak létre, amely június végéig megte­szi javaslatait ez ügyben. Elmondotta azt is; gyorsí­tikai kapcsolatokban két- hangsúlyozta, hogy ók ko­ségtelcnül itt-ott problémák ronamilliárdokat fektettek jelentkeznek, ezeket fele- már be az épít,kezesbe, ' és lősségteljesen kell megkö- így a mű teljes befejezé­zelíteni ahhoz, hogy elhá- sében érdekeltek, ugyanak­ritsuk a ma jelentkező aka- kor nem zárkóztak el az dályokat. Ezért megállapod- elől, hogy a már régről is­tunk egy közös munkacso- mert problémákat közösen, port létrehozásában annak objektíven ismét áttekint­érdekében, hogy a KGST sük. egészének reformját nem Mindez ellentmondani lát­bevárva, kétoldalúan ala- szik annak, amit az utóob; kitsunk ki űj munkaforma- napok megnyilatkozásai tük­kat az áruforgalom továb- roztek a csehszlovák sa.itó­bi növelésére Egyetértés mutatkozott közöttünk ab­ban is, hogy elég az elvi kijelentésekből, sokkal in­kább a konkrét megállapo­ban — hangzott az újság­írók közbevetése. — A sajtó nyilvánosságát, annak formáit és szintjeit nem szabad összekeverni az dásokra, vizsgálatokra van államok és a kormányok kö­szükség. Nem szabad álta- zötti viszonnyal. A tárgya­lánosságokba fulladva egy- lasok során megállapítottuk: tott ütemben vizsgálják meg mást ideológiailag győzköd- közös történelmi felelőssó­az 1990—1995-ig terjedő ót- ni Bár tudva azt, hogy az günk van abban, hogy a eves tervidőszak együttmű- irányítási, ár- és érdekelt- magyar—csehszlovák együtt­ködési lehetőségeit és kilá- ségi rendszereinkben kü- működést továbbfejlesszük, tásait. Bős—Nagymarossal lönbözőségek vannak, azt a zavaró tényezőket kikti­kapcsolatban Adamec kije- kell megkeresni, hogy mi- szöböljük — mondotta Né­lentette: a csehszlovák kor- ként lehet áthidalni eze- ímeth Miklós. Világpolitika helyett gazdaság Véget ért a ciprusi elnök látogatása Georgiosz Vasziliu, a Ciprusi Köztársaság elnöke magyarországi tartózkodá­sának utolsó napján, szer­dán ellátogatott a Magyar Tudományos Akadémia Vi­lággazdasági Kutatóintézeté­be. A baráti hangulatú megbeszélésen — amelyen a ciprusi szakemberek és az intézet tudómányos munka­társai is részt vettek — Simái Mihály akadémikus! az intézet igazgatója adott rövid tájékoztatást. Szó esett arról, hogy szo­rosabbra fűzhetők maid a magyar—ciprusi tudomá­nyos együttműködés szálai, ha létrejön a ciprusi egye­tem, és megszerveződnek annak tudományos intézetei is. Georgiosz Vasziliu meg­köszönte a tájékoztatást és ezzel együtt úgy vriuv hogv egyezmény lényegében a a felajánlott segítséget. . s a jövőben a vilápoulitikáröl partner országokban Iétesi­kifejtette: a ciprusi egve- mindinkább a gazdaságra tett üzleti vállalkozások ga­tem létrehozásának keidé- helyeződik at a tó hangsúly, ranciaját jelenti. Az egyezmények aláírá­eiprusi vendégek magyarországi látogatása befejeződött. Georgiosz Va­Grósz—Vasziliu találkozó Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára 6zerdán a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Georgiosz Vasziliuval, a Cip­rusi Köztársaság elnökével. Az MSZMP főtitkára tá­jékoztatta a vendéget hazánk helyzetéről. Hangsú­lyozta, hogy az MSZMP támogatja a ciprusi kormány erőfeszítéseit a szigetország békés jövőjének bizto­sítására. Georgiosz Vasziliu elmondta, hogy Ciprus közvé­leménye nagy rokonszenvvel figyeli a magyarországi folyamatokat. Egyedülállónak nevezte azt, hogy az MSZMP a nehéz gazdasági körülmények ellenére kezdeményezte és következeteken folytatja a több­pártrendszerre épülő demokrácia fejlesztését. Hang­súlyozta, hogy a magyar nép tudása és szorgalma, az elmúlt évtizedekben elért számos eredmeny megbíz­ható alapokat jelent' a jelenlegi problémák megol­dásához. sében a parlament döntésé- A Parlament kupolacsar re várnak, pontosabban ar. nokában a Ciprusi Koztár- ^^ ^ ra, hogy a plénum elfogad- saság elnökének és Slraub ja az erre vonatkozó tör- F. Brúnónak, az Elnöki Ta­venyt. Annak a vélémenyé- nacs elnökének jelenlétében éT kíséretét' ünn^l nek adott hangot; hogv ma- egyezmenyeket írtak ala. gyár partnerei most elsösor- Békési László pénzügvrni­ban a ciprusi kulügyminisz- niszter es Takisz Nemicasz tórium munkáját segíthet- ciprusi • kereskedelmi és nék hathatósan, mert a szi- iparügyi immszter beruhá- c rusi Köztársaság elnöke getország az el nem kötele- zasvedelmi. Kovács Laszlo í>lnfnwH Mncvarors/ásról. zett országok mozgalmának külügyminiszter-helyettes alapító Georgiosz Jakovu cipru­si külügyminiszter pedig konzuli egyezményt irt alá. A beruházásvédelmi nem csupán egyik tágja, hanem nagvon ko­moly szerepet játszik a mozgalmon belüli űi ooli­t.ika kialakításában is Mind. lyesen, katonai tisztelet­adással búcsúztatták a Par­lament előtti Kossuth La­jos téren. Ezt követően a elutazott Magyarországról. A magas rangú yendéget­magvar vendéglátója. Stra­ub F. Brúnó kísérte ki a Ferihegyi repülőtérre (MTI) Kapkodást tükröző látszatviták A HNF közjogi bizottsága a törvényhozásról A Hazafias Népfront koz­jogi bizottsága szerdán meg­tartott tanácskozásán azt ja­vasolta a kormánynak,' hogy vegye le csütörtöki rendkívüli ülésének napi­rendjéről az alkotmánybí­róságról szóló törvényterve­zet tárgyalását A neves jo­gászokból álló testület át­alkotnia. A közjogi bizottság ta­nácskozásának hangulatára egyébként erősen rányomja bélyegét, hogy a népfront kebelén bélül működő tes­Mititán kiderült, ami köztudott volt, neveze­tesen, hogy nálunk a vadászatból is két ma­rékkal szedte részét egy szűk vezető gárda; hogy magas rangú, vezető emberek kedvére építettek luxusvadászházakat, s tartottak fenn vadászterületeket; hogy ilyen „királyi" vadá­szatokon dőlt el beruházások sorsa és tájegy­ségek fejlesztése . — társadalmi össztűz alá került ez a szenvedély is A harag legújabban abban púposodik ki, hogy a Parlament elé ke­rülő földtörvénytervezet negyvenezer magyar vadászt kíván büntetni ebből az indulatból az­zal, hogy szövegében kimondaná: a vad, illetve a vadászat joga azé, akié a földtulajdon! A tétel logikája erős. Csakhogy!... Nem egyszerűen arról van szó, hogy néhány tízezer sportvadász esetlég más formában gyakorolhatná, vagy elhagyná szen­vedélyét A vadászat és a vadgazdálkodás a je­lenlegi keretben évente negyvenmillió dollárt hoz külföldről a népgazdaságnak, aminek költ­ségfedezetét maguk a vadászok állják! Az or­szág területének 82 százalékán társaságok neve­Zseb a törvényen? lik, takármányozzák, őrzik a vadat, bevételeiket a vadgazdálkodásba fektetik, s az ágazat gaz­dasági eredményessége kizárólag az ó társadal­mi munkájukon, anyagi hozzájárulásukon és szakértelmükön múlik. Jelenleg vadászati te­rületi bérleti dijat fizetnek az államnak; tavaly 144 millió forint vadkárt térítettek a gazdasá­goknak; évente ?. milliónyi fácánt nevelnek fel: az általuk végzett társadalmi munka értéke meghaladja a 100 millió forintot; 100 milliónál többet költöttek évente a vadállomány takar­mányozására; hivatásos vadőröket alkalmaznak; 2 milliárd forint értékű vadászati, vadgazdál­kodási vagyonnal rendelkeznek . . A tervezett torvény egy mondata ezt a szerkezetet teljesen folborítaná, a földtulajdonosokat abban tenné érdekeltté, hogy bevételt szerezzenek — s az európai hírű magyar vadállomány megsemmi­sülne. tület mind a mai napig zetek önérzetét, fennáll a nem vehette 'kézhez a ter- veszélye anpák, hogy az „el­vezet számos új módosítás- szabadult" törvénykezés sal kormány ele kerülő szö- felborítja a társadalmi 'ki­vegét. Meglepetésként érte bontakozás helyes sorrend­a tanácskozás résztvevőit, jót A bizottság tagjainak hogy a Minisztertanács a nézete szerint jelenleg a leg­társudalrru viták tapaszta- töntosabb tennivaló a. pár­latait be sem várva, máris tok, pártcsirák jogi alapjai­napirendjére tűzte e fontos nak megszilárdítása — en­aláspontja szerint ugyanis jogszabály áttekintését, nek konkrét tormájáról az alkotmánybíróságról Ezzel kapcsolatban egyonte- megoszlottak a vélemenyek szóló tervezet olyan fontos tű véleményként fogalmaz- —, majd az új választójogi alaptörvény, amelyet már ták meg a társadalom törvény kimunkálása. A egy megújuló politikai rend- mélyreható megújítását választások után összeülő új szerben hivatalba lepő új szolgáló politikai változások Paxlarnent. feiadata lenne az Parlamentnek kellene meg- menetrendjét nem lehet a . . szűk szákmai szempontokat alkotmányozás, szem előtt tartó kodifikáeiT A vita résztvevői messze­ós menetrenddel felcserélni', menően egyetértettek ab­Túl azön, hogy a kapkodást han, hogy az új társadalmi ­tükröző látszat viták sértik a politikai rendszer alapjait politikai, társadalmi szerve- megvető törvények kidol­gozásába már az alapkon­cepció megfogalmazásakor be kell kapcsolódniuk a tár­sadalom akaratát hordozó politikai szervezeteknek, a formálódó pártoknak. Ugyanis csak egy politikai konszenzusra epulő tör­vénykezés alkothat ' tartás, az össznemzeti érdekéket'ki ­fejező jogszabályokat. Ha sikerülne a jogalkotás je­lenlegi közigazgatási — hi­vatali — jellegét tevékeny, széles körű politizálással felváltani, akkor egyben azt a vádat is ki lehetne véde­ni, miszerint az MSZMP az erőltetett ütemű törvényke­zéssel a saját akaratát, a sa­ját embereit akarja 'be­csempészni az új jogrendbe, illetve annak intézményei­be Ez érvényes a most tár­gyalt alkotmánvbírósági tervezetre és a párttörvény tervezetére is. Az érvényes törvénykezés a vadat nemzeti kincsnek tekinti, ám ha tulajdonjogát és va­dászati jogát a földtulajdonhoz kapcsolnák, o nemzeti érdek fölaprózódna, s e'őbb-utób). * vadállomány kipusztulásához vezetne, miként az már megesett számos európai országban, de hazánkban sem előzmény nélküli. A vadgaz­dálkodás ugyanis önmagában nem rentábilis, nem jövedelmező — kizárólag a sportvadászok áldozatai révén Egyszer talán jó és nagy be­vételt lehetne belőle csinálni — aztán elfelejt­hetnénk. Van mit rendezni a vadászat körül is. Ezt szolgálhatná egy korszerű vadászati törvény — s nem egy zseb egy másik, ugyancsak időszerű törvényen. Sok helyen elméletben már adják-veszik, ár­verezik, szervezik az új vadászati képződmé­nyeket. Csak a cyalogvadásszal nem törődik senki ? Akinek szüntelen helytállí&i és anyagi áldozata megalapozta a magyar vadállomány messze szálló ió hírét a mai napig... s aki ezután is fedezheti... Sz. S. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom