Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

1989. február 22., szerda 48 Hi MSZMP Központi Bizottságának ülése leményének adott hangot, hogy az önállóság rázúdult a pártszervezetekre, és nem mindenütt tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Most a leg­fontosabb azt elérni, hogy a reformnak eredményei le­gyenek a politikában és a gazdaságban is, és a párt ne sodródjon, hanem vezessen. Kifogásolta, hogy egyesek a takarékosság jegyében meg akarják szüntetni a munkás­őrséget, amely a közösségi gondolkodás és cselekvés jó példáját mutatja. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy szinte valameny­nyi pártértekezleten felvető­dött: milyen legyen a párt­szervezetek kapcsolata az újonnan létrejött szerveze­tekkel. Különösen fontos er­re választ adni azért, mert több új szerveződés az MSZMP-t, a KISZ-t és a népfrontot azonosítja a múlt szervezeteivel. Horn Gyula ugyanakkor rámutatott: en­nek a pártnak a politikája már más, mint amilyen a múltban volt, fő törekvése a gyökeres politikai reformok megvalósítása. Tény az is, hogy a népfront már a má­jusi pártkonferencia előtt is a megújulás egyik szószóló­ja volt, s a KISZ is nagyon sokat tett és tesz a változá­sok érdekében. Éppen ezért politikai választ kell adni az ilyen sommás, elmarasztaló véleményekre. Több felszólaló részlete­sen beszámolt a megyei pártértekezletek általánosít­ható tapasztalatairól. Illei György felhívta a figyelmet arra is, hogy a vitákban a 30-40 évesek nemzedéke szó­lalt meg a leghatározottab­ban, nagy felkészültséget mutatva. Devcsics Miklós azt vizsgálta: mi motiválta, hogy a pártértekezleteken elsősorban a káderügyek ke­rültek előtérbe. Véleménye szerint ezt az váltotta ki, hogy a tagság elégedetlen volt a pártirányítással, és a (Folytatás az 1. oldalról.) az, hogy"a különböző fóru­mokat kezdeményezők konkrétan jelöljék meg az értekezletek célját, javasolt napirendjét, és kezdemé­nyezésükről tájékoztassák alapszervezetüket és a2 ügyben érintett választott pártszerveket. Ez a javasolt szabályozás megfelel a nem­zetközi tapasztalatoknak: mindazokban a kommunis­ta, szocialista és szociálde­mokrata pártokban, ame­lyekben intézményesítették a tagság kezdeményezési jogát, az indítványunkkal azonos szabályok vannak ér­vényben. — Élénk vitát, felszaba­dult légkört akarunk meg­honosítani pártunkban. A nézetek, a különböző politi­kai elgondolások küzdelme azonban gyakran személyi konzekvenciákkal is jár. Er­ről tanúskodtak az elmúlt 9 hónap pártértekezletei is. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk ezzel együtt élni: a győzelmet nem diadalmá­morban és revánsvágytól fűtve ünnepelni, a veresé­get pedig nem megalázta­tásként és kirekesztésként gyászolni. Mindig gondol­nunk kell arra: egy demok­ratikus pártban nincsenek és nem lehetnek megfor­díthatatlan többségek. Győz­tes vagy vesztes — változ­hat. De — különösen a több­pártrendszer körülményei közt — a pártban együvé tartozik. Ezért erkölcsi és politikai kötelességünk, hogy a kisebbségben maradottak, és meg nem választottak méltóságát óvjuk, értékei­ket becsüljük és egziszten­ciális biztonságuk megőrzé­séért felelősséget érezzünk — mondotta végezetül Lu­kács János. A megyei és városi pártér­tekezletek tapasztalatairól szóló írásos jelentés és az eh­hez kapcsolódó szóbeli ki­egészítés feletti vitában nyolcan fejtették ki vélemé­nyüket. Egyetértőleg támo­gatták a beszámoló megálla­pításait. Hámori Csaba úgy vélekedett, hogy e tanácsko­zások segítségével nagyobb politikai harckészségű szer­vezetek jöttek létre, s vég­bement egy öntisztulás is a Bizottság ülése, amikor a folyik. Pótban. , , , , , napirendi pontok előadói Kimme, Emü a á he_ Gyuncsku Kálmán a párt nemzetköz, sajtókonferen. ^ szóvivője röviden is_ megujulasának fontosságát c.án taláLkoztak az ujsag- mertette a városi és megyei illetve párt teljesítményével, s a; párt munkastílusa sem fe­lelt meg a tagság várakozá­sának. Javasolta, hogy az ilyen jellegű pártértekezle­tek összehívását most már határozatilag meg kellene akadályozni. E nézettel Raj­ki Sándorné szállt szembe, mondván, hogy ezt nem szerencsés hatalmi szóval megtiltani. Hasonlóképpen foglalt állást Hámori Csaba is. A vitában elhangzottakat Lukács János összegezte. Ügy ítélte meg, hogy az el­múlt hónapokban lezajlott pártértekezletek a párt és a közügyek demokratikus kezelésének erjesztói vol­tak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a bizalom hiá­nya mutatkozik abban, hogy párttagok ebben a formá­ban látták biztosítva a tag­sági akarat érvényesülését a helyi programok kidolgozá­sában, és a vezetők kivá­lasztásában. Javasolta, hogy ahol a pártértekezletek elő­készítésének folyamatát megkezdték, ott gyorsítsák meg azt, és még április vé­géig tartsák meg az érte­kezleteket. Ezután a Központi Bizott­ság testülete egyhangúlag el­fogadta Lukács János elő­terjesztését. A határozat szerint az országos pártér­tekezletből adódó feladatok meghatározására hivatott helyi és megyei tanácskozá­sok megrendezésének határ­ideje április 30-a. * A Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik pont, az „egyéb kérdések" megtárgyalásával fejezte be munkáját. Erről Kimmel Emil, a párt he­lyettes szóvivője adott tá­jékoztatást. Elmondotta, hogy a tes­tület foglalkozott a párttag­felvétel és a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítá­sával. Eszerint a szervezeti szabályzat a következőképp (•módosul: a tagfelvételről a "taggyűlés határoz, a tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít. Ennek értelmében természetesen az újonnan felvett párttagok a tagsági díjat a felvétel idő­pontjától fizetik. A Központi Bizottság tá­jékozódott a testülethez írott levelek kezeléséről, számuk ugyanis az utóbbi időszakban jelentősen meg­növekedett. Az a döntés született, hogy a pártpoliti­kai osztály a levelek tartal­máról a KB üléseit megelő­zően készítsen elemzést, ösz­szefoglalást, amelyet a tes­tület tagjai megkapnak; a Központi Bizottság a napi­rendek vitáiban és döntései­ben hasznosítsa a levelek­ben foglalt' javaslatokat. Természetesen minden le­vélírónak személyes választ is kell kapnia. A levelekből levonható politikai követ­keztetések a pártsajtóban kapjanak nyilvánosságot. A helyettes szóvivő beje­lentette: az elmúlt negyven év tapasztalatainak átte­kintése részeként a Közpon­ti Bizottság kezdeményezi a kormánynál egy történé­szekből, jogászokból álló bi­zottság létrehozását, azok­nak a peranyagoknak az át­tekintésére, amelyekről va­lószínűsíthető, hogy kon­cepciós elemeket tartalmaz­nak. Végül Kimmel Emil a tes­tület előtt szereplő szemé­lyi kérdésekről szólva be­jelentette: Klenovics Imrét és Losonczi Pált — saját ké­résükre — felmentették köz­ponti bizottsági tagságuk alól. A Központi Bizottság tu­domásul vette Stad inger István bejelentését atról, hogy a Parlamenttől kérni fogja az Országgyűlés el­nökének tisztségéből való felmentését. A KJ3 ülése tegnap befe­jezte munkáját. Az ülésről közlemény jelenik meg. Bush első hónapja Nemzetközi sajtókonferencia Még tartott a Központi dolgozása több mint fél éve mes rend kialakítása. Fel­hangsúlyozta, mert ezen is írókkal. pártértekezletek, vetődött annak szükséges­sége is, hogy a párt gyor­sítsa meg működési szabá­lyainak kimunkálását. A hozzászólók hangot adtak annak az elemi igénynek, . , ,, miszerint erkölcsileg tiszta, feddhetetlen vezetőkre van szükség a pártszervezetek­Ezt követően az újságírók múlik a reform sikere. Visz- Fejti György, a Központi pártbizottsági ülések tapasz­sza kell adni a párttagság Bizottság titkára szólt ar- talatait összegző jelenté hitét — mondotta —, tuda- ról, hogy több mint egyéves feletti vitában elhangzotta tosítani, hogy a párt tagjá- előkészítő munka után fon- kat. Hangsúlyozta: megfe- ?""*" nak lenni nem jelent „korlá- tos szakaszához érkezett az ie]g feltételek nélkül nem tok közötti életet". Hasonló- alkotmányozás. Elkészült az várható öntevékenység, ön­an fogalmazott Rajki Sán- új alkotmány szabályozási állóság a helyi pártszervek- tették fel kérdéseiket, dorné, mondván, hogy ne alapkoncepciója, amelyet a töl Ezekről a feltételekről _ ... „ , . . szorítsák merev határok kö- KB a további munka alap. szólva kiemelte: a párt irá- .J®^' nárí zé a mozgalmi életet. Barts jának elfogadott, s ajánlja nyító szerveinek meg kell ^S?*1},a £1 Oszkárné azt emelte ki, hogy a Parlament március 8-án határozniuk álláspontjukat irzLufu az értelmes rend öltsön tes- kezdődő ülésén is megtár- a távlati célokat illetően- benne kepy^el tánsa.a'mi tet a szervezeti szabályzat gyalni. megfelelő garanciákkal gonl ^SeS SSai pontjaiban. Iványi Pál, az agrárpoliti-: doskodni kell arról, hogy a Többen is megerősítették, kai koncepció előadója be- párttagság szabadon, korlá- Kezoemenyezte, nogy hogy akkor növelték meg az vezetőjében arról tájékoz- tozásoktól mentesen fejthes- alanon alsóbb pártszervezetek önál- tattá az újságírókat, hogy a se ki véleményét. A tanács- ®TB <?ai nála tát lóságát, amikor az együtt- napirend feletti vita reggel kozáson megfogalmazódott fu™*pel'"k„ ™eg' gondolkodásra, az együttese- 8 órától délután fél 3-ig - mutatott rá Kimmel Emil ™"p "t(F *%!! lekvésre van a legnagyobb tartott, majd kiemelte: a -, hogy a politikaformálás- .k Bj^ ® abhaa szükség. Jókay Endre ezzel gazdasági reform gyorsítása, hoz nem elég a kritika és a f l„?n,f ' _' uíX ehhen összefüggésben annak a vé- az új gazdasági filozófia ki- tagadás, fontosabb az értei- ^ ügyben nem ez a végső szó. Mi továbbra is kezde­ményezünk, de semmilyen nyomást nem fogunk gya­— Az alkotmányterve­zetben többeket meglepett az a mondat, hogy: „A tár­sadalom célja és az állam feladata, hogy az állampol­gárok számára biztosítsa berendezkedéshez Interjú Vastagh Pállal — A tervezetnek két, egymástól jól elkülöníthető része van. Az egyik rósz a jogállamiság intézmény­vezető rendszerét, az államszer­az esélyegyenlőtlenség mér- ideál. Egyébként az egyen- vezet és az igazságszolgál­séklését." Korábban a tár- lőségeszmény a francia tatás helyét, felépítését sadalmi egyenlőség meg le- forradalom óta állandó tárgyalja. A tervezetnek remtése volt a célkitűzés, eleme a polgári demokra- ez a része kidolgozott for­Itt vajon arról van szó, tikus alkotmányoknak, mában van, persze itt egy­hogy egyszerűen beismer- Meg kell mondanom, ilyen szerűbb is volt a jogsza­jük, nem sikerült megváló- megfogalmazással, amely a bálykészítők dolga. Sokkal sítanj korábbi célunkat, tervezetben olvasható, én nehez.ebb kérdés — és e vagy esetleg egy másik még nem találkoztam más körül várható komoly vita irányba mutató fejlődést alkotmányokban. Szerin- —, hogy miként fogalmaz­jelez ez a változás? — tem „az esélyegyenlotlen- zuk meg az ország társa­kérdeztük a KB.ülés szü- ségek csökkentése" prog- dalmi, gazdasági, politikai netében Vastagh Páltól, a matikus és csak rövidebb rendszerének alapelveit. Csongrád megyei pártbi- távra alkalmas kifejezés, Nem könnyű olyan defi­zottság első titkárától. amely a viták hatására níciókat találni, amelyek — Az esélyegyenlotlen- minden bizonnyal meg fog viszonylag tartósnak ígér­ség csökkentése egy rövi- változni. keznek, képesek hosszú debb időszakra szóló tár- — A most megvitatott időn keresztül a társada­sadalompolitikni cél, maga alkotmánytervezetet meny- iom fejlődésének irányát az esélyegyenlőség pe- nyiben tartja kiérlelt ja- kijelölni, dig a szocialista társadalmi vaslatnak? I*. £. korolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között bár­mely szervezet szuverén jo­ga lesz, hogy megemlékezé­sét megtartsa." A KB tit­kára személyes véleményét kifejtve hozzáfűzte: éveken át — nem is alaptalanul — a hatalom arroganciáját emlegették március 15-e megünneplésével kapcsolat­ban. Erről ma már nem le­het beszélni, s annál in­kább kár volna, ha egy má­sik arrogancia lépne a he­lyébe. Különösen nem lelke­sedik a tévé úgymond jel­képes elfoglalásának ötle­téért. „Szerzői a tűzzel ját­szanak. Az illetékes szervek mérlegelik majd az erre adandó választ, én minden­esetre bízom valamennyi érdekelt józan mértéktartá­sában" — hangoztatta. © Moszkva (MTI) Az átalakítás sikerében bí­zó szovjet emberek szeret­nék hinni, hogy a józanság győz Nyugaton, s nem sza­lasztják el a kínálkozó ra­gyogó alkalmat, hogy meg­szabadítsák az emberiséget a nukleáris pusztulás veszélyé­től — írja George Bush hi­vatali ideje első hónapjának külpolitikai tanulságairól, a kirajzolódni látszó tenden­ciákról a keddi Pravdában a lap ismert külpolitikai kom­mentátora, Vitalij Korionov. A cikk leszögezi: a szovjet —amerikai kapcsolatokban van javulás, de döntő válto­zás még nincs. A figyelem középpontjá­ban természetesen a szovjet —amerikai kapcsolatok áll­nak. E téren egészen pozitív örökséget kapott a mostani kormányzat — hangoztatja a Cikk, megemlítve, hogy meg­valósulóban van a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről aláírt szerződés, és jók a feltételek a hadászati táma­dó fegyverrendszerek ötven­százalékos csökkentéséről fo­lyó tárgyalások elóbbrevite­lére. Bírálja viszont Korio­nov a katonai költségvetéssel kapcsolatos amerikai maga­tartást: Bush az 1990-es pénzügyi évre a katonai ki­adások szinten tartását irá­nyozta ugyan elő, de csak átmeneti jelleggel, kizárólag a deficit csökkentése céljá­ból. Sokat mondónak tekinti az írás Baker nyugat-euró­pai villámlátogatásának idő­zítését, a bécsi európai had­erő- és fegyverzetcsökken­tési tárgyalások megkezdése előtt. Ma a figyelem a tak­tikai nukleáris eszközök kor­szerűsítésére összpontosul — hangoztatja, utalva arra, hogy a NATO-tagállamok között jelentős ellenállás mutatkozik az amerikai „korszerűsítési" tervekkel szemben. A józan hangok között említi meg Korionov azokat az amerikai nyilatkozatokat, amelyek szerint meg kell szabadulni a múlt terheitől. Idézi Bakernek a Time ma­gazinban megjelent szavait, amelyek szerint Washington­nak nem szabad azokhoz csatlakozniuk, akik úgy vé­lik, hogy az átalakítás ku­darca gyengítené a Szovjet­uniót, s ez végül az Egyesült Államok javára válna. Sevardnadze tárgyalásai Q Kairó (MTI) Eduárd Sevardnadze szov. jet külügyminiszter kedden Kairóban folytatta előző nap megkezdett tárgyalásait egyiptomi kollegájával, Esz­mat Abdel-Megiddel, majd ezt követően Atef Szidki kormányfővel találkozott. Szovjet-japán megbeszélés © Tokió (TASZSZ) Szovjet—japán külügymi­niszter-helyettesi találkozót tartottak kedden Tokióban. Igor Rogacsov és Kurijama Takakadzu véleményt cserélt a szovjet—japán békeszerző­dés előtt álló akadályok el­hárításával foglalkozó mun­kacsoport várható üléséről. Megerősítették, hogy a mun­kacsoport megvitatja a szov­jet—japán békeszerződés megkötésével kapcsolatos va­lamennyi kérdést. Rogacsov tagja annak a delegációnak, amely Anatolij Lukjanov vezetésével ked­den érkezett Tokióba, hogy részt vegyen Hirohito csá­szár temetésén. Az SZKP KB PB póttagját, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettesét, valamint a küldöttség tagjait a japán fő­város repülőterén Hata Cu­tomu földművelési, erdőgaz­dasági és halászati miniszter és több más hivatalos szemé­lyiség fogadta. Razzia Kabulban © Kabul (TASZSZ, UPI) Az afgán fővárosban a biztonsági szervek nagy­szabású razziába kezdtek. Házról házra, járnak, és fegyverek, lőszerek után kutatnak. 24 óra leforgása alatt 39 fegyveres ellenzé­kit tartóztattak le, hármat pedig megöltek. Több mint 250 kilogramm nyugati or­szágokból, Kínából, illetve Pakisztánból származó rob­banószert, 150 aknát és há­rom robbanószerkezetet ko­boztak el. Nyugati hírügynökségek megállapítják, hogy a meg­erősített fővárosban nagyon ritkák a kormánycsapatok és a felkelők közötti össze­tűzések, így a hajtóvadá­szatnak inkább megelőző célja van. Vidéken viszont több tar­tományban is véres harcok folynak a kormánycsapatok és az ellenzék, illetve az egymással szembenálló fel­kelők között. A felkelők hét­főn, illetve kedden Gardéz és Host városát és környé­két lőtték, Parvan tarto­mányban pedig támadást intéztek a kormányhadsereg több objektuma ellen, amire a kormányerők tüzérségi tűzzel válaszoltak. Súlyos összecsapások voltak Lagman és Nangarhar tartományok­ban a különböző felkelő csoportok között. Václav Hável pere © Prága (MTI) Prága harmadik kerületi bíróságán kedden reggel megkezdődött Václav Hável drámaírónak, a Charta 77 csehszlovák ellenzéki csoport vezető személyiségének pere. Hávelt a januári Vencel téri nem engedélyezett demonst­rációk egyikén, január 16-án vették őrizetbe. Felbújtás bűncselekménye, illetve ami­att indul ellene első fokon eljárás, hogy hatósági sze­mélyt akadályozott köteles­sége teljesítésében. Csehszlovákiában, éppen a Vencel téri tüntetésekkel összefüggésben a múlt héten megszigorítottak egyes bün­tető jogszabályokat, így hat hónap helyett egy évig ter­jedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki hatósági sze­mélyt akadályoz kötelességé­nek teljesítésében. Közrend elleni vétség esetén a három hónapi szabadságvesztés vagy ötezer korona pénzbün­tetés helyett hat hónapra, illetve húszezer koronára emelték fel a kiróható bün­tetést. (A csehszlovák törvé­nyek szerint ilyen vétségnek számít az is, ha valaki részt vesz közrendet megzavaró akciókon, ilyenekre hiv fel vagy támogat.) Václav Hável perével egy időben Prága más kerületei­ben a Vencel téri tüntetések további résztvevői, illetve kezdeményezői ellen indult bírósági eljárás. A héten összesen 53 személy ellen emelnek vádat, többségüknél közrend elleni vétség, illetve hatósági közeg elleni táma­dás bűntette miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom