Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-21 / 44. szám

Áv jp VILÁG PROLETÁR Alj EGYESÜLJETEK! DEIMA6VAR0RSZAÖ 79. évfolyam, 44. szám 1989. február 21., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Az MSZMP Központi Bizottságának ülése A tanácskozást ma folytatják Kádár János elnökletével hétfőn délelőtt 9 órakor — Jászai Mari téri székházában — összetilt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülést megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával kapcsolatban elmondotta: orvosi ellenőrzés mellett fokozatosan bekapcsolódhat a munkába, bár kézműtétjét njég utókezelés követi. Igaz. egy ideig nem tudott részt venni a Központi Bizottság munkájában, de kijelenti: a májusi pártértekezlet határozataihoz tartja magát minden vonatkozásban, s a testület minden döntését kötelező érvényűnek tekinti magára nézve. A Központi Bizottság ezt követően döntött az ülés napirendjéről: 1. Tájékoztató az új alkotmány koncepciójáról — előadó: Fejti György; 2. A párt agrárpolitikájának megvitatása — előadó: Iványi Pál; 3. A városi és a megyei pártértekezlctek. illetve pártbizottsági ülések főbb tapasztalatairól készitett jelentés megvitatása — előadó: Lukács János; 4. Személyi kérdések. Ezután Fejti György, ez MSZMP KB titkára tartotta meg előadói beszódét. Fejti György előadói beszéde Bevezetőben hangsúlyozta: hosszas szakmai-tudományos előkészítő munka után készült el az alkotmány szabályozási koncepciója. Utalt az alkotmányozó munka egyik nagy dilemmájára, az egésznek és a résznek a viszonyára, összhangjára, majd leszögezte: a munka további menetében egy sor kérdésre, önálló napirendi formában még vissza kell térni. Felvetődött, hogy milyen legyen az alkotmány viszonya a magyar és a nemzetközi, ezen belül is főleg az európai alkotmányfejlődéshez. Az 1949-es alkotmány bizonyos értelemben szakítást jelentett az ezeréves magyar államiságnak — és főleg a magyar alkotmányjogi fejlődésnek — a tradícióval, mind pedig a polgári alkotmányjog egy sor, azóta is időtállónak bizonyult alapelvével és tételével. Az a javaslatunk, hogy ezt a megszakítottságot meg kellene szüntetni. Ezért az alapkoncepció épít a magyar jogtörténet és államszervezet értékeire, így például az államiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az önkormányzati alapelvre. De épít a polgári alkotmányjog progresszív vonulatára is. Például a hatalmi ágak megosztásának nagyon fontos elvét következetesen végigvezeti, amikor az. államszervezet koncepcióját rögzíti. És ugyancsak ezekből a hagyományokból építkezve, a korábbinál lényegesen nagyobb teret szentel az emberi és állampolgári jogoknak, szabadságjogoknak. Az ezeréves magyar államiság és a jogfolytonosság tükrözését mindenekelőtt a preambulumban szeretnénk megoldani. Ugyanakkor fel kell lépnünk egy újabbkeletú diszkontinuitás veszélyével izemben. Ma forgalomban vannak olyan nézetek, amelyek az 1948—49. utáni időszakkal kívánnak szakítani, és ennek a kiiktatását szorgalmazzák. Ez mind politikailag, mind történetileg teljes mértékben elfogadhatatlan — hangsúlyozta, s felhívta a figyelmet egy egyelőre csak szúk körben jelentkező, de figyelemre méltó aggodalomra, hogy az alkotmány-előkészítés során nem áll-e fenn egy csendes polgári restauráció veszélye. Ilyen veszélyektől én nem tartok — tette hozzá, bár kétségtelenül léteznek olyan nézetek, amelyek úgy fogalmazhatók meg, hogy a szocializmusnak nincs jogi tartalma, ezért ezt a fogalmat mellőzni kellene az alkotmányból. Forgalomban vannak olyan nézetek is, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai berendezésről szóló tételrendszer valamiféle sztálini koncepció kövülete, amit szintén ki kellene hagyni az alkotmányozási folyamatból. Ezekkel a nézetekkel vitába kell és lehet szállni. Egyértelművé kell tennünk, hogy az új alkotmánynak Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként kell deffiniálnia. Az ezzel összefüggő elveket és alapértékeket pedig a társadalmi, politikai gazdasági rendről szóló fejezetben lehet majd összefoglalni. Ennek a koncepciónak jelenleg nem ez a fejezet a legerősebb része, de ezért talán nem annyira a jogalkotókat illeti a szemrehányás, mind inkább a politikatudományt, vagy az ideológiát, hiszen ezeknek a — számunkra a szocializmust jelentő — alapértékeknek a teljes körű megfogalmazása várat még magára. Ugyanakkor el kell kerülni egy másik, szintén végletesnek tekinthető igény követését, hogy az alkotmány a szocializmus koncepciójának valamilyen normatív meghatározását adja. Csak olyan alapértékeket kell és lehet rögzíteni majd, mint a közösségi tulajdon meghatározó szerepe. a társadalmi igazságossúg az elosztásban, az esélykülönbségek mérséklése, vagy a társadalmi szolidaritás. Arra kell törekednünk, hogy egy demokratikus, a közvetlen és a képviseleti demokrácián, illetve az önkormányzati elven alapuló intézményi struktúrát rögzítsen az alaptörvény, s az emberi és állampolgári jogoknak, a teljes és kifejtett katalógusát tartalmazza. Az alkotmány egészének kell tehát világossá tennie a szocialista fejlődés karakterét, és nem egy meghatározott blokkon belül kell a szocializmus definícióját adnia. A továbbiakban kifejtette: világossá kell tennünk, hogy az alkotmányozás a népszuverenitás legfőbb letéteményesének, az Országgyűlésnek az illetékessége. El kell határolódnunk a Parlamentnek, illetve az illetékes kormányszerveknek a legitimitását és kompetenciáját két. ségbe vonó törekvésektől. Az alkotmánytervezetet a jelenlegi Parlamentnek kell megtárgyalnia és elfogadnia, amennyiben ez ebben a parlamenti ciklusban elkészíthető. Ugyanakkor fontos lenne — és ajánlja is a Központi Bizottság —, hogy az alkotmány végső szövegét népszavazás erősítse meg. Az 1985-ös parlamenti választások óta egy sor olyan politikai mozgás indult meg az országban, amely ma nem rendelkezik teljes körűen parlamenti képviselettel — emlékeztetett a KBtitkára. Baj lenne az alkotmány-előkészítésből bármiféle, a társadalomban meglévő és bázissal rendelkező csoportot kihagyni. Ezért nagyon határozottan annak a törekvésnek kell érvényre jutnia, hogy szinte a szó szoros értelmében minden egyes állampolgár és az állampolgárok különböző csoportjai számára is hozzáférhető legyen mind az alkotmánykoncepció jelenlegi szövege, mind a már kodifikált alkotmányszöveg. Meg kell találni azokat a csatornákat is, amelyeken át a társadalomban megfogalmazott vélemények eljuthatnak az alkotmánnyal foglalkozó bizottságokhoz és szervezetekhez. Az alkotmány-előkészítő munkát tehát a lehető legnagyobb nyitottság és a legszélesebb nyilvánosság mellett javasoljuk végezni. Az az elképzelés, hogy a szabályozási koncepciót még az Országgyűlés előtt hozza nyilvánosságra teljes terjedelmében a Magyar Hírlap. Ezt követően elkezdődne a szabályozás koncepciójáról a széles körű vita. Egyetlen állampolgárt sem kell kizárni ebből a munkából, ugyanakkor vissza kell utasítani bármelyik csoportnak azt az igényét, hogy az egész társadalom nevében szóljon. Van tehát remény arra, hogy az alkotmányozás a közmegegyezésnek, a konszenzusteremtésnek a lehetőségét is magában foglalja. Nyilvánvaló azonban is is, hogy az előkészítés során nagyon kemény politikai vitákra is fel kell készülnünk, s erre kondicionálnunk kell a pártszervezeteket. Fejti György ezt követően néhány alkotmányfejezethez mondott szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gazdasági renddel összefüggő fejezettel kapcsolatban kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként rögzíteni a népfelség elvét. •Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés intézménye révén*, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja. Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögzíteni a hatalmi ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi ágak — így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a közigazgatási végrehajtó hatalom, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, és a helyi önkormányzat — külön-külön önálló hatalmi ágat képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátaiként is működnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a különböző hatalmi ágak közötti hatáskörelvonás tilalmának az elvét. Az állam ós a társadalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerű alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségű tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos meg. különböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni. hogy a társadalom célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy ennek érdekében az államnak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Itt kell kimondani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésrejutottunk, hogy erre nincs jobb meghatározás, mint a népköztársaság; Magyarországon nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívánjuk emelni, ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy, mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan jelzők, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan társadalmunk mai. valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy az 1949-es alkotmányban rögzített államformát — a népköztársaságot — vegyük át az új alkotmányba. Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a politikai rend(Folytatás a 2, oldalon.) Politika és ifjúság Tanácskozott a városi pártbizottság Tegnap, hétfőn délután a városi pártszékházban ülésezett az MSZMP Szeged Városi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyet Schmidt József titkár vezetett — a testület Révész Mihály munkacsoport-vezető előterjesztését követően megvitatta az ifjúság körében végzett politikai munka feladatait öszszegző javaslatot. E napirendi pont megtárgyalásán a pártbizottsági tagok és állandó meghívottak mellett részt vettek a KISZ városi bizottságának tagjai is. Ezt követően az MSZMP Szeged Városi Bizottságának 1989. évi és a végrehajtó bizottság idei első félévi üléstervét vitatták meg Oláh Miklós titkár előterjesztésében a testület tagjai, majd Bessenyei Zsolt tartott tájékoztatót Szeged város és környéke gazdasági egységeinek 1988. évi munkájáról. * Már az MSZMP 1988. október 8-i szegedi városi pártértekezletének vitájában is igen jelentős hangsúlyokat kaptak az ifjúság helyzetével kapcsolatos kérdések. Az állásfoglalás akkor így fogalmazott: a pártbizottság elemzi az ifjúság körében végzett politikai munka helyzetét. Támogatja egy állandó ifjúsági konzultációs testület működését. A részletek kidolgozására a pártbizottság azóta saját tagjaiból és külső szakértőkből munkacsoportot jelölt ki azzal a céllal, hogy részleteiben is határozza meg az ifjúság körében végzett politikai munka feladatait. E javaslatot terjesztette a testület elé Révész Mihály. Mint ebben olvasható, a jelenlegi válsághelyzetben igen nehéz, sőt csaknem lehetetlen átfogó ifjúságpolitikai koncepció kidolgozása. Az ifjúság nem homogén tömeg, igen erős érdektagoltság jellemzi. Ezért a városi párttestület részéről egyedül elfogadható út a politikai feladatok kijelölésekor a szelektív önmérséklet. Figyelembe kell venni, hogy az új nemzedékek gondolkodásában a szocializmus nem eleve adott tényként jelenik meg, továbbá, hogy a mai fiatalok jelentős tömegei számára a szocializmus hazai és nemzetközi vonatkozásokban is válságjelenségek sorozataként mutatkozott. A mai helyzetet elemezve így fogalmaz az anyag: az objektív körülmények mellett elsősorban a párt szubjektív hibái vezettek odáig, hogy ma az ifjúság és a párt viszonyát Szegeden is a kiábrándultságban, az elfordulásban testet öltő válság jellemzi. Az egyre nehezülő életfeltételek motiválta szembenállást a gyakorlatban megkétszerezték az úgynevezett szegedi botrányok, egyes vezetők erkölcstelen és etikátlan magatartása, harácsoló életszemlélete. Politikai tapasztalatokon nyugvó becslés alapján a párt a nem párttag fiataloknak csupán elenyésző százalékára gyakorol befolyást. Ezt érzékeltetik a számok is. Amíg 1986-ban 372 harminc éven aluli kérte felvételét a pártba, addig 1988-ban mindöszsze 90-en. 1986-ban mindössze 15, '88-ban viszont már 127 fiatal került ki a pártból kilépés és törlés miatt. Az alternatív szervezetek befolyása számszerűségét értékelve egyelőre csekély, de aktivitásuk jelentős és tendenciájában növekvő. A KISZ, mint a párt ifjúsági szervezete, politikai és szervezeti válságban van. Hatása a fiatalokra alig érzékelhető. Ma erőteljes politikai versenyt kell vívni az ifjúságért — olvasható az előterjesztésben, amely így folytatódik: mindez megköveteli, hogy nagyon pontosan és komoly felelősséggel fogalmazzuk meg a hosszabb távú stratégiai célokat, de azokat a feladatokat is, amelyeket a jelenlegi körülmények közötl megvalósíthatunk. Az ifjúság helyzetének tényleges és valós felmérésére és javítására az elkövetkező egy-két évben különösen az oktatás, a családalapítás, az önálló otthonteremtés, lakáshoz jutás, a munkába állás, a munkahelyhez jutás területeire kell koncentrált figyelmet és erőforrásokat fordítani, hangsúlyozva, hogy ezek a problémák kizárólag konkrétan kezelhetők. E kérdéseket a párt nem oldhatja meg, de mint politikai pártnak nem is ez a feladata. Feladata viszont, hogy ösztönözze és kísérje figyelemmel új intézményi struktúrák kiépítését és hatékony működését. Ezekre az elvekre támaszkodva az ifjúság körében végzett politikai munka aktuális feladatait a következőkben fogalmazták meg a javaslat előterjesztői: valóságos politizálás kereteinek kialakítása, .ennek érdekében az ifjúság különböző rétegeivel folytatott párbeszédek és viták, törekedve az emberek megnyerésére, keresve és támogatva a tehetséges fiatalokat. A pártszervek munkájában a személyesség, az őszinteség, az adott szó hitele domináljon. Létre kell hozni a pártbizottság mellett működő ifjúsági konzultatív testületet, amely nyilvánosságot biztosít a fiatal párt- és KISZ-tagoknak, hogy érdekeiket a pártbizottság munkájában megjelenítsék és érvényesítsék. Támogatni kell a KISZ ónálló politikai platformon alapuló tevékenységét minden szinten, s ehhez igény szerint segítséget kell nyújtani. A városi pártbizottság kezdeményezzen és folytasson párbeszédet és vitát az alternatív ifjúsági szervezetekkel stratégiai, politikai kérdésekben, kezdeményezze és javasolja városi érdekegyeztető fórum létrehozását tanácsi feladatkörben, kísérje figyelemmel a városban működő tudományos műhelyek társadalom(Folytatás a 3 oldalon.)