Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

1989. április 7., péntek 3 A bányák biztonságáról Az Országos Munkavé- tette életét.) A bizottság clelmi Bizottság csütörtö- nagy figyelmet fordított árkon megvitatta az Orszá- ra, hogy a vállalati önállószágos Bányaműszaki Fő- ság bővülése, a gazdaságosfelügyelőség jelentését a ság igénye sehol sem szomagyarországi bányák biz- rithatja háttérbe a munkatonságáról. Megállapitotta, biztonsági, s a munkavédelhogy az ágazatban emel- mi berendezések karbankedett a balesetek száma, az elmúlt esztendőben öszszesen 7743 személy sérült tartását és fejlesztését. A bizottság tájékoztatót meg s közülük 37 bánvász haI18atott meS az Országos Utsz ETlISZ&tFlZ i IESSZU rr=: kafegyelmi előírások fia készülő munkavédelmi törvény alapeveimen kívül hacvása elveiró>- A v»tában felvetőgyeimen kivul hajasa döu> hQgy & kormány elé okozta ezeket a baleseteket. (A legsúlyosabb eset a Dorogi Szénbányák Lencsehegyi Bányaüzemében történt, ahol tavaly 15 bányász veszkerülő alapelveket a későbbiekben vitassák meg az alternatív szervezetek is. (MTI) Kőtai Géza látogatása Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője, az Amerikai Magyar Szövetség vezetőségének meghívására, látogatást tett Washingtonban, és előadást tartott az AMSZ igazgató tanácsa előtt a magyarországi helyzetről. A politikusnak nem hivatalos látogatásán alkalma volt eszmecserét folytatni a két ország kapcsolatairój az amerikai kormány egy 6or vezető személyiségével, törvényhozókkal. Bővítették a konvertibilis exportot Az ipari szövetkezetek Ezért az Okisz a korábitermelése az elmúlt évben bi évekhez képest nagyobb elérte a 152 milliárd forin- segítséget nyújtott. Mintitot. Nőtt részesedésük az egy 200 ipari szövetkezetnek ipari termelésben, elsősor- adott 1,4 milliárd forint ban a jövedelmező feldolgő- kedvező lejáratú és kamazó ágazatokban. Jelentő- tozású hitelt. Ezen lúlmenősen bővült az ipari szövet- en további 1,2 milliárd fokezetek konvertibilis elszá- rintot költhettek az ipari molású exportja is — tájé- szövetkezetek a területi koztatta Köveskúti Lajos, az szakmai szövetségek kölcsöOkisz elnöke az MTI neiből korszerűsítésre, új munkatársát. üzem építésére, modern ter. „„„ . , , melőeszközök beszerzésére. A 283 ezer dolgozol fog- Az OWsz lalkoztató 3150 ipari szo- az jpari szövetkezetek 1987 vetkezet gazdálkodási ered- -88-ban 40 millió dollár ményei alapján megállapít- devizakerelhez juthattak. ható- a szövetkezetek naev Ennek reven Uva]y • nato. a szövetkezetek nagy száz szövetkezet vásárol része sikeresen alkalmazko- hatott termeléséhez import dott a megváltozott gazda- anyagúkat, valamint korszesági környezethez. Bővült rű eszközöket, berendezéazoknak a termékeknek a szövetkezetek gépi gyartasa, amelyek nagy , .„„„ . -- I szellemi befektetést igényel- beruhazasa 1988-ban 75 szánek és viszonylag alacsony zalékkal növekedett, az anyagtartalmuk. Főként . . . v a gépipari ágazatokhoz, tar- A* i^en lTSéÍka1 tozó szövetkezeteknek si- K- , Irv .u L.IK^ íf került ily módon jövedel- boviteltek konvertibilis exmezően gazdálkodniuk, s portjukat. Csaknem 200 ,.„.-„„„-.,1- ía millió dollár értékben szálugyancsak JO eredmenyt ll1..)t„k különféle áruoikkekönyvelhettek el a szolgái- 1,t<>luk *u«M"ele aructkketalóipari szövetkezetek. A versenyképes termékek kifejlesztéséhez és gyártásához, a jó minőségű alapanyagok és alkatrészek beszerzéséhez szükséges pénzügyi források — a nagymérvű jövedelemelvonások miatt — csak részben álltak rendelkezésre. kel a konvertibilis elszámolású piacokra. Gépipari és könnyűipari termékéket a világ szinte minden országában értékesítettek, köztük Dél-Koreában, az Egyesült Államokban és Indiában. A szocialista exportIkontingensek csökkenése miatt számos gépipari szövetkezet küzdött és küzd értékesítési gondokkal. Az ipari szövetkezetek kereskedőháza, a Trade Coop több barter-szerződést kötött, és dly módon nagyobb tételt, főleg elektronikai és gépipari terméket szállít a szocialista országokba, elsősorban a Szovjetunióba. ••Ellentételként nagy menynyiségű vegyi és más alapanyagokat szerzett be a szövetkezetek számára. Az Okisz segítette — átmeneti hitel nyújtásával — a szövetkezetek tőkés exportpályázatokon való részvételét. Az Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Bank Rt. kezelésében működő szövetkezeti hitelalap létrehozása enyhítette a szövetkezetek pénzügyi gondjait. Ez a konstrukció lehetővé tette a szövetkezetek számára, hogy amennyiben betétet helyeznek el a bankban, az azt követő 90. nap után a betett összegnek háromszorosát kedvező feltételekkel, hitel formájában megkapják. Ezekben az esetekben az Okisz vállalta, hogy kifizeti az Iparbank számára a kedvező hitelkamat miatti kamatveszteségeket. Erre tavaly 10,7 millió forintot költött az Okisz. Kübekháza: köztársaság Kié a temető? Vér István Kübekháza szőr". Régen az egyházé volt ni, mondja meg, akkor kemindenese. Ahogy ő mond- a temető, most a tanácsé, résünk valakit helyette. Véja, otthon tehenekkel vesz- hát gondoskodjék is róla, gül is, valahogy meg kell ködik, de emellett hetente vetít a moziban, a temetővel kapcsolatosan ia van egy pár munkaköre. Sírásást vállal, koporsót és koszorút árul. A koporsót a saját lovas kocsijával kivisei a házhoz, a halottat a ravatalozóba. A temetésen kántorkodik, s harangoz a halottak tiszteletére. A temetőkertben rendet hogy rendben menjenek dolgok a oldani a dolgot. Kívülállóként nehéz eliga4 „iAKón~. zodni a történtekben. Aa A plébános igen visszalő- bjztQSk ebben a 3elentékte„ gottan nyilatkozik e gon- jennak tűnő ügyben meglndokról: gott a szóbeli megállapodáA „..„UA!,, sokon, szokásjogon alapuló / J közmegegyezés. Az is érdekl: kell egy helyiség a pap kes dolog, hogy a tanács, öltöztetésére, s a sírásónak legalábbis hivatalosan, csak tart, sírokat gondoz, lek a-" melegedni. Az öltözés sze- a hősi sírok ápolásúö-térai szálja a füvet. Évek óta esi- rintem nem nagy ügy, most magat >lleték«nek, holott aa SS^K? TP csak azért kellemet,en-merl bln^n^ácSfS S5d«£körűen moSdh ncm kaptam még meg az vagy a sírásó sem igen tudÁbtoha^om^. eS. * ^^zve kell hogy hol is • vannak e^ek a sírok. Ha ja: Itt mindent csinálni kell, de kigyalogolnom. Ott kint már Vér István el szeretné látni nan, s mivel a szűk ravatalozóban neir. fért, jó részét nyilvánossággal biztosítsa az érdemi döntés-előkészítést, a döntések megismertetését. elfogadtatását.. . Következetesen vállalja az új gondolatok, törekvések propagálását, nyújtson teret a párton belüli nézetek bemutatására ... O Divat az eddigi tevékenység bírálata, de azért vegyük számba: a pártbizottsági ülések nyilvánosságit elsőként a Délmagyarország valósította meg; a politikai nyilvánossághoz Szegeden lényegesen hozzájárultak a párttestületek tagjai. Egyelőre hullám természetű a nyilvánossággyakorlat. Határozat van — a megvalósulás egyenetlen. Példás volt az őszi pártértekezlet nyilvánossága, majd visszaesés következett. (Oláh Miklós) O A pártlapoknak is fel kell készülniük arra. hogy valódi versenyhelyzetben mérettessenek meg. A versenyhez azonban megfelelő feltételeket is biztosítani kell. akár új kiadói szerkezetben is. Az önállóság javára válhatna a technikai korszerűsítésnek. (Kalivoda Imre) O A Délmagyarország munkatársaiban megvan a készség és a képesség. hogy a párt reformpolitikáját eredményesen szolgálják. A lapszerkesztés mindennapos, mindenórás, mindcnperces, saját szakmai döntéseket követel, ezt a párt hagyja a szakmára! A párt meglevő sajtóstruktúráját erősítse. Furcsa képlet, ha pártbeliek kezdeményezik, hogy valamelyik helyi pártlapot át kellene adni más mozgalmaknak. Forgalomban van egy olyan koncepció is. hogy esetlea ..egyesíteni" kellene a két megyei pártlapot. A szegedi pb• nek ragaszkodnia kell orgánumához. mert nem egyesíthető sikerrel a „megyei" és „városi" elvárás. (Sz. Simon István) O Számos vidéki lapkiadó megérett az önállóságra. Ennek nemcsak gazdasági, politikai értelme is vart: lépésváltást jelent. A Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat kilenc év alatt 110 millió forint nyereséget fizetett be, és 2 millió 400 ezret kapott vissza, ami semmire nem elegendő. Ez a szemlélet és magatartás megöli az önállóságot, de politikailag is hátrányos. Nekünk is az a célunk, hogy két jó pártlap működjön Csongrád megyében. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy igazi önállóságuk legyen a helyi pártlapoknak, beleértve az önálló kiadói gyakorlatot, a helyi felelős gazdálkodást is. (Sebe János) O Etikai kérdések is fölmerülnek a sajtónyilvánossággal összefüggésben. Tisztességtelen az információval való manipulálás. Emlékeztetek arra a hamiskodásra, ami a március 15-i, Klauzál téri ünnepség résztvevőinek száma körül az országos sajtóban kialakult. Némelyek nem röstellték ötszázra becsülni a résztvevők számát — holott 5-6 ezer ember szerepelt a tárgyilagos tudósításokban. A Délmagyarország betölti a pártlap és a városi lap funkcióját, de jobban föl kellene vállalnia munkatársainak saját véleményét! Hangsúlyozzuk a lap önállóságát és felelősségét! (Oláh Miklós) O Megállapítások, szándékok, biztatások helyett kategorikusan ki kellene mondania a pártnak néhány tételt saját sajtójával kapcsolatban. böcsület egy szál se." csak pár, kiegészítő ruhadac ^ a A problémája leginkább rabot veszek magamra, töt rendben kéne tartania, s az, hogy a munkakönyvét Egyébként az új „tulajdo- akkor a hősi sírok is biztonos" bíöltö-£an .^T !oaIa\tatnak- * nyugdíjas állásban alkal- zik» bejarhatok oda öltözni, másik ellentmondás, az otmazza. A munkákkal hol a Csakhogy a sírásónak is be száz forintból hogyan lett temetkezési vállalat, hol a kell járnia, ha másért nem, hétszáz; Lehet, hogy aköztanáca, hol az egyház-, hol a ravataiozó villanya miatt ben történt az emelés, milakossag bízza meg. S így , 1 » j csepegtetve kapja a „tiszte- Ezután vagy a hölgynek kell alatt. Vér István nem vette letdijait". A tanácstól ka- otthon tartózkodni, vagy az föl a járandóságát? Ha a pott ötszáz forintot kevesli, órát a ravatalozóra tétetni, kaszálást nem a jószágjai 3 szerinte veszélyességi pót- Az embereic nekem nem pa- takarmánya miatt csínáltat1C/C is jcimü áz i—re A por\— tot az tette fel, hogy a te- nasakodtak emiatt, igaz, nem ta meg a vállalkozó, mivel metöi csőszházból ki kellett is a miénk a temető. szerinte a szemetes fű erre jelentkeznie. A temetkezési Nóvák Ferenc tanácselnök nem alkalmas, akkor ez egy kellékeket elszállította on- tá!alá<sában jgy £est a ^^ jóhiszemű, jogcím nélküli pe£: partizánakció volt? Pár éve most apósa házában tartja, _ A régi világban ez VOlt a ternetöben egy rend" ahol ő is lakik. A ravatalo- tényleg a temetőcscéz háza csinálási társadalmi munka, zó villanyórája is a csősz- Volt. Legutóbb a Zsóri néni talán a kővetkező nagy összhuzon van, így most, mavel lakott ott, de 5 nem veit a községi nekibuzdulásra keleadta a kulcsot, oda sem temető gondnoka. Igaz, be- , ' tartofiatni a Haz_ tud bejutni. Ml van. ha engedte a sírásói, s mi is fi- lett volna tartogatn« a gazárumszünet után be kell in- zettünk neki száz forintot az ingert, az elburjánzott boküítani a hűtőt? A kis házat elsö világháborús hösj sírok rokat? Az is érdekes logika, raktárnak, s télen melege- ápolásáért. Három éve ed- hogy a tanácsnál tudnak a dőnek használta, s szerinte költözött a lányához, üresen problémákról, s mégis a sírez most is járna a munkája- ffiJJS S gondozót várják, hogy behoz. A tanacsi a mai napig lalat megbízottja, kérte, jöjjön tárgyalni. Ha nem is sem fizette ki azt a három- hogy a szerszám ok a.t, a ko- a tanácselnök, de egy illetéezer forintot, amit tavaly a porsót ott tarthassa. Be is iies előadó nem tudna kikaszás napszámosaknak SKSnS"" ™<>djárt adott. Nagy a kert, egyedül ápolásáért s nem a temet5. színezete lenne a dolognak. gondnokságért, mert ilyen A tanácselnököt a falu vástátus nem létezik. Vér Ist- lasztja, ilyen funkcióban ván magánvállalkozóként kdlene a szavazókat elvegzi a sirasast. a fuert . ... __ kaszálja le a temetőlcertet efféle gesztusokkal megnyerRégen még árverést is tar- ni, az esetleges félreértésetottunk a kaszálásért. Ta- ket a közvélemény előtt va "mesélte az utcán, hogy valy bejött egy volt állami tisztázni9 a legutóbbi temetésen a pap gondozott, hogy nekj és a a kövesút közepén öltözött, gyerekének biztosítsunk la- Pintér József parttitkarral mert nem mehetett be a kis kast. Kérte a lakatlan csősz- véletlenül futottam össze, házba. Emiatt a Szegedről házat. Az is megoldás lehe- töle kérdem, hol találom a jött rokonok „láttak fel elő- tett. volna, hogy a tanács la- Paplakot Egyúttal a vélekásvásárlási támogatást ad- ményét is kérdeztem, jon neki, de a vb ezt eluta- _ A reformszellem ide sitotta. Döntenem kellett, nem érkezett meg. Itt ket rossz közül a kisebbet még azt tartják: én vagyok igyekeztem valasztani. Mar a hatalom, az van, amit én akkor darázsfészeknek tűnt akarok,' Amit nem csináa dolog. Valóban, nem is ta- junkf nincs vele gond- A lalkozott a közvélemény gázvezetéssel is évek ÓU egyetértésével. Még a szü- nyűglődünk. Egy, párttitkále'm js mondták, ezt nem roi{ számára rendezett tojói csináltam. Az volna a vabbképzésen részletesen tisztességes, ha Vér István ^óitam e viszonyokról. Egv bejönne megbeszélni a dol- felelős megyei elvtárs csak gokat, ahelyett, hogy tűnte- annyit mondott rá: Kübektö'.eg nem veszi fel az utób- háza egy külön köztársaság, b' hónapokban a „fizetségét" Ha nem akarja csinál- Tóth Szeles István nem győzte. A dózeresnek zsebből fizette a „sörreva.161", hogy a szemetet, gizgnzt egy félreeső helyre tolja. Egy idősi néni felháborodllyenek: biztositani kellene a helyi pártlapok gazdálkodási és politikai önállóságát; olyan helyzetet kellene teremteni, amelyben az újságírók egyedül saját lapjuknak kötelezhetik el munkaképességüket, tehetségüket; a párt helyi lapjainak néplap jellegét fönn kell tartani. (Sz. Simon István) A városi pártbizottság a jövőben egyértelműbb tájékoztatási és sajtópolitikát folytat. Biztosítja, hogy minden érdemi információ a helyi tájékoztatási eszközök rendelkezésére álljon. O Igen komoly és mélyenszántó hozzászólások, kritikák, javaslatok, vélemények kétórás áradata volt a vita. Az írásos jelentés generális átdolgozásának szükséglete bizonyosodott be. Szakmai körökben is további megméretésére van szükség. Az önállóságban feltétlenül foglaljunk állast a pártlapok kiadóját illetően! A pártbizottság elé kerülő jelentésben eros, határozott, világos súlypontokat, gondolati csomókat képezzünk! A közvélemény-kutatás helyi bázisát ki kell építeni. Jelenleg a közvéleményre inkább csak hivatkozások történnek, és „privát" közvélemény-kutatásokra hivatkoznak némely szervezetek. Ezek hitele teljességgel kétséges. Hogy értelme és ne félrevezető értelme legyen valamely közvéleménykutatásnak ahhoz tudományos rendszerezettség szükséges. Határozottan foglaljunk állást abban is: a statisztikai szolgáltatást át kell alakítani: Szeged nem maradhat adatbázis nélkül. (Székely Sándor) Se zárszó, se kommentár. A végső letisztulás a pártbizottság következő ülésen várható. Segédpüspökök eskütétele Straub F. Brúnó, az Elnö- Jamtitkár, az Állami Egyki Tanács elnöke előtt csü- házügyi Hivatal elnöke, törtökön a Parlamentben ^ esküt tettek a Magyar Népköztársaság alkotmányára Dékány Vilmos 64 esztenazok a római katolikus se- dőe, tavaly óta az esztergogédpüspökök, akiket II. Jám ml Hittudományi Főiskola nos Pál pápa a közelmúlt- rektora. 1953-ban szentelték ban nevezett ki. pappá Esztergomban, VárDékány Vilmos és Vársre- £sztrik f4.3 1986 „, , * , A„. ota a bences foapatsag per91 Asztrtk esztergomi, Acs . , lfifi, . „ úTn Sf e%%zr xs Sr'rendV^ Eor 6VzéSÍérvári fcre- f^T^Zdí oáíé^ Eédnüsrxik kinevezéséhez íz várl 54 esztendős plébános, ní„helyettes esperes. 1959-ben hozz ái á r ul ást meg adta ^teltek pappá. Takács hozzájárulást megadta. • Nandor 62 esztendős, a győAz ünnepélyes eseményen rí Hittudományi Főiskola ielen viilt Paskai László tanára és spirituálisa, 1951bíboros, prímás, esztergomi ben szentelték Dappá. Maérsek. a Magyar Katolikus yer Mihály 48 éves plébáPüspöki Kar elnöke. Kato- nos, kerületi esperes. 1964na Imre. az Elnöki Tanács ben szentelték pappá, titkára és Miklós Imre ál- (MTI)