Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

A Budapest—Bécs vi­lágkiállítás előkészíté­sének helyzetével fog­lalkozó kereskedelmi miniszteri tájékoztató feletti vitával csütörtö­kön reggel 9 órakor — Szűrös Mátyás elnökle­tével — folytatta, majd befejezte munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Elsőként Nagyiványi And­rás (Budapest, 19. vk.), az építési és köz­lekedési bizottság kép­viseletében elmondta: a tes­tület szívesen vállalja a vi­lágkiállítással kapcsolatos parlamenti bizottsági fel­adatokat, és az ipari bizott­sággal együtt támogatja a rendezés gondolatát. A ren­dezvény ugyanis jó eszköz lehet arra, hogy az orszá­got bemutassa a világnak, milliók ismerhessék meg ha­zánk gazdasági-társadalmi fejlődését, kultúráját. El kell érni, hogy a világkiállítás­sal a nemzet cselekvően azonosulni tudjon. Éppen ezért elvárható, hogy a köz­vélemény mielőbb átfogó és részletes tájékoztatást kap­jon a világkiállítás körül­ményeiről és következmé­nyeiről. Sajnos, az eddigi tá­jékoztatás elnagyolt volt, Kifogásolta, hogy még nincs végleges előkészítő szervezete a világkiállítás­nak, nem áll a Parlament rendelkezésére a ráfordítási terv, illetve nem ismertek a finanszírozás lehetséges for­rásai. Ugyanakkor rámu­tatott, hogy a kialakuló sok­féle kezdeményezés kimoz­díthatja a magyar gazdasá­got a stagnálás állapotából, az elképzelt és megvalósí­tott fejlesztések húzóerőt je­lenthetnek a szerkezetátala­kításban, az idegenforga­lomban, a kelet—nyugati gazdasági együttműködés­ben. Berdár Béla (Pest m„ 25. vk.), a településfejlesztési és környezetvédelmi bizott­ság nevében felhívta a fi­gyelmet, hogy a világkiállí­tás megrendezése csábító le­hetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, kockázattól sem mentes. A kiállítás megrendezése csak akkor lehet igazán sikeres, ha nemzeti üggyé válik. Mint mondta, a veszélyek, fenntartások között főként az ország teherbíró képessé­gét említik a kétkedők, nem mindén alap nélkül. A bi­zonytalanokat azonban meg kell győzni a világkiállítás előnyeiről, nem elhallgatva a negatív hatásokat sem. A rendezés jogának elnyerése esetén, a bizottság arra hív­ja fel a kormány figyelmét, hogy a kiállítást alapvető­en üzleti vállalkozásként, a külföldi működőtöké széles körű bevonásával kívána­tos megrendezni. A kiállí­tással összefüggő fejlesztések tovább növelhetik a nyugati és az északkeleti országrész közötti infrastrukturális kü­lönbségeket, ezért az orszá­gos településfejlesztési kon­cepció átdolgozásánál ki­emelt figyelmet kell fordí­tani az aránytalanságok mérséklésére, még a kiál­lítás megrendezése előtt. Fontos szempont, hogy a rendezésben ne csak a fő­város és az Észak-Dunán­túl, hanem további térsé­gek, mindenekelőtt az agglo­meráció is részt vegyen. A bizottság elfogadja, hogy a kiállítás alapgondo­lata a „Hidak a jövőbe" le­gyen, de szükségesnek tart­ja a tartalom mielőbbi konkrét megfogalmazását, a részletek kidolgozását. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.) az Országgyűlés terv­és költségvetési bizottsága által megbízott felszólaló is­mertetve a testület állás­pontját, elmondta: nyilvá­nosság előtt kell tisztázni, hogy a világkiállítás meg­rendezése üzleti vagy poli­tikai vállalkozás lesz-e. Ugyanis elhangzott olyan vélemény is, hogy inkább politikai vállalkozásról van szó, s felsőbb szinten már elköteleztük magunkat. Tisz­tázni szükséges azt is, hogy milyen eredménnyel járna, ha más területre invesztál­nánk az ehhez Szükséges pénzt. A bizottság javasolja, hogy a beruházások na­A teljes bizonytalanság jellemezte a tervezett vi­lágkiállítás körüli vitát a patinás falak között. Pró­báltam rövid nyilatkozatot kérni az egyik jelentős társadalmi szervezet veze­tőjétől e témában. Elárul­ta bizonytalanságát, és megkért, hogy inkább a következő ülésszakon ke­ressem meg, mert akkorra már talán világosabban lát az érvek és ellenérvek dzsungelében. S még egy fél mondattal megjegyez­te: „Nem akarok olyan kellemetlen helyzetbe ke­rülni, mint a vízlépcsóvi­táhan ..." Bős—Nagymaros, Bécs —Budapest — a párhuza­mok és ezek tagadása ál­landó motívuma volt a mostani országgyűlési megnyilvánulásoknak. Ha nem lett volna a rosszízű erőműépítés, akkor most egészen bizonyosan bát­rabb honatyák töltötték volna meg a padsorokat, és könnyebben emelked­tek volna a kezek a sza­vazásnál. Budapest— Bécs Több képviselő is sze­mélyi garanciákat kért a rendezvény vezénylésére. Volt, aki nyíltan megne­vezte: Marjai József, volt miniszterelnök-helyettesnek döntő szerepe volt a ko­rábbi hibás beruházási el­határozásokban. Mégis­csak paradox hogy az űj nekilendülésünk egyik döntő láncszeménél a köz­vélemény és a szakma előtt hitelét vesztett „nyug­díjas" legyen az operatív irányító Legyen már vége a „jutalom"-megbíaatá­soknak, vonuljanak ki a leszerepeltek végleg a ha­talomból! Beck Tamás ke­reskedelmi miniszter vá­laszában nem tért ki a személyi felvetésekre, va­lószínűleg azért, mert ez nem az ő hatásköre. A többségnél talán az a vélemény kerekedett felül. hogy egy jól "megrende­zett, gazdaságilag kitalált világkiállítás az ország hasznára válhat. A forrá­sok feltárása, a tőkéstár­sak erejének pontos fel­mérése a következő hetek megfeszített munkájától várható. Ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az infrastruk­túra várhatóan erőltetett ütemű fejlesztéséből egye­lőre kimaradó régiók biz­tosítékot kapjanak: ké­sőbb ők kapjanak előnyta koncentrált források igény­bevételénél. Most tájékoztatót vitat­tak meg a képviselők, dön­tés*) májusban hoznak majd. S még azután sem biztos, hogy lesz világki­állítás Magyarországon és Ausztriában. A végső dön­tést május 25-én Párizs­ban mondják ki. Bécs és Budapest ellenfele ezen az összemérésen (persze, csak akkor, ha a pályázatunkat fenntartjuk), az amerikai Miami lesz. Bőle István gyobbrészt ne a költségve­tést terheljék, hanem a vál­lalkozók számára jelentse­nek kockázatot. Megfonto­lásra ajánlotta, hogy a vi­lágkiállítás megrendezése ér­dekében „vizsgáltassék meg a KGST-n belüli nagyberu­házásokból történő esetleges visszavonulásunk lehetősége is". A bizottság további ala­posabb tájékoztatást igé­nyelve javasolja a világki­állítás megrendezését. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.), a kereskedelmi bi­zottság álláspontját ismer­tette. Elöljáróban leszögez­te: a testület támogatja a kormányt a világkiállítás megrendezésével kapcsola­tos további tárgyalásokban. Három fontos kívánalmat emelt ki: a világkiállítás le­gyen valódi vállalkozás, vál­jon nemzeti üggyé, s járul­jon hozzá új munkahelyek tízezreinek megteremtéséhez. Felszólalása további részé­ben saját javaslatáról szólt. Utalt arra, hogy az elmúlt hónapokban a kiskereske­delmi hálózatban dolgozókat izgalomban tartja az úgy­nevezett reprivatizálási, vagy más néven vállalko­zásélénkítési program. Emö­gött tulajdonképpen az igény húzódik meg, hogy az állami kiskereskedelmi há­lózat kerüljön magánkézbe — mondotta. Az érvek sorá­ban egyebek között az sze­repel, hogy ha ez az átala­kítás megtörténik, akkor az államkassza sok milliárddal gyarapodhat. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a vállalkozások kibontako­zását a tulajdonviszonyok rendezetlensége hátráltatja. Indítványozta a miniszterel­nöknek, hogy a kormány a közeljövőben terjessze a Parlament elé a reprivatizá­lási programot. Morvay László (Budapest, 33. vk.) az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának állásfog­lalását ismertetve kifejtet­te: a testület azt tartja szem előtt, hogy a világkiállítás megrendezésével Magyar­ország meggyorsíthatja fel­zárkózását a fejlett nyu­gat-európai országokhoz. A külügyi bizottság úgy vél­té: a társrendezés elnyerése tovább javítaná Magyaror­szág nemzetközi megítélését, s ez a gazdasági folyama­tokra is jótékony hatást (Folytatás a 2 oldalon.) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Grósz Károly Moszkvában Csütörtökön este egynapos munkalátogatásra Moszk­vába érkezett Grósz Kéroly, az MSZMP főtitkára. Kísére­tében van Major László, az MSZMP KB irodájának veze­tője, a párt szóvivője, és Thürmer Gyula, a fótitkár kül­politikai tanácsadója. A magyar vezetőt a vnukovói repülőtéren Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, u KB nemzetközi ügyekért felelős titkára, valamint más hi­vatalcs személyiségek köszöntötték. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Károly szálláshe­lyére utazott. Hivatalos programja ma, péntek délelőtt kezdődik, ekkor találkozik Mihail Gorhacsowal. Mészmű épül Lábatlanon Magyar—osztrák vállalkozásban Magyar—osztrák vállalko­zásban korszerű mészmű építését kezdték meg a Lá­batlani Cementgyár terü­letén. Az új létesítmény an­nak a vegyes vállalatnak a tulajdona lesz,. amelyet a múlt év végén alapított a Váci Cement- és Mészmű­vek, a Technoimpex, a Mi­neralimpex, valamint a bé­csi Mineralkontor, és az ugyancsak bécsi székhelyű Pernooser Cementgyár. Az Aragonit Mészművek elne­vezésű kft. 750 millió fo­rintos költséggel évente 140 ezer tonna darabos meszet előállító üzemet hoz létre. A beruházási költséget 50—50 százalékos arányban fedezik a magyar és az osztrák part­nerek. A Déiép ós a Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói megkezd­ték az új üzemhez tartozó kő- és mésztároló siluk. a vezénylőmű és a transzfor­mátorállomás építésit. A berendezéseket a hazai ipar készíti, a precíziós műszere­ket az osztrákok szállítják le júniusig, amikor meg­kezdik a gépek felszerelését. Az üzem építése már 1990­ben befejeződik. Az űj mészmű szinte teljesen au­tomatikus és porzá .mentes lesz. Fizikai munkát a ter­melés nem igényel, a kis létszámú szakgárda csupán irányít, és felügyel í.iajil a gyártási folyamatra. Úgy alakítják ki, hogy a későb­biekben nagyobb beruházás nélkül bővíthető legyen Ké­sőbb a választékot is bőví­tik; a darabos mészen kí­vül mészhidrátot, finomőr­leményt és nemesvakolatot is gyártanak. (MTI) Videoton-újdonságok Már az idén megkezdi;1 a műholdas televízióadások' vételére szolgáló berendezé­sek készítését. Évi 200 ezer ilyen berendezés előállítását tervezi, főként nyugat-euró­pai exportra, az első tíz­ezer darab várhatóan de­cemberben kerül ki az üzemből. A gyártáshoz szük­séges gépek, berendezések beszerzésére, az üzem ki­alakítására 350 millió fo­rintot költenek. Felkészült a Videoton a vezeték nélküli telefonok, az úgynevezett Cella rádiótelefonok gyártá­sára is, erre az amerikai Motorola céggel kötött együttműködési szerződést. Tervezik azt is, hogy meg­levő kapacitásukat műszaki berendezéseiket felhasznál­va, bekapcsolódnak az au­tógyártásba : különféle au­tóelektronikai cikkeket és '•"alkatrészeket állítanának elő. ( Az új termékek gyár­tását nem csak a vi'+yirrci versenyképességének meg­őrzése, s a piacon maradása érdekében kezdi meg a Vi­deoton Vállalatcsoport, ha­nem erre kényszeríti a ha­diipari termelés csökkenése is, mert máskülönben a mostani létszámleépítéshez hasonló arányú intézkedés­re kényszerülnének, újabb 3500 ember munkája válna feleslegessé. Az új termé­kek gyártásának megkez­désével közülük kétezernek munkát tudnak adni, csak 1500-nak kell a természetes létszámcsökkenés útján — nyugdíjazással, munkahely­változtatással — 1991-ig el­hagynia a Videotont. (MTI) Olcsóbb hústermékek A húsipari áruk közül ma már azokat m'nősítik az ol­csó jelzővel, amelyeknek ki­lója 100 forintba vagy an­nál kevesebbe kerül. Nos, a Zalahús termékeinek az idén már 60 százaléka tar­tozik ebbe a kategóriába. Első, a vevők által persze inkább kevésbé drágának, mint Olcsónak titulált újdon­ságuk a „zalai húskocka" volt. Ebből a párizsihoz ha­sonló készítményből 9 fo­rintért kapható 10 deka. To­vábbi újdonságaik közül a 70 forintos „zalai betyár­kolbász" a 76 forintos lecsó­kolbászt helyettesítheti, a szintén 70 forintba kerülő „zalai páros májas" pedig a 90 forintos házi májast, illetve a 78 forintos kenő­májast váltotta fel. Aszpikos hidegkonyhai készítményeik körét ugyancsak bővítették. A hamar megkedvelt, szin­tén olcsó termékeket külön üzémben gyártják, naponta már több tonnányit készí­tenek belőle. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Előkészületek a Budapest-Bécs lliláfllf iollítác**! I Számos interPelláció - ^fejezte VllCiyilldlIlldaid 1 munkáját az Országgyűlés i

Next

/
Oldalképek
Tartalom