Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

4 1989. március 11., szombat Megalakult a szőlő­és bortermelők egyesülete Az alföldi szőlőtermesztés jövőjét manapság még egyes szakmai körökben is meg kérd ö jelezik, mo nd ván: minek ott erőltetni, ahol évek óta elfagy a termés, a jellegtelen tömegboroknak is szűkült a piaca. Tény, hogy bajban van az ágazat, de az itteni termelők vall­ják, ha más formában és ke­retek között is, de a szőlőlu­gas, vagy tőke történelmi tartozéka e tájnak. Me­gyénkben 6200 hektár a je­lenlegi termőterület, s a ké­szülő új bortörvény követel­ményeinek megfelelő csongrádi, kisteleki, puszta­mérgesi, mórahalmi ter­mőtájon, s a sóshalmi bor­termő helyen 14 ezer hektár alkalmas a termelésre. A leimérések szerint 5500 hek­tárnyi terület termésére szükség lesz a jövőben is, de tájkörzetenként jellemző szelektált fajtákkal. A ter­melő. érdeket is figyelembe vevő megyei borvertikum kialakításába a pincegazda­ságot is szeretnék bevonni. A közös érdekek kifejezé­sére, a markánsabb képvi­seletére tegnap, pénteken Szegeden megalakult a Csongrádi Borvidék Szőlö­és Bortermelők Egyesülete. Az egyesület nyitott, kister­melők is beléphetnek. Az ideglenes intézőbizottság a hónap végéig módosítja, il­letve az itt felvetett gondo­latokkal kiegészíti az alap­szabályt, s összehívja a köz­gyűlést. Előadás A SZAB orvostudományi szakbizottsága, környezete egészségügyi munkabizott­sága és a Magyar Higiéni­kusok Társasága dél-ma­gyarországi tagozata tudo­mányos ülést tartott pénte­ken a SZOTE Közegészség­tani és Járványtani Intéze­tében. Dési Illés professzor elnökletével, elsőként a kö zelmúltban elkészült és Be­rencsi Györgyről elnevezett előadói és szemináriumi ter met avatták föl. majd elő­adások hangzottak el a nö­vényvédelemmel kapcsolatos egészségügyi és környezet­védelmi feladatokról, a zárt­téri termesztés agroké­miai problémáiról, valamint az ágazatban foglalkoztatott mezőgazdasági dolgozók, egészségügyi vizsgálatának tapasztalatairól a dél-alföldi régióban. Vaszy Viktor em „A maestro itt élt közöt­tünk, a mi városunkban al­kotott Nappal szeretett .műhelyében', zárt ajtók mögött, este mindenkinek szívet ragyogást, csodákat mutatott Bőkezűen szórta szét kincseit, amiktől szür­keségre hajlamos szép Sze­gedünk — muzsikában mér­ve gazdagságát — híressé és naggyá nőtt Sokan kaptak tőle rengeteget, tanítványa­in át még azok is, akik már nem találkozhattak vele. Búcsúzás nélkül hagyott itt bennünket, mert zenén kívül nem szerette az elér­zékenyülést Szinte hihetet­len, hogy azóta tízszer vet­tünk új naptárt, és tízszer gyújtottunk gyertyát halot­tak napján az egyszerű sí­ron, ahol a nagy muzsikus nyugszik. Gyertyát gyújtottunk most is, hálánkat a sok gyönyö­rűségért melyet tőle kap­tunk, már nem mondhatjuk el neki, a tisztelet és szere­tet állít a sír köré bennün­ket, és elszorult torokkal tesszük, amire 6 tanított minket — éneklünk. Ki tud­ja, hallani-e odaát az üze­netünket ki tudja, nem túj gyenge hangsaer-e az embe­ri hang ekkora távolság­hoz? Mi hisszük, hogy nem, és éneklő magunk köré, jó­val kisebb távolságra üzen­jük mindenkinek: aki len­ni akar, nem felejthet! Tíz év, még szinte tegnap volt Szeged városa emlékezz ar­ra, aki téged választott, em­lékezz arra, akit szerettél!" Sziits István a Vaszy Vik­tor Kórus megbízásából ezeket a szavakat mondta csütörtökön a Belvárosi te­metőben, Vaszy Viktor sír­jánál, amelyen a kórus (a maestro által alapított ze nebarátok jogutódja) tagjai elhelyezték a virágokat — és énekeltek. Ma délelőtt fél 11-kor a Szegedi Nemze­ti Színház művészei koszo­rúzzák meg az évtizeddel ezelőtt, március 12-én el­hunyt muzsikus szobrát a színház előcsarnokában. Kedden a Rókusi templom­ban ad hangversenyt a Va­szy Kórus: Rossini Stabat Materét adják elő, a Szege­di Szimfonikus Zenekar közreműködésével. A szólis­ták: Szonda Éva, Iván Ildi­kó, Fekete Imre, Szüts Ist­ván; vezényel: Cser Miklós. Tanácstagi beszámolók Folytatódnak a tanácstagi beszámolók: március 13-án, hétfőn délután 5 órakor az 5. választókerület tanács­tagja, Bánfalvi Géza az Er­dészeti Kollégiumban (Mun­kácsy u. 9 ). A 25. választó­kerület tanácstagja Kanász Györgyné és a 27. választó­kerület tanácstagja, Zámbó Tibor délután 5 órakor az MSZMP-székház Csongor tér. A 29. választókerület tanácstagja, Tóth Antal és a 30. választókerület ta­nácstagja, Adám István délután 5 órakor a Tarján IV. Sz. Altalános Iskolában (Űrhajós u). A 35. válasz­tókerület tanácstagja, Tóth Károly és a 36. választóke­rület tanácstagja, Halászná Hetesi Erzsébet délután 6 órakor a Makkosházi Alta. lános Iskolában. A 48 vá­lasztókerület tanácstagja, Ta­kács Szilvesztemé a 600. Iparitanuló Intézet KISZ­termében délután 5 órakor (Tolbuhin sgt 84). Délután 5 órakor az 50. választóke­rület tanácstagja Szkiva Ti­borné az Alsóvárosi Párt­házban (Rákóczi u. 11.). Az 55. választókerület tanács-, tagja, Ványi Gábor délután 6 órakor a Petőfitelepi klubkönyvtárban. A 63. vá­lasztókerület tanácstagja Gubacsi Béla délután 5 óra­kor az Algyői Ügyfélszol­gálati Kirendeltségen. A 71. választókerület tanácstagja, Link Mihály délután 5 óra­kor a Jerney Általános Is­kolában Kiskundorozsmán. A 85. választókerület ta­nácstagja, Oláh Miklós a Rózsa Ferenc Általános Is­kolában (Rózsa F. sgt.) dél­után 6 órakor. A 9. válasz­tókerület tanácstagja, Bene­dek Tibor délután 5 órakor a Madách Általános Iskolá­ban. Március 14-én, kedden délután 5 órakor a 16. vá­lasztókerület tanácstagja, Tényi Mária a HNF-székház (Bécsi krt. 7). A 75. vá­lasztókerület tanácstagja Tóth P. Jánosné délután 5 órakor a Mihályteleki Mű­velődési Házban. A 21. vá­lasztókerület tanácstagja, Szilágyi Ágnes és a 22. vá­lasztókerület tanácstagja Tóth Imre fél 6 órakor az MSZMP székházban Római krt. 31. Március 16-án, csütörtö­kön délután 5 órakor a 74. választókerület tanácstagja, Bartha István Hattyastelepi Általános Iskolában (Faház) Zentai utca. A 88. választó­kerület tanácstagja, Mende­baba Rádó 6 órakor a Tisza —Maros Szög Mgtsz, Szerb u. 57. Március 17-én, pénteken délután 5 órakor a 20. vá­lasztókerület tanácstagja, Greguss Zoltán az MSZMP székházban, Kereszttöltés u. 13. tartanak tanácstagi beszámolót. Megemlékezés a nagy árvíz 110. évfordulójáról ünnepi tanácsülés Szegeden A Szeged Megyei Városi Tanács dísztermében tegnap, pénteken ünnepi tanács­ülést tartottak, amelyen megemlékeztek a nagy ár­víz 110. évfordulójáról. Az eseményen többek között részt vett Vastagh Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Lehmann István, a megyei tanács elnöke, Szé­kely Sándor, a szegedi párt­bizottság első titkára, vala­mint a szegedi üzemek, in­tézmények meghívott képvi­selői. A Himnusz elhangzása után Csonka István szegedi tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, majd Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkár mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban felelevenítette azt az időszakot, amikor a város haláltusáját vívta. 1879 tavaszán addig nem ta­pasztalt nagy árhullám vo­nult le a Tiszán, a vízállás Szegednél először haladta túl március elején a 800 centimétert. Szeged fölött, a mai Dóc község közelében a petresi töltésszakasz márci­us 5-én átszakadt. A kiöm­lő vizet a gyenge kereszttöl­tések nem tudták megállíta­ni. így március 12-én hajna­li 2 óra tájban az árvíz rá­tört Szegedre. Romba dön­tötte az alacsonyan fekvő vályogházakat, és az 5 ezer 223 épületből csak 384 ma­radt épen. Elpusztult Do­rozsma, Algyő és Tápé köz­ség is, és meghalt 150 em­ber. A várost az ország és a külföld segítségével négy év alatt újjáépítették Tisza La­jos királyi biztos irányítá­sával és Lechner Lajos mű­szaki tervei szerint. Az ünnepség szónoka is­mertette az árvíz keletkezé­sének különböző okait, így többek között: a főbb vé­delmi vonalak nem voltak sem elég magasak, sem elég erősek, és a polgárság (vala­mint a dóci nagybirtokos) nem tudta előteremteni azt az anyagi fedezetet, amely­lyel a teljes biztonságot nyújtó töltésrendszert kiépí­tették volna. Az árvíz tanul­ságai közé tartozik: a vízi­munkák, a védelmi vonalak kiépítése nem nélkülözheti a teljes ország, az állam érde­keltségét, részvételét. A ka­tasztrófát követően felme­rült az is, hogy a Tisza sza­bályozása elhibázott. Kül­földi szakértőket is behív­tak, ami miatt a magyar szakemberek megsértődtek. Végül is mindenki megálla­pította, hogy sem a szabá­lyozás tervei, sem a kivite­lezése nem volt hibás. Az államtitkár nemcsak a 110 évvel ezelőtti tragikus eseményekről beszélt, ha­nem ismertette az 1970 ta­vaszán kialakult tragikus Műsorajánlat A Zákányszéki Egyetértés Mg. Szakszövetkezet az alábbi üzleteit szerződéses üzemeltetésre meghirdeti 1. Bisztró 2. Kenyér-és tej-tejtermékbolt Tárgyalásidópontja: 1989. március22.,9óra. a szakszövetkezet központi irodájában. Érd.: Ördög János pénzügyi csoportvezetőnél. A tavasz 12 pillanata címmel Csizmazia György vezetésével lesz biológia­foglalkozás ma, szombaton délelőtt 10 órától a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék-sorozatában. Ghelderode Vörös mágia című művét mutatja be a Próbatársulat ma, szomba­ton este féfl 9 órai kezdettel a Bartók Béla Művelődési Központban. Ingmar Bergman 1969-ben ktszült, Szégyen című film­jét vetítik a Gruber László filmklub műsorában holnap, vasárnap délelőtt 9 és 11 órától a Szabadság moziban. A River együttes fellépté­vel countryklub lesz márci­us 13-án, hétfőn este 8 órá­tól a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola Tamási Aroai klubjában. Ugyancsak a főiskola, ám az ének-zene tanszék Há­mán Kató u. 25. sz. alatti épületének 232-es terme ad otthont annak a tanári hangversenynek, amelyet március 13-án, hétfőn este 7 órakor rendeznek meg; Liszt h-moflj szonátáját zon­gorán Maczelka Noémi ad­ja eló, Wagner Wesendonk­dalait Békési Magdolna (ének) és Mészáros Emma (zongora) előadásában hall­hatja a közönség. A műve­ket Auasi Béla faiskolai ta­nár ismerteti. helyzetet is. A Tisza összes balparti mellékfolyója egy­szerre áradt és egy, másfél nap alatt több helyen 5—6 métert emelkedett a víz­szint. Egyidejűleg 2 ezer 800 kilométer hosszú töltéssza­kaszt és közel 1,2 millió hek­tár területet veszélyeztetett az árvíz. Negyven helyen merült fel a gátszakadás közvetlen veszélye, ami többmilliárdos kárt okozott volna. A Tisza Szegednél 1970 június 2-án éjjel egy órakor 961 centiméterrel te­tőzött. A Belváros mellvéd­falait homokzsákokból ké­szült szorítógátrendszerrel erősítették meg, és végül is a közelgő tragédiát el tud­ták hárítani. Olyan hatalmas áradat soha nem vonult le a Tiszán, mint 1970-ben. Nem­csak 50, de még 30 évvel ez­előtt sem lehetett volna ki­védeni a katasztrófát. A vfe­szély elhárítása a vízügyi szolgálat, az együttműködés és tudományos műszaki ha­ladásunk nagy erőpróbája volt. Az 1970-es védekezést híven jellemzik Illyés Gyula írásának következő sorai: „Magyarország ezt a hábo­rút megnyerte, kellett hoz­zá erőfeszítés, tudás, akarat: kellett áldozat is. De volt még egy csatanyerés. A bel­ső bizalomé." Végül az államtitkár az ünnepi megemlékezést a kö­vetkező gondolattal fejezte be: — Múltbeli viszonyla­gos bezártságunkat fel kell oldani, mert ha a célok he­lyesek és megvalósíthatók, akkor azok a társadalom egyetértésével találkoznak. Nem szabad összekeverni az aggályokat és a rémhíreket, vagy a pillanatnyi hangula­ti elemeket a tudományos kutatások eredményeivel. Sokan vannak, akik a bős— nagymarosi vízlépcsőrend­szert az utóbbi évek elhibá­zott gazdaságpolitikája jel­képeként tűzik zászlójukra. Súlyosbodó gazdasági hely­zetünkben hajlamosak va­gyunk az elmúlt negyven éj eredményeit is hibának te­kinteni. De éppen a 110 év­vel ezelőtti szegedi kataszt­rófa okait történelmi böl­csességgel értékelve idéz­hetjük ma is Kvassay Jenő szavait „A közvélemény egy része által makacsul java­solt abbahagyás és félbesza­kítás helyett csak a teljes befejezés hozhat ered­ményt." A megoldás ma sem a visszavonulás, hanem a határozott előrehaladás. Az ünnepség a Szózattal fejeződött be. Varga Miklós látogatást tett a tanács ve­zetőinek kíséretében az első gátszakadás színhelyén, a petresi töltésszakasznál, majd felkereste a szegedi füvészkertet. Computer „leányok" Számítástechnikai központ Szegeden Januárban ünnepelte egy­esztendős „leányságát" a Videoton Computer számí­tástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Leányválla­lat. Kicsit jelképes is az a cégtábla — Kalmár Márton szobrászművész munkája —, ami a napokban került fel a Klauzál tér 7. számú ház fa­lára. — Hét éve működik a Vi­deoton szervizhálózata — kezdi a beszélgetést Szécsé­nyi János igazgató. — Sze­geden, a leányvállalat meg­alakulásával egy időben, ta­valy januárban nyitottuk meg a területi igazgatósá­got. Hogy miért? Mert igyekszünk közelebb kerülni az ügyfeleinkhez, helyben szeretnénk forgalmazni és javítani a számítástechnika legkorszerűbb gépeit és programjait. Azt tapasztal­tuk, hogy sokan az elmúlt években „kirabolni" igye­keztek a piacot. Mi szeret­nénk hosszú távon gondol­kodni, s dolgozni. Hiszen a 60 milliárdos hazai számí­tástechnikai vagyon közel negyede videotonos. — Mit nyújt a szegedi Vi­deoton Computer Leányvál­lalat? — Először is, forgalmaz­zuk a cég által gyártott ter­mékeket — mondja Griecs András területi igazgató. — Többek között IBM kompa­tibilis PC-ket értékesítünk, raktárról, azonnal ki tudjuk szolgálni ügyfeleinket. VT 110 XT, VT 160 AT és VT 180-as számítógépeket, vala­mint mátrix nyomtatókat és VT sornyomtatókat kíná­lunk. — Csak a Videoton ter­mékeit forgalmazzák? — Nem. Az összes ehhez illeszthető kiegészítőt is. Többek között a Novell há­lózati szoftverek egyik dea­lerértékesítői is vagyunk, de vállalunk rendszerszerve­zést, szoftverfejlesztést és -bevezetést is. — Milyen számítógépek szervizét biztosítják itt, Sze­geden? — Tulajdonképpen min­den típusú gépet tudunk ja­vítani. Vállaljuk a karban­tartást, a javítást eseti és szerződéses formában. Ké­résre üzembe is helyezzük a számítástechnikai rendsze­reket. De részt vállalunk a számítástechnikai kultúra terjesztésében is: oktatást, tanfolyamokat szervezünk, valamint továbbképzéseket rendezünk. A területi igazgatóság dol­gozói igyekeznek legjobb tu­dásuk szerint kielégíteni a vevők komplex igényeit. Jó hátteret jelent ehhez az or­szágos kereskedelmi és szol­gáltatási hálózatuk. A szege­diek Csongrád, Békés, Bács­Kiskun és Szolnok megye számítástechnika iránt ér­deklődő ügyfeleit várják. (x)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom