Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

JF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 115. szám 1989. május 18., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Kompromisszum a kormány és a SZOT megbeszélésén A csomagban 6,6 milliárd forint van Emelik a családi pótlékot; a nyugdíjat — és a háztartási energia árát Németh Miklós miniszterelnök és Nagy Sándor főtitkár vezetésével szerda kora délután ültek tárgyalóasztalhoz, a szakszervezetek székházában, a kormány ós a SZOT képviselői. Nagy Sándor hangot adott annak a meggyőződésének, miszerint minden, remény megvan arra, hogy a kormányzat és a szakszervezetek között reális, betartható és az érintettek szempontjait is figyelembe vevő megállapodások szülessenek. Németh Miklós szólt arról: a találkozót korábban azért halasztották el, hogy a költségvetés egyensúlyának javítására a kormány elkészíthesse csomagtervét, amelyhez a szakszervezetek észrevételeit is várják. A pénzügyi szanálási programban foglaltak, az éves tervben el határozottakon túlmenően, a lakosságot közvetlenül már nem, vagy csak alig terhelik, s a költségvetési kiadások csökkentése nem érinti az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet és a tudományt. \ A miniszterelnök végezetül hangsúlyozta: a kormány a formálódó szakszervezeti pluralizmussal összefüggésben, nem zárkózik el és nem is zárkózhat el attól, hogy a jövőben a független szakszervezetekkel is tárgyaljon, akár külön-külön, akár együtt is. Ennek a formáit ki kell dolgozni. Ugyanakkor — mondotta — sem a SZOT, sem pedig a kormány nem gondolt arra, hogy e tárgyalás kapcsán a független szakszervezetek képviselőivel is érintkezésbe lépjen. Ezt követően a felek előzetes egyetértése alapján — mint arról Bálint Attila, a SZOT szóvivője előre tájékoztatta az újságírókat — a tárgyalások zárt ajtók mögött folytatódtak. Az előzetesen elfogadott napirend szerint a megbeszélés témái: a kormány csomagterve; a várható idei árszintnövekedés szociálpolitikai ellentételezésének meghatározása, valamint konkrét bérkérdések megvitatása. A megbeszélés során a különfélék között a szakszervezeti törvénnyel, a jogsegélyszolgálatok működésével és a szakszervezeti üdültetéssel kapcsolatos kérdéseket is áttekintenek. Még tartott a kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése, amikor a tanácskozás hetedik órájában Békési László pénzügyminiszter és Sándor László, a SZOT titkára, valamint a tárgyaló felek szóvivői kijöttek a tárgyalóteremből, hogy tájékoztassák az addig elhangzottakról az újságírókat. Sándor László úgy foglalta össze az addig történteket, hogy nagyon tisztességes, elvállalható kompromisszumra jutottak a felek. Elmondta: a kormány és a SZOT vezetői megállapodtak abban, hogy az idén nem emelik a víz- és csatornadíjakat, s ezen a címen a bérlakásban élők lakbére sem emelkedik. Hosszas vita után olyan döntés született, hogy a többszöri halasztást követően mégis csak emelik június l-jétől a háztartási energia árát, de a tervezettnél szerényebb mértékben. A szociálpolitikai intézkedések között megerősítették, hogy végrehajtják a nyugdíjak korábban elhatározott 100 forintos emelését, amelyből minden nyugdíjas részesül. Az 5000 forint alatti nyugdíjjal rendelkezők, valamint az első és második csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok ellátása ezen felül július l-jétől további 200 forinttal nő. A családi pótlék összege szeptember 1jétől gyermekenként 150 fo-rinttal lesz magasabb. A SZOT vezetői ez utóbbival kapcsolatban azt is felvetették, hogy a kormány tegyen intézkedéseket a családi pótlék reálértékének megőrzésére. Erre a kormány vezetői azonban leghamarabb csak a jövő év elején látnak lehetőséget. A szociálpolitikai kompenzációhoz tartozik az is, hogy a tanácsok szociális segélykeretét 500 millió forinttal megemeífk, 200 millió forinttal növelik a házastársi pótlékokra kifizethető összeget, amelynek felosztásáról később döntenek. Mint arról Sándor László tájékoztatott, a szociálpolitikai intézkedések mellett néhány bérpolitikai kérdésben is sikerült közös nevezőre jutnia a kormány és a szakszervezetek vezetőinek. Mivel azonban bérügyekben nem lehet dönteni a munkáltatók képviselői nélkül, a SZOT és a kormány vezetői megállapodtak abban, hogy rövid időn belül összehívják az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, ahol együttes javasLatot tesznek a tavaly novemberben elfogadott 4,1 milliárdos bérpolitikai intézkedési keret 4,6 milliárd forintra való felemelésére, s a többlet elosztására. Olyan együttes javaslatot tesznek az OÉT-nek, hogy ez a többlet a vasúti dolgozókés a művészek, zenészek, zenekarok, s azok technikai személyzetének központi bérpreferenciáját szolgálja. Ugyancsak az OÉT elé viszik azoknak a vállalatoknak az ügyét, amelyek önerejükből nem, csak segítséggel, adómentesen tudnák az OÉT által ajánlott legkevesebb 3 százalékos bérfejlesztést megvalósíta(Folytatás a 2. oldalon.) V Rokonszenv a reformköröknek Tisztelt Reformköri Tanácskozás! Az alulírott szervezetek a demokráciát po. litikai alapértéknek tekintik. Ezért örömmel üdvözlünk minden olyan eseményt, amely a hazai politikai viszonyok demokratizálódásának irányába mutat. Az MSZMP nekünk a jelen helyzetben politikai ellenfelünk — elsősorban mert a hatalom monopol helyzetű birtokosa — mégis, sőt, talán annál inkább érdekünk, s érdeke az egész magyar népnek is, hogy az MSZMP igazi politikai párttá váljon. Hiszen csak így lehet a magyar jövőt formáló politikai dialógus részese, lemondva a hatalmi monopólium biztosította előjogokról. Az MSZMP belső demokratizálódása azért érdekünk, mert ez a pártállam felbomlásának, a jelenlegi politikai helyzet demokratizálódásának előfeltétele. Egy igazán demokratikus választáson az MSZMP csak reformprogrammal indulhat esélyesként. Mi nem kívánjuk az MSZMP választasi győzelmét. Az egész nemzet érdekére és erkölcsi megfontolásokra tekintettel mégis rokonszenvvel figyeljük a reformszárny szerveződését — abban a reményben, hogy az általuk választott út az MSZMP hivatalos irányvonalává válik. Ennek reményében kívánunk a tanácskozásnak elég intellektuális bátorságot és eredményes munkát. Tisztelettel: Fiatal Demokraták Szövetsége, Magyar Demokrata Fórum, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége szegedi szervezetei, valamint a Körgát Klub. Megszűnik a határsáv Grósz Károly látogatása a nyugati határon Elvetemült, gálád tettesek ellopták a matekérettségi tételeket — mint tegnap olvastuk —, s a példák sorszámait (720; 3532, 1573; 2438; 3135; 2968; 90) a diákok jobban tudták, mint a kétismeretlenes egyenlet megoldóképletét, vagy a gyökvonást. Az érettségi vizsga — amint neve is mutatja — az érettség fokmérője; aki éretlennek bizonyul, azt megbuktatják. Hát igen ... A vizsgapéldák jellegét ismerve el tudom képzelni a következő komplex érettségi föladatot: „A Naut Ilus szkúner hosszúsága harminc méter, szélessége nyolc és fél méter... Merülése három egész öttized méter... Greewich-i idő szerint tizenhárom-százhatvankor hajózott el a Matuketuke-atollok fölött. Hány agysejtje volt a féleszű matróznak, ha negyÁz ellopott érettségi és a gördeszka venfokos szögben tűzött a Nap a parancsnoki hídra; hány mankóval járt az egylábú kalóz, amelynek hullája a habok közül fölmerült; hány százalékos volt az a 120 fokos kubai rum, amit az elsőtiszt két vihar közt bevedelt, hány kikötő menynyi nőjét ismerte a kazánfűtő, s hogy hívták őket név szerint?" Komoly kérdések, ez kétségtelen ... Színvonalasak. Hogy miért kellett ellopni hozzájuk hasonló feladatok sorszámát, ennek okát mélytengeri homály fedi. Különösen, ha tudjuk: a középiskolások jelentős hányada előtt tökéletesen ismert — az érettségin csak az nem megy át, aki nem akar. Aki megbukik az érettségin, annak erre oka van ... Az akar valamit, s hogy mit — na, most lehet kombinálni. Sajnálom a mostani érettségizőket: ... Nagyon ügyetlenül csinálták, amit csináltak. Lám, mire vezet a központosítás! A Váci utcán árulni a tételeket... Pedagógusoknak lediktálni a feladatok sorszámát ... Micsoda balekság ... Három ember egy konkrét helyen elront valamit —, s ennek issza az egész ország összes gimnazistája a levét. Aki életében először ötöst kaphatott volna matekból (és éppen az érettségin) — az is kénytelen most beérni négyessel, mert az év végi jegyet számították be ... Amióta érettségi rendszer létezik, a példákat minden évben ellopják. Kivétel nélkül... A pedagógusok ezt sohasem tudják meg. Rendkívül ritka az olyan iskola, olyan osztály, ahonnét valaki ne tudná többé-kevésbé pontosan, hogy milyen és mely példák várhatók a vizsgán. De ők egyénileg, egymástól elkülönítve, egymástól függetlenül szerzik be az információt, alternatív forrásokból. Nem bíznak a monolit forrásban ... Nem kockáztatják, hogy miniszter elé kerüljön az ügy. De ez most tanulság. A diákoknak is — meg az érettségi rendszer kidolgozóinak is.., Merthogy, az egyik fél sem lett jeles érett — biztosabb, mint gördeszkával a hanyattesés. F. Cs. Szerdán egész napos lá. togatásra a nyugati határra érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára — Horváth István belügyminiszter kíséretében —, hogy a határőrség életével ismerkedjék. A program a Fertőtó partján, a fertőrákosi öbölben kezdődött. A fótit, kárt Székely János vezér, őrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka és Kun István vezérőrnagy, az MSZMP határőrségi bizottságánalt első titkára tájé. koztatta. Elmondták, hogy a határőrség 2 ezer 212 kilométer hosszúságban őrzi a magyar államhatárt. A turistaforgalom növekedésével egyre meghatározóbbá válik munkájukban a határforgalom ellenőrzése. A határőrség 1988-ban 62 millió útlevelet és 18 millió járművet ellenőrzött. Az idei év első négy hónapjában 73 százalékkal nőtt a forgalom a műit év azonos időszakához képest. Ez egyebek között abból is adódott, hogy négyszer annyi magyar utazott ki április végéig Ausztriába, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. A beszámoló meghallgatása után Grósz Károly Fertőrákos határában megtekintette az elektromos jelzőrendszer felszedését. Ezt nyolc helyen kezdte meg nemrégiben a határőrség a 350 kilométeres magyar—osztrák határszakaszon. Tervezik a különböző korlátozó intézkedések •megszüntetését, igy a határsáv eltörlését is. Grósz Károly a kora délutáni órákban a soproni határőrkor ület-parancsnokságon parancsnokokkal, politikai munkásokkal találkozott, és aktivaülésen válaszolt kérdéseikre. (MTI) Hegnyílt a tavaszi BNV Erősödik a vállalkozói kedv Szerdán délelőtt 28 ország — köztük hazánk —, valamint Nyugat-Berlin és Tajvan csaknem 1900 kiállítójának részvételével a kőbányai Vásárvárosban ünnepélyesen megnyitották a 89. Budapesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási javak szakvásárát. A Vásárváros főterét n nemzetközi vásárok szövetségének emblémája és a résztvevő országok nemzeti lobogói díszítették. A megnyitó ünnepségre a főtéren gyülekeztek a vendégek, köztük Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és a kormány több tagja. Jelen voltak külföldi vendégek is: Maru anne Tidick, a SchleswigHolstein tartomány miniszterelnök-helyettese, a szövetségi ügyek minisztere és August R. Lang, bajor államminiszter. Ott volt a megnyitón a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a hazai és külföldi kiállítók sok képviselője. A Himnusz elhangzása után Beck Tamás kereskedelmi miniszter mondott beszédet. A kereskedelmi miniszter arról szólt, hogy a beruházási javak mostani vására is tanúsítja: gazdaságunkban erősödik a vállalkozói kedv. Az 1900 bel- és külföldi kiállító között a korábbinál lényegesen nagyobb arányban mutatják be termékeiket az ipari és szolgáltató szövetkezetek, és minden eddiginél nagyobb számban vonultak fel a vásárra a különféle társasági formában működő magánvállalkozók. Ez azt bizonyítja, hogy a gazdálkodók bizakodóak, és élni kívánnak a vásár nyújtotta üzleti lehetőségekkel. A továbbiakban arról szólt: a BNV és az egész magyar gazdaság iránti élénk érdeklődést tükrözi, hogy az összes kiállító több mint fele külföldi. Hangsúlyozta: külgazdasági kapcsolataink sokoldalú, intenzív fejlesztése napjainkban meghatározó jelentőségű. Mindezek előmozdítására, s azért is, hogy a magyar gazdaság intenziven kapcsolódjék a világgazdaság progresszív áramlataiba, fontos lépéseket tettünk és teszünk külföldi működőtőke magyarországi bevonására. Nemcsak a társasági törvény, hanem a külföldi beruházásokra vonatkozó törvény, valamint a kölcsönös beruházásvédelmi megállapodások is ezt célozzák. Egyetemisták és a VIT Az MKKE Széchenyi István Szakkollégiumának nyílt levele a VIT Nemzeti Előkészítő Bizottságának.. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen működő Széchenyi István Szakkollégium tagsága, más szervezetekhez hasonlóan megdöbbenve értesült arról, hogy az Észak-Koreában rendezendő VIT-én 150 fős politikai küldöttség venne, részt Magyarországról 26 millió forint költséggel. Még bízunk a részvételt szervezők és a leendő résztvevők józan értelmében, hogy a mai helyzetben lemondanak az Észak-Koreában reájuk váró személyes és politikai élményekről, s csupán egy minimális létszámú, és takarékos küldöttség képviseli pénztelen fiatalságunkat. Kérjük, hogy a felszabaduló további pénzt a kormányzat valódi ifjúsági célra fordítsa. (OS)