Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

2 1089. március 8., szerda Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) 16 jogban, a tulajdonformákban, a kultúrában, a szociális biztonságban egyaránt képviseljük. Meg akarjuk állítani az elszegényedést, és megakadályozni a gazdasági hatalom mindenféle koncentrálódását. A szolidaritás eszméje a szabad, autonóm egyének és közösségek összetartozásának érzése, cselekvésük motivációja. Beletartozik a társadalomnak, a közösségeknek egymásért vállalt felelőssége és az egyes ember melletti kiállása. — Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet: a demokrácia. Meggyözólésünk, hogy ezek az eszmék a szocializmus kiépülésével teljesedhetnek ki. Ezért azonban cselekedni kell, és pártunk cselekedni akar. Politikai programjának középpontjába állítja a nép akaratát kifejező politikai rendszer kiépítését, a jogállamot, az egyén és a közösség biztonságát, a korszerű, Európában és a világba beépülő hatékony gazdaságot. A szellemi alkotómunka felszabadítását. Nem lehetünk többé szűkkeblűek, s politikai vakok! Mozgósításra, előírásra újat alkotni lehetetlen. Valamennyi alkotó elme javaslataira, felelős cselekedetére van szükségünk, hogy megoldásokat találjunk problémáinkra — szögezte le az előadó, majd emlékeztetett arra a történelmi tényre, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyesült párt. Értelmezése a továbbiakban nem lehet formális. Az egyesülés eredeti szelleméhez kell visszatérni, megtisztítva azt a hozzá méltatlan politikai játszmáktól és cselekedetektől. Ki kell mondani végre: magunkénak valljuk az egyesülésbe hozott gondolatiságot. Ha elvi politikát folytatunk, akkor nincs jogunk mást tenni. A párttagság elé terjesztendő cselekvési programjavaslatban az erősödő szociáldemokrata és a reformkommunista szellemiség ötvöződik. A szociáldemokrácia százéves múltjában és jelenlegi teljesítményében is mélyen gyökeredzik a demokratikus magatartás, a bonyolult társadalmi jelenségek árnyalt, összetett megközelítése, és kezelése, az egyén, az emberi jogok tisztelete. Nagy értéke a szociáldemokrata mozgalomnak a nyitott politizálás, a társadalom széles rétegeivel való kapcsolattartás képessége — állapította meg Berecz János, s a több mint 70 éves magyar kommunista mozgalom kiemelkedő értékeiként sorolta a mozgalmi szervezettséget, az elvek iránti elkötelezettséget, a közösség tiszteletét, az önfeláldozást, a társadalmi rendszer viszonyaiban történő változtatás bátorságát. Hozzátette: ez a mai magyar valóságban a radikális reformokat jelenti. Ezért a reform kommunista magatartás és szemlélet érvényre juttatása a pártban nem elsősorban szűken vett mozgalmi, hanem nemzeti érdek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog, saját sorsa érdekében a következetes reformok pártját választja majd. Az MSZMP tehát legyen hű önmaga határozott, reformvonalához. Ennél több nem kell, ennél kevesebb pedig politikai hitelvesztés. A cél tehát a demokratikus szocializmus megteremtése, amely társadalmunk mai helyzetében, a jövőnként érzett felelősségben a párt tagjai számára becsülettel felvállalható politikát jelent. Erre alapozva túljuthatunk az önmagunkat gyötrő időszakon, hogy ismét önbizalommal nézzünk előre. — Sajátosan MSZMPprogramot készítünk azért is, mert a saját múltunkkal való nyílt, kritikus szembenézésre törekszünk — hangsúlyozta, utalva arra, hogy a cselekvési program megváltoztatja az alkotóját, a pártot is. Történelmi kötelezettség, hogy az MSZMP meghatározó felelősséget vállaljon a válságból való kitörésben. Ennek érdekében szakítani kell a torz, egyoldalúnak bizonyult politikai modell maradványaival, s a pártnak el kell határolnia magát a korábbi politikai hibáktól, a szubjektivizmustól, a következetlenségektől és bürokráciától. Attól, hogy a folyamatosság hirdetésével végül is a mozdulatlanság és az apolitikus magatartás vált programmá. Ilyen módon vállalhatók azok az ellentmondásokkal is terhelt reformtapasztalatok, és a fejlődés több helyesnek bizonyult tendenciája és eredménye, amelyek az 1960-as éveket és a 70-es évek elejét jellemezték. Sajátosan MSZMP-program ez azért is, mert gyakorlati teendőit tekintve nem akar felelőtlenül ígérni, mert a párt nemcsak elosztást ígér, hanem a források megteremtését is akarja. Akik e programot választják, azok nem illúziókat, hanem a valóságot és így a biztonságot választják — jelentette ki, hozzátéve, hogy a programtervezet — mint ahogy a párt eddigi gyakorlata is — meghaladja az osztálykereteket. A fizikai és szellemi munkájukból élő dolgozók pártjaként, néppártként fogalmazzuk meg a programot, amely egyaránt fordul a munkásság különböző rétegeihez, az értelmiséghez, az agrárgazdaság dolgozóihoz és a különböző nemzedékeikhez. Támaszkodni kíván a termelésbe, a szolgáltatásba bekapcsolódó kisvállalkozókra, keresve az együttműködést az ország minden haladó erőivel. A társadalom mennél több rétege találja meg érdekeit, céljait a programban, a reformokban, annál inkább lehet sikeres a párt. Tudomásul kell venni, hogy az úgynevezett „csendes" rétegeknek ma is van véleményük, és jól felismerhető érdekeik. Ennek hangot is adnak: konszolidált, számukra elfogadható körülmények között — a szavazóurnáknál és a munkában. Rendezetlen, érdekeiket súlyosan, tartósan károsító viszonyok közepette akár az utcán is követelik érdekeik érvényesítését. Érdekünk tehát, hogy szándékaink, programunk alapján már ma megtaláljuk, illetve erősítsük velük a kapcsolatokat — hangsúlyozta. A gyakorlati tetteket követelő feladatokról szólva Berecz János megállapította: ma már nem elegendő pártunkban csak megújulni. Sokkal többről és másról van szó. Kétségtelenül könynyebb új pártot alakítani, mint a meglevő élére állni. A jövő: belülről megvalósított újraépítkezés a gyökeres reformok jegyében. Ez az újjáépítés csakis egy minőségében új, konstruktív programon alapulhat. Az MSZMP-nek programpártként a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit hirdetve új politikai tartalommal kell megjelennie a politikai közéletben. Ebben a párt nem cél. A demokratikus szocializmusért vívott politikai küzdelem mozgalmi, szervezeti kerete és eszköze. Ebben a szellemben a párt képes önmaga újjáfogalmazására. Nem is tehet mást, hiszen benne él a magyar társadalomban, s május óta szüntelen önvizsgálata is készteti erre — mondotta, s felhívta a figyelmet arra: a különböző áramlatok ne egymás kiszorítására fecséreljék energiáikat. Ehelyett közös nevezőt találva a különböző törekvések alkotó módon szolgálják a politika érlelését, a párt szerepének erősítését. Legyünk egységesek a sokszínűség elfogadásában, abban, hogy ez a párt cselekvési erejét szolgálja A párt és a cselekvési program hitele nem a szavakon, hanem a tetteken múlik — erősítette meg a KB titkára. Azon, hogy a párt következetesen újjáépítse önmagát, mielőbb menjen végbe öntisztulása, erősödjön erkölcsi tartása, etikája, politizáló képessége. Határozottan forduljon a társadalom és a választók felé. Hitelt a program megvalósításában tett eredményes lépések adhatnak, ha az állampolgárok megtalálják benne saját elképzeléseiket, reményeiket és a pártszervezetek pedig cselekvésre hívnak mindenkit a benne foglaltak megvalósítására. Nem maradhat csupán szándék, megvalósításához lépnünk kell — ez kötelességünk. Ugyanakkor számítsunk arra is, hogy a különböző politikai mozgalmak programversenye ránk is, minden egyes elvtársunkra, szervezeteinkre ösztönzőleg, sőt kényszerítőleg is hat. Ugyanakkor minél hatékonyabb cselekvésünk, annál inkább hat más nézetekre, esetleg közelíthet hozzánk vagy eltávolíthat. A társadalom minél nagyobb rétegei tudnak azonosulni szándékainkkal, azzal arányosan nő a politikai értelemben vett meghatározó szerepünk. Két fontos területre kell koncentrálni: a nemzeti sorskérdések ügyében, a legkülönbözőbb politikai erők megegyezésére van szükség. Ez alapja a különböző szintű politikai kapcsolatoknak és a konstruktív ellenzékiségnek is. A másik kérdéskör a különböző politikai erőknek egymás közötti sajátos politikai viszonya, esetleg koalíciója. Ebben a nemzeti sorskérdéseken túlmenően már egyéb politikai, kormányzati téren is egyetértésre lehet törekedni. A programtervezet egyetemes és nemzeti értékei, valamint konkrét javaslataink kiindulási pontot nyújthatnak ahhoz, hogy a konzultációk politikai témakörei szélesebbé, megalapozottabbá, világosabbá váljanak — fejtegette a továbbiakban Berecz János. Cselekvési programunk egy olyan időszakban fogalmazódik meg, amikor átmenetben vagyunk a politikai pluralizmus, a képviseleti demokrácia, a jogállamiság rendszerébe. Most e folyamat kezdetén természetes, hogy a politikai mozgalmak, a pártok szervezetei között folyik az alku, az egyezkedés. Ebben a folyamatban néha disszonáns hangok is hallatszanak. Ilyen például az a kijelentés, hogy a fegyveres testületek dolgozói a jövőben nem lehetnek az MSZMP tagjai. A különböző szervezetek nem korlátozhatják az állampolgárokat jogaik érvényesítésében — szögezte le. — Egyetlen más szervezetnek sem lehet köze ahhoz, hogy kik az MSZMP tagjai. Minden állampolgár, munkahelyétől és hivatásától függetlenül, maga dönti el, milyen szervezetet támogat tagként vagy szavazatával. Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a fegyveres testületeket a politikai versengés célpontjaként kezeljék, azokat függetleníteni kell a napi politikai harcoktól. Feladatuk a haza, a közrend, az alkotmány szolgálata. — A természetes állapot a jövőben az lesz, hogy a pártközpontok közötti politizálás súlypontja a képviseleti demokrácia intézményeiben, a Parlamentben lesz, és a teljes nyilvánosság előtt, annak ellenőrzésével zajlik majd. — Cselekvési programunk egy mozgalom pártpolitikája. Ezt azért is elodázhatatlan tisztázni, mert a párt és az állam szétválasztása szükségessé teszi, hogy szembenézzünk a párt és a kormány viszonyában rejlő új típusú problémákkal. A helyzet ellentmondásos. Jelenleg a mi pártunk adja a kormányt, ezért támogatni köteles a munkájában. Ugyanakkor a program több ponton eltérhet a kormányétól. Tehetjük ezt, hiszen azt pártpolitikai szempontok alapján alkotjuk meg, amely átfogóbb, nagyobb igényű lehet. A leghatározottabban támogatjuk a kormány erőfeszítéseit az új gazdaságpolitikai program kidolgozására, sőt éppen társadalmi céljaink elérhetővé tétele érdekében sürgetjük is azt. Tudjuk, hogy a kormányzat teljesítménye visszahat a párt befolyására is. Berecz János meggyőződéssel szólt arról, hogy e cselekvési program az ország érdekeit képviseli, éppen ezért nem a hatalom és a társadalom áll szemben egymással. A reális helyzetértékelés érdekében szükséges megállapítani, hogy ma a politikai versenyhelyzetben alapvetően a hatalomgyakorlás mikéntjét, jellegét illetően lépnek fel különböző erők. Az MSZMP e kérdéssel összefüggő álláspontját a cselekvési programtervezetben rögzíti. E szerint a különböző politikai erőknek a hatalom gyakorlásában való alkotmányos részvétele is elképzelhető. — A hazánkban lejátszódó társadalmi folyamatok nem elszigetelten, hanem meghatározott nemzetközi környezetben zajlanak. Felzárkózásunk és sikeres fejlődésünk lényeges feltétele sokirányú, szoros kapcsolódásunk a világ folyamataihoz. Legalapvetőbb, a programban kinyilvánított érdekünk: a béke, a függetlenség, a népek barátsága — szögezte le az előadó, aki ezt követően azt elemezte: miként vállalhatja fel a cselekvési programot a párttagság. Meggyőződése szerint a pártvezetés nem rendelheti el a tagság viszonyát a programhoz; azt a tagságnak, szervezeteinek és az egyes párttagnak kell kialakítania. Ez nem lehet egyszeri tett. A vezetés célja az, hogy megnyerjen mindenkit, aki a program megvalósításában együtt tud és akar haladni. E helyről is hívjuk fel a párttagságot, s ennek a közleményben adjunk is hangot, hogy mindenki tartson velünk. Ez azonban nem lehet kényszer. Mindenki, aki velünk kíván tartani, a meggyőződése, a programhoz való viszonya alapján dönthet — mondotta végezetül Berecz János. Szombaton hozzák nyilvánosságra a dokumentumot Már a KB tagjainak előzetesen megküldött írásos javaslathoz és a szóbeli kiegészítéshez fűzött kérdések kapcsán, s a vita soránl is a legteljesebb nézetazonosság mutatkozott meg abban, hogy az MSZMP-nek szüksége van átfogó, a korábbi értékeket és az új felismeréseket is tartalmazó, a stratégiai elemeket, valamint a konkrét feladatokat is a realitások talaját rögzítő, cselekvésre mozgósító programra. Ezt a párttagság is igényli, s nélkülözhetetlen a jelenlegi politikai csatározások, s a későbbi választási küzdelmek során is. Ám, hogy a jelenlegi formában, szövegezéssel beterjesztett program a megfelelő-e, azt a legkülönfélébb módon közelítették meg az ülés résztvevői. A vitában tizenkilencen mondtak véleményt, további öten (Barts Oszkárné, Romány Pál, Duschek Lajosné, Deák László és Marjai József) írásban adták be felszólalásukat. Berecz János rövid összefoglalójában hangsúlyozta: a felszólalók sok munkát adtak a szerkesztőbizottságnak, hiszen nem lesz könynyű a számos észrevétel, javaslat bedolgozása a dokumentumba. Rámutatott, hogy egy rövid távú programnál sem lehet eltekinteni a hosszabb időre szóló feladatok felvázolásától. Ugyanakkor hozzátette: a most megvitatott dokumentum nem választási program, csupán kiindulópontja lehet a választásokra történő felkészülésnek. Mivel a kormánnyal teljes mértékben össze kell hangolni a lépéseket, megköszönte a felszólalt kormánytagoknak a jobbító szándékú javaslatokat, nem titkolta azonban, hogy a jövőben lehetnek eltérések a kormány és a Központi Bizottság programváltozatai között, s ezeket vállalni kell. Összefoglalva a dokumentum sorsára tett felszólalói észrevételeket, három változatot fogalmazott meg. Az első szerint az előterjesztést szerkesztőbizottság dolgozná át, majd a dokumentum a Politikai Bizottság elé kerülne, s néhány napon belül megjelenne a sajtóban. A másik változat alapján nem a gyorsaság, hanem a megfontoltság lenne a fő szempont — hangsúlyozta, így a Politikai Bizottság az átdolgozott tervezetet a következő, még márciusban megrendezendő központi bizottsági ülés elé terjesztené. A harmadik változatot, hogy az előterjesztést bocsássák széles körű pártvitára, nem javasolta, részben a helyi pártélet zsúfoltsága miatt, részben azért, mert a rövid távra szóló program minden bizonnyal teljesíthetetlen „kívánságlistával" érkezne vissza a Központi Bizottság elé. Elmondta, hogy azért nem esik szó a sajtóról az írásos tervezetben, mert a KB következő ülésének napirendjén szerepel a nyilvánosságpolitikáról, a sajtópolitikáról és a pártsajtóról szóló előterjesztés. A zárszót követően Fock Jenő kért szót. Érvekkel támasztotta alá véleményét: a párttagság, de talán az egész nép kíváncsi az MSZMP mondanivalójára, ezért nem lenne célszerű a dokumentum nyilvánosságra hozatalával hosszabb ideig várni. Kérte, hogy a szerkesztőbizottság és a KB tanácsadó testülete két napon belül dolgozza át a tervezetet, a Politikai Bizottság pénteken vitassa meg, s a dokumentumot szombaton hozzák nyilvánosságra. A Központi Bizottság — 9 ellenszavazattal — Fock Jenő javaslatát fogadta el. Egyhangú szavazással dönJ tött a testület arról, hogy az előadói beszédet és a vita-összefoglalót szerkesztett formában megjelentetik, s az ülésről közleményt is nyilvánosságra hoznak. A KB-ülés napirendjének első pontját, lezáró határozathozatalt követően a testület személyi kérdésről döntött. A KB tagjai elfogadták az Országgyűlés elnöki posztjára vonatkozó előterjesztést, amely szerint a Tisztelt Ház elnökének Szűrös Mátyást, az MSZMP KB jelenlegi titkárát javasolják. Szűrös Mátyás beszéde Ezután Szűrös Mátyás tartotta meg tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről. — A nyolcvanas évtized végére a magyar külpolitika is korszakhatárhoz érkezett. Helyzetünk alapvető ellentmondása ma az, hogy míg a nemzetközi politikai feltételek igen kedvező lehetőséget kínálnak egyre súlyosabbá váló belső problémáink megoldásához, a világ és Európa nemzeteinek közösségébe való betagozódásunkhoz, addig a világgazdasági helyzet alakulása drámai módon leértékelte nemzeti teljesítményünket, mérhetetlenül megnehezítette a nemzetközi munkamegosztásban való tevékeny részvételünket — hangoztatta a Központi Bizottság titkára, hozzáfűzve: cselekvésünk lehetséges irányát alapvetően meghatározza a KGST-együttműködés válsága is. A szervezet, amely ma a kétoldalú kaprsolatok kereteként működik, az olcsó és szinte korlátlan nyersanyag- és energiaszállítás megszűnésével már a hetvenes években elCSAK SÓKNEK,férfiakkal NŐNAPI MŰSOROS ESTET RENDEZ a Postakocsi csárda. 1989. március 11-én. Asztalfoglalás a 73-146-os telefonon. A Szatymaz Községi Tanács V. B. szakigazgatási szerve 1989. március 11-én 9 órai kezdettel, a szatymazi művelődési házban a közigazgatási területén lévő rárkert tulajdonosok részére TÁJÉKOZTATÓT TART. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Tisza Volán Karbantartó és Ipari Üzemegysége FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKBEN: autószerelő C> karosszérialakatos <C> autóvillamossági szerelő O szervizmunkás munkakörökben. Fizetés: gyakorlati időtói függően, a k. sz. szerint. Érdeklődni lehet: Tisza Volán Karbantartó és Ipari Üzemegység, munkaügyi osztály. Telefon: 23-322/333-as mellék.