Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

1989. április 7., péntek 42 Az autópályahasználati díjról A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Nagy Ervin miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat csütörtökön, az autópálya-használati díj és az útalap bevezetésének részletkérdéseiről. Elmondta: a díj bevezetését kényszerhelyzet indokolja. Egyre fejlődik a motorizáció, ugyanakkor a 60-as években megindult hazai autópálya-építés — pénzhiány miatt — csak nagyon lassú ütemben halad előre. A május 1-jei, igen közeli határidő oka: el kívánták kerülni a folyamatban levő útés hídépítések munkálatainak leállítását. A szerdai bejelentésnek megfelelően a nyári idegenforgalmi idénydíj (július, augusztus, szeptemberre) 800 forint lesz személygépkocsinként, az I., a II. és a IV. negyedévre pedig 700— 700 forint. A teljes évre szóló bérlet 1500 forintba kerül. A tehergépkocsikra és az autóbuszokra különböző tarifákat állapítottak meg. A legmagasabb éves díj összege 18 ezer forint lesz. A motorkerékpárosok éves díja 500 forint. A használati díj megfizetését címke igazolja, amelyet a szélvédőre kell ragasztani. Az útellenőrök távcsővel, fényképezőgéppel kísérik figyelemmel a forgalmat. Azok, akik az autópályát használják, de nem fizették meg a díjat, tízszeres büntetést fizetnek. Jelenleg Magyarországon 210 kilométer az autópálya és 110 kilométer a félautópálya hossza, erre az alig több mint 300 kilométerre kell a használati díjat megfizetni. Az előzetes számítások szerint mintegy 1,8 milliárd forintra tehető az autópálya-használati díjakból szármázó éves bevétel. Közgazdasági egyetemi vagy külkereskedelmi főiskolai végzettséggel, többéves gyakorlattal, német vagy angol nyelvtudással rendelkező külkereskedelmi munkatársakat, levelező üzletkötöket keresünk. Bérezés megegyezés szerint. A jelentkezést írásban kérjük a megjelenést követő 10 napon belül „EXPORT-IMPORT 1356/11" jeligére a Sajtóházba. KGST-tanácskozás Budapesten Az 1990—91 közötti időszak népgazdasági terveinek egyeztetéséről kezdett csütörtökön kétnapos tanácskozást Budapesten a KGST tervezési együttműködési bizottsága. A testület 44. ülésén — amelynek a kormány vendégháza ad otthont — a tagországokat miniszterelnök-helyettesek, tervhivatali vezetők képviselik, s megfigyelői státussal jelen van Jugoszlávia küldöttsége is. Hoós Jánosnak, az Országos Tervhivatal elnökének megnyitó szavai után Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettes, hazánk állandó KGST-képviselője mondott beszédet. A kormány elnökhelyettese beveztőjében a magyarországi változásokról szólt. Mint mondotta, hazánkban a történelmi folyamatok átértékelése, új teendők megfogalmazása van napirenden. — Az elmúlt időszak tanulságai alapján — folytatta — arra a következtetésre jutottunk, hogy a szocialista gazdaság megújítása együtt kell ,hogy járjon a demokrácia kiterjesztésével, a demokratikus jogállam megteremtésével. Alulról építkező, az egyén és a gazdálkodás autonómiájára építő társadalmat akarunk. — A gazdaság átépítéséhez nagyobb teret biztosítunk a magánvállalkozásoknak, és megteremtettük a feltételeit a külföldi működőtőke bevonásának és részvételének a gazdaság modernizálásában — mondotta a miniszterelnök-helyettes. Kifejtette: az állami tulajdonosi jogok gyakorlásának korábbi formái ma már nem felelnek meg, hiányzik a vállalatoknál a távlati szemlélet, a tulajdonosi tudat és háttérbe szorult a hatékonyság. Ezért szükséges a magyar gazdaságot vegyes tulajdonra építeni a piacgazdaság feltételei közepette. Medgyessy Péter beszélt arról is, hogy a korábbi évek hibás döntései következtében, továbbá a cserearányveszteségek miatt a magyar népgazdaság nehézségekkel küzd. Eladósodásunk üteme lassult, de nem állt meg, két számjegyű az infláció, és bizonyos területeken foglalkozási gondok is jelentkeznek. — Mindezt figyelembe véve foglalkozunk a KGSTben folyó gazdasági együttműködés kérdésével. Arra a következtetésre jutottunk — mondotta —, hogy mindenekelőtt a szocialista gazda sági kapcsolatok hatékonyabbá tételére van szükség A jelenlegi problémák gyökerét abban látjuk, hogy az együttműködés eszkörendszere nem követte az egyes gazdaságokban kialakulóban lévő új fejleményeket. Ezért az együttműködés gyökeres megújítására van szükség. Az áru-pénz viszonyok szerepét kell mindenekelőtt megerősíteni, mert csak így alakítható ki a reális értékviszonyokon alapuló munkamegosztás — mondotta többek között Medgyessy Péter, majd a tagállamok vezetőinek fölszólalásaira került sor. A Külügyminisztérium küzleménye az újabb román lépésrül Csütörtökön a Külügyminisztériumba kérették a budapesti román nagykövetség illetékesét azzal összefüggésben, hogy a román hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították Chrudinák Alajost, a Magyar Televízió külpolitikai főszerkesztőjét, valamint a Külpolitikai Főszerkesztőség valamennyi munkatársát. Mint ismeretes, az MTV forgatócsoportjának tagjai át akartak utazni Románián. 1 éves, vörös tojótyúkok LEVÁGÁSRA, TOVÁBBTARTÁSRA, ELADÁS Április 8—9-én. 90 Ft/db. Sándorfalva. Kővágó IV. dűlő. A Szegedi Új Élei Mgtsz GYÁLARÉTEN a Napraforgó utcában korlátozott számban ÉPÍTÉSI TELKEKET KÍNÁL ELADÁSRA. Érdeklődni: a tsz-központban. Mihálytelek Telefon: 10-333. ITA KERESKEDELMI VÁLLALAT Delta-Viliért Villamossági Szaküzlet Szeged, Kossuth L. sgt. 79. Telefon: 62/14-978. Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 7-16 óráig, péntek: 7—15.30 óráig, szombat: zárva. KÖZÜLETEK, FIGYELEM! Szaküzletünkben a Medikémia teljes áruválasztékát megvásárolhatja. Új termékek: különböző színű akril festékek, páchatású fabevonók, zománcjavító festékspray. A TIB sajtótájékoztatója a 301-es parcellánál Ezt követően Mécs Imre, a TIB tagja elmondta: a Történelmi Igazságtétel Bizottsága tavaly június óta több felhívást tett közzé, amelyekben követelte az 1956-os események után kivégzett személyek tisztességes eltemetését Ugyancsak követelte a kivégzettek teljes névsorának megadását. Ilyen adatok ugyanis csak egyéni kutatások és gyűjtések alapján állnak rendelkezésre, de ezek a listák hiányosak. Ezzel kapcsolatban közölte: az Igazságügyi Minisztérium megígérte, hogy a közeljövőben az általa összeállított listát közreadja. A TIB szintén kérte minden kivégzett sírjának megjelölését, hogy a kegyeletet a hozzátartozók és a nép leróhassák a síroknál. Végül kérték azt is, hogy a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában a Nagy Imre-per vádlottain kívül további öt, nem prominens személy (Nagy József hentessegéd, Bárány Jáno6 szerszámkészítő, Szabó Lajos gépmunkás, Békési Béla orvostanhallgató és Péch Géza mérnök) földi maradványait is tárják fel a szakértők. hogy mind a tízüket együtt temethessék el. Erről az Igazságügyi Minisztériummal tárgyaltak. de mivel Borics Gyula államtitkár úgv nyilatkozott, hogy ez meghaladja hatáskörét, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága szerdán a kérést tartalmazó telexet küldött Németh Miklós miniszterelNagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József holttestének exhumálása befejeződött, és ezzel a kegyeleti aktus első szakasza véget ért — jelentette be Hegedűs B. András, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága sajtótájékoztatóján, amelyet a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájánál tartottak csütörtökön. Az eseményen jelen voltak Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József családtagjai. nőkhöz. Ebben kérik: hasson oda, hogy az igazságügyi kormányzat az eddig tanúsított gondossággal folytassa az exhumálásokat a TIB által kért egyszerű személyek esetében is. A tájékoztatás után az újságírók kérdéseire válaszoltak a TIB jelenlévő képviselői. Elhangzott, hogy az öt exhumált holttest azonosítása rövidesen megkezdődik es várhatóan néhány hetet vesz igénybe. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maiéter Pált és Szilágyi Józsefet, valamint az említett másik öt személyt június 16-án kívánják nyilvánosan eltemetni a szomszédos 300as parcellában, mivel a 301esben további jeltelen sírok vannak. A tervek szerint az ünnepélyes gyászszertartás alkalmával történne meg a kivégzettek emlékművének szimbolikus alapkőletétele. Az emlékmű megalkotására pályázatot ír ki a Történelmi Igazságtétel Bizottsága. Az emlékműre fel kívánják vésni az 1956 után kivégzett személyek neveit. A TIB a későbbiekben szorgalmazza egy másik emlékmű felállítását, amely 1956 valamenynyi áldozatának emlékére készülne. Szó volt arról is, hogy Nagy Imre és négy társa ko porsóját a 301-es parcella legutolsó sorában találták meg, négy sírhelyen. Gimes Miklóst és Maiéter Pált ugyanis külön-külön két koporsóban, de egy sírba temették el. Csaknem biztosnak tűnik, hogy a holttestek koporsói később, 1961-ben kerültek a 301-es parcellába. Addig valamelyik büntetésvégrehajtási intézmény közelében voltak mind az öten elhantolva. Erre utal egyebek között, hogy a most megtalált koporsók össze voltak drótozva. Megerősítették azt is, hogy a holttestek arccal lefelé fekve voltak a koporsókban. Végül szó volt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium ígéretet tett a 301-es parcellához vezető út szilárd burkolattal való ellátására, a a terület rendezésére és az elhanyagolt sírok rendbehozatalára. A TIB értesülései szerint a közfenntartási munkák már folynak. A Külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki a román hatóságok önkényes eljárása miatt és hangsúlyozta, hogy a szocialista országok gyakorlatában szinte példa nélküli intézkedés újabb feszültséggel terheli a magyar—román kapcsolatokat. A román lépés merőben ellentétes a két ország kulturális és tudományos együttműködési megállapodásával, amely célul tűzi ki — egyebek között — a sajtó és a televízió szorosabb együttműködését. Mindezzel Románia ismét megsértett egy magyar—román államközi egyezményt. A román magatartás ellentétes a nemzetközileg elfogadott normákkal, durván sérti a helsinki záróokmány betűjét és szellemét, az alapvető emberi jogokat. A román döntésre olyan időszakban került sor, amikor a helsinki folyamat résztvevői — így a Román Szocialista Köztársaság is — Bécsben a közelmúltban vállalták: az újságírók szakmai tevékenységük törvényes gyakorlása következményeképpen nem utasíthatók ki és más módon sem büntethetők. Tartózkodnak olyan korlátozó intézkedések megtételétől, mint például az újságíró akkreditálásának visszavonása vagy az újságíró kiutasítása. A magyar újságírókkal szemben alkalmazott bánásmód megkérdőjelezi a román magatartás komolyságát a Bécsben vállalt kötelezettségeket illetően. Ez azért is sajnálatos, mert az ott jelen volt államok képviselői néhány nap múlva Londonban ismét találkoznak, hogy megvitassák, mit tehetnek még a helsinki folyamatban az információáramlás fejlesztéseként, a tájékoztatáshoz való jog általánossá tételéért és az újságírók munkafeltételeinek javításáért. Információ, nyilvánosság, sajtópolitika Milyen is egy vita a városi párt-vébében? Hamarosan az MSZMP Szeged Városi Bizottsága elé kerül egy igen fontos és időszerű téma: a testület feladatai a politikai informálás fejlesztésében, a nyilvánosság bővítésében. a tájékoztatáspolitika helyi kérdéseiben. A napirendet széles körű előkészítő munka után terjesztik a pártbizottság elé. Munkabizottság vitatta, szakmai körök minősítették, s legutóbb a végrehajtó bizottság elemezte. Hogy a témakörben milyen fontosabb gondolatok élnek és hatnak, azt az írásban benyújtott vázlat és a végrehaitó bizottság ülésen fölmerült kritika és építő vita szemelvényeivel illusztráljuk. (A névvel megjelölt, dőlt betűs részletek az élő vitából valók, a többi az írásos dokumentumból.) Az elemző munkát gyakran nehezítette — s ma is nehezíti! —, hogy nehézkes az adatszolgáltatás. nagy átfutási idővel készülnek el a statisztikai jelentések, a Központi Statisztikai Hivatal megyei kirendeltsége szinte kizárólag megyei elemzéseket végfez, s nem állnak rendelkezésre a szakértői megbízáshoz szükséges anyagi eszközök. A testületi munka nyilvánosságában jelentős szerepük van a testületi tagoknak Egyrészük rendszeresen beszámol pártszervezetében a testületek tevékenységéről, informál és véleményeket gyűjt a megtárgyalandó témákhoz . A demokratikus döntés-előkészítési folyamat megkívánja: minden érintett rendelkezzen a döntésekhez szükséges ismeretekkel. A bőséges, de szétszórt és az egyes kérdésekben egymásnak ellentmondó információk miatt igen nagy az igény a párttagok körében is a rendszerező, az eligazodást segítő tájékoztatásra... Az információgyűjtés bürokratikus és a több lépcső miatt tartalma sok esetben jelentősen módosul, konkrétsága csőkken. O Az információielelös még ma is légüres térben él. Ha továbbítja is környezete vélekedését, sosem biztos afelől, hogy hová és hogyan jut tovább a közvetített ismeretanyag, és mi történik, vagy történik-e valami annak hatására, mert visszajelzés alig-alig akad. Ennek az ismeretanyagnak sajtónyilvánosságot is kellene adni. (Kalivoda Imre) O Az elemzések tartalma nem elégített ki, a lényegi dolgok hiánya miatt. A nyilvánosság minősége nem az információs hálózat és a tömegkommunikációs intézmények számával, terjedelmével mérhető. A feladatok meghatározásánál ilyen formális megközelítés nem lenne jó. (Szentgyörgyi Pál) A párttagok zöme nem érzi, hogy véleményével, javaslatával hozzájárul a politika alakításához. A politikai magyarázatot, agitációt igénylő kérdések megválaszolására a partszervek ritkán vállalkoznak, többnyire a városi szervektől vagy a KB-tól várják a megoldást... A jelenlegi információs rendszer alapjában véve a legfelső politikai vezetés tájékoztatását biztosítja. A pártbizottság a jövőben határozottabban törekszik arra, hogy a döntések széles körű véleménygyűj tést követően szülessenek meg. Ennek megfelelően, a testületek munka- és ülésterveit nyilvánosságra hozza, lehetőséget teremL hogy... a napirendre tűzött kérdésekhez javaslatokat észrevételeket tegyenek ... Kezdeményezi, hogy ülései kapjanak nagyobb nyilvánosságot, megteremti annak feltételeit, hogy az érdeklődők közvetlenül tájékozódhassanak a testületek munkájáról.. . A városi pártbizottság következetesen síkraszáll a Délmagyarország helyének, szerepének megtartása érdekében. Ehhez feltétlenül javítani szükséges a szerkesztőség működési és technikai felszereltségén... A Délmagyarország az elmúlt években tartalmilag és arányaiban is megfelelően mutatta be a nemzetközi élet, a belpolitika és a várospolitika legfontosabb eseményeit, elkötelezetten, általában gyorsan és rugalmasan közvetítette az országos ós a helyi politikai törekvéseket. Aktív szerepet töltött be a helyi politika alakításában. tükrözte a lakosság hangulatát, felhívta a figyelmet a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre. Következetesen vállalta, hogy pártlapként betölti a helyi néplap funkcióját is. A Délmagyarország szerkesztősége önálló szellemi műhelyként határozottabban tükrözze a pártmozgalom helyzetét, tevékenységét. nagyobb