Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

1989. március 9., csütörtök 3 Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága veszítette dinamizáló és védő szerepét. A KGST-kapcsolatok sok tekintetben konzerválják elmaradott gazdasági szerkezetünket. Hazánknak ezért alapvető érdeke fűződik a szervezet gyökeres megreformálásához. A KGST válsága nem indokolja a szervezetből való kivonulásunkat. A tagországokkal folytatott kétoldalú együttműködés külgazdasági kapcsolatainknak hosszú tá.von mással nem pótolható összetevője. A KGST-országokkal folytatott együttműködésünkben meghatározó a szovjet kapcsolat, amely azonban ma számos zavarral küzd. Oka elsősorban az, hogy a két gazdaság működésének elvei egyelőre nincsenek összhangban egymással. Ez azonban nem csökkenti objektív ráutaltságunkat a más viszonylattal nem kiváltható szovjet piacra. Ezért nemzeti érdekünk, hogy a magyar—szovjet gazdasági és politikai kapcsolatokat — új alapokra helyezve — elmélyítsük, hatékonnyá tegyük. Nincs más lehetőségünk, mint a rugalmas, hatékony alkalmazkodás. Ennek elmulasztása nem csak gazdasági, de politikai területen is a peremre szorulásunkhoz vezetne, az ezzel járó elszegényedéssel és az elkerülhetetlen társadalmi megrázkódtatásokkal. A kérdések kérdése azonban az, hogy Magyarország képes lesz-e minden tekintetben Nyugat-Európa együttműködő partnerévé válni. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy mi magunk mindent megtegyünk az együttműködésre alkalmas- gazdasági szerkezet kialakításáért. További alapfeltétel társadalmi stabilitásunk megőrzése. Egy kormányozásra képtelen MSZMP-t, egy kormányozhatatlan Magyarországot a Nyugat nem tekinti igazán partnernek. A Nyugathoz való kapcsolódás nem csökkenti — és nem is csökkentheti — számunkra a szocialista kapcsolatrendszer jelentőségét. Nem a szövetségeseinkkel folytatott együttműködés korlátozására, leépítésére kell törekednünk, hanem a nyugati államokhoz fűződő kapcsolatainkat kell minél érdemibbé, minél tartalmasabbá tennünk. A szocialista együttműködés továbbfejlesztése változatlanul nemzeti érdekünk. Az elmúlt évek fejleményein végigtekintve elmondhatjuk, hogy kialakult egy önálló, markáns arculatú magyar külpolitika, amely tekintélyt, megbecsülést szerzett hazánknak szövetségeseink és partnereink körében szerte a világon. E külpolitikai megújulás kezdetét jelezte a szocialista együttműködés elveinek és gyakorlatának átértékelése, a nemzeti és a közös érdekek összefüggéseinek tisztázása még a nyolcvanas évek első felében. Törekvéseink eredményeként oldódtak szövetségi rendszerünkben az alá-, fölérendeltségi viszonyok, s helyükbe mindinkább az egyenjogú partneri kapcsolatok lépnek. Fordulatot jelentett a magyar külpolitikában a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatos politikánk gyökeres átértékelése, a sorsuk alakulásáért viselt felelősségünk vállalása. Hozzáláttunk az önálló magyar biztonságpolitika külpolitikai összefüggéseinek kidolgozásához, és nyilvánosan, nemzetközi fórumokon megerősítettük: hazánk érdekelt abban, hogy a leszerelés, illetve a haderőcsökkentés első szakaszában érintett országok sorába kerüljön, és lehetségesnek A párt tagjaihoz és alapszervezeteihez Felhívás március 15-e megünneplésére Az 1848—49-ea forradalom és szabadságharc a magyar nemzet polgárosodásának, öntudatra ébredésének dicső állomása, nemzeti önérzetének fontos forrása, a szabadságért, a haladásért vívott küzdelem jelképe. Ekkor váltak Magyarországon elfogadottá azok a politikai eszmék ás célok, melyek teljes megvalósítása még a ma nemzedékének is küzdelmes feladatot jelent Az Országgyűlésnek felelős kormány, az arányos közteherviselés, a szabad sajtó, s az ezekből fakadó, előre alapozott nemzeti függetlenség nélkül nem valósulhat meg a valódi népképviselet és demokrácia; a nemzet megújulása és önbecsülése sem teljesedhet ki. Meggyőződésünk, hogy március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásra utaltság és összefogás jelképe. Így megünneplésének is azzá kell válnia! Tegyük jóvá az elmúlt években az ünnephez való viszonyunkban is elkövetett hibákat; elutasítjuk az ünnep kisajátítását, az ünneplés korlátozását Nemzetünk óhaja teljesül most, amikor március 15-én hivatalos állami ünnep teszi lehetővé a társadalom .egészének a méltó megemlékezést Az országban sok helyütt a közös ünneplés mellett döntöttek a különböző politikai erők. A Központi Bizottság üdvözli az így megvalósuló összefogást, és feleló6, aktív, a más nézeteket is türelemmel fogadó részvételre kéri a párt tagjait. Ma még törekvéseink ellenére sincs mód mindenütt a közös ünneplésre. Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk mindenkinek azt a jogát, hogy önállóan emlékezzen meg nagy nemzeti ünnepünkről. Fontosnak tartjuk, hogy ez az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvétartozást fejezze ki, és ne a viták; a nézetkülönbségek, a konfrontáció napja legyen. Ezért csatlakozunk a Hazafias Népfront február 18-án közzétett kiáltványához, amelyben az együtt ünneplésre, s az ebben .kifejezett közös cselekvésre szólítja fel a magyar nemzetet Ezért hívjuk, várjuk az MSZMP és a KISZ tagjait a demokratikus szocializmus ügye mellett elkötelezett honfitársainkat, a családokat munkahelyi és iskolai közösségeket, a budapestieket és a környékbelieket március 15-én, 11 órára a Nemzeti Múzeum elé. Tisztelettel meghívunk minden magyarországi politikai és társadalmi szervezetet a Hazafias Népfront által szervezett ünnepi nagygyűlésre amelynek szónoka Nyers Rezső államminiszter lesz. Fejezzük ki nagygyűlésünkön is: nem akarunk sem megtorpanni, sem visszafordulni a demokratikus, szocialista, független nemzeti jogállam megteremtésének útján! Budapest, 1989. március 7. tartjuk, hogy szövetségi rendszerünk jelentős csökkentéseket hajtson végre, akár egyoldalúan is. Ma már tudjuk: a mi fellépésünk is szerepet játszott abban, hogy a szovjet vezetés elhatározta a jelentős haderő- és fegyverzetcsökkentést, s hogy hazánkból is kivonnak szovjet erőket. Jelentős átalakulás következett be kétoldalú kapcsolatainkban is; kiegyensúlyozott viszonyt alakítottunk ki minden világhatalommal, amelynek során rendeztük kapcsolatainkat Kínával. Ezt a külpolitikát megerősítette az MSZMP országos pártértekezlete. Nagyon fontosnak tartom továbbá, hogy a gyors ütemben fejlődő pártok, alternatív Szervezetek sem kérdőjelezték meg annak alapvető vonásait. Napjaink egyik fejleménye, hogy formálisam is megtörtént a gyakorlatban már korábban bekövetkezett változás, a külügyi kormányzat közvetlen pártirányításának felszámolása. Nyilvánvaló azonban, hogy egy párt soha nem mondhat le az állami külpolitika befolyásolásáról, akár kormányon van, akár ellenzékben. A továbbiakban a KB titkára részletesen beszélt a magyar külpolitika gyakorlati kérdéseiről, beszámolt az elmúlt időszak fontos nemzetközi eseményein képviselt hazai álláspontokról, végül pedig a kétoldalú kapcsolatok ápölása érdekében megtartott magas szintű tárgyalások eredményeiről. Szűrös Mátvás előadói beszédéhez kapcsolódva Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a testületet Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával és Nyikolaj Rizskov kormányfővel tartott moszkvai megbeszéléséről. Rövid vitát követően a Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta a beszámolót, Németh Miklós kiegészítésével együtt. A KB végezetül áttekintette a március 15-ei, ünnepi előkészületeket, s felhívást fogadott el a párt tagjaihoz és alapszervezeteihez az évforduló méltó megünneplésére. Üj áruház Szegeden m — Ötezer négyzetméteren csak valutáért Hamarosan nagy átalakítás kezdődik a Délép házgyárának 9-es és 10-es csarnokában. Nem a lakáspanelek sorozatgyártása kap új lendületet, hanem profilt vált az építmény. Gyors munkával áruházzá alakítják át a valamikori üzemcsarnokot a szakemberek. Az ötezer négyzetméteres kereskedelmi egységet a Vidia Kereskedőház megbízásából alakítják ki. A tervek szerint már az idei nyár közepén-végén az első vevők is benyithatnak az áruházba. De egyáltalán nem mindegy, milyen pénznemben akarnak majd a pénztárnál fizetni. Itt a konvertibilis valutát fogadják el ellenértékként. Ismeretes a Pénzügyminisztériumnak az az állásfoglalása, amely tavaly év végén jelent meg. Eszerint: további valutásboltok nyitására nem adnak ki idehaza engedélyt. Aztán néhány hete egy sajtótájékoztatón bejelentették: „Még két áruház megnyílhat ebben a konstrukcióban." Az egyik Tatabánya mellett, a Skála-Stráda átprofilírozásával lett meg. A másik a most Szegeden, expresszütemben készülő. Az 5-ös út szomszédságában ezentúl azokat várják majd árukkal, akik eddig Bécsbe ruccantak át ,,extra(?)" cikkekért. Első-1 sorban az osztrák fővárosban mérhető magyaros keresletnek megfelelően válogatják majd a Szeged határában vevőt váró markét árucsoportjait. A személygépkocsik kivételével, szinte minden szóba jöhető cikket kínálnak. Például az itt kínált híradástechnikai árukra garancia is lesz. Az új egység természetesen igen erős versenytársa lesz a városban már működő, tucatnál is nagyobb számú valutás kisboltnak. Méreténél, készletértékénél fogva eleve nagyobb választékot vonultathat majd fel polcain. Ugyancsak a tömegesebb értékesítés segíthet majd az olcsóbb árakhoz. A cél: a bécsi árcéduláknál kistbb számjegyeket rajzolni az itteni lapocskákra. Az új áruházról három „villámkérdést" tettem fel Csölle Tibornak, a Vidia Kereskedőház vezérigazgatójának. — Milyen formában működik majd az új létesítmény? — Vegyes vállalatként. Ebben társulnak majd régebbi külföldi partnereink, de kerestünk új társakat is. — Honnan várnak vevőket? — Ez az áruháznyitás talán nem csak Szegeden lesz esemény. Aki eddig mondjuk Debrecenből járt át a határon bevásárolni, ezután hozzánk is megtalálhatja az utat. S már az útiköltségen jelentős összeget takarít meg. Ha a kínálatunkkal és árainkkal elégedett lesz, máskor is visszatér. így egy kicsit az egész térség kereskedelme átalakulhat. — Mennyiért vásárolták meg a házgyári csarnokokat? — Nem kötöttünk adásvételi szerződést. Tartós bérlői leszünk a Délépnek. Bőlc István Állattenyésztésünk kérdőjelei Immár 32. alkalommal rendezik meg a mezőgazda, sági könyvhónapot. Az idei megyei megnyitót tegnap, kedden Hódmezővásárhelyen, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Főiskolai Karán tartották meg. Kiss Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője bevezetőjében szólt a szakmai, piaci és közgazdasági ismeretek felértékelődéséről. A felfokozott információs igény közepette is a könyv az, ami maradandó ismereteink gazdag tárháza lehet. A frissen kiadott 24 kötet mellett a korábban megjelentekből is érdemes újra válogatni. A helyszín szelleméhez illően állattenyésztésünk aktuális kérdéseiről is szólt. Megyénk mezőgazdaságában az ágazat részaránya meghatározó, 52 százalék. Az aszályos években a gazdaságok hiányzó bevételeiket e téren próbálták kiegészíteni. A szarvasmarhatartás a nagyüzemekben stabilizálódott, ez annak is köszönhető, hogy két év alatt a férőhelyek 40 százalékát a korszerűbb tartástechnolóMezőgazdasági könyvhónap giák szerint átalakították. A kistermelők kevesebb tehenet tartanak, mint korábban. A tejtermelés eredményei évről évre javulnak a keresztezett tejhasznú faj." ták elterjedésével. A sertéságazat rossz passzban van jelenleg. Takarmányellátási gondok és piaci, szervezési anomáliák miatt a sertések száma a még elfogadható alsó szinten áll. A hústermelés több mint felét az utóbbi években dinamikusan fejlődő baromfitenyésztés adja. Az idén megtorpant az ütem. sőt 40 százalékos visszaesés várható, elsősorban a szűkülő piac miatt. Bedő Sándor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense az állattenyésztés ezredfordulóig várható fejlődési pályáját vázolta. A nehéz helyzetben lévő ágazat jövője az új agrárpolitika változásának mélységétől, irányától függ, s alapvető feltétele a közgazdasági háttér megteremtése. Az egyesült nyugat-európai piac mellett a szovjet és kínai igényekre is érdemes figyelni, sőt újabban Tajvan és dél-koreai kapcsolatokról is hallani. A harmadik világban elsősorban a felsőfokú szakoktatásunkat veszik igénybe. A tejtermelés továbbra is elsősorban a hazai igényekre épül, s 6 ezer kilogramm tehenenkénti éves tejhozam érhető el addigra. A sertéstenyésztés biológiai alapjai megvannak. A technológia rekonstrukciójára lenne szükség, s megfelelő takarmánybázisra. A juhtenyésztésben célszerű a merinói fajta keresztezéseit fenntartani. A baromfitenyésztésben a speciális igények teljesítése adhat új mozgásteret, így a libamáj-, lúdtoll-, a gyöngytyúk- és pulykaértékesítés. i A versenyképesség csak úgy nem illúzió, ha az állattenyésztést kiszolgáló ipari infrastruktúra végre megteremtődne, a feldolgozóipar, a csomagolás is lépést tart a termeléssel, s rájövünk végre, hogy az állat egyedi gondozást igénylő élőlény. T. Sz. I. A törvénytervezetekről A ma szerdán kezdődő Országgyűlés a szakszervezetek szempontjából két igen fontos törvénytervezetet, a sztrájktörvényt és a Munka törvénykönyvének módosítását tárgyalja. E két törvénytervezet körül már hónapok óta folyik a vita, hol élesen, 'hol kompromiszszumra hajlóan. A Viták nyomán a sztrájkról szóló jogszabálytervezet még az utóbbi napókban Is sokat változott. A vüták eredményét a szakszervezetek szemszögéből 'Hajdú Attila, a SZOT jogi osztályának vezetője összegezte Baj kő Erikának, az MTI munkatársának. Elmondta: október óta igen sokat változott a sztrájktörvény-tervezete, a képviselők elé kerülő javaslat már szinte alig hasonlít az első változathoz. A legfontosabb, s a szakszervezetek által leginkább vitatott kérdésekben kompromiszszumo6 megállapodás született a szakszervezetek és a kormány között. Legfrissebb értesülései szerint az Országgyűlés jogi bizottsága hajlik arra, hogy elfogadja a szakszervezetek felvetését: ha megtudnak állapodni a munkáltatókkal, akkor a sztrájk idejére is lehessen bért fizetni a dolgozóknak. 'Kompromisszumos megoldás született a sztrájk szabályozásáról is. <A szakszervezetek ezt a majdani szakszervezeti törvényben látták volna célravezetőnek, míg a kormány a Munka törvénykönyvébe kívánta volna megtenni. Végül is önálló .törvényként kerül a Parlament elé. Ügy tűnik egyetértésre jutottak a sztrájk terminológiájában is. A legutóbbi egyeztetések eredményeként az Országgyűlésen a Parlament jogi bizottsága várhatóan a SZOT-nak azt a javaslatát támogatja majd, hogy sztrájkot a dolgozók általában vett gazdasági és szociális érdekeinek védelmében lehessen kezdeményezni. Az első megfogalmazás szerint erre a lépésre csak a munkáltatói intézkedésekkel szemben kerülhetett volna sor. Ez jelentős mértékben korlátozta volna lehetőségét, mivel akár minden munkabeszüntetést eleve jogellenesnek lehetett volna minősíteni. Ez a korlátozó szellem, ha kisebb mértékben is, de még visszatért a képviselőknek kiküldött anyagban. A szakszervezetek más követelései alternatív lehetőségként kerültek bele a törvénytervezetbe. A SZOT amellett van, hogy sztrájkot ne csak a szakszervezetek, hanem a dolgozók is kezdeményezhessenek, s biztosított legyen a szolidaritási sztrájk lehetősége. A szakszervezetek csak így tudják elfogadni a törvényt, mint ahogy fél tételük az is, hogy jogszabály ne zárja ki a sztrájk idejére a bérről való egyezkedés lehetőségét. A szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy hazánkban ne legyenek politikai sztrájkok. A p>olitikai törekvéseknek a Parlamentben, s a politikai pártokon keresztül keli kifejeződésre jutniuk. Véleményük szerint azonban nem mindig választható el tisztán egymástól a politikai és a gazdasági indíttatású sztrájk. A független szakszervezetek, mind a készülő sztrájktörvény, mind a Munka törvénykönyvének módosítása kap>csán kifogásolták azt a tervezett előírást, miszerint a munkahelyi egyeztetések során a munkáltatóknak a nagyobb taglétszámú szakszervezettel kellene megállapodásra jutniuk. A Munka törvénykönyvének módosítása körül már elcsitultak a Viták. A szakszervezeteknek az általuk legfontosabbnak ítélt kérdésekben sikerült érvényre juttatniuk álláspontjukat. Így a munkahelyéken továbbra is megkötik a kollektív szerződéseket, s mivel a kormány elállt korábbi szándékától, a bizalmiaknak változatlanul megmarad az egyetértési joga az alapbérek " megállapításánál, a jutalmak, prémiumok szétosztásánál