Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

1.489. április 10., hétfő 3 Változások A gyógyszerforgalmazásban Csökken'ik a lakosság gyúgyszerkiadási terheit, bő­vítik az ingyen kapható me­dicinák körét, egyszerűsítik a gyógyszertári munkát — közölte Matejka Zsuzsanna, az Országos Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság fő­gyógyszerésze, aki minisz­teri biztosként a gyógyszer­ellátás területén kialakult feszültségek enyhítését szol­gáló intézkedések előkészí­tésén dolgozik. A minisz­teri biztos kifejtette: felül­vizsgálták és módosítják azoknak a gyógyszereknek az ártámogatását, amelyek­kel kapcsolatban a legtöbb panasz merült fel. így pél­dául május l-jétől egyes reumagyógyszerekért (Vol­taren, Hotemin, Naprosyn) ez eddigi térítési díj felét fizetik a betegek. Jóval ol­csóbbak lesznek a receptre kapható aranyérkúpok. Le­hetőség lesz a Trental és az Agapurin térítésmentes ren­delésére, s ezeket nem csak a perifériás érszűkületben szenvedők, hanem az agyi, valamint a szem- és fül­vérkeringési zavarokkal küszködők is kaphatják. A fekélybetegség kezelésére használatos drága Ulceran akut fekély esetén hat hé­tig térítésmentesen rendel­hető majd, s nem csak az idősek juthatnak így hozzá, hanem mindenki. Ezeken kí­vül még más, sokakat érintő gyógyszereket átsorolnak kedvezőbb támogatási ka­tegóriába. E változtatások a társadalombiztosításnál mintegy 300 millió forint többletkiadást jelentenek. A gyógyszersegély-kérel­mek elbírálásánál eltörlik a tartásra kötelezett hozzá­tartozók körülményeinek vizsgálatát. Az ingyenes gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-el­látásra jogosultak — vagy­is, a közgyógyellátottak — körét kiterjesztik a rok­kantsági járadékosokra, és azokra a beteg gyermekek­re, akik után szüleik emelt szintű családi pótlékban ré­szesülnek. Méltányossági alapon közgyógyellátásra jo­gosító igazolványt kérhetnek a rossz szociális helyzetben levők, akiknek jelentős a havi gyógyszerköltségük. Ez egyaránt vonatkozik a nyug­díjasokra, és a fiatal nagy­családosokra, s mintegy 200 ezer személyt érint. Az ingyenes gyógyszerellá­tás bővülése miatt a tár­sadalombiztosítás gyógy­szerkiadásai várhatóan 500­600 millió forinttal nőnek. Városavató ünnepség Nagykállón Várossá avatták szomba­ton a Szabolcs-Szatmár me­gyei Nagykállót. A telepü­lés művelődési központjában megtartott ünnepi tanács­ülésen részt vett és beszédei mondott Németh Miklós mi­niszterelnök, majd átadta az Elnöki Tanács városalapító oklevelét Fodor János ta­nácselnöknek. A miniszterelnök ünnepi beszédében többek között szólt a kormány település, fejlesztési politikájáról. Ki­emelte: — Egy ország gazdasagi­társadalmi fejlődése, telepü­léshálózata és -szerkezete akkor nyugszik biztos lába­kon, s akkor tekinthető egésznek, ha abban nemcsak a nagyvárosok fejlődnek, ha­nem a kis- és középvárosok, a falvak is. Korábban biz­tos, hogy hiba történt a fej­lesztések meghatározásá­ban, és ez magyarázza a gaz­dasági szerkezet és aktivitás, valamint az infrastrukturális ellátás mai torzulásait. Ezt a hibát csak úgy tudjuk kikü­szöbölni, ha sematikus vá­roselméletek alkalmazása helyett nyílt várospolitikát folytatunk. Szemérmetes tanácsülés Kellett nekem a pitvarosi hagymáról írnom! Ismeret­len telefonáló keres: — Tudnék mondám olyan dolgokat is, amelyek a hagymánál is jobban bűzilenek. Érdekli? — Nekem a százharminc vagon romló hagyma szagú is elég volt. — Jöjjön el a tanácsülésre. Leváltják az elnököt — Sajnálom, nem a mi körzetünk Pitvaros. — A hagyma sem az önöké. Vannak dolgok, amelyek­ről egy tisztességes újságnak nem lehet nem írni. Fönntartásokkal ugyan, de elmentem. A „hírharang' abban tévedett, hogy az elnököt nem leváltották, hanem lemonjdott. Hogy mi lett volna, ha nem mond le, legalább annyira történelmietlen kérdés, mint az, mi lett volna, ha nem lett volna világháború. Huszonhat tanácstagból húszan szavaztak arra, fogadják el a lemondását, hatan tartózkodtak. összes tanácselnöknek, mer: nem tudja, mi vár rá az új választási rendszerben, pesz­szimista a .tanácstagság is. Kérdés, lesz-e egyáltalán va­laki, aki elvállalja ezután. Remélni lehet, talán mégis, az optimizmusuk visszaszer­zése érdekében nem kény­szerülünk vissza a késve el­átkozott régi nótához. Könyvek Hol az igazság mostanában? Amikor Vass 'Zsuzsa a szerkesztőségben felkeresett, már hetek óta munka nél­kül volt A Tempó Taxinál dolgozott több mint egy évig, amikor egy szép nap közölték vele, nincs rá szük­ség. — Ügy rúgtak ki, hogy okát nem tudom. Szerintem azért kerültem, az utcára, mert nő vagyok. Január 18. ota nincs állásom, de az igazi indokát még ma sem tudom. Pedig kérelmet ír­tam a Tempó 9 tagú veze-. tósegéhez is. Az egyik tag azt mondta, a nő nem em­ber. Vezetőségi ülésen hang­zott ez el, de én molst a nyilvánosság előtt kérdezem,, a ajon ugyanez a véleménye a feleségérő] is? Női mivol­tómmal volt a baj az utób­bi időben. Többször lekur­váztak. Amikor a társaság­lói eljöttem, valaki megje­gyezte, több női taxis itt nem lesz. Amikor ezekef a sorokat írom, április elején, valóban nincs női alkalmazottja — tudomásom szerint — egyik szegedi társaságnak se. Epp ezért kérdeztem meg a fia­tal hölgytől, vajon azért í.olyózták ki az erősebb nem képviselői, mert talán ko­moly konkurenciát jelen­tett? — Erról szó sincs. Én sokkal kevesebbet kerestem, mint a férfiak. Alig húsz­ezer forintot Nekem nincs imiiliókat érö autóm, több íérfikolléga havonta haza­vitte az 50-60 ezer forintot Erre tanúm is van. Nagy pénz nagy téttel jár együtt Aki a sokszorosát keresi annak az összegnek, mint ami az én jövedelmem volt az is annyi adót fizet. — Feldobja a szakmát? — Én sénkit sem akarok igaztalanul vádolni, de azért tudnék mesélni érdekes dol­gokat a Tempó belső életé­ről. Kiket utaztatnak ked­vezményesen, mennyi a be­lépő, hogy valaki a társa­ság tagja legyen, mennyiért vesznek meg egy-egy kocs­mát hogy csak a Tempót hívja. Csak mellékesen jegyzem meg, a kórházi por­tások havi 2-3 ezer forint fixet kapnak a Tempótól a biztos fuvarért — JVfoisf mihez kezd? — Abból élek, amit eddig összegyűjtöttem. Keresek valamilyen vállalkozást. — Miért nem fordult mun­kaügyi bírósághoz? — Lebeszélt az ügyvéd,­ugyanis iparosigazolvártnyal továbbra is kiállhatok a standra, de ha Tiem vagyok benne valamilyen társaság­ban, akkor lehetetlen meg­élni. Hallgattassék meg a má­sik fél is. A Tempó egyik vezetősegi tagjától. Jakab Istvántól kerdeztem Vass Zsuzsa elküldésének okát. — Fegyelmi ügyekben a Tempó 9 tagú vezetősége demokratikusan, szavazás­sal dönt Vass Zsuzsát a vezetőség küldte el. Nem mondtunk fel neki, ugyanis a taxitársaság nem jogi sze­mély. A gépkocsivezetők kölcsönös írjegállapodás alap­ján dolgoznak együtt Mun­kaügyi előírás, írásbeli szer­ződés nincs. Ha valaki sza­bálytalanul él vagy dolgo­zik. kikerül tőlünk a veze­tőség határozata szerint. Erre már sokszor volt pél­da férfiak esetében is. Ná­lunk az utas érdeke az el­ső aki ez ellen vét annak nincs helye köztünk. — Nöi munkatársuk mi­lyen szabály eíllen vétett? — Még egyszer hangsú­lyoznám, nem bocsátottuk el. ö továbbra is személy­szállító kisiparos maradt, csak a társaságunktól kel­lett eljönnie. Többször rek­lamáltak miatta. Egyszer összeveszett központunk diszpécserével, mert kiment Sándorfalvára, és ott nem volt utas. Alaphelyzet, hogv a diszpécserrel nem lehet balhézni, amikor az a hívá­sokkal foglalkozik. Másod­szorra azért szóltunk neki, mert túlszámlázott, a har­madik esetnél nyeglén vi­selkedett Ennyi elég. hogy megköszönjük a munkáját. — önnek is az a vélemé­nye, hogy a taxizás nem nőnek való? — Igen. Mert éjszaka ki­kezdenek vele, nappal oly­kor nehezen tudja ellátni a belvárosi forgalmat, mert nem tud emelni 6Úlyos ter­heket, ha éppen a kórház­ból visz haza gipszelt lábú beteget, vagy a porszívót kell betenni a csomagtartó­ba. Kocsmába a női taxis nem szívesen megy be Fizikailag nem alkalmas a stresszre, és a különböző konfliktusokra, amelyeket itt^, kötekedő férfiutasok okozhatnak. — Mi a helyzet a pénz­ügyekkel? — A gazdasági rendőrség vizsgálta és rendben talál­ta. Minden taxis dobott be pénzt a közösbe a költségek fedezésére. Szabályosan működünk. A Tempó képviselőjének nyilatkozata utan Vass Zsu­zsa a következő megjegy­zést tette: — Nem volt ellenem sem­milyen feljelentés. Utaspa­naszként az értékelhető, amit szembesítéssel tisztáz­nak, ilyen pedig nem volt. Sándorfalvára amikor men­tem, két autót kértek. A másik kocsit egy vezetőségi tag vitte, érdekes módon neki volt utasa, nekem nem. Bementem a központba, és megkérdeztem, hogy ez mi­képp lehetett, erre azt a választ kaptam, ne hisztiz­zek, mert hozzámvágja a telefont. Nem számláztam túl, egy kolléga bérelte föl a barátnőjét, aki panaszt tett ellenem. Egyébként higgye el, szó szerint, hogy kirúgtak, elbocsátottak. Nem értek egyet azzal, hogy a nő alkalmatlan a taxizásra. Bírjuk a terhelést, nem gond egy porszívót betenni a csomagtartóba. beteget támogatni. Más területen is bizonyított már a gyengébb nem, hogy mennyire erős. Ebból a kolnflikitusból biztosan nem csinálnak munkahelyi vitat tempóék­nál. A Vass-ügy „ad acta" kerül. Megpróbáltam egy semleges terepen megtudni. Vass Zsuzsa milyen kolléga volt, hiszen korábban a Sze­ged Taxinál dolgozott. Az egykori munkatárs, Vrabély László elismerően nyilatkozott: Vass Zsuzsa becsületesen végezte a mun­káját. Hol az igazság mostaná­ban? — kérdezzük gyakran a különböző szaporodó munkahelyi konfliktusoknál. Az újságíró nem akar, és nehezen tud döntőbíró len­ni, de az tény, hogy a világ nagyvárosaiban nem „feltű­nő" a nöi taxis. Halász Miklós Vörös és fekete A házasságkötő-teremben gyülekezett a falu legfőbb hatalmi testülete. Az elnök­ségi asztalnál ülőkből isme­retlenül is könnyű kiválasz­tani a tanácselnököt: fülig vörös, és fekete szemüveget visel. És, hogy nem akar el­nök maradni, abból is ki­tetszik, hogy az asztal sarká­ra szorult. Annak idején a népfront javasolta a választásnál, most is a népfrontelnök mondja el először, mit tudott meg a négy társközség — Csanádalberti, Pitvaios, Nagyér és Ambrózfalva — elnökségi tagjaitól. Ügy is értelmezhetnénk a lépest, aki mellékalapált a szög fe­jének, az egyenesítse ki, meg úgy is, hogy ne csorbítsuk a népfront jogát. Arra szava­zott tehát a négy falu elnök­sége, hogy Rafai István ne mondjon le, tartson ki a cik­lus végéig. Később kiderült úgy kell értelmezni ezt a be­jelentést, hogy mind a négy faluban voltak néhányan, akik erre emelték föl a ke­züket. Az nem derült ki, nyilvánított-e véleményt a többség. Az is elhangzott, hogy az elnök és a tanácsi apparátus között bizonyos ellentétek merültek föl. Kérdések záporoztak ez­után. Miért mondott le? Oka van, mert megfontolt ember megfontolatlan lépésre nem szánja el magát. Az egész falu erről beszél, ki tudja, mióta már, miért nem lehet rá itt feleletet adni? Az egyik fölszólaló szerint el­nökfaló apparátusnak nevezi a pitvarosit. Igaz, hogy ment levél az apparátusból? Ho­vá? Mi volt benne? Hogyan dönthetnénk, ha az indítékot se tudjuk? Ha az apparátus a hibás, csapjunk az appará­tus közé, és rend lesz! Felelet, egyenként Kevés olyan zápor van, amelyikből ne kapna min­denki a fejére, itt is jutott kérdés mindenkinek. Felelt is rá mindenki, de valahogy úgy, ahogy a gyereknevelés tudománya vallja a gólya­meséről: feleljünk minden kérdésre, de csak annyit, amennyit muszáj. A tanács­tagok is úgy viselkedtek, mint a folyton kérdező gye­rek. Nagyon sokára derűit ki, nem is az elnökkel van baja az apparátusnak, ha­nem a gépirónőjével. Állító­lag annyira „rátapadt" az elnökre, előfordult, hogy nem mertek benyitni hozzá­juk, nehogy kellemetlen szi­tuációban találják őket. A megyei tanács személyzeti osztályának helyettes veze­tője többek között elmondta, hogy magatartásbeli dolgok­ban is változás történt, né­hány problémás dolgon is sikerült túltennie magát, és a hangnembeli problémák is megszűntek. Megtudhattuk tőle, voltak is, vannak is ér­demei az elnöknek a négy falu fejlesztésében, a testüle­tekkel való kapcsolata is jó A tíz aláírással elindult levelet azonban most se is­mertették. Kiskorú a tanács­ülés arra, hogy az ilyesmit megtudja? Elégedjen meg annyival, hogy lovagias fér­fiú az elnök, hajlandó tá­vozni. Ne kerteljünk, ezt a szokást hívja a falu népe sztálinista—brezsnyevista­módszernek. Valami van! Időben már jól túl voliunk a tanacsülés háromnegyedén, amikor vegre elhangzik a kí­vánság: hallgassuk meg leg­alább a levélírókat is! Cé­lozgatnak itt bizonyos kar­társnőre, de legalább nyolc kartársnó van az apparátus­ban. Akár valamennyi ma­gára veheti? Ha tíz ember ennyire egy húron pendül, akkor itt valami van! Végre fölállt az egyik aláíró, a vébétitkár, és ő mondta el, a Szurmikné kartársnővel vol­tak problémák. Az pedig végképp nem igaz, hogy el­nökfaló lenne az apparátus, ezer jelét adta már, hogy se­gíteni is tudta az eddigi el­nököket. Az egyik fölszólaló nemes egyszerűséggel így adta elö indítványát: ne toljunk ki az elnökkel, ha el akar men­ni, hadd menjen. Kiforogta még a szó, hogy pesszimista a hangulata mostanában az Jött a kézföltartásos sza­vazás, és húszan nyilvánítot­ták ki akaratukat, miszerint, ne tartsák vissza erőnek ere­jével az elnököt. Itt véget is érhetne a tudósítás, ha a fa­luban nem keringene sok más hír is. Az például, hogy tévedésből a tanácsházára kézbesítették a könyvtár csomagját, és az elnök -­már nem tévedésből — föl­bontotta. Telefonon be is je­lentette a postának, hogy nem adja tovább. Mont azonnal a könyvtáros, és kö­vetelte. Elmondása szerint, üvöltött az elnök, mit kép­zel ő, ilyen nehéz gazdasági helyzetben ilyen drága köny­veket vesz meg? Józan ész­járás szerint, akár fegyelmit is kezdeményezhetett volna, de nem továbbítani azt, ami nem az övé?! Hebehurgya ember még azt is képes len­ne gondolni, netán magának akarta megtartani, csak a falu népéhez el ne juthas­son. Furcsa eljárás, az biz­tos. Rá egy hétre, a könyv­táros távollétében kinyittat­ta az irodáját, mert azon át lehet a raktárba bejutni, hogy meggyőzödjön róla, ott van-e a küldemény. Levelet írt erre a könyvtáros a me­gyei személyzeti osztályra, február 28-án el is küldte, el is ment egyik embere az osz­tálynak, hogy kivizsgálja az ügyet, de semmiféle' válasz uzöja se érkezett. Ha ez i« borzolja a falu hangulatát, ahogy annak, idején a tüza­kécskeiekét is borzolta a ta­nácselnök illetéktelen be­avatkozása, akkor ennek leg­alább a tanácsülésen föl kel­lett volna vetődnie, hiszen itt volt az az ember is, akt kivizsgálóként is kint járt. Nagy múlasztása a tanács­ülésnek, ha ezt a tisztázási alkalmat is elszalasztotta. Megkérdeztem az egyik je­lenlévőt, tud ő is a levélről, de sejtelmesen kitért az egyenes válasz elől. Ha ez annyira szemérmes tanács­ülés, hogy még itt se lehet megtudni semmit, és éppen arról nem lehet beszélni, ami az egész falut izgatja, akkor nem tehettem mást, megkér­tem a könyvtárost, küldje el levele másolatát. Elküldte. Talán ö is azt tartja, minden szemérmes­ségnél előbbre Visz a teltei nyilvánosság. Horváth Dezső ŐRÜLET A RÖSZKEI HATÁRNÁL IS... Az elmúlt hét végéig még érvény­ben levő, kedvező vámrendelkezések ha­talmas autókaravánt eredményeztek déli határátkelő állomásainkon is. Üjra útnak indították a nagvmamákat és nagypaná­kat „világot látni" — egészen Szabadká­ig, hogy a Gorenjék innen, rövidéi.!) úton jutliassanak a szegedi és környék­Somogyd Károlymé felvétele béli konyhákba. Ameddig a szem ellátott, solc kilométeren álltak, álldogáltak a járművek már a kora reggelt órákban, u szembejövő buszok és teherautók csak a padkára szorulva fértek el az autósor mellett. Vasárnapra megcsendesedett a forgalom, így csak felvételünkön idézhet­jük vissza a hétvégi rohamot a Szeged és Rocszke közötiti úton .. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom