Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

1989. március 16., csütörtök Volt román vezetők nyílt levele Ceausescuhoz „A németek, a magyarok és zsidók tömeges emigrá­lásána'k már a puszta ténye is tanúsítja, hogy a kény­szerasszimilálás politikáját fel kell adni" — hangoztat­ják a levélírók. A BBC rádió világhír­szolgálata szombaton ismer­tette a nyílt levelet, amely­nek aláírói között van a Román Kommunista Párt Politikai Bizottságának két volt tagja, Gheorghe Apos­tol ós Alexandru Birladcau, továbbá Cornel Manescu volt külügyminiszter. Aláír­ta a levelet Constantin Par­vulescu, a Román Kommu­nista Párt egyik alapító tag­ja is. A BBC kelet-európai tu­dósítója szerint a most köz­zétett nyílt levél az eddi­gi legfajsúlyosabb támadás, amely Ceausescu elnököt valaha is érte azóta, hogy a hatvanas évek közepén a párt élére került. Gheorghe Apostol, a román szakszer­vezeti szövetség egykori ve­zetője, az ötvenes évek kö­zepén a párt első titkára is volt. Egy további aláíró, Silviu Brucan professzor, egy időben a Scinteia fő­szerkesztője, majd Románia ENSZ-nagykövete volt, aki a közelmúltban önállóan is tiltakozott a romániai el­nyomás miatt. Az aláírók szerint Romá­niában „gyakorlatilag fel­függesztették az alkot­mányt". A román államfőt azzal vádolják, hogy .sem­mibe veszi és megsérti az alapvető emberi jogokat". Kiváltképpen élesen bírál­ják a több ezer falu lerom­bolását előirányzó „sziszte­matizálási" programot. Nyílt levelük vonatkozó passzu­saiban ezt írják: „A tervezés többé már A Román Kommunista Párt hat volt vezető tagja nyílt levelet intézett Nicolae Ceausescu elnökhöz. A párt vezetőjét és a Román Népköztársaság államfőjét a szocializmus lejáratásával, és az ország gazdaságá­nak tönkretclciévci vádolják. Az aláírók megállapít­ják. hogy a helsinki záródokumentum előírásainak megszegése miatt Románia teljesen elszigetelődött a nemzetközi közösségtől. Követelik az alkotmányos ga­ranciák helyreállítását, és felszólítják Ceausescu el­nököt a falurombolási program föladására. nem működik a román gaz­daságban. A Politikai Vég­rehajtó Bizottság ülései a műit felé tekintenek: a munkásokat arra buzdítják, hogy hozzák be az előző évi, az előző félévi vagy az előző havi tervlemaradáso­kat, közben egyre több gyár szenved nyersanyag-, ener­gia-, vagy piachiányban. Zűrzavarba került a me­zőgazdasági politika is. Dur­va adminisztratív rendsza­bályokat alkalmaznak a pa­rasztok ellen, azok ellen, akik az ön adatai szerint is a főzelékféleségek 40 száza­lékát, a gyümölcs 56, a tej 60 és a hús 40 százalékát ad­ják, jóllehet csupán a meg­művelhető föld 12 százalé­kával rendelkeznek. Most, természetesen, mindenekelőtt amiatt vált úrrá a félelem a falvakban, hogy a szisztema­tizálás hét-nyolc ezer falut tesz földdel egyenlővé. A civilizált világ gazdasá­gi, kulturális és humanitá­riánus természetű ellenveté­sein túlmenően is felvetődik a kérdés: vajon mi értelme van egyáltalán a falvak ur­banizálásának, amikor ön még a városokban sem tud tisztességes életfeltételeket biztosítani, például fűtést, világítást és közlekedést, az élelmezésről már nem is szólva. Egy olyan kormány, amely öt egymást követö té­len át képtelen volt a népes­ség ilyen elemi problémáit megoldani, az bizonyságot tett tehetetlenségéről és a kormányzásra való alkalmat­lanságáról, s így ebben a vonatkozásban nem is tá­masztunk követeléseket ön­nel szemben" — írja Ceau­sescu elnökhöz intézett nyílt levelében a Román Kommu­nista Párt hat egykori vezető tisztségviselője. Silvu Brucan professzor a BBC rádiónak adott telefon­nyilatkozatában kijelentette, hogy a nyílt levelükben ki­fejtett nézeteket „a Román Kommunista Párt sok je­lenlegi tagja is osztja". A BBC hírmagyarázója ehhez hozzáfűzte: „A nyílt levél aláírói remélhetik, hogy személyes biztonságu­kat és véleménynyilvánítási jogukat illetően mostantól fogva nagyobb nemzetközi támogatásban részesülnek, miután a múlt cstörtökön az ENSZ emberi jogi bizottsága külön megbízottat nevezett ki az emberi jogok elleni ro­mániai visszaélések kivizs­gálására. A párt hat vete­ránja aligha képvisel olyan erőt, hogy a diktatórikus re­zsimmel szembeszegülhet. Ámde, nyilvános kiállásuk esetleg meggyőzhet más, a kormányzatot kiszolgáló em­bereket is, hogy elérkezett az idő a süllyedő hajó el­hagyására." Á hágai deklaráció A hágai környezetvédelmi csúcstalálkozóról hazatérő­ben, a repülőgép fedélzetén Németh Miklós miniszterel­nök nyilatkozatot adott a Magyar Hírlap, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítóinak. Elöljáróban elmondta, hogy néhány hónapja, Mi­chel Rocard francia minisz­terelnöktől értesült a bio­szféra- és ezen belül az ózonlyukprobléma megoldá­sára tervezett elképzelések­ről. Már akkori telefonbe­szélgetésük alkalmával szó­ba került, hogy olyan glo­bális kérdésről van szó, amelyben a megoldásra csak a világ országainak összefogásával van mód, ám egy közös felhívás té­nye is üzenetértékű lenne. Michel Rocard akkor így fogalmazott: örömmel ven­nék, ha a szocialista orszá­gok közül a reformok útját járó Magyarország csatla­kozna ehhez a felhíváshoz. — Ez a felhívás, dekla­ráció nem hagyományos ér­telemben vett nemzetközi jogi szerződés, hanem in­kább első állomása annak, hogy ráirányítsuk a figyel­met a légkör védelmének fontosságára, s a hágai program ezt a célt jól szol­gálta — mondotta Németh Miklós. — Látni kell ugyan­akkor, hogy a munka nehe­ze még csak ezután követ­kezik. A levegő szennye­zettsége nincs tekintettel az államhatárokra, a bio­szférában nem is lehet ha­tárokat húzni. Tehát ha a Hágában aláírt nyilatkozat csak 24 ország kezdeménye­zése marad, akkor nem lesz igazán eredményes. Ezért lenne fontos — ahogy a konferencia zárómegbeszé­lésén Ruud Lubbers hol­land miniszterelnök hangsú­lyozta —, hogy egyre több állam csatlakozzon a felhí­váshoz, s az országok kö­zötti együttműködés erősöd­Lövések a határon D Bonn (MTI) Az NSZK kormányának szóvivője vasárnap nyilatko­zatban ítélte el, hogy az NDK határőrei az utóbbi időben többször tüzet nyi­tottak menekülőkre. Fried­helm Ost államtitkár szerint ez a gyakorlat, emberek esetleges lelövése vagy meg­sebesítése súlyosan megter­heli a két német állam kap­csolatait. Ezért Berlint ter­heli a teljes felelősség — mondotta. — Az NDK az erőszak al­kalmazásával kirívó módon megsérti a helsinki záróok­mány szellemét és tartalmát az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozóan, jól­lehet ismételten ilyen értel­mű kötelezettséget vállalt a legutóbbi bécsi értekezlet záróokmányában is — je­lentette ki az államtitkár. Friedhelm Ost követelte egyben a fenti fegyverhasz­nálat mielőbbi feladását, mi­vel megállapítása szerint azok, akik megengedik, hogy emberekre tüzet nyissanak, nagy mértékben rontják a békés szomszédság és a bei­német viszony általános ja­vításához szükséges légkört. Ost szerint az NDK kormá­nyának helyesen, következe­tes jelzésként kell értelmez­nie azt, hogy Helmut Hauss­mann szövetségi gazdasági miniszter a határon lezajlott események hatására lemond­ta találkozóját Erich Ho­neckerrel, az NDK párt- és állami vezetőjével, valamint a lipcsei vásáron való rész­vételét. A Német Szociáldemokra­ta Párt (SPD) nevében Hans Büchler „Németország-poli­tikai" szívivő elsietettnek és szűklátókörű intézkedésnek minősítette ezeket a lépése­ket. TILTAKOZÓ TŰZHALÁL Két brit síturista volt szemtanúja március 'l-jén egy ismeretlen férfi önikén­tes tiltakozó tűzhalálának Brassó Pojánában, a Kár­pátok főleg külföldi turis­ták látogatta híres siüdülő­jében. Beszámolójukban elmondották, hogy már égő ruhában lépett ki a férfi a fák közül, s elsőként ők ket­ten rohantak oda a lángok­ban álló emberhez, hogy megpróbálják elfojtani a tüzet. A szemtanúk szerint az elevenen égő férfi nyil­vánvalóan iszonyú kínok kö­zött csaknem egy percig szótlanul állva maradt, majd a földre zuhant. Valaki egy pokrócot hozott, azzal foj­tották el, végül a lángokat. A férfit kórházba szállítot­ták, ahol belehalt súlyos égési sérüléseibe. A két brit síelő egy késsel odatűzött cédulát talált a fa törzsén, amely 'mellől a tűzhalál t vá­lasztó férfi kilépett. A cé­dulán románul és kezdet­leges angolsággal ez a szö­veg állt: „Állítsátok meg a gyilkosságokat Brassóban!" ŰJ AMERIKAI VÉDELMI MINISZTER Richárd Cheney képvise­lőt jelölte védelmi minisz­ternek pénteken George Bush amerikai elnök. A je­lölés mindössze egy nappal követte az elnök vereségét, amikor a szenátus elutasí­totta eredeti jelöltjét a Pen­tagon élére, John Towert. A 48 éves Cheney az előjelek szerint gyors és gond nélkü­li megerősítésre számíthat, mivel ellene nem várhatók erkölcsi kifogások. A befo­lyásos republikánus tör­vényhozó a 70-es évek köze­pén Gerald Ford elnök fe­hér házi torzsének vezetője volt. ( Rádiótelex A NYENYECEK ÉS A GAZ A szovjet minisztertanács elnöksége ideiglenesen leál­líttatta az északnyugat-szi­bériai Ja mai-félsziget gáz­lelöhelyeinek kiaknázását, mert a tervezők nem vették figyelembe az ottani ipari munkálatok hatását a helyi nyenyec lakosság létfeltéte­leire. 'A rénszarvastenyész­téssel, vadászattal, halászat­tal foglalkozó kis lélekszá­mú nép helyzéte sokat rom­lott a tundra ellen indított durva „ipari támadás" kö­vetkeztében. Az építők és a gázkitermelők megsemmi­sítik a tundrát takaró rén­szarvaszuzmót, ami a rén­szarvascsordák csökkené­séhez vezet. A szennyeződő folyókból és tavakból ki­pusztulnak a halak, a gépek zúgása elől messzire mene­külnek a vadak. A figyel­metlenül megszervezett gázkitermelés fokozatosan megfosztja a nyenyeceket létalapjuktól. CSÖKKEN A RUBEL VÁSÁRLÓEREJE Szombaton nagygyűlésen találkozott Kemerovó lako­sainak képviselőivel Nyi­kolaj Rizskov. Az SZKP KB PB tagja, szovjet kormány­fő, akit a párt jelölt, a hét második felét vidéken töl­tötte, ismerkedve az ottani­ak életével, munkájával. Be­nyomásairól és az ország előtt álló feladatokról be­szélt. \A megoldandó társa­dalmi feladatok közül a pénzügyi kérdéseket emelte ki. A gazdasági reform egész kibontakoztatását nehezí­ti, sőt veszélyezteti az or­szág pénzügyi helyzétének megoldatlansága — mondta. Kitért a jó egy évtizede nö­vekvő költségvetési hiány, az infláció, a rubel vásárló­erejének csökkenése, a jö­vedelmek és kiadások ki­egyensúlyozatlansága okozta egyre nagyobb gondokra, az áruk és szolgáltatások hiá­nyára. Ha nem sikerül mi­előbb felszámolni a felgyü­lemlett nehézségeket, az nemcsak a gazdasági refor­mot, hanem magát az átala­kítás politikáját veszélyez­teti — szögezte le Rizskov. jön a környezetszennyezés megakadályozásában. — Sokaknak feltűnt, hogy a hágai konferenciáról hiá­nyoztak a nagyhatalmak. Nem írta alá a nyilatkoza­tot sem az Egyesült Álla­mok. sem a Szovjetunió, én azonban azt hiszem, hogy ennek nem politikai oka volt, s nem is az, hogy a két ország nem támogatja a környezetvédelem ügyét. A francia diplomácia már Mit­terrand elnök moszkvai lá­togatásakor említést tett a szovjet vezetésnek a hágai nyilatkozat gondolatáról, s Moszkvában üdvözölték a kezdeményezést. Nem tekin­tem véletlennek azt sem, hogy Hágában az állam- és kormányfők tiszteletére adott vacsorán a holland miniszterelnök elsősorban azokra emelte poharát, akik nem ültek ott az asztalnál, jelezve: számít arra, hogy mielőbb más országok is csatlakoznak az egyezmény­hez. A hollandiai látogatás alatti kétoldalú megbeszélé­sekről Németh Miklós el­mondta: három találkozó — a holland, a svéd és a fran­cia miniszterelnökkel — vi­szonylag hosszabb ideig tar­tott. Sikerült véleményt cse­rélnie Helmut Kohllal, az NSZK kancellárjával, Fe­lipe González spanyol, Gro Harlem Brundtland norvég és Brian Mulroney kanadai kormányfővel is. Néhány perces beszélgetésre jutott idő Francois Mitterrand francia és Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel. A partnerek nagy érdeklődést mutattak a magyarországi események iránt, hangot ad­tak szimpátiájuknak, s fel­hívták a figyelmet az előre­haladás összehangolt, jól ki­számított tempójának fon­tosságára. Különösen Feli­pe González hangsúlyozta — a spanyol tapasztalatok alapján —, hogy egy, a de­mokráciába történő békés átmenet programjának meg­tervezése és megszervezése életbevágóan fontos feladat. Egyik-másik partnerem egyenesen úgy fogalmazott: ha ötven év múlva forgatni fogják a történelemkönyve­ket, e demokraikus átalakí­tásra talán két modellt fog­nak találni, a spanyol és a magyar gyakorlatot — mondta Németh Miklós. — A kétoldalú kapcsola­tok keretében szót váltot­tunk az EGK 1992-re terve­zett egységes belső piacának hatásáról. Ezzel kapcsolat­ban különösen Ingvar Carlsson hangsúlyozta: már a felkészülés során szoros együttműködést kell kialakí­tani a piacon kívüli orszá­gokkal, nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy ez a lépés Európát két rész­re szakítsa. Utalt arra, hogy a svéd kormány, a szociál­demokrácia, s maguk az EF­TA-tagországok is azon lesz­nek, hogy ez ne következzék be. — Nagyon érdekes volt számomra, hogy González miniszterelnök vázolta el­képzeléseit arról, hogyan le­het megvalósítani a fellen­dülés politikáját, az infláció visszaszorítását. Kérdésem­re elmondta, hogy szerinte nincs más űt, rhint a bérek hosszabb-rövidebb ideig tör­ténő befagyasztása és a le­értékelési politikával való drasztikus szakítás. Kisebb vita után természetesen tisz­táztuk, hogy a gazdaságok­nak mely állapotában, mi­lyen pozíciójában célszerű egy ilyen akcióhoz hozzá­kezdeni, hiszen kétségtelen: a spanyolországi gazdasági váltás időszakában a piac­építésnek és a piacgazdasági eszköztárnak sokkal kiérlel­tebb pozíciójára lehetett tá­maszkodni, mint jelenleg Magyarországon. — Az elmondottakból is kitűnik, hogy egy ilyen ta­nácskozás nemzetközi isme­retségekre, új kapcsolatok felvételére, az esedékes meg­hívások megerősítésére, a programok egyeztetésére is kiválóan alkalmas. Tárgya­lópartnereink közül többen megerősítették az én meghí­vásomat, így például Hol­landiában az év második felében, késő ősszel Várná­nak, a norvég minlszterel­nök-assszony pedig a ber­geni környezetvédelmi kon­ferenciára hívott meg, java­solva, hogy egyúttal hivata­los látogatást is tegyek or­szágában. Ami leendő ven­dégeinket illeti: Kohl kan­cellár megerősítette, hogy — még ha akár egy rövid munkanapra is — minden­képpen ellátogat Magyaror­szágra az év második felé­ben. Carlsson miniszterel­nök ugyancsak tervbe vette a látogatást, erre legkésőbb a jövő év elejéig sor kerül. Anélkül, hogy felsorolnám az összes meghívást, látható, hogy ez alatt az intenzív, 24 órás látogatás alatt szinte két év nemzetközi program­ját lehetett sűrítve lebonyo­lítani, remélhetően hasznos munkát végezve a magyar társadalmi folyamatok kül­földi megismertetésében — fejezte be nyilatkozatát Né­meth Miklós. (MTI) A Sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet előnyös feltételek mellett bérbe adja egyenként 600 m2-es — fóliaházait - • húscsirke nevelésére. Érdeklődni lehet a termelőszövetkezet állattenyésztési telepén, személyesen vagy a 73-11 l-es telefonon. [ NEM CSUPÁN ISMÉTLÉS! ) Újra várja a Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet az új személygépkocsit megrendelőket NYEREMÉNYAKCIÓVAL! 1989. június 30-ig letétet befizetők évközi, 1989. december 31-ig befizetők éves fősorsoláson vesznek részt, ha a fenti időpontig nem kapták meg gépkocsijukat és nem kérték vissza a letét összegét. Évközi sorsolás nyereményei: 50,30,10 ezer forintos takarékbetétkönyv. Éves fősorsolás nyereményei: 3 db 50 ezer forintos takarékbetétkönyv. Plusz: akik legalább egy évig várnak a gépkocsi kiszolgálására, 6 havi cascodíj-átvállalás és évi 6% kamatos kamat. Egységeink: Szeged-Dorozsma, Dorozsmai út 196. Szeged, Kossuth L. sgt. 75. és Sárkány u. 15. c DUPLA NYERÉSI LEHETŐSÉG! 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom