Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

2 1989. május 18., csütörtök 2 0 II tagság legitimálni akarja a párt politikáját Pozsgoy Imre tájékoztatója Bécsben m Bécs (MTI) Pozsgay Imre délben, a bécsi Concordia klubban sajtóértekezletet tartott, amelyen több mint ötven osztrák éa külföldi újságíró vett részt. Rövid bevezető­jében felvázolta a magyar politikai helyzetet és ez országban kialakult reform­törekvéseket, majd felelt a résztvevők kérdéseire. Az MSZMP tevékenységé­ről és elgondolásairól szólva elmondta, hogy az őszre tervezett országos pártérte­ke zl ettől további megújulá­si lehetőségeket vár. Mint rámutatott, ezt az értekezle­tet a párttagság kívánta, 6 ebben szerepet játszik az MSZMP tagjai és vezetése közötti bizonyos feszültség, valamint az a szándék is, hogy a tagság maga kíván­ja legitimálni a párt politi­káját. A pártértekezleten tisztázható lesz, hof-"' rni legyen a párt álláspontja az új alkotmányról, a választá­si törvényről, az új pártok­róL, eldönthető, hogy az MSZMP milyen választási programot dolgozzon ki, és hogyan tudja autentikus személyek révén növelni a választási esélyeit Az MSZMP hivatalosan ls — KB-határozatban — magáé­vá tette a szabad választá­sok elvét, s ebből követke­zik, hogy korrekt módon számol a vereség lehetősé­gével is. Az MSZMP politikai Bi­zottságának tagja szólt ar­ról, hogy készül a párt új szervezeti szabályzata, amelyről szintén a pártérte­kezletnek keli döntenie. A konferencia valószínűleg el fogja vetni a demokratikus centralizmus szervezeti el­vét, és bevezeti a platform­S/jabadságot. Ma már ugyan­is világos, hogy a demokra­tikus Centralizmus megbéní­totta a pártot, mert bürok­ratikus centralizmussá vált, az apparátus és a centrum uralmát biztosította a párt­tagok fölött, akiknek lénye­gében csak helyeslést jogot hagyott meg A többpárt­Kompromisszum a kormány és a SZOT megbeszélésén (Folytatás az 1. oldalról.) ni. Tárgyalásra ajánlják az OÉT-nek az éjszakai mű­szakban foglalkoztatott nők bérezésével kapcsolatos kér­déseket is, ez mintegy 90­100 ezer nőt érint. Közérzetjavító intézkedé­sekről is születtek megál­lapodások. A kormány és a SZOT vezetői egyetértet­tek abban, hogy a textil­iparban foglalkoztatottak ed­digi 750 forintos természet­beni juttatását duplájára kellene emelni, s mivel eb­ben sem hozhatnak dön­tést a munkáltatók képvi­selői nélkül, ezt a javasla­tukat is az OÉT elé ter­jesztik. Kölcsönösen meg­állapodtak abban: az OÉT fórumán ismételten felhív­ják a vállalatok figyelmét arra, hogy megfelelő több­letteljesítmények nélkül ne emeljék a béreket az OÉT ajánlásában elfogadott 10 százalékos felső határnál nagyobb mértékben, s ha a feltételek hiányoznak, a szakszervezetek se támasz­szanak ilyen igényeket. A közszolgáltatásban dol­gozók visszakapják 50 szá­zalékos vasúti utazási ked­vezményüket, s a 70 éven felüllek június l-jétől nem csak a helyi, hanem a hely­közi járatokon is ingyen utazhatnak. A most elfogadott intéz­kedésekhez szükséges Összeg várhatóan megközelíti a 6,6 m'lllárd forintot. A lakosság jövedelmi po­zíciói azonban ennél na­gyobb mértékben Javulnak — hangsúlyozta Békési László —, mert a víz- és csatornadíjak elmaradt eme­lése mintegy 2 milliárd fo­rinttal, a háztartási ener­giahordozók árának terve­zettnél kisebb mértékű és későbbi emelése pedig mint­egy 1,2 milliárd forintul te­hermentesíti a lakosságot. Mindent összevetve még mintegy 10 milliárd forint­tal lesz jobb az idén a la­kosság Jövedelmi helyzete, mint ahogy azzal az 1989. évi népgazdasági terv szá­molt. A pénzügyminiszter ezzel összefüggésben arról is beszámolt, hogy a kor­mány most kidolgozott cso­magtervében 3 milliárd fo­rint körüli összeget irány­zott elő szociális tartalék­ként, ezzel szemben a szak­szervezetek képviselői 9-10 milliárd forintnyi igénnyel ültek a tárgyalóasztalhoz. E kettő kompromisszumaként állapodtak meg most e 0,6 milliárd forintos szociálpo­litikai intézkedésekben. A pénzügyminiszter be­jelentette, hogy néhány ár­kérdésben a konkrét mér­tékeket illetően a kor­mány csütörtöki ülésén dönt, s az áremelések vég­leges mértékét nyilvános sajtótájékoztatón ismerte­tik. Ennek megfelelően hol­nap véglegesíti a kormány azt is, hogy milyen mér­tékben emelkedik majd az egyes háztartási energia­hordozók ára. Mint a pénzügyminiszter elmondu, a tárgyalópartne­rek alapkérdésnek tekintet­ték, hogy az eredeti szán­dékokat meghaladó mérté­kű szociálpolitikai dönté­sek ne rontsák tovább az idén az ország egyébként is nagyon rossz belső egyen­súlyi helyzetét. Ezért kö­zösen azzal a javaslattal fordulnak az Országos Tár­sadalombiztosítási Tanács­hoz, hogy a tervezettnél na­gyobb mértékű jövedelmek után képződött társada­lombiztosítási bevételek szolgáljanak alapvetően fe­dezetéül a most elfogadott többlet-szociálpolitikai ki­adásoknak. Ezzel kapcsolat­ban a pénzügyminiszter el­mondta, hogy a bérek ter­vezettnél nagyobb növeke­dése miatt a társadalombiz­tosítás bevételei várhatóan 20-21 milliárd forinttal ha­ladják meg a számítottat. Ebből a többletből az egész­ségügy támogatására is költhetnek — mint ahogy arról korábban már szó volt —, s a térítési díjak emelése nélkül finanszíroz­hatják a gyógyszergyártók tervezett áremelését. Kér­désekre válaszolva elmond­ta, hogy a tárgyaláson szó­ba került a benzin ára is. A szóbeszéddel ellentétben a kormány még nem döntött arról, hogy a benzin árá­nak emeléséből finanszí­rozzák a most létrehozott úUlapot, ebben a kérdésben is a kormány csütörtöki ülé­sén határoznak. A kérdésekre adott vála­szokból az újságírók azb is megtudták, hogy a SZOT elnöksége pénteki ülésén vé­leményezi majd a kormány csomagtervét, amelynek má­jus végi parlamenti tár­gyalásakor a miniszterelnök várhatóan további informá­ciókkal is szolgál majd az ország helyzetéről. rendszerrel járó pártküzdel­mek közepettje nyilván az MSZMP-nek is belső el­szántságra van szüksége, te­hát l£tre kell hoznia a felté­teleket saját soraiban hatá­rozatainak végrehajtásához. A platformszabadság ugyan­akkor szavatolja a tárton belüli kisebbség védelmét, és azt a jogát, hogy harcol­jon a többséggé válásért. Egy nyílttá váló politikai helyzetben, a platformsza­badság kialakításával, nor­mális jelenségnek tekinthe­tő, ha a pártból egyesek akár csoportosait kiválnak, s nem nehéz megjósolni, hogy a kialakuló új pártok tag­jainak egy része az MSZMP soraiból fog kikerülni. Párt­szakadás azonban a jelenle­gi helyzetben nem kívána­tos, mert politikai-hatalmi vákuumot idézne elő. „Az MSZMP és a józan magyar közvélemény többsége vi­szont egy sztálinista típusú visszarendeződést nem tűr­ne el, és nem venne benne részt, én magam sem" — hangsúlyozta. A nagymarosi beruházás­ról feltett kérdés nyomán Pozsgay Imre rámutatott, hogy az építkezés felfüg­gesztéséről hozott döntést tévedés úgy értékelni, mint amely jogsértő, és egyezmé­nyeket rúg fel. A munkála­tok szünetelésének idő­szakában a magyar kormány a legmagasabb fokon tár­gyalni fog az érintett orszá­gok képviselőivel, a cseh­szlovák és az osztrák kor­mánnyal, valamint az oszt­rák vállalatokkal Nem jog­sértésről van tehát szó, ha­nem egy tárgyalási szakasz­ról. ÜJ, tudományos és kör­nyezetvédelmi szempontok és problémák vetődtek fel, s ezek a nemzetközi jog sze­rint is lehetővé teszik a tár­gyalások újrafelvételét. Nem mellékes dolog, hogy a közr vélemény sosem békült meg ezzel az építkezéssel. Az Or­szággyűlés is félrevezetve érzi magát, miután tavaly ősszel a kormány javaslatá­ra megszavazta a beruházás folytatását. Bebizonyítható azonban, hogy a félrevezetés 1977-ben történt, mert a Nagymarosról szóló döntést akkor úgy kényszeri tették az országra, hogy soha, sem az MSZMP Központi Bi­zottsága, sem a Parlament nem tárgyalta meg. Most mindenképpen szeretnénk el­kerülni, hogy Magyarország­nak Csehszlovákiával és Ausztriával való viszonyá­ban emiatt törés következ­zék be, és hogy bármelyik ország károsultnak érezhes­se magát, s a tárgyalások ezt is érinteni fogják. MEDGYESSY PÉTER MOSZKVAI TÁRGYALÁSAIRÓL Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes, aki részt vett a KGST V. B. Moszk­vában folyó ülésszakán, a tanácskozás befejezése előtt — hogy részt vehessen a SZOT—kormány ülésén — szerdán hazaérkezett Bu­dapestre. Elmondta: a két­oldalú megbeszéléseken szovjet partnereivel többek között tárgyalt az árucsere­forgalomban a konvertibilis elszámolás bevezetéséről, a magyar—szovjet kereskedel­mi forgalom helyzetéről, je­lenlegi nehézségeiről, és szóba kerültek olyan témák is, mint a metróépítés ügye, vagy a recski rézbánya kér­dése. RÉSZLEGES VISSZAVONÁS Ciprusi görög és török egységek szerdán visszavo­nultak huszonnégy, olyan megfigyelőállásból, amely a Nicosiát kettéválasztó, úgy­A nézetkülönbségek nem akadá­lyozzák a párbeszéd folytatását Gorbacsov sajtóértekezlete A szovjet vezető elégedet­ten nyilatkozott kínai láto­gatásának eddigi eredmé­nyeiről. Elmondotta, hogy kedden nagyon aktív ós tar­talmas megbeszéléseket folytatott Teng Hszáao-pung­gal és más kínai vezetőkkel. Egyetértettek abban, hogy a csúcstalálkozó új szakaszt jelent a szovjet—kínai kap­csolatokban, s hogy ez összhangban van a két nép alapvető érdekeivel és óha­jával. s kedvező a nemzet­közi helyzet további alaku­lása szempontjából is. Gor­bacsov elmondta: mindkét (él ábból indult iki, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálása nem irányul semmilyen harmadik ország ellen, az a világ fejlődésének jelenlegi folyamataiba szervesen illeszikedik. Meg­állapodtak abban, hogy a kapcsolatok a 'békés egymás mellett élés öt elvére ala­pozzák, és ezen a megbízha­tó és szilárd alapon fejlesz­tik tovább. A szovjet vezető elmondta azt is: a Szovjet­unióban tisztelettel és meg­értéssel tekintenek Kína független és önálló politiká­jára, amelyet a nemzetközi porondon folytat, és — mind Gorbacsov fogalmazott — a kínai elvtársak is hasonló­képpjen viszonyulnak a szov­jet külpolitika alapelveihez. A két ország vezetői egyet­értenék abban, hogy napja­ink legfontosabb kérdése a béke és a fejlődés, s hogy mindketten hívei a világbé­ke fenntartásának és a tar­tózkodásnak a hegemóniára való törekvéstől. Mihail Gorbacsov kifej­tette, hogy a megbeszélése­ken sikerült közös nevezőre jutni számos kérdésben, be­leértve nemzetközi kérdése­ket is. Elhatározták, hogy különféle szinteken és for­mákban folytatják a párbe­szédet. Gorbacsov eloemerte sajtóértekezletén, hogy 'bizo­nyos kérdésekben eltérnek a nézetek a két ország kö­zött, de ezt természetesnek nevezte, és hangoztatta: a nézetkülönbségek semmi esetre sem akadályozhatják a szovjet—kínai párbeszéd folytatásai A szovjet vezető rámuta­tott, hogy sikerült egyetér­tésre jutni néhány regioná­lis kérdésben is. A szovjet és a kínai fél például azo­nos állaspwntra helyezke­dik abban, hogy csökkente­ni kell a katonai szembenál­lás szintjét a Koreai-félszi­geten, és iki kéül vonni az amerikai fegyveres erőket Del-Koreából. Gorbacsov közölte, hogy a kínai vezetőikkei folytatott minden tárgyaláson szere­pelt a kambodzsai kétdés, amelyet felelősségteljesen és átfogóan vitattak meg. Abban teljes volt az egyetér­Az utóbbi évtized legnagyobb tömegtün­tetése miatt Mihail Gorbacsov, nem a kínai parlament épületében, hanem a Tjaojutajban, a kormány vendégházá­ban tartotta meg szer­dai sajtóértekezletét, amelyre a kínai—szov­jet csúcstalálkozóról tudósító, több mint 1200 újságíró közül csak va­lamivel több mint 500 jutott el. •tés, hogy a kambodzsai kér­désre politikai megoldást kell találni- mert ez felel meg mind a közvetlenül érintett országok, mind az egész térség érdekeinek, de a megoldás módozatait és a cél elérését illetően további tisztázásra van szükség. A Szovjetunió és Kína azon­ban minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy végül is megoldódjék a kambodzsai kérdés. Gorbacsov sajtóértekezle­tén különleges hangsúlyt he­lyezett a szovjet—kinaj ha­tár demilitarizálá&ának té­májára. Ezzel kapcsolatban a tárgyalásokon megegyez­tek abhan: lépéseiket tesznek a fegyveres erők minimális szintre való csökkentéséért a 'határkörzetekban. A felek alaposan áttekintették a ha­tárrendezéssel kapcsolatos munka menetét, és meg álla­pjodtak abban, hogy e mun­kának új lendületet adnak. E célból megvizsgálták annak a lehetőségét is, hogy a leg­fontosabb kérdéseket a két ország külügyminiszteri szinten vitassák meg. 'Mihail Gorbacsov utalt ar­ra, hogy megbeszélésein só­ikat foglalkoztak a két or­szág gazdasági kapjcsolatai­nak kihasználatlan terüle­teivel. Mindkét fél kifejezte óhaját, hogy el kell mélyíte­ni e kap>csolatok korszerű formáit, így a közvetlen kap­csolatok, a koopjeráció, a ve­gyes vállalatok gyakorlatát. Perspektivikus területek­nek nevezték az energetikát, a fémkohásaajtot, a közleke­dést, a közszükségleti cikkek gyártását. Fontosnak ítél­ték az együttműködés fej­lesztését a tudomány, a kul­túra, az egészségügy és a közoktatás 'terén. Külön szólt a szovjet ve­zető a két párt kapcsolatá­ról, amelynek szorosabbra fűzése a szovjet—kínai vi­szony egészének javulásához is hozzájárul. Néhány kérdésre válaszol­va Gorbacsov egyebek kö­zött elmondta: e Teng Hsziao-pinggel folytatott tárgyaiásókon az atomlesze­relés kérdései is szerepeltek, s ezt a kérdést a két fél egy­sége alapállásból ítéli meg. Emberi jogok Románia elutasította az ENSZ határozatát Magyar fölszólalás a világszervezetben 0 New York (MTI) Románia ENSZ-nagyköve­te elutasította a világ­szervezet határozatát az em­bert jogok megvizsgálásáról, s azt állította, hogy Romániá­ban maradéktalanul érvé­nyesülnek a nemzetiségek, ;t hivők jogai, a falvak lei óm­ból ása pedig nem kötelező Petre Tanasie román nagykövet kedden szólalt fel az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának illeté­kes bizottságában, ahol ki­jelentette: Bukarest vélemé­nye szerint „érvénytelen és semmis" a világszervezet határozata, amellyel külön­leges megbízottat jelölt ki, hogy megvizsgálja az em­beri jogok romániai helyze­tét. A diplomata azt mondotta, hogy a romániai nemzeti­ségek. minden területén tel­jesen egyenjogúak, az or­( Rádiótelex nevezett zöld vonal mentén található — közölték ENSZ­tlsztségviselók. HAVEL SZABAD Feltételesen, másfél évi próbaidőre, szabadlábra he­lyezték szerdán VácLav Ha­vel drámaírót, a Charta '77 csehszlovák ellenzéki cso­port vezető személyiségét. Az erről szóló döntést jog­erősen hozta meg a prágai negyedik kerületi bíróság. MAGYAR RENDEZVÉNYSOROZAT THAIFÖLDÖN „A százmillió dolláros for­galom nem vágyálom, ha­nem reális lehetőség" — mondta Gomboez Zoltán ke­reskedelmi minisztériumi államtitkár, amikor Bankok­ban megnyitotta a magyar rendezvénysorozatot. Thai­föld fővárosában szerdán kiállítás, üzleti szeminári­um és asztronómiai hét kezdődött, és itt tartja első ülését a magyar—thaiföldi kormányszintű gazdasági vegyes bizottság. A cél a gyorsan fejlődő, de értékét tekintve még igencsak sze­rény kereskedelmi forgalom jelentős növelése. MEGALAKULT A MAGYAR PEDAGÓGUS KAMARA Pécsett szerdán megalapí­tották a Magyar Pedagógus Kamarát. Székhelye a me­csekaljai város, működési területe az egész ország Az új érdekképviseleti-érdekvé­de'mi szervezet létrehozását a pécsi felsőoktatásban dol­gozók kezdeményezték azzal a céllal, hogy a kialakuló többpártrendszer viszonyai között .saját, egységes szö­vetsége legyen a pedagógus­társadalomnak. Nem politi­kai Je'legű tömörülés, tagja lehet tehát bármilyen világ­nézetű személy, aki diplo­mával rendelkezik és peda­gógus munkakörben dolgo­zik. szág négy egyházának hívei szabadon követhetik vallá­sukat és azért, ha valaki be­advánnyal fordul a hatósá­gokhoz, senkit nem lehet felelősségre vonni. A falusiak jobb életfel­tételei érdekében „korszerű­sítik" a településeket, így a nagykövet, ha azonban va­laki meg akar maradni ré­gi házában, ezt megteheti — állította. A nagykövet a román helyzet „durva eltorzításá­nak" ós a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette, hogy az ENSZ különleges megbízottat jelölt ki és fel­hívta a bizottságot, szavaz­za le a (korábban) Genfben hozott határozatot. Erre nyilvánvalóan nem fog sor kerülni, miután ez eddigi vitában senki nem támogatta a román állás­pontot. * Esztergályos Ferenc ma­gyar nagykövet felszólalá­sában rámutatott, hogyan törekszik hazánk — úton a jogállamiság felé — arra, hegy teljes összhangba hoz­za jogrendszerét és Joggya­korlatát a nemzetközi jog­gal éo nemzetközi kötele­zettségeinkkel. A magyar nagykővet han­goztatta, hogy az emberi jo­gokat nem értelmezheti egyetlen ország, vagy társa­dalmi rendszer sem kizáró­lagosan és sürgette: rögzít­se az illetékes ENSZ-testü­let kijelölve a nemzeti, a faji, a nyelvi és a vallási ki­sebbségek egyéni és kollektív jogait. Hangsúlyozta, milyei jelentősége van, ha az em­beri jogi bizottság különle­ges megbízottai is vizsgál­jak, hogyan tartják meg a nemzetközi előírásokat egyes országokban. Éppen ezért igen sajnálatos, ha egy kor­mány elutasítja a nemzet­közi ellenőrzést és nem haj­landó együttműködni a kü­lönleges megbízottal — mondotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom