Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 103. szám 1989. május 4., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint „Reprivatizáció" nélkül nem mozdul a gazdaság Á tanácsadó testület ajánlásai A Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testülete — amelyet nemrég alakítottak meg. neves tudósok részvételével — hamarosan a kormány elé terjeszti a világgazdasági Ryitts egyik koncepcióját. Bognár JÓB>ef akadémikus. a testület elnöke az MTI munkatársának elmondta: mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen hatással lehet a magyar gazdaságra a szorosabb együttműködés a külföldi tőkével, illetve annak importja milyen mértékben mozgósíthatja a magyar gazdaság erőtartalékait. A tanácsadók és a szakértők egyetértenek abban, hogy a restrikciós politika rem folytatható, gyökeres változás szükséges a magyar Gazdaságban. A fordulatnak a gazdasági rendszerre — a tulajdonviszonyokat is beleértve —, nemzetközi Gazdasági kapcsolatokra és t; gazdasági struktúra megváltoztatására kell kiterjedne. A gazdasági rendszer fóDeg azért nem működik jól, mert az állam nagy „mobil vagyont" halmozott fel és sajátított ki, ennek nincs megfelelő hozama, saját fejflödését, sőt fenntartását is tilig képes biztosítani. A tuBajdonviszonyok változása szükséges, mert a kialakuló magánszektor, illetve a veGyes vállalatok mobillá teliét ik a nemzeti tulajdont. A ..reprivatizáció" nemcsak azért fontos, hogy bizonyos (társadalmi szükségletek inkább kielegithetók legyenek, hanem azért is. hogy a (tőke segítségevei az egész gepezet mozgásba lendülhessen. A magánszektor — amelynek aránya külföldi töke nélkül is elérheti a mintegy 25 százalékot — tőkeimportőrként, vagy tőkévé átalakítható eszközök birtokosaiként is jelentős szerepet tölthet be. Szükséges a működőtőke masszív importja és a gazdaság „fogadóképességének" megteremtése is. A tőkeimportnak — történjék ez sikár vegyes vállalatok, sikár teljes külföldi tulajdon mellett — nagy szerepe lehet a technika és a struktúra átalakításában, az exportIképesseg növelésében. Számításaik szerint a konvertibilis magyar exportnak 3 éven belül esztendőnként 8-8,5 milliárd dollárt kellene elérnie ahhoz, hogy a 24 százalékos nemzeti jövedelemnövekedés és az átalakításhoz szükséges erőforrás biztosítható legyen. Ajánlatos figyelembe venni, hogy a kamatfizetési kötelezettségek évi 1-1,2 milliárd dollárra rúgnak. Arra gondolunk — mondotta az akadémikus —, hogy megfelelő gazdasági csomagterv kidolgozása esetén egyes országoktól kormánygaranciával 3-4 év halasztást kaphatnánk a hiteltörlesztésekre, természetesen megfelelő kormányzati előkészítés, tárgyalások és kötelezettségvállalás útján Véleményük szerint szükséges kialakítani azokat a 6zervezeti formákat, amelyek lehetővé teszik az együttműködést a nyugati országokkal. Kapcsolatunk a tőkés világgal ez ideig az áru- és a pénzforgalomra korlátozódott; a külföldi bankokkal főleg hitelekről és azok törlesztéséről tárgyaltunk. E hiányos kapcsolatrendszer az egyik oka annak, hogy a működő tőke kevéssé érdeklődött országunk iránt. Ajánlatos a kapcsolatteremtés, a vegyes vállalkozások kialakítása nemcsak a külföldi bankokkal, hanem azokkal a közvetítő szervezetekkel is, amelyek elősegíthetik a magyar vállalatok és a külföldi tőke találkozását. Úgyszintén fontos lenne megteremteni a hatékony gazdálkodás, az új elszámolás, a jutalékos ügynöki tevékenység feltételeit, a nyugati vállalatok magyarországi képviseletét. Nem kevésbé lényeges: a magyar vállalatok mérjék fel — természetesen nyugati mércével — vagyonukat, teljesítőképességüket, mert sajnos nincsenek tisztában azzal, hogy a konvertibilis relációban milyen érték hogyan hasznosítható. Elengedhetetlen az is, hogy tájékoztassák majdani partnereiket együttműködésük lehetőségeiről, céljairól. A testület jelenleg vizsgálja. miként lehetne elérni azt, hogy a nyugat-európai országokban 1992-től bekövetkező gazdasági változások lehetőség szerint kedvezően hassanak a magyar gazdaságra. A nyugati országok intézményeivel, szakembereivel konzultálva alakítják ki javaslataikat. Mas kérdések megválaszolásához is igénylik nyugati szakemberek véleményét. A világgazdaság, az üzleti élet számos, nagy tapasztalatú képviselőjét — köztük magyar származásúákat — kértek fel konzultációra. Ugyancsak ebben az időszakban kutatják, hogyan lehetne úgy átalakítani a KGST-rendszert, hogy az képessé váljék az összeurópai együttműködésre. Ma már ugyanis nem lehet irányadó az az elv, hogy előbb hozzuk rendbe e tagországok kapcsolatait, s azután tárgyaljunk a nyugati országokkal, hiszen a hosszabb távú nyugati—keleti együttműködés minden KGST-tagország érdeke. A Világgazdasági Tanácsadó Testület koncepciókat dolgoz ki, s nem a napi gazdasági problémák megoldásával foglalkozik. Nem várja a kormány megbízásait, hanem állásfoglalásaival elébe megy a kérdéseknek. Prognózisaival előkészíti a kormány és az államapparátus megfelelő világgazdasági döntéseit. Akkor felel meg hivatásának, ha kellő időben, megfelelő felismerésekkel, alternatív javaslatokkal segíti a kormányt. Számol azzal is, hogy például a vegyes vállalatok létesítése társadalmi feszültségeiket okozhat, mivel ezekben 6okkal nagyobbak a követelmények, más a bérezés, mint a többi vállalatnál. Tanácsaiért vállalja a felelősséget, míg a kormány azon döntéseitől, amelyeket a testület megkerdezése nélkül hoz. elhatárolja magát — mondotta Bognár József. Megnézik a szegedi KISZ kasszáját? A még nevében létező városi KISZ-bizottság tegnapi, soros ülésén egyebek mellett megnéztek a kasszát: a KISZ KB-tól kapott ez évi költségvetés 4 és fél millió forint, ebből kell kijönni, illetve ezt a pénz kellene elosztani Szegeden a Demisz-t igenlő tagszervezetéknek. A KISZ jogutódjainak tekinthető baloldali ifjúsági csoportok valójában tavaly októbertől foghattak saját programjuk, szervezetük kialakításába — ami azt illeti, a város fiatalsága nem sieti el a dolgot, s már ezzel eleve^ hátrányt okoz a ma már működőképeseknek. Így például a KIB-nek (ez a középiskolásoké). Az április 24-í adatok szerint. melyek bizonnyal nem a legfrissebbek, 2167 tagja van a Szegedi Dolgozó Fiatalok Szövetségének, 2586 a KIB-nek és 669-en tartoznak a régi KISZ-bizottság közvetlen irányítása alá. Másokról nemigen hallhattunk. A fölsoroltak jogosan követelnék a pénzüket, ha a testületben nem lenne meg a jószándékú várakozás, például az egyetemisták, főiskolások UDSZ-ére, s ha a tagok egyformán értesültek volna a pénz elosztásának időpontjáról. Nem tudni, melyik a mérvadó, a Demisz alakuló kongresszusa, vagy a szegedi március 18-i küldöttértekezlet. Többen a június 2-án tartandó városi ifjúsági értekezlet hatáskörei között látták jónak tegnap, eiTÓl dönteni. Az ülésre egy 3 tagú ad hoc bizottság elkészítette a Szegeden alakuló, illetve már megalakult szervezetek egymáshoz való viszonyáról szóló működési szabályzatot. Ennek érdemi vitájára már nem került sor. Aradnak a folyók A Felső-Tisza térségében megáradt folyók közül továbbra is elsőfokú árvízvédelmi készültség őrzi a Krasznát, a Bodrogot, a Tak tát és a Sajót. Tovább emelkedett a viz a Hernád védvonalain, s ezért elrendelték a harmadfokú készültséget. A többi folyón folytatódott a lassú áradás. Orvosolják a sérelmeket! Az akadémia és az egész magyar tudomány szempontjából történelmi jelentőségű lesz a Magyar Tudományos Akadémia május 8-án kezdődő közgyűlése — hangsúlyozta Tigyi József akadémikus, az MTA alelnöke szerdán, az Akadémia székházában tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: első ízben adódik lehetőség arra, hogy a tudós társaság saját kezdeményezésére meghatározza az Akadémia jogállását. feladatait és munkamódszereit. A közgyűlésen tárgyilagosan elemzik majd a magyar tudomány eredmé. nyeit, jelenlegi helyzetét, áttekintik versenyképességét, perspektíváit. A várható haKözgy ülésre készül a Magyar Tudományos Akadémia zai és nemzetközi irányzatokat, a gazdasági és társadalmi körülményeket is figyelembe véve határozzák meg az akadémia szerkezetét, működési rendjét a kővetkező évtizedekre. Ez a közgyűlés — immár a 149. — az eddigieknél nyitottabb lesz — mondotta az alelnök. Munkálataiban részt vesz a 230 akadémikussal együtt több mint 600 meghívott, köztük az akadémiai intézetek igazgatói, •Országos hatáskorú szervek vezetői, az egyetemek rektorai, tudományos társaságok és szakszervezetek képviselői. A munkaközgyúlés az MTA székházában Berend T. Iván elnök megnyitójával kezdődik. Ezután adják át az Akadémiai Aranyétmet és az Akadémiai Díjakat, amelyekkel a hazai kutatók kimagasló tudományos és közéleti munkássá(Folylatás a 2. oldalon.) Nincs szakadás az MDF-ben HlR: Több kérdés megítélésében kettészakadt az MDF szegedi szervezetének elnöksége, az április 19-1 taggyűlésen á vezetőség lemondott. Cáfolat: — Természetes főfolyamat egyik állomásához érkeztünk — nyilatkozta Szabó Béla, az ügyvezető elnökség tagja, a Bartók) Bélit Művelődési Központ igazgatója. A Magyar Demokrata Fórum történetének első szakasza Szegeden is lezárult Tavaly szeptember 3-án, az MDF megalakulásakor, a laki teleki tanácskozáson a 10 szegedi résztvevő bejelentette, majd szeptember 14-én, Szegeden 36 fő megalakította a helyi szervezetet Elkezdődött a munka. A demográfiai helyzetről országos fórumot hívtunk össze, létrehoztuk az Erdély Kort, megszerveztük az Erdélyt segítő akciót, '89 februárjában a nyilvánosság témaköréről vitáztunk, március 15ét az alternatív szervezetekkel közösen ünnepeltük. Közben a tagságunk megtízszereződött, 400-450 fősre duzzadt. A hattagú ideiglenes elnökség nem Ls vállalkozott többre, mint megszervezni és útjára bocsátani a szervezetet. Az első országos .gyűlés után — mint minden tagszervezetben — az ideiglenes elnökség Szegeden is lemondott. — Az a hír járta a városban, hogy a vezetőséget a március 15. megünneplé— mondja az elnökség tagja sének módja fölötti vita két részre szakította — végül kompromisszumos megoldás született. A „szervezőmunkát végzők" és az „elméletet gyártók" eltávolodtak egymástól, s ez jelenti a történtek hátterét. — óhatatlan, hogy feszültség keletkezik hat, különtkrző gondolkodású ember között. Mára mindenki megtalálta érdeklődésének megfelelő feladatát. így az is kiderült, nem érdemes egymásra erőltetni egyikünk vagy másikunk akaratát. Pardány László vállalta az új vezetőségben való részvételt. Ideiglenes elnökségi tagságáról Raffay Ernő azért mondott le, mertl az országos választmány tagja; Domonkos László a megszervezendő lakóterületi csoportban akar tevékenykedni; több megyére szóló feladatra kapott felkérést Mucsi Mihály és jómagam; Fejér Dénes nem vállalta a további munkát. sót az MDF-böl Ls kilépett — Mit szólt ehhez a tagság? — Egy átmeneti időszakra 3 fős ügyvezető elnökséget választott, melynek tagjai: Pordány, Raffay és én. Az a feladatunk, hogy segítsük a szegedi — az egyik legnagyobb vidéki szervezeit új struktúrájának kialakítását ösztönözzük az országgyűlési választókerületek szerinti szerveződést. Az Ikarus gyár mellett két munkahelyi csoport van alakulóban, ezenkívül továbbra is működni fognak a témákhoz kapcsolódó, azonos érdeklődésű emberek csoportosulásai. — Raffay Ernő országgyűlési képviselőnek jelöléséről esett-e szó — lévén, hogy a Szegedi Egyetem cimü diáklap áprilisi számaiban arról olvashattunk, hogy múltbeli magatartása és jelenlegi föllépése között ellentmondás feszül? — Az áprilisit megelőző taggyűlésen jelöltéit őt országgyűlési képviselőnek. Most erről nem esett szó. A vezetőség előtt Raffay Ernő beszélt korábbi dolgairól, „tisztázta" magát. — Mikor várható újabb fordulat az MDF szegedi szervezetének életében? — Másfél, két hónap múlva kialakul az: új struktúra. akkor kerül sor az új vezetőség megválasztására. Most és a/, elkövetkezőkre esyaránt igaz: a ..híresztelésre" alaoot adó viták ellenére, mindannyiunknak az „üev", az MDF a legfontosabb. Megjegyzés: A történtekről* kiválásának okairól Fejér Dénest is megkérdeztük, de elzárkózott a válaszadástól. Újszászi Ilona En már tényleg nem tudom, mit is csináljak ... Megkérdeztem egy pszihológust: mostanában, a mai helyzetben milyen szövegekre lenne szükségük az embereknek, mi segíti őket életük helyes alaki tásában ? Mi t olvasnak szívesen?... Azt mondta, hosszú távon föltétlenül a biztonságot, nyugalmat sugárzó textusok élveznek előnyt az újságolvasók köreben. A leleplező cikkekből sok embernek elege van; ugyanakkor mindenki számára egyre kevesebb a támasz, a fogódzkodó. Üdvös lenne, ha legalább az újság nyújtana ilyeneket, korrekten tájékoztatva az olvasókat a valóságról, bizonyos értelemben szolgáltatást is adva ezzel. Az embereiknek tehát már nyugalomra lenne szükségük. Hát igen... Az Ki mit vesz magára? országban córesz van, ez kétségtelen. Akik régebben, az állóvíz korában azért nem hallgatták a híreket, mert úgyszólván fölösleges volt, most azért nem hallgatnak rádiót, azért nem nézik a tv-hiradót, inert minden harmadik hír úgy éri őket, mint egy balegyenes, vagy egy jobbhorog. Emberek ezrei kerülnek utcána egyik napról a másikba, s emberek tízezred érzik magukat létbizonytalanságban, ok (nélkül, vagy okkal. Őket már tényleg nem szabad stresszelni, örülnek, (ha élnek ... Egy pontosan elhelyezett, bizonytalanságot sugalló mondat dolgozók éjszakáit teheti tönkre, s ez rontja másnapi munkájuk hatásfokát. Nekik tehát valóban szükségük lenne a nyugalmat, a kibontakozás lehetőséget fölcsillantó cikkekre. Ez közérdek De nemcsak ilyenek vannak. Elképesztően sokan élnék körtünk, akik napi munkájukat szemernyivel sem végzik Jobban, mint annak idején, mint amikor mindenki annyit lógott, amennyit nem szégyellt Nem tudom, mi van velük ... (Nem látnak a szemüktói, nyilván. Okét azért csak föl kellene valahogyan rázni. A rossz termékszerkezetből nem következik egyenesen, hogy rosszul is kéne dolgozni. Ez nem demagógia, ez valami más ... Ha ugyanis valaki a rossz termékszerkezet viszonyai között rosszul dolgozik, a jó termékszerkezet . viszonyai közt sem fog jobban dolgozni. Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem log dolgozni, mert inam lesz hol. De ezt most, úgy érzem, megint nem azok veszik magukra, akiknek kellene, hanem megfordítva. Differenciált szövegeket kellene írni... Olyanokat, amelyékből mindenki a rá vonatkozó jelen tésszintet érzékelné elsősorban. De •hát differenciált szövegeket a napilapos újságírás körülményei között elég nehéz előállítani; ha tehát ez nem is, de a differenciált bérezés majd valószínűleg többeket ráébreszt arra. hogy mely szövegmezők vonatkoznak rá . . F. Cs.