Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

1989. május 18., csütörtök 3 0 Oz úgynevezett politikai bűncselekmények Üj népfrontimázs Megtartotta első, ülését a Miniszterta­nács által, a koncepci­ós büntetőügyek felül­vizsgálatára létreho­zott. büntetőjogászok­ból és történészekből álló bizottság. Ez alka­lomból szerdán sajtótá­jékoztatót tartottak az az Igazságügyi Minisz­tériumban. László Jenő igazságügy­miniszter-helyettes emlé­keztetett arra. hogy e 'bi­zottság vizsgálati körébe az 1945 és 1962 között folyia­ooathan volt büntetőügyek tartoznak. A 37 tagú testű­Jet feladata* azon büntető­ügyek számbavétele, ame­lyekről nagy valószínűség­gel feltételezhető, hogy koncepciós elemeiket tartal­maznak. Tennivalói közé tartozik továbbá ezeknek az ügyeknek jogi és történészi elemzése, valamint a véle­ménynyilvánítás a megvizs­gált ügyékről, illetve javas­lattétel a törvénysértés kö­vetkezményeinek kiküszö­bölésére. A Minisztertanács a közelmúltban létrehozott egy másik, úgynevezett elemző-értékelő bizottsá­got is, Ormos Mária akadé­mikus vezetéséivel. Ez a bi­zottság szakmai segítséget nyújt a jogász-történész bi­zottságnak. illetve annak konkrét javaslatait elemzi, s véleményezi a kormányza­ti döntést igénylő állásfog­lalásokat. Földvári József, a bizott­ság jogász társelnöke rámu­tatott: feladatuk annak a megállapítása, hogy az' ak­kor elítéltek, meghurcoltak egyáltalán követtek-e el bűncselekményt, s őket mi­lyen jogi, erkölcsi es .anya­gi hátrányok érték. A vizs­gálódásból igyekeznék olyan következtetéseket levonni, amelyek alapul szolgálhat­nak egy megfelelő jogsza­bályi rendezéshez, s amely elégtételt szolgáltait az ár­tatlanul elítélteknék, illetve ina Is élő hozzátartozóiknak. A professzor elmondta, hogy vizsgálódásuk középpont­jában az úgynevezett poli­tikai bűncselekmények áll­nak — hiszen elsősorban ezeknél lehet koncepciós elemeket felfedezni —, ám a felülvizsgálatot 'kiterjesz­tik az egyéb 'bűncselekrné­«ínyekre is. A politikai ügyek száma mintegy 30 ezer; a politikai motívumokból fa­kadó eljárásokkal együtt azonban több százezerre te­hető a vizsgálandó ügyek száma. A 28 jogász közül egy az adött időszak törvé­nyeit, jogszabályait elemzi, egy másik pedig a bünteló­politika irányítását kutatja, s a többiek vizsgálják a •konkrét ügyeket. A résztvevők ezt követő­en az újságírók kérdéseire válaszolták. László Jenő el­mondta: azért 1962-ig vizs­gálják a 'büntetőügyeket, •mert koncepciós perek nagy tömegben ezt követően nem fordultak elő. Arra a kérdésre, hogy mely iraték vannak külföl­dön, s melyek semmisül­tek meg, Zinner Tibor történész példaként em­lítette: 1945—47 kö­zött Magyarország a Szövet­séges Ellenőrző Bizottság részbeni felügyelete alatt állt, Sopronkőhidán szovjet bíróság működött. Az ott keletkezett iratok például nincsenek hazánkban. A munkásmozgalmi vezetők ellen folytatott, később kon­cepciósnak minősített pe­reik iratait megsemmisítet­ték, ám a rehabilitációs tárgyalások jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak. Meg­semmisítették a Kádár-per 1951-es iratanyagát is, ám megvannak az 1964-es pe­res felülvizsgálati rehabi­litációs eljárás iratai. Eze­ket a Belügyminisztérium archívumában őrzik. A bi­zottság azonban most nem eaokkel az ügyeikkel foglal­kozik, mivel ezek 1962-ben lezárultak. Az újságírók megkérdez­ték, melyek azok az ügyek, amelyeket korskrétan vizs­gálnak. Nyíri Sándor, a leg­főbb ügyész helyettese el­mondta: Demény Pál és Stomm Marcell altábornagy ügyében a legfőbb ügyész már óvást emelt. Rövidesen elrendelik a perújitási nyo­mozást a Pócspetri-ügyben. Befejezték a Nitrdkémia­és FeTTötechniika-ügy iratai­nak vizsgálatát. Mindszenty József és társai ügyében a 80 dossziéból eddig 50-et si­került tanulmányozniuk. László Jenő hozzáfűzte: konkrétan vizsgálják a Do­náth-ügyet, a Grősz József kalocsai érsek, az Ordas La­jos evangélikus püspök, va­lamint Zsedényi Béla. az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke elleni eljárást, a gaz­dasági perek közül a Stan­dard, a MAORT, a IMFTR.a Földművelésügyi Miniszté­rium vezető tisztségviselői ellen folytatott eljárást, to­vábbá Peyer Károly, vala­mint Sólyom László ügyét, mivel ez utóbbiban az 1954­es rehabilitációs eljárásban nem született korrekt állás­foglalás. Feltehetően önálló­an értékelik az úgynevezett szerzetes- és apáca-pereket, s a repülőtiszti ügyeket. A legfőbb ügyész helyet­tese Nagy Imre és társai ügyéről szólva — egyebek között — kiemelte: a felül­vizsgálathoz dokumentu­mokat várnak a Szovjet­unióból. A magyar kor­mánytól be kívánják szerez­ni a magyar—jugoszláv, il­letve a magyar—román kor­mányközi megállapodást, az Elnöki Tanácstól és a kormánytól pedig az ,1956. október 23. és november 4. közötti Időszak dokumentu­mait, jegyzőkönyveit, ki­nevezásá okiratait Elmondta, hogy a Belügyminisztérium a tárgyalásokon készült 74 magnószalagot adott át a Legfőbb Ügyészségnek, ezek közül 35-at tmár átmásoltak. Az 1958 júniusi tárgyalási napokról filmfelvétel is ké­szült, ám ez még nem került elő. Amennyiben nem buk­kannak a nyomára, vizsgá­latot folytatnak, mikor, hol tűnhetett el. Egy újságíró az ártatlanul elítéltek kártérítéséről ér­deklődött. László Jenő sze­rint minden bizonnyal erről is a vizsgálat végeztével elő­terjesztendő törvényjavas­lat rendelkezik majd. Hungária­krónika A szálJodafelűjításnak ebben á mostani szakaszában á fotóriporter „csemegézhet" — érdekességeket kínál­nak Gyenes Kálmán felvételei. A régi Hungária legfelső szintjén, az emeletráépítés „hátterében", az idei épület­felújítási pályázat győztesének szecessziós csipkéi adják, s ha abból a magasságból letekint az ember, a födém­elemek „darázsféskeire" lát rá Valamivel lejjebb pedig egy becsomagolt márványoszlopra lett figyelmes néze­lődő munkatársunk: az építkezés közben óhatatlanul előforduló koccanásoktól vastag kötélburkoLaltal védik a ház értékes elemeit. Önállóság, demokrácia, nyilvánosság Főként az újdonságokra, a tartalmi másságokra hívta föl a figyelmet ösz Károly, a megyei népfrontbizottság megbízott titkára és Nagy István elnök, amikor a mozgalom megújulásának kísérleteiről, a tisztségvise­lők megválasztásáról ós a megyei népfrontértekezlet tervezett forgatókönyvéről hallhattunk tegnapi, szerdai sajtótájékoztatójukon. Csongrád megye 52 falusi településén, kettő kivételé­vel. saját belátásuk szerint tartották falugyűléseiket a helyi népfrontosok. A me­gyei apparátus semmilyen módon nem gyakorolt be­folyást rájuk, elmaradtak a statisztikai lapok, és hiá­nyoztak az MSZMP ajánlá­sai is, nem volt egyeztetés, megyei ajánlás. Nehezebb lett így a helyi népfronto­sok dolga, de legalább meg­legyintette az önállóság ér­zete őket Több helyen kor­szerűsítettek. A községek, kéthartriadában megszűnt a testületesdi, a korábbi bi­zottság és elnökség helyett — szükség szerinti elneve­zéssel — az egyiket tartot­ták meg. s azt is kevesebb taggal. A települések felé­ben kicserélték a vezető­garnitúrát. persze, a szemé­lyi változások okai között jócskán szerepielt a lemon­dás és a bizonytalan jövőtől való félelem is. Több he­lyen sikerült két jelöltet ál­lítani, de a nevek nyilvá­nosságáról mindenütt gon­doskodtak. Általánosítható tapasztalat szerint, a tiszt­újító gyűléseken, nyilvános volt a szavazás ist aki el­ment, korlátok nélkül gya­korolhatta javaslattevő jogát is. Így történhetett, hogy a sándorfalvi plébánost a fa­lugyűlés győzte meg, vállal­jon szerepet a népfrontban, egyébkánt az egyházi képi­viselet általában véve nőtt a népfrontban. A városa értekezleteket a közeli napokban tartották, tartják. A kitűzött május 20-i határidő után lesz — pontosan: 26-dn — Szegeden. és Csongrádon a munka jel­legűnek minősített tanács-, kozás. Tervek szerint a megyei tanácskozás június 17-én, reggel 8 órakor kez­dődik, a megyei tanács nagy­termében. Már megkezdte munkáját egy dokumentum­szerkesztő és egy jelölőbi­zottság. Míg az előbbi az el­múlt 4 esztendő mozgalmi eseményeiről írja króniká­ját, tehát nem beszámolót készít, valamint egy hasz­szabb távra érvényes, álta­lánosabb. illetve kifejezetten megyei vonatkozású progra­mon dolgozik, az utóbbi, sor­rendben megkeresi a jelen­legi tisztségviselőket, nyil­vános megbeszélést tart a választott küldöttekkel, jú­nius első hetiében p>edig az új megyei vezetésbe dele­gáltakkal konzultál. Várha­tóan ebben az időben hoz­zák nyilvánosságra a jelö­lést vállalók névsorát, s a megyei népfrontszékházban a jelölőbizottság telefon­ügyeletet tart, a lakossági észrevételek. vélemények gyűjtése érdekében. Egyéb­ként a régebbinél kisebb szárral, új bizottságba a köz­ségek 17, a városok 22 tagot már megválasztottak. ­Fontos tudnivaló, a me­gyei népfrontértekezlet nyil­vános. tehát nemcsak a meghívottak, delegáltak ve­hetnek részt, minden jelen­levő fölszólalhat, sőt szava­zati joggal is bír. A megyei elnököt, titkárt közvetlenül választják, szándék szerint több jelöltből. Az országos tanácsba Csongrád 5 tagot ültethet, a népfrontkong­resszuson 25 küldöttjével vehet részt, őket is június 17-én kell kiválasztani. Egyébként az új pártok, szervezeteik: nem lesznek ki­zárva. épp ellenkezőleg, mindegyik képviselőjét meg­hívják, a program kialakí­tásában számítanak vélemé-­nyükre. Mindenkit szívesen meghallgatnak, annál is in­kább, mivel az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, a/ok zárkóznak el legjobban a mozgalomtól, akiknek a legkevesebb az ismeretük róla. M. E. Biblia a laktanyában Férfinak, nőnek szent kö­telessége a haza védelme, s ez rendjén is volna, ám hogy a valós életben a ható. ság miként „perfektuálja ' e kötelezettséget, arról igen ® eltérőek a vélemények. Vál­toztak a körülmények, a fel­tételek. Nem győzte ezt eléggé hangsúlyozni Sze­geden Fehér József alezre­des, a Honvédelmi Minisz­tériumból való vendég. Mis meghívottakkal együtt a polgári katonai szolgálatról vitázott az érdeklődő vá­roslakókkal minap. Kétségbe nem vonta senki, a lelkiis­mereti meggyőződésből fegyvert kezébe nem fogó fiatal bűntelen. Egyáltalán nem szabad elvitatni az ál­lampolgártól a nemzettel szembeni jóhiszeműséget és szolgálatkészséget. Ezért pél­dául a Fidesz szószólója úgy vélte, a módosítást az al­kotmánnyal kellene kezdeni: az általános állampjolgári kötelezettségről rendelkez­zen, amelynek csupán egy része lenne a katonai. En­nek megfelelően az össze­írás, a sorozás polgári köz­igazgatási szervek feladata lenne, amelyben részt vehet­ne a honvédség képviselője is. Egy ilyen, lényegéberi ci­vil bizottság előtt nyilatkoz­hatna minden sorköteies, mely fajtáját választja az áiiami szolgálatnak S ha már itt tartunx, e választás' lehetőséget a tartalékosok­nak és az éppen katonaide­jüket töltő férfiaknak :s biztosítani kellene. Egy he­lyi jogász megkérdőjelezte, valóban nem büntetőjellegű a civil szolgálat egyhuzam­ban letöltendő 36 hónapja További kérdés: mi lesz az­zal a fiatallal, aki éppen a katonai szolgálat közben döbben rá, nem való neki a fegyver. A tartalékosok né­pies csoportja pjedig ab ovo kizárja magát a választás­ból... A jelenlévő szociál­demokrata fiatal szerint sokkal egyszerűbb lenne zsoldos hadsereget fölállí­tani olyan férfiaknak, akik szeretik a katonásdit. A törvénymódosítás még csupán tervezet, több ele­meben változhat. A 36 hó­napos civil szolgálat csök. kenhet, ha maga a fegyve­res katonaidő is rövidül — erre egyébként van esély, ivlinde.i valószínűség sze­rint változatlan marad az alkotmány (e témához kap­csolódó pontjaiban), s a pol­gári szolgálat engedélyezé­sét végső soron a hadkiegé­szítési parancsnokságok ad^ hatják, illetve tagadhatják meg. Ily módon, mint ható­ságok fönntartják maguk­nak a jogot a lelkiismereti okok mértékének vizsgála­tára. Mivel ez nem profil­juk, egy előzetes bizottság állásfoglalását a döntésül: előtt meghallgatják. A pol­gári szolgálat munkajogi feltételeiről az Állami Bér­és Munkaügyi Hivatal, 'riet­ve a tanácsok munkaügyi osztályai gondoskodnak. A tervezet e .részében nemzet­közi gyakorlatra hagyatko­zott, mely közhasznú, la­kossági érdekeket szolgáló munkára, például az egész­ségügybe irányítja a civil katonákat. Végül egy érde­kesség, ha a módosítást el­fogadják, az egyéni vallás­gyakorlatot megengedik a hadseregben, lehet Biblia a laktanyában. E. M. Gyógyszerész-konferencia A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészi Vegytani Intézete ma. 14 órai kezdettel, tu­dományos ülést tart abból az alkalomból, hogy Bernáth Gábor egyetemi tanár — aki egyébként ez évben akadé­miai díjban részesült — egy évtizede vette át az intézet vezetését. Az ülés, amelyet Szilárd János, a SZOTE rek­tora nyit meg, az Apálhy kollégium dísztermében alkal­mat nyújt az intézet elmúlt tízéves tudományos munkáT jának áttekintésére, összegezésére. Bernáth professzor be­vezetője után Sohár l'ál egyetemi tanár (ÉGIS Gyógy­szergyár, Budap>est), Kálmán Alajos egyetemi tanár (MTA) Közpxinti Kémiai Kutatóintézet, Budapxst), valamint a SZOTE Gyógyszerészi Vegytani Intézetének három okta­tója, Szabó János és Stájer Géza egyetemi docensek és Fülöp Ferenc egyetemi adjunktus tart előadást Kutatók „dicsőségtáblája" Hazánkban, de Kelet-Eu­rópában is egyedülálló ki­adványt jelentetett meg a Magyar Tudományos Aka­démia könyvtárának ter­mészettudományi informáci­ós igazgatósága: Láng Ist­ván akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárának felkérésére köz­zétette az 1981—1987-ben publikált természettudomá­nyi folyóiratcikkek és idé­zettségeinek jegyzékét. A kötet átfogó kép>et ad a ha­zai természettudományi alapkutatás 7 évi publiká­ciós tevékenységéről, a ma­gyar természettudományi kutatás „dicsőségtáblája­ként" is tekinthető. A 480 oldalas adattárban felsorolták az amerikai Ins­titute For Scientific Infor­mation Science Citation In­dex (SCI) adatbázisa 3500 folyóiratában 1981 és 1987 között megjelent összes ma­gyar szerzőnek azokat a cikkeit, amelyekre ebben az időszakban legalább egy­szer hivatkoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom