Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

2 1989, május 25., csütörtök Arab csúcs 0 Casablanca (ívtTI) A nemzetközi sajtó 'különleges érdeklődése közepette myflt meg kedden este — a bejelentetthez 'képest két és fél óna késéssel — a casablaneai arab csúcstalálkozó. Hivatalosan 1400 újságíró, televíziós és rádiós riporter akkreditálását közölték a marokkói vendéglátók. A résztvevők számában és rangjában is rekordot döntő mostani csúcs különlegessége, hogy az Arab Liga több mint négy évtizedes léte óta eldször fordul elő, Izraellel hivatalos békében álló ország részvétele. Késő délután gyors egymásutánban érkezett meg Casablancába a négy még hiányzó államfő: Tunézia, Algéria, Szíria és Líbia vezetőjének repülőgépe. E csúcsértekezleten II Haszszánnal együtt 18 államfő, valamint Kuvait trónörököse, kormányfő, Szomália és Mauritánia miniszteri rangú megbízottja vesz részt. A szocialista építés hasonló problémáira keressük a megoldást Horn Gyula tárgyalásai Jugoszláviában 9 Belgrád (MTI) Belgrádban kedden folytatódott a magyar külügyminiszter hivatalos munkalátogatása. Horn Gyula a délelőtti órákban találkozott Desztlmir JevtiCcsel, a szerb köztársasági kormány elnökével. Véleménycseréjüknek különös Jelentőséget adott az a tény, hogy Magyarország és Jugoszlávia együttműködésén belül Szerbia kiemelkedő helyet foglal el. Tavaly például a magyar vállalatok jugoszláviai árucseréjüknek 63 százalékát szerbiai partnerekkel bonyolítottak le. A jugoszláviai magyar nemzetiség zöme a Szerb Köztársasághoz tartozó Vajdaság autonóm tartományban él. A megbeszélésen a felek egészében jónak értékelték a kétoldalú együttműködési, de megállapították, hogy a politikai kapcsolatok elmaradnak a gazdaságiak szintjétől, s állást foglaltak sokoldalú fejlesztésük mellett, Kiemelten foglalkoztak a nemzetiségek pozitív, a magyar—jugoszláv viszonyt szilárdító, építő szerepével, Hangsúlyozták a nemzetiségek anyaországhoz fűződő kapcsolatai további erősítésének, valamint kulturális és oktatási igényeik minél teljesebb kielégítésének szükségességét. Jevtics kö„Ez a könyv (Az igazság a Nagy Imre-ügyben) 1958 nyarán készült Párizsban, az első kiadása is ott jelent meg franciául ugyanazon év novemberében. Alig néhány hónappal később megjelent angolul, majd németül. s legjobb tudomásom szerint spanyolul is. Első magyar kiadása — amelynek szedésanyagát fotóeljárással ez a budapesti kiadás is átveszi — Párizsban készült 1958/59 telén, de szedése és kinyomtatása egy londoni ukrán nyomdácska pincehelyiségében történt, s terjesztése is Londonból indult el a hangzatos Big Ben nevet viselő aprócska magyar könyvkiadó vállalat közreműködésével, valamikor 1959 őszén. Jó másfél évtizeddel késóbb, 1976-ban reprint eljárással és kicsinyített formában az eredeti magyar változatnak megjelent egy kalóz kiadása ls, egy New York állambeli, azóta megszűnt magyar könyvkiadó vállalatnál." „Húsz évvel azután, hogy megírtam, tizennyolc-tizenkilenc évvel az amerikai, az angol, a francia és a német kiadás után, azon a nyelven is megjelenhet ez a könyv, amelyen megszületett. Magyarul. Nem is reméltem, nem is gondoltam rá, s ha 1977 elején a majdnem véletlen nem hoz össze Üjváry Sándorral, a müncheni Griff kiadó tula.ido nosával, ki tudja, hogy a 6árguló kézirat megismeri-e valaha is a nyomdafestéket Sohasem kételkedtem abban, hogy ez a könyv egyszer magyar földön is megjelenik. Legfeljebb azt nem tudtam, hogy megérem-e. Megértem. Több mint harminc évig kellett rá várnom. Megérte. A mag, melyet 56 ültetett el, fává növekedett. Again gyümölcs van. Le kell szakítani. Megérett." (Nagy Imre élete és halála.) „1989. Június 16-án — harmincegy évvel kivégzésük után és egy esztendővel az 56-os kivégzettek párizsi Jelképes emlékművének felavatása után — kerül sor Budapesten az ÜJ köztemetőben a Nagy Imre-per öt mártírjának ünnepélyes temetésére. A temetést a csa. ládok és hozzájuk csatlakoz, va a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és a Magyar PolitiKai Foglyok SzövetséJönnek a hírek.. ge rendezi. Sem a kommunista pártnak, sem a kormánynak nincs köze hozzá. Csak remélni lehet, hogv addig és akkor, ez utóbbiak részéről nem történik semmiféle ellenintézkedés vagy provokáció." (Irodalmi Üj ság; budapesti kiadás, 1989. 2. szám.) Három kiadvány, melyek történetesen mind Párizsban kezdték létüket, s csak hosszú évtizedek múlva, szerzőiknek is meglepetésként érkeztek — haza. Haza?! Inkább hozzánk, hazai magyarokhoz, akik Itt élünk, e már-már őshazában, olykor egymás vérét ontva, olykor búsongva, többnyire értetlenül egymásra, világra. Mondják, közülünk való a legtöbb Nobel-dijas, és különös hajlamunk ű2 az önpusztításra, nagy lobogások és utána hosszú kedyetlenség jellemzi nem is olyan rég még tilalmazott nemzeti karakterünket. Pedig egy kis nép számára, ily vigaszra szoruló évezred nyomán életadó elixír múltjának viharait felidézni. kibeszélni az átélt szörnyűségeket. Nemzetünk lelke sorvadásnak Indult, az átoksúlyű hallgatás évtizedei alatt. Elzárták előlünk (ahogy még hány más néptestvérünk elől ma is!) az életet adó, kedvet serkentő gondolatokat, más országban élő magyarokét, mondván, ők ellenségeinket szol. gálják. Miközben hallgattak honi uraink népüktől elforduló külszolgálataikról. Miközben hallgattak felnőtté válásunk, felelős gondolkodásunk, a nép nagykorúságának féltételéről: a kielégíthető tudásvágyról! Hallgattak uraink arról a szégyenről, melyet más népek szolgaszoká&aiból vettek át, miszerint nem tartozik ránk az önálló véleményalkotás, csokis a véleményszajkózás, tudatlanul. így lehetett vasfüggönyön belül tiltott, ls. merőjére veszélyt Idézó olyan szellemi termék, mely a vllég más tájain a normális közlést jelenti. Most valami elkezdődött a megjelenő könyvekkel, külországból Itthon is megvehető folyóiratokkal. Sok még az adósságunk, nehéz' lesz törleszteni, de tárgyuktól függetlenül — gyönyörűséges. Hiszen hazajönnek a könyvek, s velük alkotóik. Megismerjük egymást. kitágítjuk világunk sugarát, immár nemcsak titkos éji órán. de világosban 1*. bebocsáttatást kérünk az Európa-ház kapuján. Reméljünk. Tráser László szönetet mondott azért, hogy a kormányunk felkarolta a szerbek magyarországi betelepülése 300. évfordulójának idei, méltó megünneplését. Horn Gyula a kormány nevében budapesti látogatásra hívta meg a szerb kormány elnökét. Deszimir Jevtics a meghívást elfogadta. Délben Janez Drnovsek.a jugoszláv államelnökség elnöke fogadta a magyar külügyminisztert. Horn Gyula és Drnovsek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országban végrehajtott reformokról, és további törekvésekről. Megállapították: államainkat közelebb hozza egymáshoz, hogy a szocialista építés azonos, vagy hasonló problémáira keresnek megoldást, és kölcsönösen nyitottak. Kiemelték, hogy ilyen körülmények között különösen hasznosak és fontosak a tapasztalatcserék, amelyeket magas és legmagasabb szinten is rendszeresen meg kell tartani. Gondolkodásmódunk közel azonos — mondotta Janez Drnovsek, s a jugoszláv—magyar együttműködést „Igen jónak" értékelte. Az MSZMP KB tagjaként Horn Gyula ezt követően a pártközi kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről megbeszélést folytatott Sztaniszlav Sztojanovlccsal, a JKSZ KB elnökségének végrehajtó titkárával. Ante Markovics, a szövetségi kormány elnöke Horn Gyulával a délutáni órákban folytatott megbeszélésén ismertette két hónappal ezelőtt hivatalba lépett kormányának a gazdasági válság leküzdésére foganatosított eddigi intézkedéseit. Ezt követően Budlmir Loncsar és Horn Gyula megtartotta zárótárgyalásalt. A magyar külügyminiszter kétnapos hivatalos munkalátogatásának befejeztével szerdán, a késő délutáni órákban hazaérkezett Budapestre. A városi párt-vb álláspontja A reformkorok pfatformtervezetéről Az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága szer • dán délután tartott soro6 ülésén megvitatta az MSZMP-reformkórök szegedi országos tanácskozásának plutformtervezetét is, és kifejezte azzal való rokonszenvét. A testület a dokumentumot alkalmasnak ítéli a szocialista modellváltás kiindulópontjául, es érdemesnek tartja arra, hogy a párttagság széles körben megismerje és megvitassa, a vltábun álláspontját kialakítsa. A vb indokoltnak tartja, hogy az alapszervezetek maguk döntsenek: napirendre tűzik-e, do kéri, hogy ha a platíormtervezettel kapcsolatban a véleményüket kialakítják, azt hozzák a városi pártbizottság tudomásává. A testület fölkéri a szegedi reformkörök tagjait, hogy az esetleges taggyűlési meghívásoknak tegyenek eleget, és működjenek közre a tanácskozás dokumentumainak ismertetésében. A végrehajtó bizottság' úgy határozott továbbá, hogy a városi páltbizottság ülését junius 14-én, délután 3 órára összehívja. Az ülés napirendjére tűzik a lakóterületi pártmunka fejlesztésének feludatuira vonatkozó tervezeteket. A TT ÜLÉSE Az MSZMP KB Tanácsadó Testülete 1989. május 21-érv ülést tartott. Az ülésen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A Tanácsadó Testület áttekintette a Központi Bizottság 1989. május 29-i ülésének napirendjén szereplő írásos előterjesztéseket. Állást foglalt az országos pártértekezlet, illetve kongresszus öszszehívúsával kapcsolatos kérdésekről, továbbá az MSZMP KB agrárpolitikai koncepciójának tervezetéről. Javaslatait a Központi Bizottság elé terjeszti. A NORMALIZÁLÓDÁS JELEI PEKINGBEN Pekingben reményteljes nyugalomban telt el a május 20. óta érvényben levő rendkívüli állapot ötödik napja. A több mint tízmilliós kínai fővárosban helyreállt az autóbusz- és a trolibuszforgalom, és üzembe helyezték a földalatti vasutat is. Eltekintve a Tienanmen tértől és a párt ós a kormányzati központtól, ahol változatlanul pekingi és vidéki diákok tízezrei tartanak ülősztrájkot és tüntetéseket, az egész város korábban megszokott képét mutatja. KADHAFI ÜZENETE Nyikola] Rizskov szovjet miniszterelnök szerdán Moszkvában fogadta Favzi as-Saksukit, Líbia kőolajipari titkárát, aki a szovjet miniszterelnöknek átnyújtotta Moamcr el-Kadhafi államfő Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának címzett személyes üzenetét. A szovjet—líbiai kapcsolatokról folytatott eszmecserében kiemelték, hogy tökéletesíteni kell az egyenlőségre ts a kölcsönös előnyökre alapuló együttműködést a két ország között. A szovjet fél a maga részéről leszögezte, hogy változatlanul a fejlődő országokhoz, igy a Líbiához fűződő baráti kapcsolatok erősítésének a híve, ZAVARGÁSOK BULGÁRIÁBAN A Todor Ikonomovo és Kaolinom településeken kezdődött zavargások, amelyeknek már három halálos áldozatuk és három sebesültjük van, más északkeleti falvakra ls kiterjedtek Bulgáriában. Bár u közlés részletekkel nem szolgál, annyi mégis megúllapíthutó belőle, hogy az események a bolgár vezetésnek egy pozitív lépéséhez kapcsolódnak. Ahhoz a mintegy másfél hete elfogadott törvényhez, amelynek értelmében szeptember l-jétől minden bolgár állampolgár öt évig, s a világ minden országára érvényes útlevelet kap. Gondolatébresztő a szegedi népfrontértekezletre A Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága május 26-án, pénteken tartja értekezletét. Délután 2 órára a városi tanácsháza dísztermébe várják a szegedieket erre a nyilvános vitára, amelynek elsősorban egy valóban megújuló népfrontmozgalom kialakítása a célja. Az értekezletre a város 22 körzetében mar közvetlen választással delegált küldöttek, a jelenlegi tisztségviselők — bizottsági és elnökségi tagok —, s az érdeklődök. Kulcsáráé Kiss Piroska titkártól hallanak beszámolót az J9S5 óta végzett munkáról. Ezt követi a mozgalom megújulására vonatkozó elképzelések, javaslatok közreadása, vagyis a vita. A június 17-én tartandó megyei népfrontértekezleten 70 szegedi küldött vesz részt, hogy kik, arról is pénteken születik döntés, A mandátumáról most lemondó szegedi népfrontbizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, új városi vezetőség létrehozása korai. A népfrontkongresszusig, bizottság nélkül, egy ügyvezető elnökség koordinálta a mozgalom tevékenységét. Majd az országos tanácskozás után tartandó, újabb városi munkaértekezleten határoznak, az új alapszabály és a működési feltételelek ismeretében, a tényleges tisztségviselőkről. A mind formáját, mind tartalmát tekintve újszerűnek ígérkező városi tanácskozás eredményességét segítendő, a jelenlegi bizottság vitaanyagot készített, gondolatébresztőnek, melyet a következőkben közlünk. Az elmúlt hónapokban és hetekben Szegeden, a népfrontmo/galom nyilvános vitafórumain, a körzeti népfrontbizottságok gyűléscin egyértelműen megfogalmazódott, hogy önmegújulásra, illetve tartalmi átalakulásra van szükség. A mozgalom építeni kíván az eddig elért pozitív eredményekre, de elhatárolja magát a hibás gyakorlattól. Többségében úgy vélekednek, hogy képes a tartalmi és szervezeti megújulásra. A népfrontmczgalom az 1930-as években született Európában. Létrejötte az addigi civilizált világ vívmányait fenyegető fasiszta rendszerek agresszivitásából következett; az alapvető polgári szabadságjogaik védelmében a különböző programot valló pártok fogtak össze a közös veszély ellen. Magyarországon, hasunió megfontolásból. a 7 országot megszálló Németország elleni összefogás jegyében jött létre — mégpedig városunkban. Szegeden — a népfront jellegű tömörülés 1944 végén. 1945-ben, a kibontakozó koalíciós időszakban, a népfront a háborús károk helyreállítására és az új, demokratikus társadalom megteremtésére Irányuló mozgalom lett. Ma már Ismert, hogy a sztúlinistadogmatista politika elhibázott lépése volt, hogy nem vette komolyan a polgári és munkáspártokkal való együttműködést, törvénysértő módon megszüntette a „szövetségesnek" hirdetett pártokat, szövetségeket és egyesületeket. Az újonnan letrehivott Huzaflas Népfrontnak az immár egypártt hatalmi struktúra keretében a nem kommunista erök tömörítésére kellett volna törekednie. Ehelyett azt a szerepet kapta, hogy formális módon kiszolgálja a napi politikai igényeket. A népfront, bár számos kérdésben alakított ki saját véleményt, illetve álláspontot helyi ós országos ügyekben is, és jelentős tevékenységet |g végzett a lakosság kórében, környezetvédelmi, szociális, kulturális stb. területen — politikai, közjogi kérdésekben —, a párt politikai kiszolgálójává vált. ú» Így az utóbbiak miatt hitele széles körben megingott. A népfrontnak a társadalom eresztékeinek megszilárdítását, teherbíró-képességének növelését, kulturális és erkölcsi újjáépülését kell szolgálnia. A megújulni akaró, bizalomra számító népfront legyen önálló, pártoktol független, de az alkotmány szellemében működő valamennyi társadalmi szervezettel, egyesülettel együttműködésre kész mozgalom. Mindazok közreműködésére biztosítson lehetőséget akik önzetlenül ás önként kívánnak részt vállalni környezetük, városuk és az ország fejlesztésében A népfrontmozgaJom a politikai életből nem szándékozik kivonulni, de nem kíván párttá szerveződni, Ugyanakkor nyitott kíván lenni minden párt. Illetve azok tagjai előtt alapelve a pártsemlegesség. A népfront vegyen részt az országos gondok megoldásában, és a