Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

2 1989. április 10., hétfő Véres zavargások Grúziában s Moszkva (MTI) Vasárnap estére eltávolí­tották Tbiliszi főteréről a tüntető tömeget, s katonai egységek vonták ellenőrzé­sük alá a környéket. A grúz fővárosban vasárnapra vir­radóra 16 ember meghalt, és sokan megsebesültek a fel­bőszített tömeg és a kivezé­nyelt rendfenntartó erők közötti összecsapásban. A TASZSZ vasárnap este ki­adott jelentése szerint a sú­lyos konfliktus okainak fel­derítésére grúz kormánybi­zottság alakult Zurab Cshetdze miniszterelnök vezetésével. A napok óta tartó tömeg­megmozdulások szombat éj­Jel tetőztek, amikor a grúz kormány épülete előtti teret elözönlötték a város lakosai. A párt-, tanácsi és rend­fenntartó szervek felhívása ellenére a helyzet egyre ki­élezettebbé, mindinkább el­lenőrizhetetlenné vált. Az összegyűlteiket szélsőséges elemek sztrájkokra, polgá­ri engedetlenségre biztatták. Nacionalista és szovjetelle­nes jelszavakat dobtak be, a grúziai szovjethatalom meg­döntését követelték. A jel­szavak között ideiglenes köztársasági kormány felál­lítása és a Szovjetunióból való kiválás is szerepelt. A magát „Grúzia nemzeti fel­szabadító mozgalmának" ne­vező szervezet aktivistái el­kezdték ismertetni tervei­ket a hatalom megragadá­sára. fenyegetni kezdték a kommunistákat., a hatalom képviselőit. Süket fülekre találtak a köztársasági értelmiségiek, köztársasági vezetők józan­ságot sürgető felhívásai. A felbőszített tömeg nem hall­gatott II. Ilja grúziai katóLi­kosz szavaira sem, az egy­házi vezetőt durván sérte­getni kezdték. Ilyen helyzetben hozott döntést a köztársaság veze­tése, hogy véget vessen a szovjet- és társadalomelle­nes gyülekezésnek, megtisz­títsa a teret a kormány épü­lete körül. A belügy és a hadsereg kivezényelt egysé­gei szigorúan tartották ma­gukat a fegyverhasznála­tot megtiltó parancshoz, s óvintézkedéseket foganatosí­tottak, mindenekelőtt az asszonyok és fiatalkorúak védelmére. Egyes szélsősé­ges csoportok azonban kö­vekkel, botokkal, fémtár­gyakkal felszerelkezve megtagadták az engedel­mességet, s lökdösődést kezdeményeztek a tömeg­ben. Tisztázatlan körülmé­nyek között 16-on halálukat lelték. Több tucatnyira te­szik a sebesültek számát. A katonák és a rendőrök kö­zül 75 sérült ímeg. A Gruzinform munkatár­sa nem erősítette meg. de nem is cáfolta azokat a Moszkvába érkezett híreket, amelyek szerint megerósi- 1 tettélé a katonai alakú la to- [ kat a fővárosban és annak i körzetében. Kiemelte azon­ban. ihogy a megmozdulá-' sok békésen zajlottak. Cá- I folta azokat az ellenzéki körökből származó híreszte­léseket, hogy barikádokat emeltek volna Tbiliszi egyes körzeteiben harckocsik elő­renyomulásának megakadá­lyozására. Mint ismeretes, az indula­tokat az váltotta ki, hogy a Grúziához tartozó Abház Autonóm Szocialista Köz­társaság a közelmúltban be­jelentette, hogy ki akar lép­ni a Grúz SZSZK-ból és ón­álló köztársasággá alakul. Az SZKP Kozponti Bi­zottsága, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a szovjet kormány részvétét nyilvání­totta a halálos áldozatok hozzátartozóinak. Elsüllyedt egy szovjet tengeralattjáró 0 Moszkva (MTI) Megbízható forrásból tud­juk, hogy a tengeralattjáró atomreaktorát leállították, a körzetben sugárfertőzés ve­szélye nem áll fenn — hang­súlyozta az Izvesztyija szombati számának adott nyilatkozatában Dmitrij Ja­zov, szovjet védelmi minisz­ter. A Norvég-tenger semle­ges vizein pénteken szeren­csétlenül járt szovjet tenger­alattjáró személyzetének ed­dig kimentett tagjai jelenleg egy szovjet hadihajó fedélze­tén, Murmanszk kikötője fe­lé hajóznak — közölte Ja­zov. Nyilatkozata szerint, ál­dozatokat is követelt a tűz­vész nyomán elsüllyedt atommeghajtású tenger­alattjáró tragédiája, a halot­tak számát azonban nem kö­zölte. A baleset eddig ismeretes­sé vált részleteiről elmond­ta, hogy a tűz a tengeralatt­járó hetedik kamrájában ke­letkezett, és gyorsan átter­jedt a hajótest többi részére is. A személyzet több órán keresztül igyekezett megfé­kezni a lángokat, de ez nem sikerült, és a tengeralattjáró elsüllyedt. A tragédia szín­helyére három óra múlva ér­kezett meg az első szovjet hajó, majd ezt több követte. A katasztrófa körülmé­nyeinek kivizsgálására és a kialakult helyzet felmérésére a helyszínre szakértők utaz­tak. Az SZKP KB, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, és a Miniszterta­nács mély együttérzését fe­jezte ki a hajókatasztrófa következtében elhunyt sze­mélyek családtagjainak. 0 Tokió (MTI) A magyar gazdaságpoliti­ka anomáliái, a kereslet-kí­nálati viszonyok figyelmen kfvül hagyásából származó, súlyos devizaveszteségekhez vezető, pazarló rugalmatlan­ság feletti értetlenségüknek adtak hangot japán közgaz­dászok. A Nihon Keizai Simbun című befolyásos gazdaság­politikai napilap vasárnapi számában bécsi tudósítójá­nak a tollából azt a meg­döbbentő tényt közölte, hogy április 3—7. között 900 ezer ember, azaz a magyar la­kosság 9 százaléka utazott Ausztriába bevásárlási cél­lal, és csupán ez alatt az öt nap alatt körülbelül 77 mil­lió dollár értékű devizát költött el fogyasztási cik­kekre. Ennél még sokkolóbb azonban Jamasita tudósító osztrák üzleti körökből szár­mazó elemzéseken alapuló megállapítása arról, hogy „az 1988. január l-jén be­vezetett új útlevél-rendelke­zés óta körülbelül 5 mil­liárd dollár hagyta el a tursták zsebében Magyar­országot, amelynek a kül­földi adósságállománya kö­zel áll a 20 milliárd dol­lárhoz." A japán közgazdászok ér­tetlenül állnak a jelenség­gel szemben, és felvetik: miért nem oldotta meg a kormány ennek a hallatla­nul nagy összegnek a mo­bilizálását oly módon, hogy amire a lakosságnak szúk­Bush Kelet-Európába látogat? 0 Washington (MTI) Mérlegelik, hogy George Bush elnök júliusban Kelet­Európába látogasson, de döntés a kérdésben még nin­csen, jelentette ki vasárnapi tv-nyilatkozatában James Baker, amerikai külügy­miniszter. Baker az NBC-hálózatnak nyilatkozva, azt mondotta, hogy — a térség változásai­nak tükrében — mérlegelik az elnök kelet-európai útját, annál is inkább, mivel Bush személyesen különösen ér­deklődik Lengyelország iránt. George Bush elnök július­ban a vezető tőkés országok párizsi csúcstalálkozóján vesz részt. Ehhez a látoga­táshoz kapcsolódna kelet­európai útja, amelynek so­rán (ha az út megvalósul) Varsó mellett Budapest le­hetne a másik úticél. Isme­retesen e két, a demokratizá­lás útját járó ország a kelet­európai amerikai politik3 előterében áll. Bush egyéb­ként alelnökként, 1983-ban Budapesten is tett látogatást. Baker az interjúban hangoz­tatta; az amerikai külpoliti­ka felülvizsgálata április vé­gére befejeződik, s azután — amint Moszkvának előre jelezték — készek felvenni a tárgyalásokat. Az egyik fű, még eldöntésre váró kérdés, a hadászati fegyverek kor­szerűsítés e, ami befolyásolja a Start-tárgyalásokat elfog­lalandó álláspontot, mon­dotta. A KISZ KB ülése A KISZ április 21—23. között tartandó XII. kong­resszusának előkészítéséről tárgyalt vasárnap a KISZ Központi Bizottsága. A testület utolsó tanács­kozásán meghallgatta Nagy Imrének, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsá­gának legutóbbi üléséről, amelyen ugyancsak foglal­koztak az ifjúsági szövetség kongresszusának előkészí­tésével, az ifjúsági mozga­lom jövőjével. Ezt követően Nagy Imre összegezte a március közepe óta lezajlott küldöttgyűlések tapasztala­tait. Hangsúlyozta: rend­kívül vegyes kép alakult ki abból a szempontból, hogy ezeken a tanácskozá­sokon milyen témákat vi­tattok meg a résztvevők, il­letve, milyennek ítélték vi­szonyukat a KISZ-hez, an­nak múltjához. Az azon­ban megállapítható —mon­dotta —, hogy általában vál­tozást akarnak, új prog­ram kialakítását, új irányok kijelölését várják a kong­resszustól, illetve saját szán­dékaik megerősítését, sazok megvalósításához a szüksé­ges feltételek megteremté­sét A testület tájékoztatást kapott a mandátumvizsgáló bizottság eddigi munkájáról, valamint a jelölést előké­szítő bizottság tevékenysé­gének eredményéről. Ez utóbbi tájékoztatóból ki­tűnt, hogy az országos KISZ-értekezlet óto alig születtek újabb javaslatok az új ifjúsági szövetség veze­tőire. A legtöbben ismét Nagy Imrét, Kiss Pétert, a KISZ budapesti bizottságá­nak első titkárát, és Gyur­csány Ferencet, a KISZ KB titkárát ajánlották. Kiss Pé­ter és Gyurcsány Ferenc azonban nem vállalkozott e tisztség betöltésére, így a jelölőbizottság a kongresszu­son Nagy Imrét fogja ja­vé ze­vasolni a szövetség tőjének. Kiss Péter azzal indokolta elhatározását, hogy számá­ra nagy feladatot jelent a megújuló fővárosi ifjúsági mozgalom, úgy érzi, ott van rá szükség a továbbiakban is. Gyurcsány Ferenc azért nem jelöltette magát, mert úgy vélekedik: jelenleg ki­sebbségben van saját véle­ményével. Álláspontját 13 társával együtt a kongresz­szushoz szóló nyílt levél­ben is megfogalmazta. Eb­ben bírálják a KISZ-t, és politikai gyakorlatát, s egy új baloldali ifjúsági politi­kai szövetség létrehozását szorgalmazzák. A KISZ Központi Bizott­sága személyi kérdésben is döntött: Gubcsi Lajost köz­ponti bizottsági tagsága alól saját kérésére felmentette, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Gubcsi Lajos nem tudott részt venni a Központi Bizottság ülésén. Végezetül Nagy Imre, a KISZ KB első titkára kö­szönetet mondott a Közpon­ti Bizottságnak eddigi tevé­kenységéért. A küldöttek a kongresszu­sig saját csoportjaikban, il­letve regionális tanácskozá­sokon folytatják munkáju­kat, kialakítva végső állás­pontjukat saját mandátu­mukról, illetve a kongresz­szusi dokumentumokról. Magyar devizaherdálás Bécsben Japán értetlenséggel szemléli gazdaságpolitikai anomáliáinkat sége van, nagyban — nagy­kereskedelmi, kedvezményes beszerzési áron — vásárolta volna fel Ausztriában, és árusította volna devizáért Magyarországon? Még ak­kor is busás haszonra tett volna szert az ország — folytatódik az érvelés —, ha a bécsi fogyasztói árak­nál Olcsóbban hozták volna forgalomba az elektronikai és egyéb háztartási készülé­keket, akár lemondva akis­kereskedelmi árrés egy ré­széről is. Ily módon a lakosság is jól járt volna, mert ol­csóbban, és jóval kényel­mesebben jutott volna azok­hoz a fogyasztási cikkekhez, amelyekért kénytelen volt Ausztriába utazni. Becslések szerint csupán az április el­ső hetében tapasztalt, min­den képzeletet felülmúló ki­rajzás idején legalább 200 millió forintot költött a la­kosság, csak üzemanyagra, ami szintén megtakarítható lett volna. A szocialista gazdaság az összes hangoztatott reform­törekvés ellenére abszolút rugalmatlan, hívták fel a fi­gyelmet Tokióban, hivatkoz­va arra, hogy még abból sem okultak Magyarorszá­gon, hogy az osztrák ke­reskedők milyen hihetetle­nül rugalmasan reagáltok a magyar inváziósorozatra, már egészen a határátkelő­helyekig előretolva értékesí­tési láncukat. A magyar lakosság devi­zatartalékain alapuló vásár­lóerő rendkívül nagynak bi­zonyult, írja a Nihon Keizai Simbun, rámutatva arra is, hogy ennek a döntő há­nyada nem a legális deviza­vásárlásokból, hanem a kül­földön élő rokonoktól, illet­ve a Magyarországra láto­gató nyugati turistáknak nyújtott szolgáltatásokból származik. Ha ezt az 5 mil­liárd dollárnyi devizát mo­bilizálni tudta volna a ma­gyar gazdaság, akkor meg­nyugtatóan meg tudta volna oldani a legkeresettebb hi­ánycikkekből az ellátást, és a befolyó pénz felhasználá­sával már meg lehetett vol­na teremteni a pénzügyi alapjait több beruházásnak, a korszerű háztartási gépek gyártására, amelyekre egye­bek között japán és dél-ko­reai cégek már számos aján­latot tettek, de a devizahi­ány miatt egyelőre csak ter­vek maradták — hívta tel az MTI tudósítójának a figyel­mét több Ikereskedőház ke­let-európai szakértője is. „Cselekedeteik szörnyűségesen ártalmasak" O Bonn (MTI) gesen ártalmasak, mind ma­Willy Brandt bementette. ^át SS hb°agny »ttelÖdéS h°10tt godalmát Nicolae Ceausescu problémáin csakis egyutt­román párt- és állami veze- működéssel lehetne segíteni, tőnek a magyar és a német _ A Iegfontosabb az _ nemzeti kisebbsegek súlyos hangsvilyozta Brandt _ helyzete, továbbá a falurom- hogy azoknaki aklk felel6s. bolás kereteben folyó atte.e- séget vjseInek( de azoknak pítesek miatt. A Német Szö- ^ akikre majd az ország cialdemokrata Part (SPD) sorsát a maj vezetég uUn tiszteletbeli elnöke a Szocia. rábízzákj vilagossa tegyék: lista Internacionale (SI) el- Románia jovóje nem lehct noke azonban mind a mai onmaga elszigetelése, hanem napig nem kapott valaszt csakLS a nyitás pollükája Bukarestből. Xehat az> hogy az orsZiág Brandt, az NSZK volt szö- azon méressék meg, ami az vetségi kancellárja erről a általános európai mércévé bizalmas leveléről első ízben kezd válni, abban a nyilatkozatában tett / ^ említést, amely a Süd­deutsche Zeitung című libe­rális müncheni lapban szombaton látott napvilágot. A bonni államférfi az inter­júban nyomasztónak találta, hogy Románia „első embe­re" nem érezte szük- K ségét a válaszadásnak. Brandt döbbenetesnek ne­vezte Ceausescunak ezt az elzárkózását éppen vele, te­hát egy olyan politikussal szemben, aki oly határozot­tan elkötelezte magát az európai együttműködés mel­lett. Európa mindenütt szegé­nyebb lesz, ahol a kisebb ­ségi múltat be akarják te­metni, hiszen Európa gazda­ságát a kultúrák egymás mellett élése alkotja. Már­pedig Romániában a sanya­rú sorsú magyarság és né­metség jövője forog kockán — jelentette ki. Szorgalmaz­ta egyben, hogy Románia urainak tegyék egyértelmű­vé: cselekedeteik szornyűsé­Slraub F. Brúnó Moszkvában 0 Moszkva (MTI) A Szovjet Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Központjának meglátogatá­sára vasárnap reggel Moszkvába érkezett Straub F. Brúnó akadémikus, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke A magyar tudós-államférfit magánlátogatására elkísérte felesége, Szabolcsi Gertrúd akadémikus is. Straub F. Brúnót, aki vo­nattal érkezett Moszkvába, a pályaudvaron Tengiz Men­tesasvili, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nei: titkára és I. Makarov, a Szovjet Tudományos Aka­démia tudományos főtitkára köszöntötte. Savanyú­káposzta reklámáron 12 Ft/kg, a Szegedi Éliker Vállalat boltjaiban. Benzináremelés Jugoszláviában C Belgrád (Tanjug) Jugoszláviában szombattól emelték a kőolajtermékek árát mintegy 20 százalékkal. A petrolkémiai ipar által kezdeményezett áremeléshez a kormány azért járult hoz­zá, hogy csökkentse az ipar­ágnak a kőolajimport drá­gulása miatti veszteségeit. A 86-os oktánszámú ben­zin ezentúl 4200 dinárba, a 98-as 4500, az ólommentes benzin 4700 dinárba kerül. A dízelüzemanyag ára mi­nőségtől függően literenként 3600—3700 dinárra emelke­dett. Drágább lett a fűtő­olaj és a földgáz ára is. ERTEKORZO BEFEKTETES! A Hegyvidék Üdülőépítő és Fenntartó Szövetkezet ÖRÖKÖS ÜDÜLŐHASZNÁLATI JOGOT AJÁNL magánszemélyeknek és gazdálkodó szervezeteknek. HOL? / K&H 11 M N II ÉVENTE MÁSHOL!? Döntéshez információt nyújt, a lebonyolításban segít a KERESKEDELMI BANK RT. Szeged, Deák E. u. 17. Telefon: 62/24-044.

Next

/
Oldalképek
Tartalom